A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Nátrium-karbonát | |
IUPAC-név | nátrium-karbonát |
Más nevek | mosószóda, kalcinált szóda, szóda, sziksó |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 497-19-8 |
ChemSpider | 9916 |
EINECS-szám | 207-838-8 |
RTECS szám | VZ4050000 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | Na2CO3 |
Moláris tömeg | 106,0 g/mol |
Megjelenés | fehér színű por |
Halmazállapot | szilárd |
Sűrűség | 2,53 g/cm³ (20 °C) |
Olvadáspont | 854 °C |
Forráspont | 1600 °C |
Oldhatóság (vízben) | 220 g/l (20 °C) |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH |
−1132 kJ/mol |
Standard moláris entrópia S |
110 J/(mol·K) |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Ingerlő (Xi) |
EU Index | 011-005-00-2 |
R mondatok | R36 |
S mondatok | S22, S26 |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | a nátrium vegyületei |
Azonos anion | karbonátok |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A nátrium-karbonát – ammóniákszóda, mosószóda, szóda, sziksó, népiesen kuksó – a szénsav nátriumsója, képlete Na2CO3. Standardállapotban szilárd, fehér, higroszkópos, kristályos por. Vízben kitűnően oldódik, vizes oldata lúgos kémhatású. Vízlágyításra, savanyúságot szabályozó anyagként (E500) és tisztításra is felhasználják. A természetben a nátriumtartalmú kőzetek mállásakor folyamatosan képződik. Kinyerhető a legtöbb nátrium-gazdag növény hamujából, ipari mennyiségben Solvay-eljárással állítják elő, amihez nátrium-kloridot, ammóniát és szén-dioxidot használnak fel.
A szóda szó a latin solidus (szilárd, kemény) szóból származik.[1]
Előfordulása, előállítása
A természetben előfordul szikes talajokban és egyes tavak vizében. Ezen kívül megtalálható még a növények hamujában. Előállítható a Solvay-eljárással, melynél alapanyagként nátrium-kloridot, ammóniagázt és szén-dioxidot használnak. Telített nátrium-klorid oldatba nyomás alatt ammóniagázt és szén-dioxidot juttatnak, melyből ammónium-klorid és nátrium-hidrogén-karbonát képződik. A nátrium-hidrogén-karbonát vízben kevésbé oldódik, mint az ammónium-klorid, így por alakban kiválik az oldatból, melyet összegyűjtenek, megszárítanak, és végül kiizzítanak. A végeredmény vízmentes nátrium-karbonát, ammónium-klorid és szén-dioxid, melyet a folyamat elejéhez visszavezetnek. Ez a folyamat leggazdaságosabb része.
Tulajdonságai
Fehér színű por, vagy színtelen kristály, vízben nagyon könnyen oldódik, ami enyhén exoterm folyamat. Mivel hidrolizál, vizes oldata lúgos kémhatású. Vizes oldatából 32 °C alatt 10 mol kristályvízzel kristályosodik ki, savak hatására szén-dioxid képződés mellett a megfelelő nátrium-sókká alakul.
- Nátrium-klorid, ammónia, szén-dioxid és víz reakciója nátrium-hidrogén-karbonát és ammónium-klorid keletkezése közben.
- A nátrium-hidrogén-karbonát hőbomlása 100 °C felett nátrium-karbonát, szén-dioxid és víz keletkezése közben.
Felhasználása
- mumifikálásra
- üveggyártásban
- vizek lágyításánál
- mosószerként a textiliparban
- lúgosítóanyagként előhívókban
- penészedésgátló alapanyag szódabikarbónával és trisóval keverve (szabadalmi szám CA 2504014 C)
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben három néven hivatalos:
Nátrium-karbonát, vízmentes | Natrii carbonas anhydricus |
Nátrium-karbonát-monohidrát | Natrii carbonas monohydricus |
Nátrium-karbonát-dekahidrát | Natrii carbonas decahydricus |
Élettani tulajdonságai
Nem mérgező, LD50 értéke patkányoknál szájon át adva 4090 mg/testtömeg kg.[2]
Jegyzetek
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 133. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ ChemIDPlus adatbázis
Források
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.