Kálium-hidroxid
IUPAC-név	kálium-hidroxid
Más nevek	marókáli
Kémiai azonosítók
CAS-szám	1310-58-3
EINECS-szám	215-181-3
RTECS szám	TT2100000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	KOH
Moláris tömeg	56,11 g/mol
Megjelenés	higroszkópos, fehér rögök
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség	2,04 g/cm³ (20 °C)
Olvadáspont	360-380 °C
Forráspont	1379 °C
Oldhatóság (vízben)	1130 g/l (20 °C)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	monoklin[1]
Veszélyek
EU osztályozás	maró hatású (C)
EU Index	019-002-00-8
R mondatok	R22, R35
S mondatok	(S1/2), S26, S36/37/39, S45
Lobbanáspont	nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation	a kálium vegyületei
Azonos anion	hidroxidok
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-hidroxid vagy marókáli egy szervetlen vegyület, amelynek képlete KOH. Színtelen kristályokat alkot, erősen higroszkópos. Erős bázis. Vizes oldatát a kereskedelemben, háztartási tisztítószerként, hideg zsíroldó néven forgalmazzák.^[2]

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jellemzői

A kálium-hidroxid szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, erősen nedvszívó (higroszkópos) kristályos anyag. Levegőn gyorsan elfolyósodik, és a levegő szén-dioxid-tartalmával reagálva kálium-karbonáttá alakul. Vízben és alkoholban jól oldódó, a nátrium-hidroxidnál erősebb bázis, vizes oldata a kálilúg. Vizes oldatban teljesen disszociál, oldata erősen maró, lúgos kémhatású. Olvadt állapotban a szilikátokat, így az üveget is feloldja.

${\displaystyle \mathrm {2\ KOH+CO_{2}\Rightarrow K_{2}CO_{3}+H_{2}O} \,\!}$

Kálium-hidroxid és szén-dioxid reakciója kálium-karbonát és víz keletkezése közben.

Előfordulása, előállítása

Előállítható kálium-klorid oldat elektrolízisével vagy kálium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciója révén. Vizes oldatban végezve az utóbbi kísérletet a vízben oldhatatlan kalcium-karbonát kicsapódik, és kiszűrhető az oldatból.

${\displaystyle \mathrm {K_{2}CO_{3}+Ca(OH)_{2}\Rightarrow 2\ KOH+CaCO_{3}} \,\!}$

Kálium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciója kálium-hidroxid és kalcium-karbonát keletkezése közben.

Felhasználása

Felhasználják a laboratóriumokban vegyszerként, lúgos akkumulátorokban elektrolitként, valamint káliszappan és más káliumvegyületek előállítására.

• A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii hydroxidum néven hivatalos.
• Az élelmiszeriparban széles körben alkalmazzák, például a gyümölcsök héjának kémiai úton történő eltávolítására, csokoládé és kakaó készítése során, karamellel történő színezésnél, olajbogyó tartósításánál, valamint egyes pékárukban is előfordulhat, valamint az annatto (E160b) használata estén is. Élelmiszer-adalékanyagként, E525 néven alkalmazzák. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak nagyon kis mennyiségben alkalmazható.^[3]
• Az olcsóbb háztartási hipó mellett ez a legfontosabb konyhai tisztítószer. Főleg a konyhai sütők zsírmentesítésére, a megszenesedett ételmaradványok eltávolítására szokták használni.

Élettani tulajdonságok

Az anyag maró hatású a bőrre, a szemre és lenyelve. Maradandó égési sérüléseket okoz!

Óvintézkedések

Nagyon fontos a megfelelő védőeszköz. Gumikesztyű, védőszemüveg vagy arcvédő légzésvédelemmel kombinálva. A levegő nedvességtartalmával érintkezve elpattanhatnak a kristályok, így akár a szembe is kerülhetnek.

Források