A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Kálium-permanganát | |||
A kálium-permanganát elemi cellája | |||
IUPAC-név | kálium-manganát(VII) | ||
Más nevek | kálium-permanganát kálium-manganát(VII) hipermangán | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7722-64-7 | ||
PubChem | 516875 | ||
ChemSpider | 22810 | ||
EINECS-szám | 231-760-3 | ||
KEGG | D02053 | ||
RTECS szám | SD6475000 | ||
ATC kód | D08AX06, V03AB18 | ||
Gyógyszer szabadnév | potassium permanganate | ||
Gyógyszerkönyvi név | Kalii permanganas | ||
| |||
InChIKey | VZJVWSHVAAUDKD-UHFFFAOYSA-N | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | KMnO4 | ||
Moláris tömeg | 158,034 g/mol | ||
Megjelenés | szürkés-lilás kristályok oldata lila vagy rózsaszín | ||
Szag | szagtalan | ||
Sűrűség | 2,703 g/cm³ | ||
Olvadáspont | 240 °C (bomlik) | ||
Oldhatóság (vízben) | 6,38 g/100 ml (20 °C) 25 g/100 ml (65 °C) | ||
Oldhatóság | alkoholban és szerves oldószerekben bomlik | ||
Törésmutató (nD) | 1,59 | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | rombos | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH |
−813,4 kJ/mol | ||
Standard moláris entrópia S |
171,7 J K–1 mol–1 | ||
Veszélyek | |||
MSDS | Külső MSDS | ||
EU osztályozás | Égést tápláló (O) A környezetre veszélyes (N) Gyengén mérgező, ártalmas (Xn) Nem gyúlékony | ||
EU Index | 025-002-00-9 | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R8, R22, R50/53 | ||
S mondatok | (S2), S60, S61 | ||
Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | kálium-manganit kálium-manganát | ||
Azonos anion | nátrium-permanganát ammónium-permanganát | ||
Rokon vegyületek | mangán-heptoxid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kálium-permanganát (KMnO4) lila színű, kristályos, ionrácsos vegyület. Igen erős oxidálószer. Vizes oldata intenzív lila (nagy hígításban rózsa)színű, melyet bepárolva prizmás lilás-feketés fénylő kristályokat kapunk.[1] 2000-ben a világ össztermelése mintegy 30 000 tonna volt.[2] A kálium-permanganátban a mangán oxidációs száma +7. Hazánkban a 195/2005 (VIII.16) Korm. számú kormányrendelet II. kategóriájú kábítószer prekurzornak minősíti, forgalma korlátozott.
Biztonsági előírások
- Xn (Gyengén mérgező, ártalmas)
- O (Égést tápláló)
- N (Környezetre veszélyes)
R-mondatok
- R8 (Éghető anyagokkal érintkezve tűzveszélyes)
- R22 (Az anyag lenyelése egészségkárosodáshoz vezethet)
- 50/53 (Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, hosszan tartó károsodást okozhat az élővizekben)
S-mondatok
- S2 (Gyermek kezébe nem kerülhet)
- S60 (Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani)
- S61 (Meg kell akadályozni a környezetbe kerülést. Speciális előírások/biztonságtechnikai adatlap előírásai érvényesek)
Segélynyújtás
Belélegzéskor szükséges a friss levegő biztosítása, panaszok esetén orvos hívása. Bőrre jutáskor azonnal le kell törölni, majd vízzel és szappannal lemosni. Szembe kerülés esetén a nyílt szemet percekig folyó víz alatt kell öblíteni, valamint orvost hívni. Lenyelése esetén a száj kiöblítése, sok víz fogyasztása, valamint azonnali orvosi segítség szükséges.
Személyi óvintézkedés: védőkesztyű, védőruha és védőszemüveg viselése
Veszélyes reakciók mehetnek végbe erős savval, por állapotú fémekkel, peroxiddal, alkoholokkal, kénnel, foszforral, ammóniumvegyületekkel, elemi szénnel, szerves anyagokkal való érintkezéskor.
Előállítása
A kálium-permanganát gyártása mangán-dioxidból indul ki. A mangán-dioxidot kálium-hidroxiddal összeolvasztják. Ekkor a levegő oxigénjének hatására kálium-manganát keletkezik.[3]
A kálium-manganátból elektrolízissel, anódos oxidációval nyerik a kálium-permanganátot.[3]
Kémiai tulajdonságai, felhasználása
Hevítésre oxigénre, kálium-manganátra és mangán-dioxidra bomlik, így laboratóriumban oxigén előállítására használják:
Ha sósavval reagáltatjuk, klór állítható elő:
Vizes oldata fertőtlenítőszerként használatos. Gyógyszertárban már csak orvosi vényre kapható. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii permanganas néven hivatalos. ATC-kódjai: D08AX06 és V03AB18.
Jegyzetek
- ↑ F. Burriel, F. Lucena, S. Arribas and J. Hernández, (1985), Química Analítica Cualitativa, page 688, ISBN 84-9732-140-5.
- ↑ Arno H. Reidies "Manganese Compounds" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, 2002, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.a16_123
- ↑ a b Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.