A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Stadler FLIRT motorvonat Körmend újjáépített vasútállomásán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonalszám: | 21 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonal: | 21 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hossz: | 55,4 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Feszültség: | 25 kV 50 Hz ~ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Üzemeltető: | Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Maximális sebesség: | 120 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal a GYSEV vasútvonala, a közforgalmú menetrendekben 21-es szám alatt szerepel. A Rába folyó völgyében futó, 55,4 km hosszú, egyvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasútvonal az Alpokot keletről elkerülő Bécs–Sopron–Szombathely–Szentgotthárd–Graz korridor magyarországi szakaszának része.[1] A felsővezeték 2010. december 2-án lett üzembe helyezve. Ausztria felé Steirische Ostbahn néven folytatódik tovább.
Története
A vasútvonalat a Magyar Nyugati Vasúttársaság építette a Székesfehérvár–Szombathely–Graz fővonalának részeként. A vasúttársaságot 1870. május 18-án alapító pesti Magyar Általános Hitelbank és a bécsi Weikersheim M. H. és társa bank a vasútvonal építésére az 1869. évi V. törvénycikk alapján kapott engedélyt.[2] A vasúttársaság gyors ütemben építette ki vasútvonalait, a Szombathelytől az akkori országhatárig, Gyanafalváig (ma Jennesdorf) tartó vonalszakasz műtanrendőri bejárására 1872. augusztus 26-án került sor. A 65 km hosszú vonalszakaszt 1872. szeptember 1-jén nyitották meg a forgalomnak.[3]
Az eredeti vonalvezetés terve szerint Kisunyomból a vasútvonal nyugati irányban volt kijelölve Jákon át Nagykölked felé és onnan haladt volna Körmendre. Hodossy József sároslaki (ma Egyházasrádóc része) vasútépítő mérnök ügyeskedése folytán a végleges nyomvonalat azonban Egyházasrádóc felé jelölték ki, bár a módosított terv szerint sokkal nehezebb terepviszonyok közepette kellett építkezni. Azt, hogy nem Rábaszentmihályon (mai nevén Vasszentmihály) lett a vasútállomás, hanem Rátóton, az itt birtokos Széll Kálmán pénzügyminiszter döntötte el.[4]
A fővonalként megépített vasútvonalon vágánymezőnként 7 - 8 db tölgy talpfára 6,5 m hosszú, 32,5 kg/fm tömegű, „a” jelű vassíneket fektettek, a 30 cm vastag ágyazatot bányakavicsból készítették. A Pinka felett 25,0 m-es, a Lapincs felett 37,4 m-es rácsszerkezetű fahidakat építettek. Szombathely alatt a Perint-patakot 9×10 m-es támaszközű fagerenda híddal keresztezték.
Szombathelyen 2012. október 18-án ünnepélyesen átadták az összesen 3 szintes Csaba utcai felüljáró rendszert. A beruházás 2,5 milliárd forintból épült 2011. május és 2012. október között. Magába foglal egy 155 m hosszú 2x1 sávos közúti felüljárót a Szentgotthárd felé menő és a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal felett, áthidalva a Mikes Kelemen és Sólyom utcákat is. A gyalogosok és kerékpárosok közös aluljárót kaptak a vasútvonalak alatt, amelynek hossza 52 m. A beruházás a Sopron-Szentgotthárd vasúti projekt része volt.[5]
2013. december 11-én átadták a Körmend vasútállomásán épült gyalogos felüljárót és a vonalon elkészült P+R parkolókat.[6]
2023. május 1-től a személyvonatok Szombathely-Szőlős, Horvátnádalja, Rátót, Haris megállóhelyeken csak feltételesen állnak meg (az InterCity vonatokra a feltételes megállási rend nem vonatkozik).[7]
Napjainkban
A 2010–2011-es menetrend 3. számú módosításától kezdve jelentősen nőtt a sebesség és így csökkentek a menetidők. Fontos változás továbbá, hogy bevezették az ütemes menetrendet. A módosítás előtt a vonatok jellemzően 1 óra 10 perc alatt tették meg a Szombathely - Szentgotthárd közti 54 km -es távot. Így az eddigi 46,286 km/h átlagsebesség 70,435 km/h lett, ami kb 24 km/h növekedés. Az eljutási idő 24 perccel csökkent, az utasok ezt veszik észre leginkább. A Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon 2012-ben folyamatban volt 9 állomás felújítása, autóbusz kapcsolatának javítása és parkolók, kerékpártárolók építése.[8] Körmend felújított vasútállomását 2012. december 18-án nyitották meg.[9]
A GYSEV – hosszas előkészítés után – 2006 decemberében vette át a MÁV-tól fejlesztésre és üzemeltetésre a kincstári tulajdonban lévő Szombathely–Körmend–Szentgotthárd pályaszakaszt. Az utasok szinte azonnal tapasztalhatták, hogy a GYSEV valóban fejleszteni jött: kényelmes, korszerű vonatok álltak hadrendbe. A pályafejlesztés megindításához azonban hosszas előkészítő munka várt a vállalatra, illetve az Európai Unió jóváhagyását is meg kellett szerezni.
A GYSEV 2007 tavaszán kezdett hozzá a műszaki és pénzügyi előkészítéshez. Tízezer munkaóra alatt 2600 oldalnyi dokumentációt, összesen 9 köbméternyi tervet készítettek el a szakemberek. A munka eredménye először a kormányt győzte meg 2008 telén arról, hogy a fejlesztésnek van jövője, ezt követően 2009 első heteiben küldték el az Európai Unió illetékes bizottságához a programot. 2009 augusztusában pedig végleg zöldre váltott a szemafor. Brüsszel a költségek 85 százalékát állja, ami egyedülálló támogatási arány a fejlesztési programok között.
A kivitelezők újszerű technológiát alkalmazva, feszített tempóban dolgoznak a vasútfejlesztési projekten, amely egyébként elsőként nyert el ebben a „műfajban” uniós támogatást. Ez az első olyan vasúti projekt a 2007–2013 közötti időszakra az egész unión belül, amelyet az EU támogatásra érdemesnek tartott. A közel 50 milliárd forintos fejlesztés első lépéseként 2009. szeptember elején indult meg a kivitelezés Szombathely–Körmend között. 2010 első felében a Harka–Szombathely szakaszon zajlott a kivitelezés. A napjaink legkorszerűbb vasútépítési technológiájának számító 600 méteres géplánc dolgozik az érintett szakaszokon, hogy a munkálatok a lehető legkevesebb vágányzárral és közlekedési fennakadással járjanak.
Ahhoz, hogy a beruházáshoz használt anyagmennyiségek munkaterületre juttatása minél gördülékenyebben történjen, a kivitelezőknek komoly szállítói kapacitást kellett koncentrálniuk igen rövid idő alatt, tekintettel arra is, hogy például az ún. hosszúsínek 120 méteresek. Ezért választották a tervezők a rekonstrukcióhoz a Magyarországon még szokatlan nagygépes technológiát, amely révén a szállítási igények – a közúti forgalmat is kímélve – jelentősen csökkenthetők.
A tervek szerint 2011 második felében fejeződött be a vonalfelújítás. Az utazóközönség számára a legérzékelhetőbb előny a pályasebesség mintegy ötvenszázalékos növekedése, 80-ról 120 km/h-ra. Ehhez a Sopron–Szombathely–Körmend–Szentgotthárd vonalon új elektronikus biztosítóberendezéseket kellett megépíteni. Nemcsak a gyorsaságot, hanem a környezeti értékek megőrzését is szolgálja a Szombathely–Körmend–Szentgotthárd vonalszakasz villamosítása, ezzel 2011 végére a GYSEV összes vonalán villamos vontatás lesz.
Az utazási komfortot javítja, hogy a vasútvonalon mindenhol 30-ról 55 centiméterre emelik a peronok magasságát. Lövő, Csákánydoroszló, Alsórönök, Szentgotthárd állomásokat pedig az európai uniós szabványnak megfelelően – hogy hosszú teherszerelvényeket fogadhassanak – 750 méteresre hosszabbítják meg. A beruházás során a vonalon található Pinka-hidat és Lapincs-hidat is teljes egészében felújították. A projektnek része két, külön szintű kereszteződés megépítése is.
Sopronban a Kőszegi útnál közúti aluljáró épül a vágányok alatt, ahol a kerékpáros- és gyalogosforgalom külön műtárgyakon halad át, Szombathelyen a Csaba utcánál közúti felüljáró épül a vágányok felett, itt a gyalogos- és kerékpáros-forgalom aluljáróban bonyolódik, így teszik biztonságosabbá a kereszteződéseket, és gördülékenyebbé a két város közlekedését. A korszerűsített vonalakon a GYSEV négy, új beszerzésű motorvonattal bonyolítja a forgalmat – ezek 2012-től állnak munkába. A projektnek köszönhetően a vasútvonal korszerűsítése közel 300 embernek ad munkát az elkövetkező közel két évben.
A projekt megvalósulása során a környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek, hiszen a munkálatok befejezését követően a GYSEV összes vasútvonalán villamos vonatok közlekednek majd, és az egész szakaszon csökken a zajterhelés – egyebek között a zajvédő falak jóvoltából, javul a személyszállítási szolgáltatás minősége, rövidül az utazási és áruszállítási idő, valamint érzékelhetően javul a vasúti közlekedés biztonsága ezen a szakaszon.
A Konzorcium vezető cége a Swietelsky Vasúttechnika Kft., partnerei: a Szentesi Vasútépítő Kft., a Swietelsky GmbH, a Magyar Aszfalt Kft. és a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.
A rekonstrukció által érintett közel 116 kilométer hosszú vasúti pályát a GYSEV Zrt. a fuvarozásból származó árbevételek kiesésének minimalizálását szem előtt tartva, a hazai gyakorlattól eltérően – külföldi példák alapján –, a munka volumenéhez képest rövid vágányzári idők alatt, intenzív munkavégzéssel kívánta megvalósítani.
A szállítási tevékenység gazdaságosabb alkalmazásának mielőbbi elérése érdekében a vasútvonal rekonstrukciójának teljes megvalósítását is rövid, összesen 22 hónapos kivitelezési időtartamban határozta meg, mely két téli időszakot foglal magában.
A 2009. július 28-án megkötött szerződés e feltételeket vette figyelembe, és nagy tempóban megkezdődött az első építési szakasz kiviteli terveinek elkészítése. A tervezés és a kivitelezés organizációs előkészítése, valamint a jóváhagyó szervezetek tervmódosítást igénylő követelményei egy időszakban történő végrehajtása komoly összehangolást és folyamatos módosítást igényelt a kivitelezés szervezésében dolgozó szakemberektől.
A feladatokhoz hangolt generál ütemterv határpontjai és főbb munkafázisai megtartása mellett a kiszolgáló és melléklétesítményi kivitelezések a tervezés befejezéséig rugalmasan követték az elvárásokat.
Az első előkészítési szakasz célja az volt, hogy a 2009. október 1-jén megkezdett Szombathely–Körmend vonalszakasz kivitelezési munkája a rendelkezésre álló két hónap alatt jóváhagyott kiviteli tervekkel, ezek alapján elvégzett előkészítési, anyagbeszállítási és organizációs feltételekkel rendelkezzen. A vonalszakasz 24 kilométer hosszúságban történő átépítéséhez biztosított vágányzár – az előzetes terveknek megfelelően – 2009. november 30-án befejeződött.
Közben folyt a következő szakaszok tervezése, előkészítése, melynek eredményeképpen a Harka–Szombathely vonalszakasz kivitelezésére 2010. április 1. és 2010. május 31. között megtartott vágányzárban került sor.
A feladat elvégzése során érintett települések a koncentrált munkavégzéssel egy naponta változó útlezárási programmal és ehhez tartozó közlekedési lehetőségekkel találkoztak.
A kivitelezés ütemezésekor végzett önkormányzati egyeztetések alapján az ütemtervbe bekerült a lakosság helyi és országos ünnepi rendezvényeinek feltétele is. A megvalósítás során a szélsőséges időjárás, a rendkívül sok csapadék miatt a környező vizek magas vízállása szintén többletenergiát kívánt a kivitelezőktől.
A folyamatos vágányzárak közötti időszakban az előkészítési és utómunkák megvalósítását rövid éjjeli vágányzárakban végezték a szakági kivitelezők. A következő átépítendő vonalszakasz a 2010. szeptember 1. és 2010. október 31. között lezárásra kerülő Körmend–Szentgotthárd–országhatár, melynek befejezésével a kivitelezési időszak vágányzári programja befejeződik.
A pálya- és felsővezeték-építési szerződés keretein belül a vonalon 22 hónap alatt az alábbi munkarészek valósulnak meg:
- kiviteli tervek készítése minden munkarészre, pályageometria tervezése 120 km/h-ra;
- nyíltvonali és állomási átmenő vágányok átépítése 60 E1 rendszerű sínnel, betonaljakkal;
- állomási mellékvágányok átépítése használt MÁV 48 rendszerű sínnel;
- 55 cm magas utasperonok építése;
- az alépítmény megerősítése 70 MPa teherbírási értékre;
- két nagy acélhíd építése (a Pinka patak fölött 26,00 m nyílású és a Lapincs patak fölött 37,60 m nyílású);
- kisműtárgyak, kerethidak átépítése és felújítása;
- útátjárók és csatlakozó utak átépítése (79 útátjáró);
- felsővezetéki hálózat megépítése Szombathely–Szentgotthárd között;
- új vonal- és energiaellátó kábel fektetése.
A kivitelezés során beszállításra kerülő mintegy egymillió tonna anyag munkaterületre juttatásához és beépítéséhez körültekintő logisztikai tevékenységre van szükség.
A szakasz átépítésének technológiai tervezése más szempontból is nehézségeket okozott, mivel a vonal az országhatárnál ér véget, és közben nincs teherszállításra használható vasúti kapcsolat, az anyagok vasúti beszállítása csak egy irányból, Szombathely felől valósítható meg, így az egyes munkarészek műveleti sorrendjére és a vágány folytonosságának megszüntetésével járó munkákra különös gondot kellett fordítani. A beépítendő anyagok méretük (120 m-es hosszúsínek) vagy mennyiségük (126 000 db betonalj) miatt nem szállíthatók közúton.
A Körmend–Szentgotthárd közötti acélhidak megvalósítása és az acélhidak között kiágazó folyamatos üzemben működő iparvágányok kiszolgálása újabb szervezési feladatot jelentett. A kivitelező Savaria 2009 Konzorcium vállalatai és dolgozói az elvárásoknak megfelelő rövid kivitelezési idő alatt, a legmodernebb technológiai eszközök alkalmazásával és a szerződésben vállalt befejezési határidő betartásának figyelembevételével végzik tovább tevékenységüket.
Galéria
-
Szombathely vasútállomása
-
A vonalra 4 db Stadler FLIRT érkezett
-
Személyvonat Szombathelynél
-
Egyházasrádóc vasútállomása a MÁV korszakban
-
Egyházasrádóc újjáépített vasútállomása
-
Egyházasrádóc vasútállomásának déli bővítése, közvetlen átszállási lehetőséggel az autóbusz-megállóhoz
-
Körmend vasútállomása
-
Az állomás a gyalogos felüljáróról
-
Körmend - a 2013-ban épült gyalogos felüljáró
-
Körmend - pénztár és váróterem
-
Körmend vasútállomása utcai homlokzata
-
Rátót vasútállomás, átépítés előtt
-
és Rátót állomása ma
-
Szentgotthárd vasútállomása
Jegyzetek
- ↑ Megújul a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal (magyar nyelven) (html). Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. . (Hozzáférés: 2010. szeptember 17.)
- ↑ 1869. évi V. törvénycikk „a magyar nyugoti mozdonyvasut kiépitése tárgyában” (magyar nyelven) (html). www.1000ev.hu. . (Hozzáférés: 2010. szeptember 17.)
- ↑ Horváth Ferenc.szerk.: Kovács László: Hazai vasútépítések az 1876–1900 évek között, Magyar Vasúttörténet 2. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 65–66., 136–139.. o. (1996). ISBN 9635523130
- ↑ Rátót Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2005.
- ↑ (2012. október 18.) Átadták a Csaba utcai vasúti felüljárót. nyugat.hu. (Hozzáférés: 2012. október 19.)
- ↑ Átadták a körmendi gyalogos felüljárót is. Nyugat.hu honlapja. (Hozzáférés: 2013. december 12.)
- ↑ Feltételes megállási rend a GYSEV teljes hálózatán.
- ↑ "GYSEV tájékoztatója a tervezett fejlesztésekről"[halott link] – gymsmo.hu
- ↑ (2012. december 17.) Körmend: kedden megnyitják a felújított vasútállomást. nyugat.hu. (Hozzáférés: 2012. december 18.)
Források
- A Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vonal. www.mtm-magazin.hu. . (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
- Az ország egyik legmodernebb egyvágányú, villamosított vasútvonala. www.mtm-magazin.hu. . (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
További információk
- 21 Szombathely-Szentgotthárd-Gyanafalva - Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. vasutallomasok.hu, 2011 . (Hozzáférés: 2011. október 23.)
- GySEV RAABERBAHN 21 vonal - YouTube. youtube.com, 2011 . (Hozzáférés: 2011. október 23.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.