A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA: , oroszul: Киев / Kijev) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa. Ukrajna észak-középső részén, a Dnyeper mentén található. Lakosainak száma hivatalosan 2 963 199 (2020), de becslések szerint a nem nyilvántartott bevándorlókkal együtt ténylegesen meghaladja a hárommilliót, így Kijev Európa hetedik legnépesebb városa. Kelet-Európa fontos ipari, kulturális és tudományos központja.
Számos high-tech iparágnak, felsőoktatási intézménynek és történelmi nevezetességnek ad otthont. A város kiterjedt tömegközlekedési rendszerrel és infrastruktúrával rendelkezik, beleértve a kijevi metrót.
Etimológia
A város neve állítólag Kijtől, négy legendás alapítójának (Kij, Scsek és Horiv fivérek, valamint Libegy nővérük) egyikének nevéből származik.
Fekvése
Kijev az ország északi-középső részén, a Dnyeper folyó két partján fekszik. A város eredetileg csak a folyó jobb partján települt, de a 20. században a bal partra is átterjeszkedett. A folyó a város határain belül számos mellékágat és szigetet képezett. A várost északról a Deszna folyó és a Kijevi-víztározó, délről a Kanyivi-víztározó határolja.
Demográfia
Népességének változása
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
Éghajlat
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 11,1 | 17,3 | 22,4 | 30,2 | 33,6 | 35,0 | 39,4 | 39,9 | 33,8 | 27,9 | 23,2 | 14,7 | 39,9 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −2,6 | −1,1 | 4,3 | 13,6 | 20,5 | 23,5 | 24,5 | 24,0 | 19,1 | 12,3 | 4,8 | 0,1 | 12,0 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −3,5 | −3,0 | 1,8 | 9,3 | 15,5 | 18,5 | 20,5 | 19,7 | 14,2 | 8,4 | 1,9 | −2,3 | 8,5 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −8,2 | −6,8 | −2,1 | 4,8 | 10,7 | 13,8 | 15,1 | 14,4 | 10,0 | 4,8 | 0,0 | −4,6 | 4,4 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −31,1 | −32,2 | −24,9 | −10,4 | −2,4 | 2,4 | 5,8 | 3,3 | −2,9 | −17,8 | −21,9 | −30,0 | −32,2 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 48 | 46 | 39 | 48 | 53 | 73 | 88 | 69 | 47 | 35 | 51 | 52 | 648 |
Havi napsütéses órák száma | 31 | 56 | 124 | 180 | 279 | 270 | 310 | 248 | 210 | 155 | 60 | 31 | 1954 |
Forrás: worldweather.org |
Politika
Kijev város önkormányzata különleges jogi státusszal rendelkezik Ukrajnán belül az ország többi közigazgatási részéhez képest. A legjelentősebb különbség az, hogy a várost Ukrajna régiójának tekintik. Ez az egyetlen város, amely kettős joghatósággal rendelkezik.
A nemzeti kormányzat legtöbb kulcsfontosságú épülete a Hrusevszkij (вулиця Михайла Грушевського) és az Insztjtútszka út mentén található.[2] A városnak ezt a részét nem hivatalosan kormányzati negyednek is nevezik (урядовий квартал).
Adminisztratív területek
Közigazgatásilag a város kerületekre és körzetekre (райони у містах) van felosztva, amelyek saját választott tanácsi egységekkel és korlátozott hatáskörrel rendelkeznek.[3]
Az utolsó kijevi kerületi átszervezésre 2001-ben került sor, és jelenleg a kijevi kerületek:
- Darnickij kerület (Дарницький район)
- Desznyanszkij (Деснянський район)
- Dnyiprovszkij (Дніпровський район)
- Holoszijivszkij (Голосіївський район)
- Obolonszkij (Оболонський район)
- Pecserszkij (Печерський район)
- Pogyilszkij (Подільський район)
- Sevcsenkivszkij (Шевченківський район)
- Szolomjanszkij (Солом’янський район)
- Szvjatosinszkij (Святошинський район)
Története
Kijev Kelet-Európa egyik legrégibb városa. A város alapításának időszakára kevés történelmi bizonyíték áll rendelkezésre. A 6. századtól szórvány szláv települések léteztek a területen, de nem világos, hogy később fejlődött-e belőlük a város.
Kijev valószínűleg már az 5. században kereskedelmi központként létezett. A régészeti adatok szerint azonban csak a 6. vagy a 7 századtól létezik [4][5] mások meg még későbbre datálják ezt.[6] A pontos időpontot nehéz meghatározni, hivatalosan azonban 1982-ben ünnepelték az alapítás 1500. évfordulóját. A település a Skandinávia és Konstantinápoly közötti nagy kereskedelmi útvonalon feküdt.
A 8. és a 9. században Kijev a Kazár Birodalomhoz tartozott. Ekkor a kazárok központja volt.
A 9. század végétől Kijevet a varégok birtokolták, és a város lett a központja a kialakuló Kijevi Rusznak, mely Kijev 12. századig tartó aranykorát hozta.
1240-ben a nyugat felé nyomuló Batu kán vezette tatár sereg (→ Tatárjárás a Ruszban) a várost elfoglalva földig rombolta, ennek következtében elveszítette azt a befolyást, melyet évszázadokon keresztül gyakorolt. 1362-től a Litván Nagyfejedelemség, majd 1569-től Kijów vajdaság székhelyeként a Lengyel–litván unió része lett és a lengyel király uralma alá tartozott.
A 17. században az orosz cár uralma alá került, de továbbra sem nyerte vissza korábbi jelentőségét. A város csak a 19. században megindult ipari fellendüléssel kezdett el újra fejlődni.
20. század
Az első világháború és az 1917-es orosz forradalom után Kijev az Ukrán Szovjet Szocialista Körtársaság legfontosabb városa.
1918-ban, miután az Ukrán Népköztársaság kikiáltotta függetlenségét a Szovjetuniótól, Kijev lett a fővárosa. Kijev 1921-től a Vörös Hadsereg által kikiáltott Ukrán Népköztársaság egyik városa volt, 1934-től pedig fővárosa. A város szinte teljesen megsemmisült a második világháború alatt, de a háború utáni években gyorsan helyreállt, és továbbra is a Szovjetunió harmadik legnagyobb városa maradt.
A Szovjetunió 1991-es összeomlását követően Kijev újra Ukrajna fővárosa lett, és folyamatos belső ukrán áramlás indult az ország más régióiból. Az ország piacgazdasággá és választási demokráciává alakulása során Kijev továbbra is Ukrajna legnagyobb és leggazdagabb városa. Fegyverzetfüggő ipari termelése a szovjet összeomlás után visszaesett, ami hátrányosan érintette a tudományt és a technológiát, de a gazdaság új szektorai, mint például a szolgáltatások és a pénzügyek, elősegítették Kijev költségvetéseinek és befektetéseinek növekedését, valamint folyamatos finanszírozást biztosítottak a lakhatás és a városfejlesztés számára. Kijev Ukrajna legnyugatbarátabb régiója lett; a választások során az Európai Unióval való szorosabb integrációt támogató pártok dominálnak.
A volt Szovjetunió többi nagyvárosához hasonlón a mai Kijev is a régi és az új keveréke. Az 1970-es évek és az 1990-es évek között gyors fejlődés ment végbe, mely az ezredforduló után is folytatódik. Ennek eredményeként a kijevi alsóváros elég tarka képet mutat, a modern épületek a régi halványsárga, kék és szürke lakóházak között.
21. század
A belvárosi lakosság fogyása mellett a külvárosok népessége egyre nő. Ma már nagyon népszerűek a városkörnyéki házak. Az ezredfordulót követően itt is érződik a nyugati hatás, a belvárosban nyugati stílusú lakóházak, éjszakai bárok, éttermek, elegáns szállodák épülnek. Egyre inkább előtérbe kerül a turizmus fejlesztése és Kijevet is egyre inkább turistalátványossággá kívánják tenni. Egyre másra újítják fel és szépítik a városközpont házait, a város történelmi részein pedig egyre több ajándékbolt, ékszerüzlet, népművészeti és vallási tárgyakat árusító üzlet nyílik.
A 2013 végén kezdődött és 2014 februárjában véget ért forradalom során a városközpont (Majdan) több épülete megrongálódott, így például, a Szakszervezetek Háza leégett.[7]
Kijev békés életét és fejlődését azonban megakasztotta, és mint egész Ukrajnában, itt is teljesen új helyzetet teremtett a 2022-es orosz invázió. 2022. március 3-tól a város támadás alatt áll és készülődik egy esetleg bekövetkező orosz offenzíva vagy ostrom kivédésére.[8][9]
Közlekedés
Távolsági közlekedés
Légi közlekedés
A város légi közlekedése három nemzetközi repülőtéren zajlik, melyből kettő utasszállításra alkalmas, egy pedig teherforgalmat bonyolít. Az egyik, a régebbi a város középső, déli részén található Zsuljani repülőtér (Kijevi nemzetközi repülőtér) amely a kisebb, regionális járatokat fogadja, de ide érkeznek többek között a Wizz Air légitársaság budapesti járatai is. Fejlődése korlátozott a lakott területek közelsége miatt. A másik pedig a város keleti, a Dnyeper bal partjától keletre telepített Boriszpili nemzetközi repülőtér, melyben adottságai miatt jelentős fejlesztési potenciál rejlik. A nemzetközi járatok túlnyomó többsége ide érkezik és innen indul. Ezen kívül az északnyugatra elterülő előváros, Hosztomel közelében fekvő, főként teherforgalmi szolgáltatásokat nyújtó Hosztomeli repülőtér is a közelben található, amely az Antonov légitársaság bázisrepülőtere is egyben. Az Antonov vállalat további repülőtérrel is rendelkezik a gyár mellett, ez a Szvjatosini repülőtér.
Városi közlekedés
Metró
A kijevi metró (ukránul: Київський метрополітен) a fő tömegközlekedési módja a város lakosainak.
Metróvonalak
- M1-es vonal: Szvjatosin-Brovari (Святошинсько-Броварська) Hossza: 22,6 km. Állomások száma: 18
- M2-es vonal: Kurenyiv-Vörös Hadsereg (Куренівсько-Червоноармійська) Hossza: 20,95 km. Állomások száma: 18
- M3-as vonal: Szirec-Pecserszk (Сирецько-Печерська) Hossza: 23,9 km. Állomások száma: 16
Városkép
Nevezetességek, látnivalók
Egyházi látnivalók
Északról délre:
- Kirill templom (Кирилівська церква). Telihi Olenj u. 12B. M: Petrivka, Dorogozsicsi. A 12. században alapították. 10 millió dolláros felújítás után középkori freskói csodás látványt nyújtanak. Egy elmegyógyintézet területén található.
- Ar-Rahma mecset (Мечеть ’Ар-Рахма’). Lukjanivszka u. 46. M: Lukjanivszka. A Tatár temetőben található.
- Rozenberg Zsinagóga (Синагога Розенберга). Haszid zsinagóga. Tarasza Sevcsenka u. 29. Épült a 19. század végén.
- Szent Miklós templom (Церква святого Миколи Набережного). Szkovorodi Grigorij u. 12. M: Kontraktova ploscsa. Ukrán barokk. Épült 1772-ben.
- Angyali Üdvözlettel Áldott Szűz Mária templom (Церква Благовіщення Пресвятої Богородиці при Києво-Могилянській академії). Szkovorodi Grigorij u. Barokk. Épült 1740-ben.
- Szent Miklós (Pritiszka) templom (Церква святого Миколи Притиска). Horiva u. 5/a. M: Kontraktova ploscsa. Épült 1638-ban.
- Szent Flórián Apácazárda (Свято-Вознесенський Флорівський жіночий монастир). Pritiszko-Mikilszka bul. M: Kontraktova ploscsa. Felszentelték 1566-ban.
- Kazanyi Szűz Mária ikon temploma illetve Kazanyi templom (Казанська церква) Frolivszka u. 8. Épült 1840-ben.
- Szent Katalin görög-keleti ortodox kolostor harangtornya (Дзвіниця грецького Свято-Катерининського монастиря). Kontraktova tér. 2A. M: Kontraktova
- Szent András-templom Андріївська церква Andrijivszkij lejtő 23. M: Arany Kapu/Zoloti Vorota vagy Függetlenség tere/Majdan Nezalezsnosztyi. Bartolomeo F. Rastrelli építész legszebb műve. 1744 szeptemberében Erzsébet cárnő személyesen rakta le az alapkövét.
- Szent Szófia-székesegyház épületegyüttese (Національний заповідник "Софія Київська") Volodimirszka u. 24. 1037-ben alapította kijevi Jaroszláv nagyherceg. Pazar mozaikdíszítés.
- Szent Szófia-székesegyház harangtornya (Дзвіниця Софійського собору). Épült 1699-ben. 2008-ban a Kijevi Rusz alakulásának 1020. évfordulójára 20 új harangot szenteltek fel összesen 835 kg-ot.
- Szent Mihály-székesegyház és Történelmi Múzeum Михайлівський собор, Музей історії Михайлівського Золотоверхого собору). Trjohszvjatitelszka u. 8. Építette 1113-ban Bölcs Jaroszláv unokája Szvatopluk herceg. 45 m² középkori mozaik.
- Szent Sándor római katolikus templom (Kостьол святого Олександра). Kosztyolna u. 17.
- Karaita Kenasza ("Кенаса Караїмська" héber: קָרָאִים) Karaita zsinagóga. A karaiták 1850-ig éltek a városban. Mór stílus. Egykor Solomon Cohen ingatlana volt.
- Szent Vlagyimir-székesegyház (Володимирський кафедральний патріарший собор) Sevcsenko Tarasza u.20. M: Egyetem. Épült 1862–82. Orosz-bizánci stílus. A főhajó freskóit 9 orosz-lengyel-ukrán festő 11 éven át készítette.
- A Pecserszka Lavra-barlangkolostor.
Múzeumok
- Kijevi Nemzeti Múzeum
- Aranykapu (Zolotyi vorota), a régi városfal maradványa
- A Nagy Honvédő Háború Múzeuma
- Az Afganisztáni Háború Emlékmúzeuma
- Ukrán Állami Repülési Múzeum
Természeti látnivalók
- A kijevi botanikus kert
Egyéb látnivalók
- A Mariinszkij-palota 1745 és 1752 között épült, 1870-ben újjáépítették
- A Külügyminisztérium épülete
- A Szaljut szálloda
- A Dicsőség tér az ismeretlen katona sírjával
- Bohdan Hmelnickij lovasszobra
- Nagy Szent Vlagyimir emlékműve
Pecserszka Lavra nagy harangtornya
Híres kijeviekszerkesztés
Itt született:
- Alexander Archipenko (1887–1964) szobrász
- Mihail Afanaszjevics Bulgakov (1891–1940) író
- Ilja Ehrenburg (1891–1967) orosz, szovjet író
- Makszimilian Alekszandrovics Volosin (1877–1932) orosz festő, költő, író.
- Alekseev (1993-) ukrán énekes
Testvértelepülésekszerkesztés
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення Українина 1 січня 2022. Ukrán Statisztikai Hivatal
- ↑ Hrushevsky, M., Bar Starostvo: Historical Notes: XV-XVIII, St. Vladimir University Publishing House, Bol'shaya-Vasil'kovskaya, Building no. 29-31, Kiev, Ukraine, 1894; Lviv, Ukraine, ISBN 5-12-004335-6, pp. 1 – 623, 1996.
- ↑ (ukránul) Elections to Kyiv district councils will take place on October 30 - the decision of the Kyiv City Council, Interfax-Ukraine (3 February 2022)
- ↑ "Kyiv", Encyclopædia Britannica
- ↑ Petro Tolochko, Glib Ivakin, Yaroslava Vermenych. Kyiv. Encyclopedia of History of Ukraine
- ↑ Rabinovich GA From the history of urban settlements in the eastern Slavs. In the book.: History, culture, folklore and ethnography of the Slavic peoples. M. 1968. 134.
- ↑ Пожежу у Будинку профспілок загасили (ukrán nyelven). ТСН.ua, 2014. február 20. (Hozzáférés: 2022. február 27.)
- ↑ Szétszóródott a Kijevbe tartó orosz katonai konvoj (MTI / hvg.hu, 2022-03-11. Hozzáférés: 2022-03-11)
- ↑ "Время играет против Путина": эксперты о театре военных действий в Украине (bbcrussian.com, 2022-03-11. Térképvázlat: 2022-03–09)
További információkszerkesztés
- A Kijevi Városi tanács honlapja (ukránul)
- kijev.lap.hu (magyarul)
- Kiev.info – Kijev turistakalauz (angolul)
- Kijev Encyclopedia (ukránul)
- Kyiv Post angol nyelvű lap
- Kijev katalógus (angolul)
- Képes kalauz Kijev II. világháborús csataterein (angolul)
- Kijev térképe[halott link]
- Kijev és Ukrajna útikalauz (angolul)
- 175 látnivaló térképen, fényképpel, leírással (ukránul), (oroszul) és (angolul)
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Április 13.
Április 17.
Április 18.
Április 27.
Április 29.
Április 3.
Április 30.
Április 6.
Április 8.
Év
Évszázad
Évtized
Örmény naptár
Újvidék
Őssejt
10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál
12 év rabszolgaság
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1990-es évek
20. század
2000-es évek
2009
2010
2010-es évek
2011
2012
2013
2014
2014-es dél-koreai kompkatasztrófa
2014-es európai parlamenti választás Magyarországon
2014-es Eurovíziós Dalfesztivál
2014-es Fiatal Zenészek Eurovíziója
2014-es magyarországi országgyűlési választás
2014-es szerbiai parlamenti választások
2014-es szlovákiai elnökválasztás
2014. évi téli olimpiai játékok
2014 (szám)
2015
2016
2017
2018
2019
2020-as évek
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
2060-as évek
21. század
22. század
3. évezred
86. Oscar-gála
Ab urbe condita
Afrikai Unió
Akció (műfaj)
Albert Gábor (színművész)
Alfonso Cuarón
Alkotmány
Ammán
Andrej Kiska
Antarktisz
Arszenyij Petrovics Jacenyuk
Atomenergia
Augusztus 29.
Ausztrália (kontinens)
Ausztria
Ausztria az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
A Dal (2014)
Bácskai János (színművész)
Bahái naptár
Balassi Bálint-emlékkard
Baráth István
Berber naptár
Betánia
Biszku Béla
Bizánci naptár
Bohuslav Sobotka
Bojkott
Brüsszel
Budapest XIII. kerülete
Buddhista naptár
Burmai naptár
Cate Blanchett
Catherine Ashton
CGI (film)
Chrysler Corporation
CIB Bank
Conchita Wurst
Costa Rica
Cseh Szociáldemokrata Párt
Czető Roland
Dánia
Dalia Grybauskaitė
Dalia Grybauskaite
Demokratikus Koalíció
Devich Gergely
Disney Channel
Dolby Theatre
Donecki terület
Donyecki Népköztársaság
Dzsucse-naptár
Együtt 2014
Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa
Egyiptom
Előd Álmos
Etióp naptár
Euró
Európai Unió
Fájl:Budapest M4 Metro.svg
Fájl:Canonization of Ioannes XXIII and Ioannes Paulus II (10).jpg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:ESC2014 - Austria 17 (crop).jpg
Fájl:Flag of Portugal.svg
Fájl:Flag of Spain.svg
Fájl:Gróf Tisza István szobrának újraavatása - 2014.06.09 (5).JPG
Fájl:LV 1 cents.png
Fájl:Opening of XXII Winter Olympic Games (2338-13).jpg
Fájl:Területi autonómiát Székelyföldnek ! - Budapest, 2014.03.10 (25).JPG
Fájl:VarkertBazarFotoThalerTamas2.JPG
Fülöp spanyol infáns
Fővárosi Nagycirkusz
Fantasy
Február 14.
Február 18.
Február 2.
Február 21.
Február 22.
Február 23.
Február 26.
Február 27.
Federal Reserve System
Ferenc pápa
Fiat
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Filmrendező
Forgatókönyvíró
Franciaország hadereje
Freund Tamás
Görögország
Gergely-naptár
Guide Michelin
Gyorge Ivanov
Hámori Eszter
Harmadik Orbán-kormány
Harmadik Ponta-kormány
Harsányi Gábor (színművész)
Hashim Thaçi
HDTV
Hindu naptár
Hollandia az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Hollywood (Los Angeles)
Holocén naptár
I. János Károly spanyol király
II. Abdullah jordán király
II. János Pál pápa
Indiai-óceán
Indiai nemzeti naptár
Iráni naptár
Irány – Szociáldemokrácia
Isteni irgalmasság
Június 2.
Június 6.
Június 7.
Június 8.
Janet Yellen
Január 1.
Január 12.
Január 13.
Január 14.
Január 17.
Január 21.
Január 22.
Január 28.
Január 3.
Január 30.
Január 6.
Japán naptár
Jobbik Magyarországért Mozgalom
John Kerry
Julija Volodimirivna Timosenko
Kállay-Saunders András
Kántor Kitty
Kína
Kínai naptár
Köln
Közép-afrikai Köztársaság
Központi bank
Kaja-kalandok
Kaland
Karácsonyi Zoltán
Kereszténydemokrata Néppárt
Kijev
Klímaváltozás
Komédia
Kommunista
Koppenhága
Kopt naptár
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#6
Korhatár-besorolás#KN
Kossuth Lajos tér (Budapest)
Kovács Nóra
Krím
Krími Köztársaság
Kronológia#Az európai időszámítás (aera vulgaris) kezdőpontja
Láng Balázs (színművész)
Lehet Más a Politika
Lettország
Lippai László
Litvánia
Los Angeles
Május 10.
Május 11.
Május 13.
Május 20.
Május 22.
Május 24.
Május 25.
Május 26.
Május 31.
Március 10.
Március 11.
Március 12.
Március 15.
Március 16.
Március 17.
Március 18.
Március 2.
Március 20.
Március 21.
Március 27.
Március 28.
Március 29.
Március 4.
Március 5.
Második Ponta-kormány
M2 (televízióadó)
M4-es metróvonal
Macedónia
Magyarok
Magyarország
Magyar nyelv
Magyar Szocialista Párt
Matthew McConaughey
Megamax
Mesterházy Attila
Microsoft
Mikola Janovics Azarov
Miloš Zeman
Minárovits Péter
Molnár Pál (újságíró)
Muszlim naptár
Muszlim Testvériség
MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
Némedi Mari
Németek
Németország
Népszavazás
Napfogyatkozás
Nemes Takách Kata
Nemzeti Liberális Párt (Románia)
Nemzetközi Olimpiai Bizottság
Nutri Ventures The Quest for the 7 Kingdoms Wiki
Nutri Ventures The Quest for the 7 Kingdoms Wiki
Olekszandr Valentinovics Turcsinov
Operációs rendszer
Orbán Viktor
Oroszország
Pálfai Péter
Párbeszéd Magyarországért
Papucsek Vilmos
Permafroszt
Petridisz Hrisztosz
Petro Olekszijovics Porosenko
PORT.hu
Portugália
Portugál nyelv
Producer
Q1103283
Római számok
Renácz Zoltán
Richter József (artista, 1992)
Robert Fico
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Running
Sablon:Televíziós műsor infobox
Sanna Nielsen
Seszták Szabolcs
Spanyolország
Svédország az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Szórádi Erika
Szada
Szalay Csongor
Szent Péter-bazilika
Szeptember 26.
Szerbia
Szerda
Szergej Viktorovics Lavrov
Szevasztopol
Szimferopol
Szlovénia
Szokolay Ottó
Szokol Péter
Thaiföld
Thai szoláris naptár
The Common Linnets
Thomas Bach
Tripoli (Libanon)
TV.com
Ukrajna
Utolsó vacsora terme
Várkert Bazár
Vadász Bea
Vajdaság Autonóm Tartomány
Varga Tamás (színművész, 1946)
Vasárnap
Vereckei-hágó
Versényi László (színművész)
Victor Ponta
Vikram korszak
Viktor Fedorovics Janukovics
Vitalij Volodimirovics Klicsko
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Windows XP
XXIII. János pápa
XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása
Zöld Csaba
Ziyu He
Zsidó naptár
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.