A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Hessen | |||
| |||
Fővárosa | Wiesbaden | ||
é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 8° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 8° 15′ 00″ | |||
Legnagyobb város | Frankfurt am Main | ||
Államforma | szabad állam | ||
Vezetők | |||
Miniszterelnök | Volker Bouffier (CDU) | ||
Hatalmon lévő párt | CDU-Zöldek koalició | ||
Hivatalos nyelv | német | ||
Beszélt nyelvek | német | ||
Tagság | Lista IT Planning Council | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 6 265 809 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
Becsült | 6 093 000 fő fő (2004.) | ||
Népsűrűség | 288 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 21 114 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | euró | ||
Nemzetközi gépkocsijel | D | ||
Internet TLD | .de | ||
Villamos hálózat | 230 V 50 Hz | ||
Közlekedés iránya | jobboldali | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hessen témájú médiaállományokat. |
Hessen német tartomány mai formájában 1946-ban jött létre. Fővárosa Wiesbaden.
Neve
A „Hessen” név a germán Chatten törzs nevéből alakult ki.
Földrajz
Északon Alsó-Szászországgal, északkeleten Türingiával, délkeleten Bajorországgal, délen Baden-Württemberggel, délnyugaton Rajna-vidék-Pfalzcal, északnyugaton pedig Észak-Rajna–Vesztfáliával szomszédos.
Délen a Felső-Rajna-árok lapos vidéke található, melynek északi része a Wetterau termékeny síksága. Északon a Nyugat-hesseni-medence fekszik. A tartomány többi részét középhegységek borítják.
Hegyei a Kaufungerwald, a Kellerwald, a Knüll, a Rhön, a Rothaar, a Vogelsberg (mind a Hesseni-hegyvidék részei), a Spessart (a Sváb–Frank-lépcsővidék része), a Taunus és a Westerwald (mind a Rajnai-palahegység részei), valamint az Odenwald (a Felső-Rajna-árok peremhegységeinek része). Legmagasabb pontja a Wasserkuppe (950 m) a Rhönben.
Főbb folyói az Eder, a Fulda, a Lahn, a Majna, a Rajna (délnyugati határfolyó) és a Werra.
Története
A mai hesseni állam a Hessen-Kassel, Hessen-Darmstadt, Hessen-Rotenburg és Hessen-Homburg nevű hercegségek, valamint a Frankfurt am Main szabad város, a Waldeck és Nassau hercegségek területeiből alakult ki.
A hesseni alkotmány 1946. december 1-jén lépett életbe. Hessen volt az első német tartomány, amely a második világháború után új alkotmányt fogadott el.
A tartomány közigazgatási területét az amerikai katonai kormányzat 2. proklamációjával Groß-Hessen (Nagy-Hessen) néven 1945. szeptember 19-én állították helyre. A tartomány neve az alkotmány életbelépésével Hessen lett.
Politika, közigazgatás
Politika
Az összes állami hivatal székhelye Wiesbadenben van, melyek a következők:
- Parlament (Hessischer Landtag)
- Állami Bíróság (Hessischer Staatsgerichtshof)
- Állami Kancellária (Staatskanzlei), a miniszterelnök székhelye
- Állami Kriminalisztikai Intézet (Landeskriminalamt)
- Állami Rendőrakadémia (Hessische Polizeischule)
- Állami Statisztikai Intézet (Statistisches Landesamt)
- Az összes minisztérium, melyek a következők:
- Belügy- és Sportminisztérium
- Gazdaság, Közlekedés és Állami Fejlődés Minisztériuma
- Igazságszolgáltatási Minisztérium
- Képzettségszolgáltatási Minisztérium
- Környezet- és Fogyasztóvédelmi Minisztérium
- Pénzügyminisztérium
- Tudomány és Művészet Minisztériuma
A parlament olyan törvényeket is hozhat, amelyek a hesseni alkotmányt is megváltoztathatják, ugyanakkor a német szövetségi alkotmány az alapvető emberi jogok területén továbbra is magasabb rangú. Így például a hesseni alkotmány megengedi a halálbüntetést, a német szövetségi viszont tiltja. Ennek eredőjeként Hessenben sincs halálbüntetés. Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekről teljesen a tartományi parlament dönt, például az állami oktatáspolitika vagy belügyi kérdések. Minden tartománynak saját költségvetése van.
Az aktuális miniszterelnök 2010 óta Volker Bouffier (CDU). A Parlamentben a képviselői helyek száma 110. A korábban hagyományosan SPD többségű tartományban a 2003. február 2-i választásokon sikerült a CDU-nak abszolút többséget szereznie (56 képviselői hely), a 2008. január 27-i tartományi parlamenti választásokon azonban nem sikerült ezt az eredményt megtartaniuk. A két nagy párt (CDU és SPD) egyaránt 42-42 képviselői helyet szerzett, és egyik sem tudott megfelelő koalíciós partnerrel kormányt alakítani. Politikai patthelyzet alakult ki, ezért 2009. január 18-án rendkívüli választást tartottak Hessenben. Ezt követően megalakult az első Bouffier-kormány. A 2013-as választásokon ismét a CDU nyert, de nem szerzett többséget, így alakult meg 2014-ben Németország első olyan kormánya, ahol a CDU koalíciós partnere a Zöldek.
Közigazgatás
Hessen tartomány 21 járásból és 5 önálló városból áll.
Önálló nagyvárosok:
|
A legnagyobb városok
Város | Lakosság (fő) | Terület (km²) |
---|---|---|
Frankfurt am Main | 660 000 | 248,31 |
Wiesbaden | 287 000 | 204,10 |
Kassel | 194 000 | 106,79 |
Darmstadt | 140 000 | 122,23 |
Offenbach am Main | 119 000 | 44,90 |
Hanau | 88 000 | 76,49 |
Marburg | 78 000 | 124,50 |
Gießen | 73 000 | 72,56 |
Fulda | 64 000 | 104,04 |
Rüsselsheim | 59 000 | 58,30 |
Wetzlar | 52 000 | 75,67 |
Bad Homburg vor der Höhe | 52 000 | 51,17 |
Gazdaság
A Rajna–Majna régió gazdasági szempontból a tartomány legfontosabb régiója, melyhez a következő nagyobb városok tartoznak: Frankfurt am Main, Wiesbaden, Darmstadt, Offenbach am Main, Hanau, Rüsselsheim és Bad Homburg vor der Höhe. Hessen lakosságának több mint a fele is ezen a területen él. Itt például kémiai, gépészet- és autógyártó, pezsgőgyártó és, főleg Frankfurt és Wiesbadenben, szolgáltatási ipar mint nemzetközi bankok és biztosítási cégek, valamint Európa egyik legnagyobb tőzsdéje, a frankfurti tőzsde, található.
Észak-Hessenben Baunatalban egy Volkswagen-gyár, Wetzlarban a Leicaművek és Buderus, Kasselben pedig egy Transrapid-gyár települt le.
Hessen területének kb. 1/3 része mezőgazdaságilag lesz hasznosítva.
A legfontosabb cégek
Cég | Alkalmazottak száma (2003, fő) |
---|---|
Deutsche Lufthansa AG | 34 500 |
Deutsche Bahn AG | 25 000 |
Deutsche Post AG | 24 700 |
REWE-Zentral AG | 23 500 |
Adam Opel AG | 20 000 |
Deutsche Telekom AG | 19 000 |
Allianz Group | 17 400 |
Siemens AG | 16 300 |
Fraport AG | 15 900 |
Volkswagen | 15 300 |
Jegyzetek
További információk
- Hivatalos oldal Archiválva 2002. november 12-i dátummal at the Library of Congress
- Hessenről szóló wikipédia hesseni dialektusban Archiválva 2019. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hesse. Catholic Encyclopedia
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.