A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Újév | |
Ideje | január 1. |
Kapcsolódó ünnep | Szilveszter, Szűz Mária istenanyaságának ünnepe |
A Wikimédia Commons tartalmaz Újév témájú médiaállományokat. |
Az újév a naptári év legelső napja. Világszerte az egyik legünnepeltebb esemény,[1] a legtöbb országban az új év beköszöntét rendezvényekkel, tűzijátékokkal, bulikkal, családi összejövetelekkel ünneplik. A Gergely-naptárat használó nyugati kultúrkörben január 1-ére, a karácsonyi időszak nyolcadik napjára esik.
Magyarországon újév napja munkaszüneti nap.[2]
Dátuma
A különböző kultúrák legtöbbje csillagászati vagy természeti jelenségekhez kötötte az év kezdetét, és évvégi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak. Volt amelyik civilizációban a tavaszi nap-éj egyenlőség számított fordulópontnak, ilyen volt például a hettiták purulijasz ünnepe.[3]
A nyugati kultúrkörben január 1-ét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának i. e. 46-ban, a julián naptár bevezetésekor.[4] Ezt a dátumot az 567-es Tours-i zsinat eltörölte, a következő ezer évben pedig különböző napokat, egyes helyeken karácsonyt vagy húsvétot tekintették az év kezdetének. A legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként annak vallásos jelentősége miatt (Gyümölcsoltó Boldogasszony), bár nem rendeztek évköszöntő ünnepségeket, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették.[5]
1582-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé. Megjegyzendő, hogy egyes országok már korábban, vagy csak később tértek át erre a dátumra; a dél-európai nemzetek már 1362-ben is január 1-ét tekintették az év kezdetének, de Angliában 1752-ig március 25-e volt az újév napja, Görögország pedig csak 1923-ban, a Gergely-naptár bevezetésekor tért át január 1-ére.[5] A „pogány” ünnep ellensúlyozásaként az egyház január 1-ét Jézus körülmetélése ünnepének nevezte ki.[6]
A más naptárakat használó kultúrák január 1-étől eltérő napokon ünneplik az újévet; a kínai újév például februárra vagy márciusra esik, a zsidó újév szeptemberre vagy októberre, a perzsa újév március 21-ére,[4] az iszlám újév 2021-ben pedig augusztusra.[7]
Megünneplése
Az újévet sok helyen tűzijátékokkal, családi összejövetelekkel, bulikkal ünneplik. A városok fő terein tömegrendezvényeket szerveznek, az új év beköszönte előtti másodperceket gyakran visszaszámlálás kíséri, ezt követik a pezsgős köszöntések, jókívánságok.[8] Az újévi ünnepléskor megszaporodnak a balesetek: gyakran riasztják a mentőket és tűzoltókat tűzesetek, petárdázás okozta sérülések, verekedések, alkohol és drog okozta rosszullétek miatt.[9]
Jellemző magyar szokás az új év beköszöntekor a Himnusz eléneklése vagy meghallgatása.[10] A közmédiában ezt követi a Szózat elszavalása, majd a köztársasági elnök újévi köszöntőbeszéde.[11]
Január 1-ének egyik világszerte ismert eseménye a bécsi koncert, melyet több mint 90 országban egyenes adásban közvetítenek.[12]
Magyar népi hagyományok
A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony.[6] Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak kisebb adományokat adtak a köszöntőknek. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével, mivel azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog – ezért még a betegek is felkeltek az ágyból, továbbá ezen a napon tilos volt bármit is kölcsönvenni vagy kölcsönadni, és tartózkodtak a munkától (mosás, takarítás) és a veszekedéstől. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt, aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták.[13][14]
- Előírások, tilalmak:[13]
- baromfievés tilalma – elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból. Ehelyett disznóhúst kell fogyasztani, mivel az „kitúrja a szerencsét”
- lencse, rizs, köles fogyasztása – sok pénzt hoz a házba
- az első látogató férfi legyen, mert az hozza a szerencsét
- tilos volt mosni, vagy ruhákat felakasztani a házban.
- Jóslások:[13]
- amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez
- a napos idő jó évet jósol
- ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
- ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.
Jelképek
Az újévnek számos szerencsehozó jelképe van, ezek közé tartozik a már említett lencsén túl a négylevelű lóhere, a lópatkó és a malac. Néhol a kéményseprő is megjelenik.[14]
Jegyzetek
- ↑ How Did New Year's Eve Start?. Mic, 2016. december 28. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
- ↑ 2012. évi I. törvény 102. § (1) bek.
- ↑ Reader's Digest: Mindennapi élet az ókortól napjainkig
- ↑ a b Márciusban is volt már szilveszter. Origo.hu, 2015. december 31. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
- ↑ a b How was New Year Celebrated in Medieval Times. About History, 2017. március 21. (Hozzáférés: 2018. december 13.)
- ↑ a b Újév, újesztendő, kiskarácsony. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
- ↑ Muharram Hijri calendar Letters: Islamic calendar of year 1443. calendarhijri.com . (Hozzáférés: 2020. október 7.)
- ↑ New Year's Eve. Time and Date. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
- ↑ Szilveszter: csaknem 3000-szer riasztották a mentőket. Medical Online, 2019. január 1. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
- ↑ Himnusz kontra petárdák. FEOL, 2018. január 4. . (Hozzáférés: 2019. január 4.)
- ↑ A közmédia szilveszteri és újévi műsorajánlója. Körkép, 2016. december 31. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
- ↑ A Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje. wien.info. . (Hozzáférés: 2019. január 4.)
- ↑ a b c Január 1. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
- ↑ a b Szilveszteri-újévi szokások, hagyományok. Népújság, 2012. december 28. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.