A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Lübeck | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Schleswig-Holstein | ||
Járás | Schleswig-Holstein (1946. augusztus 23. – ) | ||
Rang | járási jogú város | ||
Alapítás éve | 1143 | ||
Polgármester | Bernd Saxe (SPD) | ||
Irányítószám | 23501 − 23570 | ||
Körzethívószám | 0451, 04502 | ||
Rendszám | HL | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 218 095 fő (2022. dec. 31.)[1][2] | ||
Népsűrűség | 990 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 13 m | ||
Terület | 214,14 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 53° 52′ 11″, k. h. 10° 41′ 11″Koordináták: é. sz. 53° 52′ 11″, k. h. 10° 41′ 11″ | |||
Elhelyezkedése Schleswig-Holstein térképén | |||
Lübeck weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lübeck témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lübeck város Észak-Németországban. Schleswig-Holstein szövetségi tartomány második legnagyobb városa. Évszázadokig a Hanza-szövetség központja volt, és építészeti hagyatéka miatt a világörökség része.
Nevének eredete
A helységnév forrása a szláv Liubice (kedves, szép), amire 1080-ból is van latin nyelvű említés: civitas Liubice (Liubice lakói). A végződés az alnémet beke – bize mintájára módosult. Első magyar említése, a Lubec(c)a latinos alak 1597-ből.[3]
Fekvése
Lübeck a Trave folyó partján fekszik, Németország legnagyobb Balti-tengeri kikötőjével. A Travét az Elba–Lübeck-csatorna köti össze az Elba folyóval.
Éghajlat
A Balti-tenger partján fekvő város éghajlatát az óceán, a szárazföldhöz való relatív közelség és az északi fekvés határozza meg. A csapadék eloszlása egyenletes, jószerivel egész évben eshet. Télen eső vagy hó, nyáron eső. Nyáron a nap korán kel és későn nyugszik, a hőmérséklet júniusban, júliusban és augusztusban is tartósan 30 fok fölé emelkedhet, de napnyugta után akár 10 fok alá is hűlhet a levegő. Télen gyakran fagy.
Közigazgatás
A városnak van 10 városrésze (Stadtteil) és 35 kerülete (Stadtbezirk)
01 Innenstadt
- 01 Innenstadt
02 St. Jürgen
- 02 Hüxtertor/Mühlentor/Gärtnergasse
- 09 Strecknitz/Rothebek
- 10 Blankensee
- 11 Wulfsdorf
- 12 Beidendorf
- 13 Krummesse
- 14 Kronsforde
- 15 Niederbüssau
- 16 Vorrade
- 17 Schiereichenkoppel
- 18 Oberbüssau
03 Moisling
- 19 Niendorf/Moorgarten
- 20 Reecke
- 21 Alt-Moisling/Genin
04 Buntekuh
- 22 Buntekuh
05 St. Lorenz-Süd
- 03 St. Lorenz-Süd
06 St. Lorenz-Nord
- 04 Holstentor-Nord
- 05 Falkenfeld/Vorwerk/Teerhof
- 23 Groß Steinrade/Schönböcken
- 24 Dornbreite/Krempelsdorf
07 St. Gertrud
- 06 Burgtor/Stadtpark
- 07 Marli/Brandenbaum
- 08 Eichholz
- 25 Karlshof/Israelsdorf/Gothmund
08 Schlutup
- 26 Schlutup
09 Kücknitz
- 27 Dänischburg/Siems/Rangenberg/Wallberg
- 28 Herrenwyk
- 29 Alt-Kücknitz/Dummersdorf/Roter Hahn
- 30 Pöppendorf
10 Travemünde
- 31 Ivendorf
- 32 Alt-Travemünde/Rönnau
- 33 Priwall
- 34 Teutendorf
- 35 Brodten
Története
700 körül elbai szlávok telepedtek le Holstein keleti részén, és többek között megalapították Liubice települést, mintegy 6 km-re a mai városközponttól. A 10. századra jelentősége megnőtt, és egy várat emeltek, amelyet azonban 1128-ban rügeni szlávok leromboltak.
Lübecket 1143-ban alapította II. Adolf schauenburgi és holsteini gróf. A város többször gazdát cserélt, majd Barbarossa Frigyes császár egy húsz főből álló tanácsot állított a város élére. A tanács a 19. századig fennmaradt, és mivel főként kereskedőkből állt, ez döntően meghatározta a város politikáját. 1226-tól szabad császári város lett. A 14. században a Hanza-szövetség legmeghatározóbb tagjává vált.
A harmincéves háború (amelyben Lübeck semleges maradt) pusztításai és a transzatlanti kereskedelem felélénkülése miatt a Hanza-szövetség lassan lehanyatlott. 1806-ban Napóleon csapatai elfoglalták Lübecket. A város 1871-ben az újonnan alapított Német Birodalom része lett.
A második világháború alatt Lübecket érte az első brit légitámadás Németországban: az 1942. március 28-i bombázás és az azt követő tűzvész elpusztított három templomot és az óváros egy részét is. A háború utáni évtizedekben a város lakossága jelentősen nőtt az NDK-ból érkező menekültekkel.
Közlekedés
Közúti közlekedés
A várost érinti az A1-es és az A20-as autópálya.
Vasúti közlekedés
Nevezetességei
- Lübecki dóm: a 13-14. századból származó székesegyház.
- Marienkirche (Mária-templom): a 13-14. században épült, a téglagótika szép példája
- Holstentor: az egykori négy városkapu egyike, a középkori várfalrendszer része
Híres lübeckiek
- 1663: August Hermann Francke
- 1755: Christian Adolph Overbeck
- 1814: Ernst Curtius
- 1871: Heinrich Mann
- 1875: Thomas Mann
- 1878: Gustav Radbruch
- 1913: Willy Brandt
- 1939: Björn Engholm
- 1947: Peter Nogly
- 1948: Wolfgang Nešković
- 1964: Karen-Susan Fessel
- 1969: Robert Habeck
Rendezvények
- Február: HanzaBike
- Május: Kereskedelem és Hanza
- Május: evezőverseny a Wakenitz-en
- Július: néptáncfesztivál
- Július: Travemünde-i hét
- Július/augusztus: Schleswig-Holstein-i zenei fesztivál
- Július/szeptember: Homokvilág
- Augusztus: Duckstein Festival, früher Traveuferfest
- Szeptember: minden második évben óvárosi fesztivál
- November: Északi filmnapok
- December: karácsonyi vásár
- December: jégcsónakverseny
Jegyzetek
- ↑ https://www.statistik-nord.de/fileadmin/Dokumente/Statistische_Berichte/bevoelkerung/A_I_2_S/A_I_2_vj_22-4_Zensus_SH_neu.xlsx
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ Kiss Lajos 391
Források
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2
További információkszerkesztés
- Lübeck hivatalos honlapja
- Heinrich Christian Zietz: Ansichten der freien Hansestadt Lübeck und ihrer Umgebungen. Mit 16 Kupfern. Friedrich Wilmans, Frankfurt M 1822, Weiland, Lübeck, 1978 (Repr.)
- Otto Grautoff: Lübeck. Stätten der Kultur. Bd 9. Klinkhardt & Biermann, Lipcse, 1908
- Fritz Endres (szerk.): Geschichte der freien und Hansestadt Lübeck. Otto Quitzow, Lübeck, 1926, Weidlich, Frankfurt am Main, 1981 (Repr.) ISBN 3-8035-1120-8
- Erich Keyser (szerk.): Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Bd 1. Nordostdeutschland. Im Auftrag der Konferenz der landesgeschichtlichen Kommissionen Deutschlands mit der Unterstützung des Deutschen Gemeindetages. Kohlhammer, Stuttgart, 1939.
- Abram Enns: Kunst und Bürgertum – Die kontroversen zwanziger Jahre in Lübeck. Christians – Weiland, Hamburg – Lübeck, 1978 ISBN 3-7672-0571-8
- Lübeck 1226 – Reichsfreiheit und frühe Stadt. Scheffler, Lübeck, 1976
- Gerhard Schneider: Gefährdung und Verlust der Eigenstaatlichkeit der Freien und Hansestadt Lübeck und seine Folgen. Schmidt-Römhild, Lübeck, 1986 ISBN 3-7950-0452-7
- Antjekathrin Graßmann (szerk.): Lübeckische Geschichte. Schmidt-Römhild, Lübeck, 1989 ISBN 3-7950-3203-2
- Ernst Deecke: Lübische Geschichten und Sagen. Schmidt-Römhild, Lübeck, 1973
- Peter Guttkuhn: Kleine deutsch-jüdische Geschichte in Lübeck. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Lübeck, 2004 ISBN 978-3-7950-7005-2
- Heinz Stoob: Stadtmappe Lübeck. in: Deutscher Städteatlas. Bd 3. Teilband 6. Acta Collegii Historiae Urbanae Societatis Historicorum Internationalis. Serie C. Im Auftrag des Kuratoriums für vergleichende Städtegeschichte e. V. und mit Unterstützung der Deutschen Forschungsgemeinschaft, hrsg. von Heinz Stoob, Wilfried Ehbrecht, Jürgen Lafrenz und Peter Johannek. Dortmund-Altenbeken, 1984 ISBN 3-89115-006-7
- Lübeck-Lexikon. Die Hansestadt von A bis Z. Hrsg. von Antjekathrin Graßmann. Lübeck: Schmidt-Römhild, 2006 ISBN 3-7950-7777-X
- Manfred Finke: UNESCO-Weltkulturerbe Altstadt von Lübeck. Stadtdenkmal der Hansezeit., Wachholtz-Verlag, Neumünster 2006, ISBN 978-3-529-01335-5
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Fájl:DEU Luebeck COA.svg
Fájl:Flagge der Hansestadt Lübeck.svg
Németország
Németország tartományai
Schleswig-Holstein
Németország járásai
Schleswig-Holstein
Németország Szociáldemokrata Pártja
Irányítószám
Körzethívószám
Forgalmi rendszám
Testvérváros
Kavaszaki (Kanagava)
Klaipėda
Szczecin
La Rochelle
Kotka
Velence (Olaszország)
Wismar
Bergen (Norvégia)
Spokane (Washington)
Gotland község
Népsűrűség
Tengerszint feletti magasság
Időzóna
Közép-európai idő
Egyezményes koordinált világidő
Speciális:Map/5/51.15/10.5/hu
Földrajzi koordináta-rendszer
Fájl:Schleswig-Holstein location map.svg
Fájl:Schleswig-Holstein HL.svg
Schleswig-Holstein
Wikimédia Commons
Category:Lübeck
Sablon:Német település infobox
Q2843
Wikipédia:Segítség az infoboxokhoz
Németország
Schleswig-Holstein
Hanza-szövetség
Világörökség
Szláv nyelvek
Latin nyelv
Alnémet nyelv
Balti-tenger
Elba–Lübeck-csatorna
Elba (folyó)
Fájl:Luebeck Stadtteile Stadtbezirke.svg
Travemünde
Fájl:Germany Luebeck gables.jpg
700
Elbai szlávok
Holstein
10. század
1128
Rügen
1143
I. Frigyes német-római császár
19. század
1226
14. század
Hanza-szövetség
Harmincéves háború
Hanza-szövetség
1806
I. Napóleon francia császár
1871
Német Birodalom
Második világháború
Egyesült Királyság
Németország
1942
Március 28.
Német Demokratikus Köztársaság
A1-es autópálya (Németország)
A20-as autópálya (Németország)
Fájl:Searchtool right.svg
Lübeck Hauptbahnhof
Fájl:Germany Luebeck townhall Anbau.jpg
Lübecki dóm
13. század
14. század
Marienkirche Lübeck
13. század
14. század
Téglagótika
Középkor
August Hermann Francke
Christian Adolph Overbeck
Ernst Curtius
Heinrich Mann
Thomas Mann (író)
Gustav Radbruch
Willy Brandt
Björn Engholm
Peter Nogly
Wolfgang Nešković
Karen-Susan Fessel
Robert Habeck
Szövetségi Statisztikai Hivatal
Kiss Lajos (nyelvész)
Speciális:Könyvforrások/963 05 2277 2
Speciális:Könyvforrások/3803511208
Speciális:Könyvforrások/3767205718
Speciális:Könyvforrások/3795004527
Speciális:Könyvforrások/3795032032
Speciális:Könyvforrások/9783795070052
Speciális:Könyvforrások/3891150067
Speciális:Könyvforrások/379507777X
Speciális:Könyvforrások/9783529013355
Sablon:Schleswig-Holstein
Sablon:Schleswig-Holstein
Sablonvita:Schleswig-Holstein
Schleswig-Holstein
Flensburg
Kiel
Neumünster
Herzogtum Lauenburg
Pinneberg
Sablon:Németország világörökségi helyszínei
Sablon:Németország világörökségi helyszínei
Sablonvita:Németország világörökségi helyszínei
Németország világörökségi helyszínei
Fájl:Világörökség logo 2.png
Watt-tenger
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei
Fájl:Flag of Germany.svg
Aacheni dóm
Speyeri dóm
Würzburgi püspöki palota
Wieskirche
Augustusburg és Falkenlust kastélyok
Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális
Hildesheimi Szent Mihály-templom
Trier római kori műemlékei
Trieri Szent Péter-dóm
Trieri Miasszonyunk-templom
Potsdam és Berlin palotái és parkjai
Lorschi bencés apátság
Rammelsbergi bánya
Goslar
Bamberg
Maulbronni kolostoregyüttes
Quedlinburg
Völklingeni vasmű
Messel
Kölni dóm
A klasszikus Weimar
Wartburg vára
Múzeum-sziget
Dessau–wörlitzi kertbirodalom
Reichenau
Zollverein Szénbánya
Stralsund
Wismar
Rajna-völgy
Városháza és Roland-oszlop (Bréma)
Muskaui park
Regensburg óvárosa a Stadtamhoffal
Berlin modern stílusú lakótelepei
Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében
Corveyi apátság
Speicherstadt
Haithabu
Danevirke
Naumburgi dóm
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
Kongresszusi Könyvtár
Nemzetközi Szabványos Névazonosító
Integrált katalógustár
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára
Francia Nemzeti Könyvtár
Fájl:Portal DE 2.svg
Portál:Németország
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.