A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Mangán-dioxid | |
Mangán(IV)-oxid | |
IUPAC-név | Mangán-dioxid |
Szabályos név | Mangán(IV)-oxid |
Más nevek | Piroluzit, barnakő, mangán-peroxid (téves) |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 1313-13-9 |
EINECS-szám | 215-202-6 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | MnO2 |
Moláris tömeg | 86,9368 g/mol |
Megjelenés | fekete színű por, szilárd |
Sűrűség | 5,03 g/cm³,[1] szilárd |
Olvadáspont | 535 °C, bomlik[1] |
Forráspont | (nincs) |
Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan[1] |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH |
‒520,9 kJ/mol |
Standard moláris entrópia S |
53,1 J·K‒1.mol‒1 |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[2] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R20/22[2] |
S mondatok | (S2), S25[2] |
LD50 | > 3480 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Mangán-diszulfid |
Azonos anion | Technécium-dioxid Rénium-dioxid |
Rokon vegyületek | Mangán(II)-oxid Hausmannit Mangán(II,III)-oxid Mangán(III)-oxid Mangán-trioxid Dimangán-heptaoxid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A mangán-dioxid vagy mangán(IV)-oxid a mangán oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. A képlete MnO2. A mangán oxidációs száma benne +4. Fekete színű por. Nyomot hagy a papíron. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. A mangán-dioxid kis mértékben vezeti az elektromos áramot, ugyanis a kristályrácsa átmenetet képez az atomrács és a fémrács között. Erős oxidálószer. A természetben is megtalálható ásványként. Mangán-peroxid megnevezése helytelen, ugyanis a vegyület nem tartalmaz peroxidkötést.
Kémiai tulajdonságai
Erős oxidálószer. Feloldódik tömény kénsavban és sósavban. Kénsavban oldva oxigén, sósavban oldva klór fejlődik. A mangán-dioxid mindkét reakcióban mangán(II)-sóvá redukálódik.
Oxidál bizonyos szerves vegyületeket, például a formaldehidet hangyasavvá alakítja. Nitrogénné oxidálja az ammóniát, eközben maga a vegyület mangán(III)-oxiddá redukálódik.
Ha oxigén jelenlétében alkálifémek hidroxidjaival olvasztják össze, manganátok képződnek belőle.
Bizonyos folyamatok katalizátora. Kis mennyiségű mangán-dioxid is jelentősen gyorsítja a kálium-klorát és a hidrogén-peroxid bomlását oxigénfejlődés közben. Réz(II)-oxiddal keverve elősegíti a szén-monoxid és az oxigén egyesülését szén-dioxiddá.
Oxidálószer, de lúgos kémhatású közegben erős oxidálószerek hatására oxidálódik.
Előfordulása a természetben
A mangán-dioxid a természetben megtalálható ásványként. Az ásvány neve barnakő vagy piroluzit. A piroluzit a mangán legfontosabb érce.
Előállítása
Mesterségesen előállítható a mangán(II)-nitrát hevítésével.
Mangán-dioxid keletkezik a mangán(III)-oxid levegőn való hevítésekor is.
Felhasználása
Mangán-dioxidból állítanak elő több más mangánvegyületet. Alkalmazzák festékek gyártásakor és oxidálószerként. Felhasználják az üveggyártásban is, mert elszínteleníti az üveget azáltal, hogy a benne található vas(II)-ionokat vas(III)-ionokká oxidálja. Színezőanyagként is adják az üvegekhez. Felhasználják katalizátornak az oxigén kálium-klorátból történő laboratóriumi előállításnál. Réz(II)-oxiddal keverve gázálarcokban alkalmazzák betétként, mert elősegíti a szén-monoxid oxidációját szén-dioxiddá. Felhasználják a gyufagyártáshoz és a tűzijátékok készítésekor. Depolarizátorként alkalmazzák a szárazelemekben és a Leclanché-elemekben. Víztechnológiában oxidáló tulajdonságát felhasználva mangántalanító töltetként használják. Regenerálása oxidálószerrel tipikusan permanganáttal történik.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
Jegyzetek
- ↑ a b c d A mangán-dioxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 27. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ a b c A mangán-dioxid veszélyei, R-, S-mondatok (ESIS)[halott link]
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.