A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Sopron–Szombathely-vasútvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Stadler FLIRT motorvonat Tormásliget megállóhelyen | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonalszám: | 15 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonal: | 15 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hossz: | 62 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Feszültség: | 25 kV 50 Hz ~ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Üzemeltető: | Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Maximális sebesség: | 120 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron–Szombathely-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Dunántúl északnyugati részén, a Vas–Soproni-síkságon haladó, a GYSEV által üzemeltetett Sopron–Szombathely-vasútvonal Magyarország 15-ös számú, egyvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasútvonala, az Alpokot keletről elkerülő Bécs–Sopron–Szombathely–Szentgotthárd–Graz korridor magyarországi szakaszának része.
Története
A vasútvonal elődjét a Déli Vasút társaság építette, a Bécsújhely–Sopron–Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal részeként, amelyet 1865. szeptember 21-én nyitottak meg.[1] A felépítmény 35,9 kg/fm tömegű, „VII” jelű vassínekből épült. Az építést megelőzően több nyomvonal is szóba jött (Sopron-Sárvár-Karmacs-Sármellék-Zalakomár-Nagykanizsa, Sopron-Sárvár-Türje-Zalavár-Nagykanizsa, Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa, Sopron-Csepreg-Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa nyomvonalak), melyek tervezetei a Vas Vármegyei Levéltárban fellelhetők. A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal tervét Lewicki Antal mérnök készítette el 1847-ben, és az összes tervezet közül a legmegfelelőbbnek találták, ám végül mégsem ez a változat valósult meg. A terv szerint egyszerre épült volna meg a Buda-Zágráb-Fiume vasúttal, melyhez Komárvárosban (ma Zalakomár része) mellékvonalként csatlakozott volna.[2]
Sopron város első vasútállomását, mai nevén Sopron-Déli pályaudvart 1847-ben építette a Sopron–Bécsújhelyi Vasút. Az 1867-ben kiépülő Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) másik állomást épített a városban, az a mai Sopron nagyállomás. Jelen állomás később a Déli Vasút saját állomása volt (nevét is innen kapta). 1902-ben több csomóponti állomás korszerűsítésével egy időszakban átépítették. A Déli Vasút felvásárlásával az állomás is a MÁV-é lett, és egészen 1998. május 23-áig a Szombathelyre menő vonatok erről a pályaudvarról indultak és ide érkeztek.[3] Az épület ma szórakozó és vendéglátóhelyként szolgál, jelentősen elveszítve eredeti jellegét. (Egyes személyvonatok a Déli pályaudvarról a Bécsújhely–Sopron-vasútvonal utolsó magyarországi állomásáig, Ágfalváig jártak ki, egészen 1969. január 5-ig, ekkor szűnt meg Ágfalva vasútállomása). A vasútvonalon a MÁV időszakban MDmot,[4] illetve Bzmotok közlekedtek két motorkocsi és 3 vagy 4 mellékkocsi, vagy egy motorkocsi és két mellékkocsi összeállítással. Egykoron naponta egy vonatpár közlekedett Sopron-Déli-Szombathely-Gyékényes-Pécs vasútvonalon is, Szombathelyig személyvonatként, majd onnan gyorsvonatként délutáni indulással Sopronból és délelőtti visszaérkezéssel. A pálya adottságai alapján a felújítások előtt csak 40 km/h sebességkorlátozásokkal döcögtek a vonatok.[5] A villamosítást követően V43-as mozdonyok, majd 2013-ig bérelt GYSEV Taurusok továbbították a szerelvényeket. A 2013. decemberi menetrendváltást követően 4 db Stadler FLIRT szolgálja az utasokat.
2023. május 1-től feltételes megállási rend került bevezetésre Kópháza, Sopronkövesd, Újkér, Tormásliget, Salköveskút-Vassurány megállóhelyeken.[6]
Közelmúlt
A vasútvonal üzemeltetését a MÁV 2001. december 1-jén adta át a GYSEV részére. A MÁV indoklása szerint a vasútvonalat az Ausztriában párhuzamosan futó vasúthálózatok miatt nem tudta nyereségesen üzemeltetni, ennek ellenére a GYSEV alternatív szállítási útirányt kívánt kialakítani, elsősorban Bécstől, az adriai kikötők és Olaszország irányába.[7] A GYSEV rövid időn belül megkezdte a vasútvonalon a pályafelújítást, a biztosítóberendezés cseréjét, valamint a felsővezeték-hálózat kiépítését. A vasútvonal 2002 óta villamosított.
A GYSEV – hosszas előkészítés után – 2006 decemberében vette át a MÁV-tól fejlesztésre és üzemeltetésre a kincstári tulajdonban lévő Szombathely–Körmend–Szentgotthárd pályaszakaszt. Az utasok szinte azonnal tapasztalhatták, hogy a GYSEV valóban fejleszteni jött: kényelmes, korszerű vonatok álltak hadrendbe. A pályafejlesztés megindításához azonban hosszas előkészítő munka várt a vállalatra, illetve az Európai Unió jóváhagyását is meg kellett szerezni.
A GYSEV 2007 tavaszán kezdett hozzá a műszaki és pénzügyi előkészítéshez. Tízezer munkaóra alatt 2600 oldalnyi dokumentációt, összesen 9 köbméternyi tervet készítettek el a szakemberek. A munka eredménye először a kormányt győzte meg 2008 telén arról, hogy a fejlesztésnek van jövője, ezt követően 2009 első heteiben küldték el az Európai Unió illetékes bizottságához a programot. 2009 augusztusában pedig végleg zöldre váltott a szemafor. Brüsszel a költségek 85 százalékát állja, ami egyedülálló támogatási arány a fejlesztési programok között.
A kivitelezők újszerű technológiát alkalmazva, feszített tempóban dolgoznak a vasútfejlesztési projekten, amely egyébként elsőként nyert el ebben a „műfajban” uniós támogatást. Ez az első olyan vasúti projekt a 2007–2013 közötti időszakra az egész unión belül, amelyet az EU támogatásra érdemesnek tartott. A közel 50 milliárd forintos fejlesztés első lépéseként 2009. szeptember elején indult meg a kivitelezés Szombathely–Körmend között. 2010 első felében a Harka–Szombathely szakaszon zajlott a kivitelezés. A napjaink legkorszerűbb vasútépítési technológiájának számító 600 méteres géplánc dolgozik az érintett szakaszokon, hogy a munkálatok a lehető legkevesebb vágányzárral és közlekedési fennakadással járjanak.
Ahhoz, hogy a beruházáshoz használt anyagmennyiségek munkaterületre juttatása minél gördülékenyebben történjen, a kivitelezőknek komoly szállítói kapacitást kellett koncentrálniuk igen rövid idő alatt, tekintettel arra is, hogy például az ún. hosszúsínek 120 méteresek. Ezért választották a tervezők a rekonstrukcióhoz a Magyarországon még szokatlan nagygépes technológiát, amely révén a szállítási igények – a közúti forgalmat is kímélve – jelentősen csökkenthetők.
A tervek szerint 2011 második felében fejeződött be a vonalfelújítás. Az utazóközönség számára a legérzékelhetőbb előny a pályasebesség mintegy ötvenszázalékos növekedése, 80-ról 120 km/h-ra. Ehhez a Sopron–Szombathely–Körmend–Szentgotthárd vonalon új elektronikus biztosítóberendezéseket kellett megépíteni. Nemcsak a gyorsaságot, hanem a környezeti értékek megőrzését is szolgálja a Szombathely–Körmend–Szentgotthárd vonalszakasz villamosítása, ezzel 2011 végére a GYSEV összes vonalán villamos vontatás lesz.
Az utazási komfortot javítja, hogy a vasútvonalon mindenhol 30-ról 55 centiméterre emelik a peronok magasságát. Lövő, Csákánydoroszló, Alsórönök, Szentgotthárd állomásokat pedig az európai uniós szabványnak megfelelően – hogy hosszú teherszerelvényeket fogadhassanak – 750 méteresre hosszabbítják meg. A beruházás során a vonalon található Pinka-hidat és Lapincs-hidat is teljes egészében felújították. A projektnek része két, külön szintű kereszteződés megépítése is.
Sopronban a Kőszegi útnál közúti aluljáró épül a vágányok alatt, ahol a kerékpáros- és gyalogosforgalom külön műtárgyakon halad át, Szombathelyen a Csaba utcánál közúti felüljáró épül a vágányok felett, itt a gyalogos- és kerékpáros-forgalom aluljáróban bonyolódik, így teszik biztonságosabbá a kereszteződéseket, és gördülékenyebbé a két város közlekedését. A korszerűsített vonalakon a GYSEV négy, új beszerzésű motorvonattal bonyolítja a forgalmat – ezek 2012-től állnak munkába. A projektnek köszönhetően a vasútvonal korszerűsítése közel 300 embernek ad munkát az elkövetkező közel két évben.
A projekt megvalósulása során a környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek, hiszen a munkálatok befejezését követően a GYSEV összes vasútvonalán villamos vonatok közlekednek majd, és az egész szakaszon csökken a zajterhelés – egyebek között a zajvédő falak jóvoltából, javul a személyszállítási szolgáltatás minősége, rövidül az utazási és áruszállítási idő, valamint érzékelhetően javul a vasúti közlekedés biztonsága ezen a szakaszon.
A Konzorcium vezető cége a Swietelsky Vasúttechnika Kft., partnerei: a Szentesi Vasútépítő Kft., a Swietelsky GmbH, a Magyar Aszfalt Kft. és a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.
A rekonstrukció által érintett közel 116 kilométer hosszú vasúti pályát a GYSEV Zrt. a fuvarozásból származó árbevételek kiesésének minimalizálását szem előtt tartva, a hazai gyakorlattól eltérően – külföldi példák alapján –, a munka volumenéhez képest rövid vágányzári idők alatt, intenzív munkavégzéssel kívánta megvalósítani.
A szállítási tevékenység gazdaságosabb alkalmazásának mielőbbi elérése érdekében a vasútvonal rekonstrukciójának teljes megvalósítását is rövid, összesen 22 hónapos kivitelezési időtartamban határozta meg, mely két téli időszakot foglal magában.
A 2009. július 28-án megkötött szerződés e feltételeket vette figyelembe, és nagy tempóban megkezdődött az első építési szakasz kiviteli terveinek elkészítése. A tervezés és a kivitelezés organizációs előkészítése, valamint a jóváhagyó szervezetek tervmódosítást igénylő követelményei egy időszakban történő végrehajtása komoly összehangolást és folyamatos módosítást igényelt a kivitelezés szervezésében dolgozó szakemberektől.
A feladatokhoz hangolt generál ütemterv határpontjai és főbb munkafázisai megtartása mellett a kiszolgáló és melléklétesítményi kivitelezések a tervezés befejezéséig rugalmasan követték az elvárásokat.
Az első előkészítési szakasz célja az volt, hogy a 2009. október 1-jén megkezdett Szombathely–Körmend vonalszakasz kivitelezési munkája a rendelkezésre álló két hónap alatt jóváhagyott kiviteli tervekkel, ezek alapján elvégzett előkészítési, anyagbeszállítási és organizációs feltételekkel rendelkezzen. A vonalszakasz 24 kilométer hosszúságban történő átépítéséhez biztosított vágányzár – az előzetes terveknek megfelelően – 2009. november 30-án befejeződött.
Közben folyt a következő szakaszok tervezése, előkészítése, melynek eredményeképpen a Harka–Szombathely vonalszakasz kivitelezésére 2010. április 1. és 2010. május 31. között megtartott vágányzárban került sor.
A feladat elvégzése során érintett települések a koncentrált munkavégzéssel egy naponta változó útlezárási programmal és ehhez tartozó közlekedési lehetőségekkel találkoztak.
A kivitelezés ütemezésekor végzett önkormányzati egyeztetések alapján az ütemtervbe bekerült a lakosság helyi és országos ünnepi rendezvényeinek feltétele is. A megvalósítás során a szélsőséges időjárás, a rendkívül sok csapadék miatt a környező vizek magas vízállása szintén többletenergiát kívánt a kivitelezőktől.
A folyamatos vágányzárak közötti időszakban az előkészítési és utómunkák megvalósítását rövid éjjeli vágányzárakban végezték a szakági kivitelezők. A következő átépítendő vonalszakasz a 2010. szeptember 1. és 2010. október 31. között lezárásra kerülő Körmend–Szentgotthárd–országhatár, melynek befejezésével a kivitelezési időszak vágányzári programja befejeződik.
A pálya- és felsővezeték-építési szerződés keretein belül a vonalon 22 hónap alatt az alábbi munkarészek valósulnak meg:
- kiviteli tervek készítése minden munkarészre, pályageometria tervezése 120 km/h-ra;
- nyíltvonali és állomási átmenő vágányok átépítése 60 E1 rendszerű sínnel, betonaljakkal;
- állomási mellékvágányok átépítése használt MÁV 48 rendszerű sínnel;
- 55 cm magas utasperonok építése;
- az alépítmény megerősítése 70 MPa teherbírási értékre;
- két nagy acélhíd építése (a Pinka patak fölött 26,00 m nyílású és a Lapincs patak fölött 37,60 m nyílású);
- kisműtárgyak, kerethidak átépítése és felújítása;
- útátjárók és csatlakozó utak átépítése (79 útátjáró);
- felsővezetéki hálózat megépítése Szombathely–Szentgotthárd között;
- új vonal- és energiaellátó kábel fektetése.
A kivitelezés során beszállításra kerülő mintegy egymillió tonna anyag munkaterületre juttatásához és beépítéséhez körültekintő logisztikai tevékenységre van szükség.
A szakasz átépítésének technológiai tervezése más szempontból is nehézségeket okozott, mivel a vonal az országhatárnál ér véget, és közben nincs teherszállításra használható vasúti kapcsolat, az anyagok vasúti beszállítása csak egy irányból, Szombathely felől valósítható meg, így az egyes munkarészek műveleti sorrendjére és a vágány folytonosságának megszüntetésével járó munkákra különös gondot kellett fordítani. A beépítendő anyagok méretük (120 m-es hosszúsínek) vagy mennyiségük (126 000 db betonalj) miatt nem szállíthatók közúton.
A Körmend–Szentgotthárd közötti acélhidak megvalósítása és az acélhidak között kiágazó folyamatos üzemben működő iparvágányok kiszolgálása újabb szervezési feladatot jelentett. A kivitelező Savaria 2009 Konzorcium vállalatai és dolgozói az elvárásoknak megfelelő rövid kivitelezési idő alatt, a legmodernebb technológiai eszközök alkalmazásával és a szerződésben vállalt befejezési határidő betartásának figyelembevételével végzik tovább tevékenységüket.
Sopronban 2012. szeptember 27-én ünnepélyesen átadták a Kőszegi úti aluljárót, amely 2,2 milliárd forintból, 500 nap alatt készült el.[8]
Forgalom
A vasútvonal személyszállítása ütemes jellegű, több határátlépő EURegio személyvonat is közlekedik Szombathely-Sopron-Bécsújhely (és vissza) viszonylatban. A vonatokat a GYSEV V43 sorozatú mozdonyai továbbítják. A 2010/2011-es menetrendi évtől ismételt bevezetésre került az ütemes menetrend, amelyet 2002-2005 között már alkalmaztak, de a különböző menetrend módosítások miatt teljesen ütemtelen volt a menetrend.
Galéria
Jegyzetek
- ↑ Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 160. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
- ↑ A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve
- ↑ Vasútállomások.hu-Sopron Déli. . (Hozzáférés: 2011. december 20.)
- ↑ 015. Sopron - Szombathely (GySEV). trains.hu. (Hozzáférés: 2013. január 9.) [halott link]
- ↑ (2011. december 20.) Sopron-Szombathely: A döcögést felváltotta a száguldás. nyugatmagyar.hu. (Hozzáférés: 2011. december 20.) [halott link]
- ↑ Feltételes megállási rend a GYSEV teljes hálózatán.
- ↑ A GYSEV Rt. működteti a Sopron-Szombathely vasútvonalat Archiválva 2013. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (Menedzsment Fórum)
- ↑ (2012. szeptember 27.) Átadták a forgalomnak Sopronban a Kőszegi úti közúti aluljárót. sopron.hu. . (Hozzáférés: 2012. október 1.)
További információk
- A Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vonal. www.mtm-magazin.hu. . (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
- Az ország egyik legmodernebb egyvágányú, villamosított vasútvonala. www.mtm-magazin.hu. . (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.