Ez a szócikk a németországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Lipcse (egyértelműsítő lap).

Lipcse (Leipzig)
Lipcse címere Lipcse zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Járás	Szászország (2008. augusztus 1. – )
Alapítás éve	1201
Polgármester	Burkhard Jung (SPD)
Irányítószám	04103–04357
Körzethívószám	0341, 034297, 034298
Rendszám	L
Testvérvárosok	Lista Kijev (1961–)
Népesség
Teljes népesség	616 093 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	2006 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	113 m
Terület	297,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 51° 20′ 24″, k. h. 12° 22′ 30″51.34, 12.37551.340000°N 12.375000°EKoordináták: é. sz. 51° 20′ 24″, k. h. 12° 22′ 30″51.34, 12.37551.340000°N 12.375000°E
Lipcse Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Lipcse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipcse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lipcse, németül Leipzig (IPA: ), Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa. Nevét a Lipsk szláv szóból kapta, jelentése: „Ahol a hársfák állnak”. A magyar elnevezés a nyelvújítás korszakában honosodott meg a nyelvben.^[2] A város a Pleisse, a Fehér Elster és a Parthe folyók találkozásánál fekszik.

Története

Az első írásos emlék a városról 1015-ből származik, városi és kereskedelmi jogokat 1165-ben kapott. Az 1409-ben alapított egyeteme elindította a várost a jogi és könyvkiadó központtá fejlődés útján, ma már a legfelsőbb bíróság és a Német Nemzeti Könyvtár is a városban van.

1519. június 27. és július 16. között Luther Márton, Andreas Karlstadt és Johann Eck közt zajlott a Lipcsei Disputa, amelyen – a protestánsok szerint – Luther megvédte hittételeit.

1813. október 16-tól 19-ig tartott a népek csatája, a napóleoni háborúk legnagyobb ütközete. Lipcse mellett, a Nagy-Britannia, az Orosz Birodalom, Portugália, Poroszország, Ausztria és Svédország alkotta koalíciós erők súlyos vereséget mértek Napóleon császár seregeire.

1839-ben adták át a Lipcse-Drezda vasútvonalat, ami az első volt Németországban. Ez nagyban hozzájárult Lipcse közlekedési csomóponttá fejlődéséhez. Az iparosodás és a peremvárosok beolvasztása következtében a 19. század végére a lakosság száma rohamosan nőtt, 1871-ben már 100 000 volt.

1945. április 18-án a 3. amerikai hadsereg foglalta el, majd július 2-án a szovjet Vörös Hadsereg szállta meg a várost, mert a jaltai konferencia megállapodása értelmében az a szovjet zónába került. Az 1949-ben megalakult Kelet-Németország második legnagyobb városa lett, de gazdasága, kultúrája, vallási élete a szocializmusban erősen visszaesett. A középkortól kezdve megrendezett lipcsei vásár ekkor is megőrizte rangját, a KGST-országok legnagyobb vására volt.

A város nevei a történelem során

Vallások

Lipcse lakossága a reformációig a Merseburgi egyházmegyéhez tartozott. A 13. században négy kolostort alapítottak itt: a Szent Pált a Domonkos-rend, a Szent Tamást az Ágoston-rend, a Szentlélek kolostort a ferences rend a Szent Györgyöt pedig a ciszterciek és a bencések.

Az első lutheránus templom 1522–39 között épült. Jelenleg az összes evangélikus közösség a városon kívül, a Kirchenbezirk der sächsischen Landeskirche egyházmegyében működik.

1697 óta Lipcsében újra vannak római katolikus szentmisék. 1921-ben a Meißeni egyházmegye (mai nevén Drezda-Meißeni egyházmegye) újra helyreállt, a „Vásárvárosban” van az esperesség székhelye. Lipcse katolikus főszékesegyháza a Szentháromság-bazilika. 2016-ban a főegyházmegye felkérte a várost a 100. Német Katolikusnap megrendezésére.

1700 óta Lipcsében működik egy, az Evangélikus-Református Egyházmegye alá tartozó közösség is.

A két nagy egyház mellett léteznek itt olyan evangéliumi szabadegyházak is, mint a német szabadegyházak szövetsége, a baptisták, a metodisták, a mennoniták és a Hetednapi Adventista Egyház. Itt székel a Testvéri Közösségek Munkaközösségének országos elnöksége.

A lipcsei zsidóság első említése III. Henrik meisseni őrgróf 1248-as oklevelében esik meg. 1800 után alakul meg az első zsidó hitközség. A nemzetiszocializmus korszakáig a városnak a zsidók csak másodrendű polgárai lehettek, a tudósokat, művészeket és írókat is beleértve. 1912-ben Ephraim Carlebach rabbi megalapította az izraelita felső-középiskolát, Szászország első zsidó iskolájaként, amely 1942-ig működött. 1929-ben hitközség 14 000 tagjával Szászország legnagyobb és Németország egyik legnagyobb közösségét mondhatta magáénak. 1933-tól kezdődött a város zsidó lakosságának szisztematikus kiirtása, ami a deportálással és a holokauszttal teljesedett be. A háború után a hitközség mindössze 24 tagot számlált. A taglétszám egészen az 1990-es évek elejéig stagnált, 2004-ben viszont – az orosz zsidók bevándorlása folytán – már 1300 tagja volt. 2009-ben új Kultúr- és Kongresszusi Centrumot alapítottak az Ariowitsch-házban.

Lipcse muszlim közössége nagyon fiatal és az iszlámhitűek száma messze elmarad a főbb német tartományok nagyvárosaiétól. Ennek ellenére, a kereszténység után 2009-ben a maga tízezres létszámával a második helyre jutott, jóllehet az összlakosságnak csupán a 2%-át tették ki. A legnagyobb mecset az Ar-Rahman-mecset, amely a DİTİB török-iszlám közösségé.

1989. szeptember 4-én a legnagyobb, a Miklós-templomból kiindulva tartották az első Hétfői Tüntetést, ahol a békés felvonulók demokratikus változásokat követeltek. A tüntetéssorozat később más városokra is átterjedt, ami nagyban hozzájárult a kelet-német szocialista rendszer bukásához.

Közlekedése

Lipcsében található a legnagyobb alapterületű európai vasúti pályaudvar, a Lipcsei főpályaudvar.

Média

A város a Középnémet Rádióállomás (MDR - Mitteldeutscher Rundfunk) központja A magán rádióadók: Radio PSR, Energy Sachsen, R.SA und Leipzig 91.3, Mephisto 97.6 és a Radio Blau.

Múzeumok és látnivalók

• Tamás-templom
• Bach-múzeum(wd) – a zeneszerző tárgyai, élete
• Miklós-templom(wd)
• Lipcsei zsinagógák
• Deutsches Buch- und Schriftmuseum – Könyvmúzeum
• Grassi Múzeum(wd)
• Várostörténeti Múzeum(wd)
• Szépművészeti Múzeum (MdbK)
• Népek csatájának emlékműve
• Régi városháza(wd)
• Új városháza(wd)
• Panometer Leipzig – Yadegar Asisi művész hatalmas panorámaképei; 2016-ban a Nagy-korallzátony, 2017-től a Titanic című alkotás tekinthető meg
• Budde-Haus – művelődési központ Gohlis városrészben

Lakosság

Fő cikk: Lipcse lakossága

Testvérvárosai

• Addisz-Abeba, Etiópia (2004)
• Bologna, Olaszország (1962)
• Brno, Csehország (1973)
• Frankfurt am Main, Németország (1990)
• Hannover, Németország (1987)
• Ho Si Minh-város, Vietnám (2021)
• Houston, Texas USA, (1993)
• Kijev, Ukrajna (1961)
• Krakkó, Lengyelország (1973)
• Lyon, Franciaország (1981)
• Nanking, Kína (1988)
• Szaloniki, Görögország (1984)
• Travnik, Bosznia-Hercegovina (2003)

Rendezvények

• Nemzetközi irodalmi kiállítás és fesztivál (március): http://www.leipziger-buchmesse.de/
• Nemzetközi Autókiállítás (április): http://www.ami-leipzig.de/
• Johann Sebastian Bach Fesztivál (május): https://web.archive.org/web/20110202152350/http://www.bach-leipzig.de/
• Nemzetközi Dark, Wave, Gothic Fesztivál (Pünküsd): http://wave-gotik-treffen.de/
• Nemzetközi Dokumentum- és Rajzfilmfesztivál (október): http://www.dokfestival-leipzig.de/homepage/en/^{[halott link]}
• Francia Filmfesztivál (október): http://www.franzoesische-filmtage.de/
• Lipcsei Jazz Fesztivál (november): http://www.leipziger-jazztage.de/
• Kortárs Európai Színházfesztivál (november): http://www.leipzig-online.de/euro-scene/ Archiválva 2006. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Játékkiállítás, számítógép- és videojátékok vására: http://www.gc-germany.de/gcinfo_e.shtml
• Lipcsei Diákkarnevál: http://www.studentenfasching.de
• Games Convention: http://www.gc-germany.de/

Híres lipcseiek

Itt születtek

• Louis Angely (1787–1835) színész, író
• Johann Christian Bach (1735–1782) zeneszerző, J. S. Bach fia
• Gottfried Wilhelm Becker (1778–1854) orvos, szerző
• Carl Gustav Carus (1789–1869) orvos, festő, filozófus
• Johann Carl Friedrich Dauthe (1746–1816) építész, a Miklós-templom mai belsejének kialakítója
• Albert Dufour-Feronce (1798–1861) vállalkozó, bankár, vasútépítő
• Christian Gottlieb Jöcher (1694–1758) tudós, könyvtáros, lexikográfus
• Bill Kaulitz, a Tokio Hotel énekese
• Tom Kaulitz, a Tokio Hotel gitárosa
• Tobias Künzel, a Die Prinzen frontembere
• Sebastian Krumbiegel, a Die Prinzen énekese
• Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) filozófus, matematikus, jogtudós
• Wolfgang Lenk, a Die Prinzen énekes-gitárosa
• Till Lindemann, a Rammstein énekese és dalszövegírója
• Johann Friedrich Mayer (1650–1712), evangélikus teológus
• Augustus Quirinus Rivinus (1652–1723) botanikus
• Henri Schmidt, a Die Prinzen énekese
• Richard Wagner (1813–1883) német zeneszerző

Itt éltek

• Johann Sebastian Bach (1685–1750) zeneszerző

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

További információk

• A város hivatalos honlapja
• A lipcsei vásár
• leipziginfo.com