A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Nyíregyháza | |||
Fentről lefelé, balról jobbra: A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház, a megyeháza, a társszékesegyház szentélye, polgári ház a Kossuth téren és a Takarékpalota | |||
| |||
Becenév: A Nyírség fővárosa, Nyíregy | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Nyíregyházi | ||
Jogállás | megyei jogú város megyeszékhely járásszékhely | ||
Polgármester | Dr. Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4400 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 115 711 fő (2023. jan. 1.)[6] | ||
Népsűrűség | 424 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 116 m | ||
Terület | 274,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 57′, k. h. 21° 43′Koordináták: é. sz. 47° 57′, k. h. 21° 43′ | |||
Nyíregyháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíregyháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyíregyháza (németül: Birkenkirchen, szlovákul: Níreďháza, románul: Mestecănești) megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése. 1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város). Dinamikusan fejlődő város, a térség gazdasági és kulturális motorja, vonzó turisztikai célpont. Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez tartozott és annak volt a székhelye. Ütemes fejlődésen a 18. században esett át, amely azóta is tart.
A Nyírség vidékének mezőgazdasági és ipari központja, amely gyümölcstermesztéséről, különösen a jonatán almáról ismert. Az M3-as autópálya megépülésével, valamint a földgázkészletek feltárásával és kitermelésének lehetőségével összefüggésben e régió üzleti vonzereje jelentősen megnőtt. A város turisztikai szempontból is vonzó, különösen Sóstógyógyfürdő rekreációs része mely termálfürdőkkel, modern aquaparkkal és Magyarország második legnagyobb állatkertjével rendelkezik. A több mint 500, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.
A települést legelőszőr, 1209-ben említik meg, viszont több száz év múlva vált igen jelentős településsé, amikor is gróf Károlyi Ferenc földbirtokos 1753-ban igen kedvező kiváltságokat ígért az ide települőknek. Így nem is volt kérdéses a népességszám gyorsszerű megugrása.
Nyíregyháza 1786-ban megkaphatta mezővárosi kiváltságát, évente három-négy országos szintű vásárt is megtartott. A város annyira jómódú lett, hogy 1803-ban, majd 1824-ben örökváltsági szerződéssel kiválthatta magát a földesúri terhek alól. 1837-ben mindezt a fejlődést tovább növelte az a különleges királyi kiváltság, mellyel privilegizált mezővárossá vált. Ekkoriban épültek meg a fontos épületek, a városháza, a kórház, az iskolák és a Sóstón a fürdő és a vendéglő.
A vasút 1859-ben érte el a várost. Egy színház megépítésével pedig hozzáadtak a város kultúrájához. 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett, 1911-ben pedig kiépült a város villamoshálózata.
A város 1924-ben ünnepelte az örökváltság 100. évfordulóját, mely a város életében addigi legnagyobb jelentőségű esemény volt.
A második világháború alatt sok emberi áldozatot követelt és mély sebeket ejtett a település épületeiben.
Az Észak-Alföld második legjelentősebb településének számít. 40 km-re fekszik Szlovákiától, 60 km-re Ukrajnától, 50 km-re pedig Romániától. A régió központjától, Debrecentől 50 km-re fekszik északra.
Fekvése
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye). Az Észak-Alföld második legjelentősebb városa (Debrecen után). A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat.[7]
A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet jóformán elkerülhetetlen.
Története
Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.
A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt, akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.
Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.
A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: a várost 1859-ban érte el a vasút, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.
A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.
A két világháború között a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az Örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.
A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidó vallású lakost deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után több száz családot telepítettek át a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében.
1952-ben Nyírpazonytól Sóstóhegyet, 1954-ben pedig Orostól Borbányát átcsatolják Nyíregyházához, majd 1978. december 31-től maga Oros is Nyíregyháza részévé vált.
Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa.
Ma a 120 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, Múzeumfaluval, Állatparkkal, festői szépségű Sóstóval, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.
Címere
Nyíregyháza címere:
|
Közélete
Polgármesterei
Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Mádi Zoltán | Fidesz[8] | 1990–1994 | Az 1990-es választási eredmények:[9] |
Csabai Lászlóné | MSZP | 1994–2010 | Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 23 643 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 7449 szavazatot szerzett meg, amivel 31,51 %-os eredményt ért el.[10] |
Az 1998-as választási eredmények:[11] | |||
A 2002-es választási eredmények:[12] | |||
A 2006-os választási eredmények:[13] | |||
Dr. Kovács Ferenc | Fidesz-KDNP | 2010 óta | A 2010-es választási eredmények:[14] |
A 2014. október 12-én megtartott választáson a 35 613 érvényesen leadott szavazatból, nyolc jelölt közül 16 864 szavazatot szerzett meg, amivel 47,35 %-os eredményt ért el.[15] | |||
A 2019. október 13-án megtartott választáson a 38 518 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 20 351 szavazatot szerzett meg, amivel 52,84 %-os eredményt ért el.[1] |
A 2019-es önkormányzati választás eredménye
- A polgármester-választás eredménye[16]
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
---|---|---|---|---|
Dr. Kovács Ferenc | Fidesz-KDNP | 20 351 | 52,84% | |
Jeszenszki András | MMM – LMP – Függetlenek Egyesülete – Jobbik – MSZP – Párbeszéd – A Zöldek Pártja – Momentum – DK | 18 167 | 47,16% | |
Összesen | 38 518 | 100% |
Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fidesz–KDNP | 14 | P | ||||||||||||||||
MMM – LMP – Függetlenek Egyesülete – Jobbik – MSZP – Párbeszéd – A Zöldek Pártja – Momentum – DK | 8 |