A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Higany(II)-jodid | |
Higany(II)-jodid (α módosulat) | |
Higany(II)-jodid (β módosulat) | |
α módosulat | |
Más nevek | merkuri-jodid higany-dijodid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7774-29-0 |
ATC kód | D08AK30 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | HgI2 |
Moláris tömeg | 454,40 g/mol |
Megjelenés | vörös színű por |
Sűrűség | 6,36 g/cm³, szilárd |
Olvadáspont | 259 °C |
Forráspont | 350 °C (szublimál) |
Oldhatóság (vízben) | 6 mg/100 g |
Veszélyek | |
Főbb veszélyek | Nagyon mérgező (T+), Veszélyes a környezetre (N)[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R26/27/28-R33-R50/53[1] |
S mondatok | (S1/2)-S13-S28-S36-S45-S60-S61[1] |
LD50 | 18 mg/kg (patkány, szájon át) 75 mg/k (patkány, bőrön keresztül)[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Higany(II)-klorid, Higany(II)-bromid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A higany(II)-jodid (INN: mercuric iodide) a higany jóddal alkotott vegyülete. Képlete HgI2. Vörös színű, íztelen por. Erős méreg, erős baktericid hatása van. Vízben rosszul oldódik. Alkoholos oldata barna, benzolos oldata vörös színű. Jól oldódik higany(II)-nitrát-oldatban. 126 °C-on sárga módosulattá alakul. A sárga módosulat rombos szerkezetű kristályokat alkot. Alacsonyabb hőmérsékleten visszaalakul a vörös színű módosulattá, amely négyzetes kristályszerkezetű.
Kémiai tulajdonságai
Fény hatására bomlik. Ha kálium-jodid oldatban oldódik, komplex sóvá, kálium-tetrajodo-merkuráttá alakul. A kálium-tetrajodo-merkurát vízben jól oldódik, ezért a higany(II)-jodid így oldatba vihető.
A kálium-tetrajodo-merkurát lúgos kémhatású oldata a Nessler-reagens, amit az analitikában ammónia és ammóniumionok kimutatására használnak, ugyanis ezekkel sárgásbarna színű csapadékot ad.
Előállítása
A higany(II)-jodidot kálium-jodid oldatból higany(II)-klorid oldat hozzáöntésével állítják elő.
Elemeiből, higanyból és jódból is képződhet alkohol jelenlétében.
Jegyzetek
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.