A településen világörökségi helyszín található

Regensburg
Regensburg címere Regensburg zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Felső-Pfalz
Járás	Felső-Pfalz
Rang	járási jogú város
Polgármester	Joachim Wolbergs (SPD)
Irányítószám	93001–93059
Körzethívószám	0941
Rendszám	R
Testvérvárosok	Lista Aberdeen (1955–) Bressanone (1969–) Clermont-Ferrand (1969–) Plzeň (1993–) Odessza (1990. november 4. – ) Csingtao (2009–) Budapest I. kerülete (2005. május 26. – ) Tempe (1978–)
Népesség
Teljes népesség	157 443 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	1 947,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	343 m
Terület	80,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 49° 01′, k. h. 12° 05′49.016666666667, 12.08333333333349.016667°N 12.083333°EKoordináták: é. sz. 49° 01′, k. h. 12° 05′49.016666666667, 12.08333333333349.016667°N 12.083333°E
Regensburg Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Regensburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Regensburg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa. A városban található a Regensburgi egyházmegye püspöki széke.

2021 óta A Római Birodalom dunai limese világörökségi helyszín része.^[2]

Fekvése

Münchentől kb. 125 km-re észak-északkeletre, Nürnbergtől 105 km-re délkeletre található, a tőle északra fekvő Bajor-erdő és a nyugatra lévő Frank-Alb találkozásánál, a Duna völgyében, a Duna két partján.

Éghajlata

Története

A területet már a kőkorban is lakták. Az ókorban kelták telepedtek meg itt az i. e. 1. században, tőlük ered a település első elnevezése: Radasbona. Az i. sz. 1. században a rómaiak építettek ide egy erődöt, melyet Marcus Aurelius idején kibővítettek az egyre erősödő germán támadások miatt. A 8. századtól érseki székhely, majd az Agilolfing hercegi család székhelye lett Regenespurc néven. 791-ben Nagy Károly frank király a volt Agilolfing-várban gyüjtötte össze seregét a Kárpát-medencét megszállva tartó avarok ellen folytatandó keleti hadjáratához. Kétszáz évvel később 955-ben itt végezték ki az augsburgi csata magyar vezéreit, Lélt, Bulcsút és Súrt. Kálti Márk krónikája szerint a Lech-mezején levert csapatok vezéreit, "Lél és Bulcsu kiváló kapitányokat" Regensburgban "fojtották meg a bitófán". 792-től országos jelentőségű történelmi nemzetgyűlések színhelye is volt a város. A középkor folyamán Regensburg fontos várossá nőtte ki magát Bajorországon belül. A középkor kezdetétől püspöki székhely, majd 843-tól a Keleti-Frank Birodalom fővárosa. Ezt a szerepet később a Bajor Hercegségben is betöltötte a 13. századig. 1135-1146 között felépült a mai is létező kőhíd a Dunán, amelynek köszönhetően közvetlen lett az összeköttetés Flandria és Velence irányába a kereskedőknek. 1245-ben szabad birodalmi várossá nyilvánítják, amely státuszt 1486-1496 között a bajor herceg nem vesz figyelembe, saját birtokának tekinti a várost.

A reformáció során a polgárok nagy része elfordult a katolikus egyháztól, és Luther tanait kezdte követni, azonban három kolostor és a római katolikus püspökség tovább működött a városban.

1663 és 1803 között a Birodalmi Gyűlés (Immerwährender Reichstag) székhelye volt.

1803-ban a birodalmi főrendi határozat (Reichsdeputationshauptschluss) alapján a város elvesztette szabad jogállását, és Károly Theodor mint regensburgi fejedelem felügyelete alá került. 1809-ben a napóleoni csapatok a város közelében összecsaptak a visszavonuló osztrák erőkkel.

Bővebben: Regensburgi csata

1810. május 22-én a Regensburg fejedelemség (Fürstentum Regensburg) a Bajor Királysághoz került.

A második világháború alatt a városban repülőgépeket gyártottak, így a település gyakori célpontja volt a bombázásoknak.

2006-ban a regensburgi óvárost a világörökség részének nyilvánították

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A3-as és az A93-as autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Regensburg Hauptbahnhof

Sport

A város labdarúgócsapata, a SSV Jahn Regensburg 2012-13-as szezontól a Bundesliga második osztályában szerepelhet, miután osztályozó mérkőzésen kivívta a jogot erre (Bundesliga2). Ebben a csapatban megfordult korábban Tölcséres András is. A város jégkorongcsapata a német másodosztályban szerepel.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Látványosságok

Bővebben: Regensburg óvárosa a Stadtamhoffal

• Szent Péter-katedrális, melyet a 13. században kezdtek építeni gótikus stílusban, de csak a 19. században fejeztek be I. Lajos bajor király jóvoltából (két tornyát, eredeti tervek alapján).
• Szent Emmerám-apátság, amelyet a 12. században építettek román stílusban. Kolostorát a Thurn und Taxis hercegi család kastélynak építette át a szekularizáció után a 19. században.
• A Kő-híd (Steinerne Brücke), amely 1135 és 1146 között épült. A ma létező legrégebbi híd a Dunán, amely többek között a prágai Károly-híd előképéül is szolgált.
• A Kepler-emlékház és Múzeum a Keplerstrasse 5. szám alatt, abban a házban, ahol Johannes Kepler 1630. november 15-én elhunyt.
• A Dunai Hajózási Múzeum a Ruthof/Érsekcsanád lapátkerekes gőzös vontató és a Freudenau motoros vontató hajók fedélzetén.

Híres regensburgiak

• Christoph Ludwig Agricola festő
• Friedrich Melchior Grimm író
• Johann Nepomuk Mälzel feltaláló és mérnök
• Don Juan de Austria, a keresztény flotta vezetője Lepantónál
• Albertus Magnus regensburgi érsek 1260–1262 között
• XVI. Benedek pápa, teológiát oktatott az egyetemen
• Konrad Much Berg történész^[4]

Testvérvárosok

• Aberdeen, Egyesült Királyság, Skócia
• Brixen, Olaszország
• Budavár, Magyarország, Budapest
• Clermont-Ferrand, Franciaország
• Odessza, Ukrajna
• Plzen, Csehország
• Tempe, USA, Arizona

Irodalom

• Baedekers Stadtführer Regensburg. Baedeker, Ostfildern 2002, ISBN 3-87954-026-8.
• Karl Bauer: Regensburg. Kunst-, Kultur- und Alltagsgeschichte. 5. erweiterte Auflage. MZ-Verlag, Regensburg 1997, ISBN 3-931904-19-9.
• Anke Borgmeyer, Achim Hubel, Andreas Tillmann und Angelika Wellnhofer: Denkmäler in Bayern – Stadt Regensburg. Ensembles – Baudenkmäler – Archäologische Denkmäler. Band III.37. Mittelbayerische Druck- und Verlagsgesellschaft, Regensburg, 1997, ISBN 3-927529-92-3.
• Karlheinz Dietz, Gerhard H. Waldherr: Berühmte Regensburger. Lebensbilder aus zwei Jahrtausenden. Universitätsverlag, Regensburg 1997, ISBN 3-930480-67-0.
• Sigfrid Färber: Regensburg – Das mittelalterliche Wunder Deutschlands. 19. Auflage MZ-Buchverlag, 2005, ISBN 3-934863-24-8
• Helmut Halter: Stadt unterm Hakenkreuz. Kommunalpolitik in Regensburg während der NS-Zeit, Universitätsverlag Regensburg, 1994, ISBN 3-9803470-6-0.
• Erich Keyser (Hrsg.): Bayerisches Städtebuch. Band V. 2. Teilband Ober-, Niederbayern, Oberpfalz und Schwaben. In: Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. – Im Auftrage der Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages. Stuttgart 1974.
• Martin Kluger: Regensburg. Stadtführer durch das mittelalterliche Weltkulturerbe. context verlag Augsburg, Augsburg 2007, ISBN 978-3-939645-06-1.
• Hans Lankes, Michael Spaan (Hrsg.): Stadtbuch Regensburg. 12. Auflage. Stadtbuch, Regensburg 2004, ISBN 3-930966-00-X (Erscheint regelmäßig in aktualisierten Auflagen, mit Adressen fast aller Lokale, Freizeiteinrichtungen und vielen Insidertipps)
• Lothar Kolmer, Fritz Wiedemann (Hrsg.): Regensburg. Historische Bilder einer Reichsstadt. Pustet, Regensburg 1994, ISBN 3-7917-1435-X.
• Nikolai Löwenkamp (Hrsg.): Regensburg – Chronik einer mittelalterlichen Stadt. Eine Auswahl aus Carl Th. Gemeiners “Regensburgischer Chronik”. Löwenkamp Regensburg 2012, ISBN 978-3-9814096-0-4.
• Klaus Rappert: Regensburg – Grundriss der Geschichte. Regensburg/Norderstedt 2007, ISBN 978-3-8334-9124-5.
• Religions für Peace Gruppe Regensburg RfP (Hrsg.): Offene Türen. Regensburger Religionsgemeinschaften stellen sich vor. Regensburg 2000, 2. Auflage Regensburg 2008, ISBN 978-3-941317-00-0
• Peter Schmid (Hrsg.): Geschichte der Stadt Regensburg. 2 Bände. Pustet, Regensburg 2000, ISBN 3-7917-1682-4.
• Siegfried Wittmer: Jüdisches Leben in Regensburg. Vom frühen Mittelalter bis 1519. Universitätsverlag, Regensburg 2001, ISBN 3-930480-54-9.

Jegyzetek

Források

• Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma útikönyvek, 1980) ISBN 963 243 025 5

Külső hivatkozások

• Regensburg város hivatalos honlapja (németül és angolul)