Bréma
Freie Hansestadt Bremen
Bréma zászlaja Bréma címere
Fővárosa	Bréma város
é. sz. 53° 04′ 00″, k. h. 8° 48′ 00″53.066667, 8.853.066667°N 8.800000°EKoordináták: é. sz. 53° 04′ 00″, k. h. 8° 48′ 00″53.066667, 8.853.066667°N 8.800000°E
Legnagyobb város	Bréma város
Államforma	szabad állam
Vezetők
Polgármester	Andreas Bovenschulte [1] (SPD)
Hatalmon lévő párt	SPD/Zöldek/Baloldali Párt koalíció
Hivatalos nyelv	német
Beszélt nyelvek	német
Tagság	Lista IT Planning Council
Népesség
Népszámlálás szerint	661 000 fő (2014. nov. 30.)
Becsült	547 340 fő (2010.)
Népsűrűség	1549 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	325,42   km²
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	euró
Nemzetközi gépkocsijel	D
Internet TLD	.de
Villamos hálózat	230 V 50 Hz
Közlekedés iránya	jobboldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Bréma témájú médiaállományokat.

Bréma Szabad Hanza-város (németül Freie Hansestadt Bremen) tartomány egy németországi, részfüggetlenséget élvező tagállam (Land). A köznyelvben Bréma neve egyszerre jelenti a tartományt (Land) és Bréma várost magát. Bréma tartomány fennhatósága alá tartozik a várostól északra 60 kilométerre az Északi-tenger partján épült Bremerhaven és a Weser folyam tengerjáró hajók által járható hajózóútja Bréma és Bremerhaven, illetve Bremerhaven és a Jade2/Weser3 tengeri világítótorony között.

Földrajz

Bréma a Weser mindkét partján, az Északi-tengertől 70 kilométernyire fekszik. A Weser folyónak a várostól a torkolatig tartó szakaszát az árapály hatás olyan mélyre vágta, hogy az tengeri hajókkal is jól járható, ami tengeri kikötő létesítését teszi lehetővé a nyílt tengertől 120 kilométernyire fekvő városban. A város magja a Weser jobb partján egy apró természetes magaslatra települt, míg más városrészek a folyó árterében fekszenek. Bréma északi külvárosai (Vegesack, Farge) a geest peremére kapaszkodnak fel. A város területét természetes és mesterséges árkok, kis tavak, folyók hálózata tagolja. Bréma lakosságát tekintve Németország legkisebb tartománya, de 10. legnagyobb városa.

Brémától légvonalban 60 kilométerre északra, a Geeste folyócska torkolatában épült fel Bremerhaven. (Nevének jelentése: Bréma kikötője) Nyugatról a Weser, északról a Watt-tenger, keletről a Weser melletti marsok határolják. Bremerhaven legmagasabb pontja mindössze 1,5 méterrel van az átlagos legmagasabb dagályszint fölött, ezért a város egész területe fokozottan árvízveszélyes.

Mindkét város éghajlata óceáni, egész évben sok a csapadék. Középhőmérsékletek: júliusban +18, januárban +3 °C.

Brémának egyetlen szomszédos tartománya van: minden oldalról Alsó-Szászország veszi körül.

Bréma tartomány története

Ez a szakasz Bréma tartomány történetével foglalkozik. Bréma város történetét itt olvashatod.

Bréma nevét először 782-ben, Nagy Károly egyik oklevelében a kereszténység észak-európai terjesztése kapcsán említik. 788-ban alapították a város püspökségét.

1186-ban Barbarossa Frigyes jóváhagyta az első brémai polgári törvényt. Ezáltal vált a város önálló jogi egységgé a Német-római Birodalmon belül. A 12. században elnyerte függetlenségét az érsekétől is.

1500-ban Brémát az Alsó-Szász birodalmi kerületbe tagozták be. 1646-ban a svédek ellen vívott harmincéves háború után a város ismét elnyerte a Német-római Birodalmon belüli önállóságát, Szabad Birodalmi Város (Freie Reichstadt) rangot kapott. 1806-ban a Német-római Birodalom megszüntetése során Bréma önálló államként lépett a Napóleon által irányított Rajnai Szövetségbe. 1811-ben Napóleon csapatai megszállták. A várost és környékét Franciaországhoz csatolták, és „Département des Bouches duWeser” (Weser-torkolatok megye) néven betagolták a francia közigazgatási rendszerbe. A megszállás csak három évig, 1814-ig tartott. A bécsi kongresszus a várost ismét független állammá nyilvánította. Röviddel ezután, 1815-ben a városállam a Osztrák Császárság által irányított Német Szövetség tagja lett.

1827-re a várost már a kis méretű folyami hajók sem tudták elérni. Bréma szenátusa a hajózás gondjainak megoldására megvásárolta Hannovertől Lehe falu környékét. Ezzel megszületett a mai napig Bremerhaven néven létező exklávé. 1866-ban, a porosz–osztrák háború után Bréma a porosz vezetésű Észak-német Szövetség tagjává vált. A város 1871-ben Bréma Szabad Hanza-város (Freie Hansestadt Bremen) néven az egységes Német Császárság részévé vált, és egy szavazathoz jutott a Birodalmi Tanácsban. A városállam 1888-ban csatlakozott a német vámunióhoz, miután kialkudták egy a vámszabad kikötő létrehozásának jogát.

1918 Friedrich Adolph Vinnen hajózási vállalkozó átvette a város irányítását a felbomló Német Császárságtól. Brémát önálló városállammá kívánta szervezni. A városban zűrzavar lett úrrá, a lázadó munkásság pedig a városháza erkélyéről kikiáltotta a független Brémai Tanácsköztársaságot. Január végén „rendcsinálás” céljából a városba vezényelték Wilhelm Gerstenberg tábornok csapatait. Február 8-áig tartó utcai harc kezdődött a tanácsköztársaságot védő munkásság és a hadsereg között, melyben 24 katona és 28 munkás veszítette életét. A harcok végeztére a hadsereg helyreállította a birodalmi kormány hatalmát a város felett.

1939-es közigazgatási reform során Bremerhavenből és néhány környékbeli településből megalapították a „Wesermündung” (Weser-torkolat) elnevezésű nagyvárost. Brémát megfosztották Wesermündug város felügyeleti jogától és betagozták Hannover tartományba.

1945. május 1-jén A brit hadsereg elérte Brémát, május 5-én felszabadították Bremerhavent. A megszállói feladatokat hamarosan mindkét városban az Egyesült Államok hadserege vette át. Az eredeti szándék szerint a tartomány történelmi önállóságát felszámolták volna és területét betagozták volna az újonnan létrehozandó Alsó-Szászországba. Az amerikai megszállás azonban lehetőséget kínált az önálló államiság megőrzésére. 1947. január 21-én az amerikaiak proklamálták a Brémából és Bremerhavenből álló Bréma Szabad Hanza-város (Freie Hansestadt Bremen) tartomány megalakítását.

1949-ben Bréma önálló tartományként a Németországi Szövetségi Köztársaság része lett.

Politikai élete

Bréma alkotmánya

A tartományi alkotmány rögzíti a városállam felépítését és feladatait. Az alkotmány kimondja, hogy Bréma városállam a mindenkori német nemzet tagja. Megállapítja, hogy a brémai állam elkötelezett a demokrácia, a szociális igazságosság és a szabadság irányában, külön kiemeli a környezet és a béke védelmét, és megállapítja, hogy a tartományban minden hatalom a néptől ered. Az alkotmányt 1947. október 21-én fogadták el.

A tartományi parlament

A tartomány két városának (Bréma és Bremerhaven) polgárai négy évenként választják meg a tartományi parlament szerepét betöltő Bürgerschaft tagjait. A titkos és általános választójog kiterjed az állam minden 18 évnél idősebb polgárára. Bréma lakosait 67, Bremerhavent 21 követ képviseli, a megválasztott követek egyúttal a két városi önkormányzat egyikének tagjai is lesznek. A tartományi parlament a régi brémai városházával szemben épült modern épületben ülésezik.

A tartományi kormány

Bréma tartományt az ún. Szenátus vezeti. A Szenátus tagjait a Bürgerschaft egyszerű többségi szavazással választja meg saját mandátumának idejére, saját tagjai közül, a megválasztott tagoknak le kell mondaniuk a Bürgerschaftban betöltött mandátumukról. A Szenátus elnökét a Szenátusba választott tagok egyszerű többségi szavazással választják meg. A szenátorok mindegyike a város életének egy-egy szakterületét felügyeli, az ezzel kapcsolatos tevékenységét a Bürgerschaft felügyeli. A szenátusnak 2007 júniusa óta hét (5 SPD és 2 zöldpárti) tagja van.

Bréma tartomány jelképei

Címerpajzs: Vörös alapú pajzson egy tollával a címerpajzs bal felső sarka, fogantyújával a címerpajzs jobb alsó íve felé mutató gótikus ezüst kulcs, az úgynevezett „Brémai Kulcs”. A címerpajzson egy aranyszínű korona nyugszik, melynek abroncsát öt, drágakövekkel ékesített levélformájú ék díszíti. Jelentése: a kulcs Szent Péter apostol kulcsa, aki a brémai dóm védőszentje. A kulcs 1366-ban került a város címerére és alakja a történelem folyamán többször a korszak ízlésének, formavilágának megfelelően változott. A címert esetenként a városi szabadság középkori jelképével, az oroszlánokkal vették körbe. A címer az 1891-es címerrendelettel nyerte el mai formáját. A brémai néplélek is a kulcsal vígasztalódott a jóval nagyobb Hamburggal folytatott versenyben való lemaradás láttán: „Hamburg kapu a világra, de Brémának kulcsa is van hozzá.”

Lobogó: Bréma zászlaját nyolc vízszintes, egymással váltakozó piros és fehér sáv alkotja, melyeket a zászló bal oldalán az ellenkező színnel törünk meg egy sávnyi szélességben. A brémai hagyomány szerint a brémai zászlóról „lopta” ötletét az Amerikai Egyesült Államok lobogóját megalkotó varrónő.

Jelmondat: „BUTEN UN BINNEN – WAGEN UN WINNEN” (magyarul: „Közel s távol – kockáztatni és nyereségre szert tenni”) Eredetileg a tengereket járó brémai kereskedők jelmondata volt, ma is megtalálható a város több középületén.

Népesség

Etnikai összetétel

Eredetileg csak szász és fríz törzsek alkották a brémai népességet, de a bevándorlás következtében változott ez az összetétel. Ezenkívül a második világháború után sok olyan ember került ide, akit elűztek a hazájából. Az 1960-as és 1970-es években számos vendégmunkás jött el Bréma tartományba, azok eredete főleg a földközi-tengert körülvevő környékek, rajtuk kívül e korszakban Nyugati Afrikából vándoroltak be. Amióta a vasfüggöny nyílt, a kelet-európaiak alkotják a bevándorlók legnagyobb részét.

Nyelvek és nyelvjárások

A brémai népesség főleg felnémetül beszél, gyakran - a Hamburgban beszélt Missingischhez - néhány alnémet ismertetőjeggyel. Ezt a nyelvjárást Bremer Schnacknak nevezik el. A hivatalos nyelvek a német és az alnémet.

A külföldi eredetű népesség hazája nyelvét is beszél, ezek közül főleg az orosz és a török elterjedt.

Gazdaság

A brémai kikötőknek köszönhetően Bréma Németország második legjelentősebb külkereskedelmi központja Hamburg után. A kikötőnek köszönhetően jelentős a halliszt, a trópusi gyümölcsök és a kávé importja. A hal-, hús- és tejtermékeken kívül feldolgozatlan termékeket is importálnak, így teát, gyapotot, rizst, bort és citrusgyümölcsöt. A tartományban különösen jelentős a személyautók, technikai cikkek és az acélipari termékek exportja.

Bréma a Daimler AG-nek, az Airbus termelésének, az űrhajózásnak (EADS, OHB Technology) és az élelmiszeriparnak egy központja is. Az Európai Unióhoz összehasonlítva 2006-ban Bréma a bruttó hazai termék szerint 156,9-es indexet ért el.

2007-ben a brémai bruttó hazai termék 26 milliárd euró volt, a tartozás pedig 14,4 milliárd.

Közigazgatás

A tartomány két nagyvárosra tagozódik: Bréma és Bremerhaven. Bréma város saját területéhez tartozik a Bremerhaven északi részén fekvő ún. "Überseehafen" terület. E területet akkor is Brémáé marad, ha egy németországi közigazgatási reform esetleg elveszi a városállamtól Bremerhaven felügyeleti jogát.

A két város közigazgatási beosztása:

• Bréma – 5 kerület (Dél, Kelet, Közép, Nyugat és Észak)
• Bremerhaven – 2 kerület (Észak és Dél)

A tartomány két nagyvárosának viszonyát a brémai parlament által elfogadott proklamáció szabályozza. E dokumentum alapján Bremerhaven olyan jogokat is élvez a tartományon belül, amely országos szinten csak tartományoknak jár (például: rendőrség, középiskolák vagy a felsőoktatás szervezési joga). A két város között feszültséget szül, hogy a bremerhaveni világkikötő területe közigazgatásilag Bréma területe, így az ott keletkező adóbevétel a tartományi fővárost illeti.

Oktatás

A tartományban van a Brémai Egyetem és a Jacobs University Bremen nevű magánegyetem. Bréma városában és Bremerhavenben is működik a Művészeti főiskola.

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bréma (tartomány) témájú médiaállományokat.

• Bréma.lap.hu
• http://www.bremische-buergerschaft.de
• hivatalos oldal
• Brémai polgárság
• Alkotmány