A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
|
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Nátrium-hipoklorit | |
nátrium-hipoklorit | |
Más nevek | nátrium-klorát(I) |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7681-52-9 |
ChemSpider | 22756 |
RTECS szám | NH3486300 |
ATC kód | D08AX07 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | NaOCl |
Moláris tömeg | 74,44 g/mol |
Megjelenés | fehér, szilárd anyag |
Sűrűség | 1,07-1,14 g/cm3 (folyadék) |
Olvadáspont | 18 °C (pentahidrát) |
Forráspont | 101 °C (bomlik) |
Oldhatóság (vízben) | 29,3 g/100ml, 0 °C |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Korrozív (C) Környezetre veszélyes (N)[1] |
Főbb veszélyek | Irritál(-5%) vagy Korrozív(+10%), Oxidál |
NFPA 704 | |
R mondatok | R31, R34, R50[1] |
S mondatok | (S1/2), S28, S45, S50, S61[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | nátrium-klorid nátrium-klorit nátrium-klorát nátrium-perklorát |
Azonos anion | lítium-hipoklorit kalcium-hipoklorit |
Rokon vegyületek | hipoklórossav |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A nátrium-hipoklorit (NaClO, INN: sodium hypochlorite) szervetlen vegyület. Vizes oldatát, a hipót (korábban hypo) fertőtlenítésre, fehérítésre, szagtalanításra használják. A hipó a háztartásokban az 1940-es évektől kezdve terjedt el.[2]
Előállítása
Hideg, viszonylag híg NaOH-oldatba klórgázt vezetnek:
- 2 NaOH + Cl2 → NaClO + NaCl + H2O
De több reakció is végbemegy:
- a klór reagál a vízzel is:
- Cl2 + H2O ⇌ HOCl+HCl
- a keletkezett HClO (hipoklórossav) reagál a NaOH-dal, és NaClO keletkezik.
- a keletkezett HCl reagál a NaOH-dal, és NaCl keletkezik.
Túlnyomó részt viszont NaCl-oldat elektrolízisével állítják elő. Itt a katódon NaOH keletkezik, az anódon pedig Cl2-gáz. A reakciók az előzőkkel azonosak. Ez az eljárás viszont olcsóbb, mert konyhasóból nagy mennyiség áll rendelkezésre.
Tartalma
A hipó alkotói a NaClO (nátrium-hipoklorit), ez végzi a fertőtlenítést. Tartalmaz még NaCl-ot (konyhasó), valamint a klórral nem reagált NaOH-ot is. A klórral nem reagált NaOH a szabad lúg. Ez a háztartási hipókban kb. 0,5-2%. A háztartási hipók kb. 5%-ban nátrium-hipokloritot tartalmaznak (ebből lejön a kb. 0,5-2% szabad lúg). Tehát a nátrium-hipoklorit-tartalmuk kisebb, mint 5%. A háztartási hipó klórtartalma a szállítás és tárolás közben folyamatosan csökken.
Hatása
A nátrium-hipoklorit (NaClO) egy bomlékony anyag, bomlik közönséges konyhasóra (NaCl) és naszcensz (atomi) oxigénre (O):
A naszcensz oxigén nagyon reakcióképes (mivel rendkívül erélyes oxidálószer), a színeket, mikroorganizmusokat (baktériumokat) elroncsolja. Így fertőtlenít, és így fehérít is. Idő kell, hogy kifejtse a hatását, mert az oxigén lassan szabadul fel, és a szennyeződések elroncsolásához is idő kell. Ezért kell a ruhát áztatni benne, vagy a szennyezett felületen (WC-csésze) rajta hagyni egy kicsit. Tévhit, hogy a hipó „kiszedi a szennyezést”. A szennyeződés ugyanis ott marad, csak (az oxidáció hatására) elszíntelenedik (pl. a ruhán a folt), így mégis olyan, mintha kiszedné.
Külleme: Színtelen vagy sárgás folyadék. Színe függ az oldott szennyezőanyagoktól. Jellegzetes halvány sárgaságát az oldott vastartalom okozza (vas-klorid). Egyéb fémszennyezőktől más színeket is kaphat. A közönséges háztartási hipó (5% töménységű) kémhatása pH 10-11, az ipari felhasználásra szánt (10-13% töménységű) hipóé pedig kb. pH 13. Lúgos kémhatása miatt a kezünkre folyt hipót csúszósnak érezzük. Veszélyessége alkalmazásának körülményeitől és koncentrációjától függ. Ha előírás szerint használják, nem veszélyes. A háztartási hipók Xi (irritatív) jelzéssel vannak ellátva. Az ipari, vagy koncentráltabb (töményebb) hipók pedig C (maró) jelzéssel vannak ellátva. Ha a kéz nátrium-hipoklorit-oldattal érintkezhet, gumikesztyű viselése javasolt.
Reakciói
Savakkal
NaClO + 2HCl = NaCl + H2O + Cl2
A reakció során mérgező klórgáz fejlődik.
Fémekkel (oxidáció)
A nátrium-hipoklorit fémekkel végbemenő heterogén reakcióiban a fémeket lassan oxidálja vagy fém-hidroxidokká alakítja:
- pl. NaClO + Zn → ZnO + NaCl
Egyéb reakciók
Ha nem légmentesen tárolják, a nátrium-hipoklorit reagál a szén-dioxiddal és nátrium-karbonáttá alakul klórgáz fejlődése mellett:
- 2 NaClO (aq) + CO2 (g) → Na2CO3 (aq) + Cl2 (g)
A nátrium-hipoklorit jól reagál a legtöbb nitrogénvegyülettel, átalakulva illékony klóraminná, diklóraminná és nitrogén-trikloriddá:
- NH3 + NaClO → NH2Cl + NaOH
- NH2Cl + NaClO→ NHCl2 + NaOH
- NHCl2 + NaClO→ NCl3 + NaOH
Jegyzetek
- ↑ a b c A nátrium-hipoklorit (ESIS)[halott link]
- ↑ Oláh Eszter: Hipó. Környezetvédelmi információ (Hozzáférés: 2018. szeptember 9.) arch
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret. 3. kiadás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1963. 316–318. o.
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1983. 3 kötet., 351–352. o. ISBN 963-10-3269-8
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.