A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A digital object identifier (digitálisobjektum-azonosító[1] vagy digitális objektumok azonosítója,[2] DOI) elektronikus dokumentumok azonosítását lehetővé tevő jelzés. A DOI a Nemzetközi DOI Alapítvány (International DOI Foundation, IDF) bejegyzett védjegye.[3] Az IDF meghatározása szerint a „DOI név egy digitális azonosító bármely szellemi termék számára”. A DOI lehetővé teszi, hogy „szellemi termékeket digitális hálózatokon állandóan azonosítani lehessen, és a rájuk vonatkozó kurrens adatokat el lehessen érni”.[4]
A DOI-k a Corporation for National Research Initiatives (CNRI) kezelőrendszerén (Handle System) belül a 10. előtaggal vannak ellátva.
Összehasonlítás más szabványokkal
A DOI és más azonosító rendszerek közti legfontosabb különbség, hogy nem helyhez kötött, nem függ attól, hol található a dokumentum (mint például az URL vagy az URN). Az azonosító rendszer az ISO 26324:2012 (Information and documentation - Digital object identifier system) néven szerepel a nemzetközi szabványok között.
Digitális objektumok azonosítása
Ezek az objektumok elérhetők az interneten keresztül azon a címen, amelyen elhelyezték. Egyik lehetőség az URL (Uniform Resource Locator), de ennek előfeltétele, hogy ez a cím tartósan megmarad. Általában azonban ezek a címek az interneten mégis többé-kevésbé rövid életűek. (Lásd 404-es hiba).
A DOI olyan rendszer, amely ezzel szemben magát az objektumot azonosítja, nem pedig azt a helyet, amelyen ez momentán megtalálható. A doi azonosítóval ellátott objektumokat elérhetővé teszi az IDF (International DOI Foundation), mint a doi-rendszer üzemeltetője, amennyiben hozzárendeli az objektumokhoz az aktuális elérhetőségeit. Ez annyit jelent, hogy a doi kódon keresztül minden digitális objektumhoz legalább egy URL feltalálható a rendszerben, amelyen az objektum elérhető. A DOI alapítvány a saját közlése szerint a Privacy Information cím alatt a következő pontokat sorolja fel: „Our logs collect and store only domain names or IP addresses, dates and times of visits, and the pages visited.“
Felépítés
A DOI egyedi alfanumerikus karaktersor, mely egy elő- és egy utótagból áll.
10.1000/182
ahol:
10.1000
az előtag, ezen belül10
a directory code (jelenleg a 10. egyetlen használatban lévő)1000
a publisher ID, vagyis a regisztrált kiadó kódja
182
az item ID, vagyis az egyedi dokumentum kódja (általában egy jóval hosszabb szám)
Az előtagot a DOI regisztrációs ügynöksége osztja ki a regisztrálásukat kérőknek. Az utótagot maga a regisztrált adja hozzá, ügyelve arra, hogy az előtagon belül egyedi legyen.
DOI regisztrációs ügynökségek
DOI azonosítókat regisztrációs ügynökségeken keresztül lehet regisztrálni.[5]
CrossRef
A CrossRef[6] a folyóiratkiadók non-profit, független link-csere szervezetének - Publishers International Linking Association, Inc. (PILA) - DOI regisztrációs ügynöksége. Több magyarországi tagja van, köztük az MTA Könyvtár és Információs Központ.
DataCite
A DataCite[7] kutatási adatok számára DOI azonosítókat biztosító non-profit szervezet. Magyarországi tagja az MTA Könyvtár és Információs Központ.
Jegyzetek
- ↑ Útmutató a 13 jegyű ISBN bevezetéséhez. . (Hozzáférés: 2008. július 31.)
- ↑ Elektronikus könyvtári értelmező szótár. . (Hozzáférés: 2008. július 31.)
- ↑ Welcome to the DOI System
- ↑ Frequently Asked Questions about the DOI System
- ↑ https://www.doi.org/registration_agencies.html
- ↑ http://www.crossref.org/
- ↑ https://www.datacite.org/
További információk
- The DOI System (angolul)
- The Handle System (angolul)
- Tudományos és Műszaki Tájékoztatás Archiválva 2013. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Nemzetközi Szabványügyi Szervezet - DOI (angolul)
- DOI regisztráció az MTA KIK-ben
- Bilicsi Erika: DOI regisztráció a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban. NETWORKSHOP előadás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.