Magdeburg
Klátás a Szent János-templomból a dómra
Magdeburg címere Magdeburg zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szász-Anhalt
Járás	Szász-Anhalt (1990–)
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	805
Polgármester	Dr. Lutz Trümper (független
Irányítószám	39104-39130
Körzethívószám	0391
Rendszám	MD
Testvérvárosok	Lista Harbin Braunschweig (1987. december 8. – ) Le Havre (2011. május 9. – ) Radom Szarajevó Nashville Zaporizzsja (2008. május 29. – ) Pernik Daugavpils (2012. szeptember – )
Népesség
Teljes népesség	239 364 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	1140 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	56 m
Terület	200,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 52° 07′ 54″, k. h. 11° 38′ 21″52.131666666667, 11.63916666666752.131667°N 11.639167°EKoordináták: é. sz. 52° 07′ 54″, k. h. 11° 38′ 21″52.131666666667, 11.63916666666752.131667°N 11.639167°E
Magdeburg Pozíció Szász-Anhalt térképén
Elhelyezkedése Szász-Anhalt térképén
Magdeburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magdeburg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magdeburg város Németországban, Szász-Anhalt szövetségi tartomány fővárosa, a Magdeburgi egyházmegye püspöki székvárosa. Az Elba mentén fekszik.

Történelem

A város első ízben Nagy Károly frank császár egy rendelete említi 805-ben. 919-ben I. (Madarász) Henrik német király megerősíttette a várat a magyarok és a szlávok ellen. 929-ben itt tartották I. Henrik fiának, a későbbi I. (Nagy) Ottónak és I. Eduárd wessexi király lányának, Editnek az esküvőjét. Magdeburg első fénykorát is főként I. Ottó uralkodása idején érte el. 937-ben birodalmi gyűlés színhelye volt, ahol két érsek, nyolc püspök és számos világi méltóság vett részt, I. Ottó bencés kolostort alapított, ezt 968-ban érsekséggé emelték. 946-ban a kolostorba, később a dómba temették Edit királynét. 962-ben itt koronázták meg Nagy Ottót és 973-ban itt is temették el.

Magdeburg második virágkora a 12. század közepén következett be, melyet egyrészt nagyszerű építmények és olyan művészeti alkotások fémjeleztek, mint a Magdeburger Reiter (Magdeburgi lovas), másrészt a több német város szervezetének is mintájául szolgáló "magdeburgi jog" kialakítása és terjesztése volt.

Magdeburg a középkori Németország egyik legjelentősebb városa lett. Az egyházi hatalom mellett megjelent a polgárság is, amely a várost jómódú kereskedő és kézműves településsé alakította. A városnak az érsekséggel szemben sikerült is új városi alkotmányt kivívnia, mely a 13. században mint fontos tényező kapott szerepet a városi tanács élén a polgármesterrel. A polgárság, ha nem is tudta megdönteni az egyházi hatalmat, viszonylag önálló politikát folytatott.

Magdeburg a Hanza-szövetség szászországi csoportjának elővárosa volt. 1425-ben kereskedői egymás között pontosan felosztották a piacokat. A városi ülnökök pedig messze északon is terjesztették a magdeburgi jogot.

1524-ben a város fölvette a reformációt, midőn pedig az augsburgi interimet elvetette, birodalmi átok alá esett és Móric szász herceg 1551-ben elfoglalta, de kíméletesen bánt vele. A harmincéves háborúban 1629-ben Wallenstein sikertelenül ostromolta 28 hétig. 1631-ben Tilly újra ostrom alá fogta és május 10-én rohammal bevette. Ez ostrom után a város, 130 házat kivéve, elpusztult és lakói közül 30 000 ember odaveszett. Otto von Guericke volt ekkor polgármestere.^[2] 1648-ban a magdeburgi érsekség mint világiasított fejedelemség, Brandenburgé lett.

A 17.-18. században fellendült a kulturális élet, ekkor többek között a természettudós Otto von Guericke és Georg Philipp Telemann, a kiváló zeneszerző is a város hírnevét öregbítette.

1806-ban a franciák minden ellenállás nélkül elfoglalták, 1814-ben azonban Poroszország visszakapta. A 19. század gazdasági fejlődése főként 1870-től vette kezdetét, ekkorra már nagyjából kirajzolódott a város jelenlegi arculata és rohamosan nőtt lakosságának száma is egyrészt bevándorlással, másrészt az elővárosok hozzácsatolásával.

1945 és 1990 között az NDK része és a hajdani magdeburgi kerület székhelye volt. Az 1990-es német újraegyesítés óta ismét Szász-Anhalt tartomány székhelye.

Kultúra

Színházak

• Theater Magdeburg – Magdeburgi színház
• Städtisches Puppentheater Magdeburg – Bábszínház
• Theater an der Angel
• Improvisationstheater Hechtsprung

Múzeumok

• Kulturhistorisches Museum Magdeburg – Kultúrtörténeti múzeum
• Museum für Naturkunde Magdeburg – Természeti múzeum
• Technikmuseum Magdeburg – Technikai múzeum
• Kunstmuseum Magdeburg – Művészeti múzeum
• Otto-von-Guericke-Museum in der Lukasklause
• Galerie 1200
• Jahrtausendturm
• Schulmuseum Magdeburg – Iskolamúzeum
• Museumsschiff Württemberg mit Museum zur Geschichte der Elbschifffahrt
• Historische Schiffmühle am Petriförder
• Steinzeithaus Randau
• slawisches Dorf Pechau – Pechau szláv falu

Templomok

• Magdeburgi dóm
• Szent János-templom

Magdeburg lakossági statisztikája

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A2-es és az A14-es autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Magdeburg Hauptbahnhof

Vízi közlekedés

Magdeburg Németország keleti részének legnagyobb kikötője, itt található a Magdeburgi csatornahíd.

Polgármesterek

Oktatás

• Otto-von-Guericke-Universität – Ottó von Guericke Egyetem
• Hochschule Magdeburg-Stendal – Stendal főiskola

Testvértelepülések

• Szarajevó, Bosznia-Hercegovina, 1972^[3]
• Braunschweig, Németország, 1987
• Nashville, USA, 2003
• Pernik, Bulgária, 2004

Jegyzetek

Források

• NDK (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 215 0
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

További információk

• Magdeburg a YouToubeon: