Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Benzoxónium-klorid
IUPAC-név	benzil-dodecil-bisz(2-hidroxietil)ammónium-klorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	19379-90-9
ATC kód	A01AB14, D08AJ05
Gyógyszer szabadnév	benzoxonium chloride
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C23H42ClNO2
Moláris tömeg	400,04 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A benzoxónium-klorid (INN: benzoxonium chloride) erős bakteriosztatikus és baktericid hatású a Gram-pozitív és kisebb mértékben a Gram-negatív kórokozókra. Különösen hatásos a száj- és torokfertőzéseket okozó, valamint a dentális plakkok képződéséért felelős törzsekre.

A benzoxónium-kloridnak fungicid hatása is van, valamint antivirális tulajdonságokkal rendelkezik a membránnal bíró vírusok, mint például az influenza, parainfluenza és herpes simplex vírusokkal szemben.

Ez az antiszeptikus, kationos szerkezet nagyfokú felületi aktivitással rendelkezik, ami erős penetrációt tesz lehetővé a környező szövetekbe.

Farmakokinetikai tulajdonságok

A benzoxónium-klorid szisztémásan gyakorlatilag nem szívódik fel. Emberben a vizelettel kis mértékben ürül (24 óra alatt a bevitt dózis kb. 1%-a). Plazmaszintje alig mérhető.

Állatkísérletek során a per os alkalmazott gyógyszer kb. 95%-a kiürül a széklettel. Szövetekben kumuláció nem volt megfigyelhető.

Készítmények

• Mebucain (Novartis)

Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!