Svéd Királyság
Konungariket Sverige (svéd)
Svédország zászlaja Svédország címere
Nemzeti mottó: För Sverige i tiden (Svédországért – a kor szellemében) Nemzeti himnusz: Du gamla, du fria
Fővárosa	Stockholm
é. sz. 59° 19′ 30″, k. h. 18° 04′ 14″59.325, 18.07055555555659.325000°N 18.070556°E
Legnagyobb város	Stockholm Göteborg Malmö
Államforma	alkotmányos monarchia
Vezetők
Király	XVI. Károly Gusztáv
Miniszterelnök	Ulf Kristersson
A Riksdag elnöke	Andreas Norlén
Hivatalos nyelv	svéd
Beszélt nyelvek	finn, meänkieli, lapp, cigány, jiddis
EU-csatlakozás	1995. január 1.
Tagság	Lista Európai Unió Egyesült Nemzetek Szervezete Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Európa Tanács Európai Űrügynökség Kereskedelmi Világszervezet Északi Tanács Északi-sarkvidéki Tanács Északi Harccsoport Európai Déli Obszervatórium Balti-tengeri Tanács Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank Ázsiai Fejlesztési Bank Ausztrália Csoport Európai Fizetési Unió Eurocontrol Nemzetek Szövetsége Nyitott Égbolt Egyezmény Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Európai Mozgáskoordinációs Központ NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet Nemzetközi Energiaügynökség UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület schengeni övezet Vízummentességi program Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Union between Sweden and Norway kalmari unió Barents Euro-Sarkvidéki Tanács
Népesség
Népszámlálás szerint	10 409 248 fő (2021. jún. 30.)[1] +/-
Rangsorban	88.
Becsült	10 550 000 [2] fő (2022)
Rangsorban	88.
Népsűrűség	26 fő/km²[3]
Rangsorban	198.
GDP	2018-as becslések
Összes	601 milliárd dollár (23.) PPP: 547 milliárd dollár
Egy főre jutó	58 345 (34.) PPP: 53 077
HDI	0,913 (14.) – nagyon magas
Gini-index	25,4 (alacsony)
Földrajzi adatok
Terület	450 295 km²
Rangsorban	55.
Víz	8,7%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Svéd korona (SEK)
Nemzetközi gépkocsijel	S
Hívószám	+46
Segélyhívó telefonszám	112
Internet TLD	.se
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Svéd Királyság témájú médiaállományokat.

Svédország (svédül: Sverige ()  kiejtése^✩), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság (svédül: Konungariket Sverige,  kiejtése^✩), skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határait nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország képzi, míg délen az Öresund tengerszoroson épült Öresund hídon át Dániával van szárazföldi összeköttetése. A 2400 km hosszú tengeri határa nyugaton a Skagerrak, a Kattegat, valamint az Öresund tengerszoros, délen és keleten pedig a Balti-tenger. A 450 295 km²-es területével a világ 56., illetve az Európai Unió 3. legnagyobb és Észak-Európa legnagyobb országa. A 2021-es adat alapján a népessége 10,4 millió fő, melynek mintegy 85%-a él városokban. A népességszám a bevándorlás hatására folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Népsűrűsége 22 fő/km², ami leginkább a déli területekre koncentrálódik. Az ország déli részét túlnyomórészt mezőgazdasági területek, míg az északi részét sűrű, hegyekkel tarkított erdőségek borítják.

Svédország egy alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia, a jelenlegi államfő XVI. Károly Gusztáv király. A törvényhozó hatalmat a 349 képviselőből álló egykamarás parlament, azaz a Riksdag jelenti, a végrehajtó hatalmat pedig a kormány gyakorolja a miniszterelnökkel az élén. Svédország egy egységes állam, jelenleg 21 megyére és 290 községre osztva. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Stockholm. Az ország 1995 óta tagja az Európai Uniónak, továbbá tagja többek között az ENSZ-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek, az OECD-nek és a schengeni övezetnek is.

A skandináv országokkal együtt a világ legfejlettebb térségét alkotja az emberi jogok az információs társadalom és a jövedelmi egyenlőség területén, HD besorolása: nagyon magas.^[4] Az ország ennek megfelelően fenntartja a skandináv jóléti modellt, amely biztosítja minden állampolgára számára a társadalombiztosítás, az egészségügyi szolgáltatások és az oktatás finanszírozását. 2019-ben itt a 13. legmagasabb egy főre jutó GDP a világon, valamint előkelő helyet foglal el számos nemzetközi összehasonlításban ami az életminőséget, az egészségügyet, az oktatást, a szabadságjogokat, a gazdasági versenyképességet, az egyenlőséget, a jólétet és az emberi fejlettséget illeti.

Földrajz

Svédország földrajzilag a Skandináv-félsziget keleti és déli részén terül el, nyugatról és északról Norvégia, keletről pedig Finnország határolja, valamint tengeri határokat oszt délről Dániával. Az ország területe 450 295 km², ezzel az 56. legnagyobb ország a Földön. A két legnagyobb svéd sziget Gotland melynek fővárosa Visby és Öland, mindkettő népszerű üdülési célpont. A Balti-tenger másik nagy szigete a Finnországhoz tartozó Åland, amelynek ennek ellenére hivatalos nyelve a svéd, és lakosságát is nagy részben (91,2%) svédek teszik ki. Az ország nyugati vidékein a Skandináv-hegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a Kiruna közelében található, 2104 méter magasságú Kebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre is. Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren. A Skandináv-hegységből általában keletre, párhuzamosan haladó folyók nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.

Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre, úgynevezett landskapra bomlanak a következők szerint:

• Götaland tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland
• Svealand tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, Västmanland, Uppland, Dalarna
• Norrland tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härjedalen, Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten

Éghajlat

Lásd még: Svédország hőmérsékleti rekordjainak listája

Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik, a Golf-áramlatnak köszönhetően, de Dániához és Norvégiához képest éghajlata hidegebb, mert a Golf-áramlat hatása itt már csak erősen korlátozottan érvényesül. A nyár rövid, Stockholm környékén csak négy és fél hónap fagymentes. Az ország középső részét 3-4, északi tájait 6-7 hónapig is hótakaró fedi. Az évi csapadékmennyiség a Skandináv-hegység esőárnyéka miatt csak 400–600 mm, a mezőgazdaság számára kedvezőtlen eloszlásban: tavasszal kevés eső esik, ősszel viszont sok a csapadék. Az állattenyésztés természeti feltételei valamivel kedvezőbbek, mint a földművelésé. A talaj általában gyenge minőségű podzol és láptalaj. Barna erdőtalajok csak délen és Östergötlandban vannak.^[5]

Svédország közel kétharmadát ma is erdő borítja. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat van, a fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban plusz 16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.

A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az országban mért legmagasabb hőmérséklet 38 °C volt, melyet 1933-ban és 1947-ben mértek. A 2018-as július volt az országban mért legmagasabb átlaghőmérsékletű hónap, az elmúlt 260 évben.^[6]

Az évi átlagos csapadék 600–800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már az óceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.

Élővilág és természetvédelem

Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentős részét erdők borítják, az északi tájakon pedig tundra az uralkodó növénytakaró. Délre haladva egyre több a mezőgazdasági művelés alatt álló terület.

Aggodalomra okot adó jelenségek: az erdők talajának és a vizeknek a savasodása, a nitrogén feldúsulása a vizekben (eutrofizáció), a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása, környezetszennyezés, a tengerek szennyezése olajjal. Az ország szén-dioxid kibocsátása évi 50 megatonna.^[8] Az ország éves hulladéktermelése 167 millió tonna, ebből az egyéb gazdasági tevékenységek 4,5 millió tonna, míg a háztartások 2,5 millió tonna hulladékot termeltek 2014-ben. A háztartási hulladék 99 százalékát újrahasznosítják, ennek felét hőerőművekben történő égetés útján. A hőerőművek 950 000 lakás fűtését biztosítják és 260 000 háztartás áramigényét elégítik ki.^[9] Települési hulladéklerakókban a keletkezett hulladéknak csak 1 százaléka végezte 2016-ban.^[10]

Lásd még: Kategória:Svédország állatvilága és Újrahasznosítás Svédországban

• 

  Jávorszarvas

• 

  Rozsomák

• 

  Havasi nyúl

• 

  Hermelin

• 

  Északi sirályhojsza

• 

  Borjúfóka

• 

  Rénszarvas

Nemzeti parkok

Bővebben: Svédország nemzeti parkjai

1908-ban Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját.^[11] Célja a természet értékeinek megőrzése volt Svédország és az egész világ számára. Mára a nemzeti parkok hálózatának 28 tagja van.

Természeti világörökség

Az UNESCO az egész Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti. Ezenkívül Finnországgal közös természeti világörökség még a Kvarken szigetvilága a Botteni-öbölben.

Történelem

A Svéd Birodalom hatalmának csúcsán, 1658-ban (a pirossal jelzett Svédország mai területe).

Bővebben: Svédország történelme

Bővebben: Svédország társadalma a középkorban

Svédország újkori önálló történelme a kalmari unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.

A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.

A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenfeleivé váltak.

A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi kongresszuson, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.

A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.

Lásd még: vikingek, varégok, svéd királyok listája

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete	egy másik nézetből

A parlament ülésterme

Alkotmány, államforma

Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2022. október 18. óta Ulf Kristersson (Mérsékelt Párt).

Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnak mandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt háromévente voltak választások.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatási beosztás

Lásd még: a Svédország közigazgatása cikket

Az alábbi táblázat és ábrák Svédország területi felosztását mutatják a NUTS (Nomenclature of Units for Territorial Statistics = Statisztikai Területi Egységek Nómenklatúrája) rendszer szerint. Svédország, a NUTS 1 alapján, elsőfokon három régióra oszlik, Östra Sverige (SE1 – kék árnyalatok), Södra Sverige (SE2 –zöld árnyalatok) és Norra Sverige (SE3 – sárga árnyalatok). A köznapi használatban lévő Götaland, Svealand és Norrland történelmi országrészek valamiben különböznek a NUTS 1 felosztástól.

Megye (län) NUTS 3 Székhely Népesség (fő) Régió NUTS 2 Blekinge SE221 Karlskrona 152 757 Sydsverige SE22 Dalarna SE312 Falun 277 349 Norra Mellansverige SE31 Gotland SE214 Visby 57 255 Småland med öarna SE21 Gävleborg SE313 Gävle 277 970 Norra Mellansverige SE31 Halland SE231 Halmstad 306 840 Västsverige SE23 Jönköping SE211 Jönköping 341 235 Småland med öarna SE21 Jämtland SE322 Östersund 126 461 Mellersta Norrland SE32 Kalmar SE213 Kalmar 233 874 Småland med öarna SE21 Kronoberg SE212 Växjö 187 156 Småland med öarna SE21 Norrbotten SE332 Luleå 249 436 Övre Norrland SE33 Örebro SE124 Örebro 285 395 Östra Mellansverige SE12 Östergötland SE123 Linköping 437 848 Östra Mellansverige SE12 Skåne SE224 Malmö 1 274 069 Sydsverige SE22 Södermanland SE122 Nyköping 277 569 Östra Mellansverige SE12 Stockholm SE110 Stockholm 2 163 042 Stockholm SE11 Uppsala SE121 Uppsala 345 481 Östra Mellansverige SE12 Värmland SE311 Karlstad 273 815 Norra Mellansverige SE31 Västerbotten SE331 Umeå 261 112 Övre Norrland SE33 Västernorrland SE321 Härnösand 242 156 Mellersta Norrland SE32 Västmanland SE125 Västerås 259 054 Östra Mellansverige SE12 Västra Götaland SE232 Göteborg 1 615 084 Västsverige SE23

NUTS 2 térkép NUTS 3 térkép Svédország régióinak térképe Svédország megyéinek térképe

Politikai pártok

A svéd törvényhozásban 2022–től a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):^[12]

Kormánypártok:

• Mérsékelt Párt (Moderata Samlingspartiet): konzervatív párt – 68 mandátum
• Kereszténydemokraták (Kristdemokraterna): – 19 mandátum
• Liberálisok (Liberalerna): liberálisok – 26 mandátum

A kormányt támogatja:

• Svédországi Demokraták (Sverigedemokraterna): szélsőjobb – 73 mandátum

Ellenzék:

• Szociáldemokrata Párt Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti: – 107 mandátum
• Centrum Párt (Centerpartiet): korábbi nevük Bondeförbundet (Parasztszövetség) – 24 mandátum
• Baloldali Párt Vänsterpartiet: kommunisták – 24 mandátum
• Zöld Párt Miljöpartiet, de Gröna: – 18 mandátum

Védelmi rendszer

Bővebben: Svédország hadereje

Tagsága nemzetközi szervezetekben

Svédország a következő nemzetközi szervezetek tagja:^[13] ADB, AfDB, Sarkköri Tanács, Australia Group, BIS, CBSS, CE, CERN, EAPC, EBRD, EIB, ESA, Északi Tanács, Európai Unió, FAO, G-9, G-10, IADB, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt, ICRM, IDA, IEA, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, IMSO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, MINURCAT, NAM (mint vendég), NEA, NIB, NSG, OAS (megfigyelőként), OECD, OPCW, OSCE, Paris Club, PCA, PFP, Schengeni egyezmény, UN, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNMEE, UNMIL, UNMIS, UNMOGIP, UNOMIG, UNRWA, UNTSO, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO, ZC

Népesség

A főváros, Stockholm óvárosa

Svédország népsűrűsége, fő/km² (2007)

Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig megvannak a nyomai; a Svédország északi területein élő – főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó – számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország „őslakos” kisebbségeit.

Svédország területén élő germánokról már a Kr. utáni első századból vannak írásos emlékeink, Tacitus művében. A mai Svédország germán őslakossága a svea, avagy törzsi svéd, a gót, ill. a gotlandi népek. A déli területeken a későbbi korokban dánok telepedtek le. Ennek nyomait a skånei dialektusok őrzik.

Általános adatok

Svédország népessége a 2014-es népszámlálás szerint 9 694 194 fő, ennek körülbelül 16%-a 14 éven aluli, 65%-a 15 és 64 év közötti, a többiek ennél idősebbek. Svédország Észak-Európa legnépesebb országa.

Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.

A lakosság nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély. Az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák így ott hatalmas területre terjednek ki (összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket).

Népességének változása

Legnépesebb települések

Bővebben: Svédország városai

Svédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben) Stockholm, Göteborg és Malmö. Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholm – a legnépesebb város – lakossága alig haladja meg az egymilliót.

Etnikai megoszlás

Kiruna temploma

Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.

A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.

Nyelvi megoszlás

Svédországban szintén nem rögzítette jogszabály a hivatalos nyelvet^[14] egészen 2009. július 1-jéig, amikor új nyelvtörvényt vezettek be,^[15] amelyben a svéd nyelvet az ország hivatalos nyelveként határozza meg.

Van továbbá öt elismert kisebbségi nyelv: számi (lapp), finn, meänkieli, roma (romani) és jiddis.

Vallás

Svédországban 1593 és 2000 között az evangélikus kereszténység a hivatalos államvallás volt. A hívők zöme ma is az evangélikus svéd egyház tagja.^[16]

Szociális rendszer

(a számszerű adatok forrása: CIA factbook Archiválva 2003. december 7-i dátummal a Wayback Machine-ben)

Nyugdíjrendszer

1998 és 2001 között a nyugdíjrendszert átalakították államilag kezelt alapokból finanszírozott, kötelező ellentételezéses (PAYGO) rendszerből egy olyan rendszerré, amely a bevételek egy részét alapokba visszaforgatja. Fontos tényező, hogy a jövőben kifizetendő nyugdíjjáradékok jelenleg már a GDP növekedéshez kötöttek, amely fenntarthatóságot eredményez a gazdaság kedvezőtlen alakulása esetében is.

A kifizetendő állami nyugdíjjáradékokat egy 18,5% nyugdíjjárulék finanszírozza, amely az állam összes adózott bevételére terhelődik. 2001. január óta a 18,5% két részre van osztva: 16% a jelenlegi járadékokat fedezi, míg 2,5% egyéni nyugdíjalapokba megy. (forrás:angol wikipedia)

Gazdaságszerkesztés

Bővebben: Svédország gazdasága

Az egy főre jutó GDP változása Svédországban, más fejlett országokkal összehasonlítva, 2006–2013 között

A svéd éves nemzeti jövedelem (GDP) területi megoszlása, 1000 SEK/fő (2004)

Svédország a 20. század első felében emelkedett a világ gazdaságilag legfejlettebb államai közé. A Világgazdasági Fórum 2009–2010-es listája szerint a világ 4. legversenyképesebb országa.^[31] Gazdasága alapját a csúcstechnológiát képviselő iparágak, a kereskedelem és a szolgáltatások képezik.

Mezőgazdaságszerkesztés

Az ország mezőgazdasága a kedvezőtlen adottságok ellenére is fejlett. Területének csak 6%-a szántóföld, a megművelt földek aránya a 20. század közepétől csökken.

Legfontosabb ágazata a szarvasmarhatartás (hús- és tejtermelés). A déli és középső területeken őszi búzát, zabot, cukorrépát, burgonyát termesztenek. A gazdaságosabb takarmánytermesztés, illetve állattenyésztés előtérbe kerül.

Az ország 62%-át borítja erdő, ezeknek mintegy fele farmerek tulajdonában van, a többi az államé és az iparvállalatoké. A parasztgazdaságok jövedelmét a fakitermelés egészíti ki.

Iparszerkesztés

A korszerű, szakosodott ipar központjai az ország középső és déli részén fekvő városokban vannak: Göteborgban, Stockholmban és Malmőben. Villamosenergia-termelését a víz- és az atomerőművek biztosítják (közel egyenlő arányban). A svéd ipar hagyományos ágazatai közé tartozik a vaskohászat (a világ legjobb minőségű acélját termeli) és a faipar (világhírű ágazata a gyufagyártás). Gépipara (pl. hajó, repülőgép, gépkocsi) a minőségi acélt dolgozza fel.

Svédországban három autógyár működik:

• a Volvo göteborgi székhellyel (kínai (Geely) érdekeltséggel),
• valamint a Koenigsegg (Ängelholm), és a
• Scania (Södertälje).

A svédek kiemelkedő vasúti gépgyára volt a NOHAB (Trollhättan).

A világ élvonalába tartozik a: híradástechnika, elektronika (mobiltelefonok, számítógépek, elektronikus rendszerek), az irodagépipar, golyóscsapágygyártás.^[32]

Kiterjedt fenyő- és lombhullató erdőinek fáját, energiában gazdag folyóit hatékonyan értékesíti. Az ország fakitermelésben 11. a világon (2003–2004-ben). Egyike a legnagyobb papírgyártóknak.

Természeti erőforrásai jelentősek és változatosak. Ásványkincsei közül legfontosabb a Sarkkörön túli Lappföldön bányászott kiváló minőségű vasérc.

Külkereskedelemszerkesztés

Külkereskedelmi forgalma évtizedek óta többlettel zárul.

• A kivitel (export) fő tételei: gépek és járművek, vegyi áruk, papíráruk, elektrotechnikai-elektronikai termékek, gyógyszer, acél, nyersvas. ^[32]
• A behozatal (import) nagy részét szintén gépek, berendezések, járművek alkotják, továbbá élelmiszer, energiahordozók, vegyipari alapanyagok. ^[32]

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:^[33]

• Export:  Németország 11%,  Norvégia 10,2%, Finnország 6,9%, Egyesült Államok 6,9%, Dánia 6,9%, Egyesült Királyság 6,2%, Hollandia 5,5%
• Import:  Németország 18,7%,  Hollandia 8,9%, Norvégia 7,7%, Dánia 7,2%, Kína 5,5%, Egyesült Királyság 5,1%, Finnország 4,7%, Belgium 4,7%

Közlekedésszerkesztés

Korszerű vasút- és közúthálózata az ország központi és déli vidékein a legsűrűbb.

Közútszerkesztés

A svéd úthálózat 573 ezer km, ebből 2050 km gyorsforgalmi út (2016).^[34]

Vasútszerkesztés

Lásd még: Svédország vasúti közlekedése

Víziszerkesztés

Jelentős a tengeri és a belvízi hajózás is.

Fő kikötők:^[35]

• Ahus (SEAHU)
• Koppenhága-Malmö (SEMMA)
• Falkenbergs Terminal (SEFAG)
• Gavle (SEGVX)
• Göteborg (SEGOT)
• Helsingborg (SEHEL)
• Kalmar (SEKLR)
• Karlskrona (SEKAA)
• Norrkoping (SENRK)
• Wallhamn (SEWAL)
• Stockholm (SESTO)

Légiszerkesztés

Főbb repterek:

• Stockholm-Arlanda repülőtér
• Stockholm-Skavsta repülőtér
• Göteborg City repülőtér
• Malmői repülőtér

Képekszerkesztés

• 

  Az Øresund híd Svédország és Dánia között

• 

  Az Arlanda reptér irányítótornya

• 

  Scandinavian Airlines

• 

  Viking Line M/S Mariella

• 

  Stena Line HSS Stena Explorer

• 

  Az E4-es autópálya Stockholmban

• 

  Az SJ X2000 nagysebességű vonat

Kultúraszerkesztés

A sorozat témája a svéd kultúra
Történelem
Nyelv
Művészet Építészet Irodalom · Zene
Egyéb Világörökségi helyszínek Konyhaművészet · Sportélet Oktatási rendszer
Híres svédek Tudósok · Nobel-díjasok Írók, költők · Zeneszerzők Egyéb művészek · Színészek · Sportolók Uralkodók · Politikusok
Sablon:Svéd kultúra m v sz

Bővebben: Svédország kultúrája

A svéd kultúrát általában nyugati, pontosabban skandináv kultúrának tekintik, fő jellemzői a skandináv kultúrával mutatnak hasonlóságot.

Kulturális világörökségszerkesztés

Bővebben: Svédország világörökségi helyszínei

Gasztronómiaszerkesztés

Bővebben: Svéd konyhaművészet

Sportszerkesztés

Svédországra a csapatsportok a jellemzőek minden téren. A foci viszonylag jelentős ágazata a sportoknak az országban és a nemzetközi mezőny közepét erősítik a svédek. Kedvelt sportjuk még a floorball, a jégkorong és a téli sportok (síelés, biatlon, curling). A legjelentősebb síverseny a Vasaloppet. Nagyon népszerű sport a tájfutás, melynek Svédország az őshazája. Legnagyobb versenyük az O-ringen, melyen gyakran 10 000 fölötti az indulók létszáma. Népszerűek a váltóversenyek is, melyek közül a Tiomilla (10x10 km) a legnagyobb, amit méltán neveznek a tájfutás Bajnokok Ligájának.

Labdarúgásszerkesztés

Lásd még: Svéd labdarúgó-válogatott

Olimpiaszerkesztés

Bővebben: Svédország az olimpiai játékokon

Ünnepekszerkesztés

(A „zászlózási napok” svéd zászlóval: , a munkaszüneti napok félkövérrel szedve)

• Január 1. Újév napja (nyårsdagen)
• Január 6. Vízkereszt (trettondagen)
• Január 28. A király névnapja (Carl)
• Március 12. A koronahercegnő névnapja (Victoria)
• Nagycsütörtök (skärtorsdag )
• Nagypéntek (långfredag)
• Húsvét vasárnap
• Húsvét hétfő (annandag påsk)
• Április 30. Walpurgis-éj; a király születésnapja (valborgsmässoafton)
• Május 1. A munkásmozgalom ünnepe (första maj)
• Krisztus Mennybemenetelének Ünnepe – Áldozócsütörtök (Húsvét utáni 40. nap) (Kristi Himmelfärdsdag)
• Pünkösdvasárnap (Pingstdagen)
• Pünkösdhétfő (annandag pingst)
• Június 6. A svéd zászló napja, I. Gusztáv trónra lépése (1523), Svédország nemzeti ünnepe (Svenska flaggans dag)
• Június 19. és 25. közötti péntek Szent Iván éjszakája (Midsommarafton)
• Június 20. és 26. közötti szombat Szent Iván napja, a nyári napforduló ünnepe (Midsommardagen, Johandag)
• Július 14. A koronahercegnő születésnapja
• Augusztus 8. A királyné névnapja (Silvia)
• Október 24. Az ENSZ napja
• Október 31. – november 6. közötti szombat. Mindenszentek napja (Alla helgons dag)
• November 6. Gusztáv Adolf-nap
• December 10. Nobel-nap (Nobelfest)
• December 13. Luca-nap (Luciadagen)
• December 23. A királyné születésnapja
• December 24. Karácsonyeste (dopparedagen)
• December 25. Karácsony (Juldagen)
• December 26. Karácsony másnapja (Annandag jul)
• December 31. Szilveszter napja (nyårsafton)

Jegyzetekszerkesztés