Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal
Szabolcs InterCity vonat Szolnok vasútállomáson (2014)
Vonalszám:	100
Vonal:	100
Hossz:	236 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	120 (160) km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat 145 Kecskemét / 100a Cegléd / 120a Újszász felé 100 Szolnok Thököly út Széchenyi István körút Zagyva Szolnok-Alcsi mh. 3225 Besenyszögi út Millér forgalmi kitérő Szolnoki vasúti Tisza-híd 110 Szajol kiágazás a MOL szajoli tartálytelepe felé Törökszentmiklós elágazás 120 Lökösháza / 130 Szentes felé 116 Pusztaszuri Pánthy aluljáró 119 Törökszentmiklós 124 Barta mh. 128 Pusztaszakállas mh. 4204 Kő út 131 Fegyvernek-Örményes Nagykunsági-öntöző-főcsatorna 138 Turgony mh. régi 102 Kál-Kápolna felé 146 Kisújszállás egykori Kisújszállás–Dévaványa-vasútvonal Villogó-csatorna 154 Karcagi puszta mh. Kecskeri (Karcagi II.)-csatorna 34 103 103 Tiszafüred felé 162 Karcag 3401 Püspökladányi út Kecskeri (Karcagi II.)-csatorna 169 Apavára mh. Hortobágy-Berettyó Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Hajdú-Bihar vármegye határa 128 Vésztő - Békéscsaba felé Baross utca 177 Püspökladány Kazinczy Ferenc utca 101 Biharkeresztes felé 182 Kelenc volt Kabai cukorgyár felé / egykori Kaba–Nádudvar-vasútvonal 48 103 188 Kaba 194 Benedekvölgy Keleti-főcsatorna 201 Hajdúszoboszló 204 Vérvölgy 209 Ebes 214 Ondód 4805 Tócó-patak Vértesi utca 106 Nagykereki / 108 Füzesabony és 109 Tiszalök felé 221 Debrecen Debreceni Erőmű felé Mikepércsi út Vágóhíd utca 105 Nyírábrány felé Faraktár utca Ótemető utca / Huszár Gál utca 224 Debrecen-Csapókert mh. Sámsoni út 229 Apafa 110 Mátészalka felé 231 Pallagpusztai major 235 Bocskaikert mh. 4902 Sámsoni út 240 Hajdúhadház iparvágány a Hajdúsági Iparművek felé 4901 Pozsár Gyula utca 243 Téglás mh. Hajdú-Bihar vármegye és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye határa 248 Kismicske 255 Újfehértó 4912 Érpataki-főfolyás 263 Császárszállás forgalmi kitérő 112 Nyíradony és 113 Mátészalka felé Simai út 116 Vásárosnamény felé 270 Nyíregyháza Bethlen Gábor utca 273 Sóstóhegy elágazás 100c Szerencs felé Tokaji út 3834 Sóstói út 277 Sóstó mh. 279 Sóstóhegy 286 Kemecse vasútállomás 3823 Szent István utca Kállai-főfolyás Senyői-főfolyás 290 Nyírbogdány 3827 293 Kék mh. Lónyai-főcsatorna 297 Demecser vasútállomás 300 Gégény mh. 3828 Kossuth utca 304 Pátroha 309 Ajak mh. 4145 Csicsás-csatorna egykori Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal 313 Kisvárda 4108 Árpád utca 315 Kisvárda-Hármasút mh. 4145 Liptay Béla utca / Hármas út egykori kiágazás Fényeslitke-Északi rendező felé 320 Fényeslitke 321 Fényeslitke-Déli rendező 324 Komoró 328 Tuzsér Eperjeske-Rendező -  Ukrajna Bátyú felé 331 Tiszabezdéd mh. 4145 Kossuth Lajos út 334 Záhony-Rendező[1] 335 Záhony 111 Mátészalka felé 4115 337 Tisza országhatár Kassa–Csap-vasútvonal Csap Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal

A Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal a MÁV 100-as számú, Tuzsér állomásig kétvágányú, tovább egyvágányú, a Záhony–Záhony országhatár szakasz kivételével 25 kV 50 Hz-cel villamosított nemzetközi fővonala.^[2]

Történelem

A vasútvonal Budapest és Szolnok közötti szakasza szinte egyidős az első magyarországi vasútvonallal. A Tiszántúlt közel merőlegesen átszelő fővonal földmunkáit egyszerre kezdték meg a Pest–Vác vasútvonallal. A Magyar Középponti Vasút által épített közel 100 km hosszú vasútvonalat 1847. szeptember 1-jén nyitották meg.^[3] Az eleinte egyvágányú vonalon Cegléden és Szolnokon, a Tisza-parton épült nagyobb állomás (Ószolnok^[4]). A felépítmény 26,6 kg/fm tömegű, „PV” jelű és 28,8 kg/fm tömegű, „A” jelű vassínekből épült. A síneket telítetlen tölgyfa aljakra sínszegekkel kötötték le.

A vasútvonal Szolnok és Debrecen közötti szakaszának építésére a Magyar Középponti Vasút már korábban kapott engedélyt, ám az 1848–49-es szabadságharc miatt a vasútépítés földmunkái lelassultak. Az építkezés újra lendületet kapott, amikor a újonnan megalakult Tiszavidéki Vasút vette át a vasútépítést 1856-ban. A Szolnok–Debrecen közötti, sík vidéken haladó, 121 km hosszú vonalszakaszt 1857. november 25-én adták át a forgalomnak. A Debrecentől Nyíregyházára és onnan tovább Miskolcra tartó vonalszakaszt a vasúttársaság 1859. május 24-én nyitotta meg.^[5] A felépítmény 37,0 kg/fm tömegű, „g” jelű vassínekből épült.

A Nyíregyháza és Záhony közti – azelőtt 100b számú – vonalszakaszt a Magyar Északkeleti Vasút építette. A Nyíregyháza és Kisvárda közötti 43 km hosszú szakaszt 1872. november 20-án, a Kisvárdától a Tiszán át Csapig tartó 28 km hosszú szakaszt 1873. február 4-én adták át a forgalomnak.^[6] A vasútvonal Nyíregyházán a Tiszavidéki Vasút vonalaihoz csatlakozott. Magyarország vasúti kapcsolatát valósítja meg Ukrajnával, a Záhony-Csap illetve Tuzsér–Bátyú határátmeneteken. (Utóbbi csak teherforgalom részére.) Záhony és Csap között a pálya nem villamosított, a Tisza-híd egyvágányú, melyen fonódva megy át a széles és a normál nyomtávú vágány A vonal folytatása a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal. Szokás szerint a normál/széles tengelyátszereléseket a magyar oldalon szokták végezni csoportemelő berendezéssel. Az emelőkkel felemelik a kocsikat, lekötik a kocsikról és kigurítják alóluk az egyik nyomtávú forgóvázakat, majd alágurítják a másik nyomtávúakat, leengedik a kocsikat, végül pedig bekötik a forgóvázakat. De az ukrán oldalon néhány határhoz közeli vasúton (pl. Munkács állomásig) arra is van lehetőség, hogy fonódott vágányokon tengelyátszerelés nélkül közlekedjenek normál nyomtávú vonatok. Ezt kihasználva a 2018. december 9-i menetrendváltás óta több magyar nemzetközi vonat is közlekedik Munkácsra normál nyomtávon.^[7][8]

Közelmúlt

A pályát Záhony és Nyíregyháza között 1967-ben, Szajolig 1970-ben villamosították.

A vasútvonal története alatt több, a településektől távol eső megállóhely tűnt el a tanyavilág megszűnése következtében lecsökkent utasforgalom miatt. Például a Fegyvernek-Örményes és Kisújszállás állomások között, a 138. km-nél található Turgony megállóhely, Karcagi puszta megállóhely a 154. km-nél Kisújszállás és Karcag állomások között, valamint Apavára megállóhely a 169. km-nél Karcag és Püspökladány állomások között. 2006 óta már nem állt meg menetrend szerinti személyszállító vonat Barta és Pusztaszakállas megállóhelyeken sem. (Ezek a vonal 2012-ben lezajlott felújításával szűntek meg.) 2009-ben a Császárszállás megálló is megszűnt.

Tervezett fejlesztések

Az I/1. ütemben a Szajol–Püspökladány vonalszakaszon a pálya 160 km/h sebességre lesz alkalmas, az engedélyezett tengelyterhelés 225 kN-ra fog nőni. A műtárgyak felújítása, illetve a felsővezeték-rendszer átépítése is része a projektnek. Barta és Pusztaszakállas megállóhelyek megszüntetésre kerülnek. 2012-ben a nyíltvonali vonalszakaszok átépítése történt meg. Kivitelezés befejezése: 2015. október 3. volt.^[9] A folyamatban lévő fejlesztések eredményeként a Püspökladány–Debrecen szakaszt is 160 km/órás sebességűre fogják átépíteni. ebből 2020. október 16-án átadásra került a 8,04 km-es Ebes-Debrecen szakasz felújítása.^{[10][11][12][13]} Debrecen-Csapókert állomás megszűnik, helyette valószínűleg Júliatelep néven új megállóhely létesül Debrecen északi szélén, a Csapókerttől kb. 1 km-rel északra Apafa irányában. Ezzel új csomópont létrehozására nyílna lehetőség, hiszen a leendő megállóhelynél van több trolibusz végállomása, valamint helyi és helyközi autóbuszok áthaladó megállóhelyei.^[14][15]

Forgalom

A Latorca InterCity vonat a Nyugati pályaudvarról indul Kárpátaljára, Munkács felé. A vonal folytatása Záhonyon át a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal. Ütemes menetrend szerint felváltva óránként sebes- illetve személyvonatok, valamint szintén óránként InterCity vonatok közlekednek. Közülük minden második ún. kör-IC, melyet 2006-ban vezettek be. E vonatok Nyugati pályaudvarról indulnak, és Debrecenen keresztül Nyíregyházáig közlekednek, onnan pedig a Keleti pályaudvarra indulnak vissza Szerencs-Miskolc–Füzesabony útirányon keresztül a 80-as vonalon, ezzel két irányban biztosítanak kényelmes, átszállásmentes utazást a fővárosba.

A ritka megállóhelyek, a gyakoribb nagyobb állomások és a jelentősebb távolsági forgalom miatt a helyközi személyvonatok száma kevés.

Járművek

A vonalon villamos vontatás a jellemző. Hétköznap a személy illetve a sebes vonatokat MÁV V43-as villanymozdony, hétvégén Stadler FLIRT, Stadler KISS motorvonat továbbítja. Az InterCity vonatok élén a 2010-es menetrendváltáskor megjelent a MÁV 1047 sorozat is. 2011-től a teljes IC forgalmat MÁV 480-as sorozatú villanymozdonyai látták el. A tehervonatokat MÁV V63 továbbítja. Néha megjelennek tehervonatok élén MÁV M62-es dízelmozdonyok is. A vonalon, az utóbbi években számos magánvasúti gép is továbbít tehervonatokat.

Galéria

• 

  InterCity vonat Debrecenben 1993-ban

• 

  Vonat Nyíregyházán 1993-ban

• 

  Törökszentmiklós vasútállomás új felvételi épülete

• 

  Karcag vasútállomás felvételi épülete

• 

  Püspökladány vasútállomás felvételi épülete

Balesetek

• A debreceni vasúti baleset egy 1951. szeptember 27-én bekövetkezett vasúti szerencsétlenség volt Debrecen közigazgatási területén belül. 18:10 perckor a Tiszalökre közlekedő, 324-es sorozatú gőzmozdonnyal vontatott személyvonat az állomás kijárati váltóin ütközött a szomszédos vágányon, biztonsági határjelzőn kívül álló BCmot 376 pályaszámú motorkocsival. A balesetben 11 ember halt meg.
• A szajoli vasúti baleset a magyar vasút történetének egyik súlyos balesete volt 1994. december 2-án, amikor is 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Budapest-Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik kb. 110 km/h-s sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak. 27-en a helyszínen vesztették életüket, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. A balesetet emberi mulasztás okozta.
• Az újfehértói traktoros baleset 2021. április 20-án Téglás és Újfehértó állomások között között a fénysorompóval biztosított átjáróban történt. A 6254-es számú vonat belerohant egy traktorba, melynek vezetője a fénysorompó tilos jelzését figyelmen kívül hagyva hajtott a sínekre. A mozdony a másik sínpárra lökte a traktort, ahol a 6203-as számú vonattal is ütközött. A traktor vezetője a helyszínen meghalt. A 6203-as személyvonat öt utasa és a mozdonyvezető megsérült, a mozdony és az első három kocsi kisiklott. A mozdony körülbelül 16 méterre állt meg a sínektől. A 6254-es személyvonaton nem sérült meg senki. Az érintett vasúti pályaszakaszon és a járművekben az előzetes becslések szerint 100 millió forint kár keletkezett. A szerencsétlenséget a traktor vezetője okozta, aki a tilos jelzés ellenére hajtott a sínekre.

Jegyzetek

További információk

• YouTube videó a Szolnok-Debrecen szakaszról
• Nyolc percért 137 milliárd forint – Index, 2010. március 5.

Sablon:100-as vonal (MÁV) m v sz 100-as vonal (Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony – (Csap (Чоп)  Ukrajna)) Szolnok – Szajol – Törökszentmiklós – Fegyvernek-Örményes – Kisújszállás – Karcag – Püspökladány – Kaba – Hajdúszoboszló – Ebes – Debrecen – Debrecen-Csapókert – Apafa – Bocskaikert – Hajdúhadház – Téglás – Újfehértó – Nyíregyháza – Sóstó – Sóstóhegy – Kemecse – Nyírbogdány – Kék – Demecser – Gégény – Pátroha – Ajak – Kisvárda – Kisvárda-Hármasút – Fényeslitke – Komoró – Tuzsér – Tiszabezdéd – Záhony – (Csap (Чоп)  Ukrajna)

Sablon:Magyar vasútvonal m v sz Magyarország vasútvonalai Normál nyomtávú vasútvonalak 1 1a 2 4 5 5b 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 29 30 30a 35 36 37 38 39 40 40a 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 60 61 62 64 65 66 70 71 75 76 77 78 80 80a 81 82 83 84 85 86 87 87a 88 89 90 92 94 95 98 100 100a 100c 101 102 103 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 120a 121 125 126 127 128 129 130 131 131a 135 136 140 142 143 145 146 147 148 149 150 151 151a 152 153 154 155 250 251 252 253 Keskeny nyomtávú vasútvonalak 305 307 308 310 311 317 318 319 321 323 324 325 330 331a 332 333 335 Egyéb vasútvonalak Budapesti fogaskerekű vasút Pesterzsébet–Csepel HÉV Skanzenvasút Burma-vasút Megszűnt vasútvonalak Egykori vasútvonalak Tervezett vasútvonalak V0 vasútvonal