A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Zsoresz Ivanovics Alfjorov | |
Zsoresz Alfjorov (2012) | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1930. március 15. Vityebszk, Szovjetunió |
Elhunyt | 2019. március 1. (88 évesen) Szentpétervár, Oroszország |
Sírhely | Cemetery in Komarovo |
Ismeretes mint | Alkalmazott fizika; félvezető heterostruktúrák |
Nemzetiség | Orosz |
Állampolgárság | Orosz |
Házastárs | Tamara Darskaja (1967. h.) |
Iskolái | Saint Petersburg State Electrotechnical University |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Politeknikai Akadémia (Minszk, 1947 - 1952) |
Pályafutása | |
Szakterület | Félvezető heterostruktúrák |
Kutatási terület | Tüzelő lézertechnológiák |
Tudományos fokozat | Tudományok doktora, akadémikus |
Aktivitási típus | Kutató fizikus |
Munkahelyek | |
Jelentős munkái | Hetero tranzisztorok |
Szakmai kitüntetések | |
2000. évi fizikai Nobel-díj | |
Akadémiai tagság | Szovjetunió/Orosz Tudományos Akadémia (levelező tag 1972; 1979 rendes tag) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsoresz Ivanovics Alfjorov témájú médiaállományokat. |
Zsoresz Ivanovics Alfjorov (orosz: Жорес Иванович Алфёров; belorusz: Жарэс Іванавіч Алфёраў; angol: Zhores Alferov, Vityebszk, 1930. március 15. − 2019. március 1.) fehérorosz, szovjet és orosz fizikus és tudós, aki jelentősen hozzájárult a korszerű heterostrukturált fizika és elektronika tudományának kialakulásához.[1][2] Feltalálója a heterotranzisztornak és a 2000. évi fizikai Nobel-díj nyertese.[3][4] Ő nemcsak tudós, hanem orosz politikus is, aki 1995 óta tagja volt az Állami Dumának.
Születése és tanulmányok
Alfjorov Vicebszkben született (Belorusz SZSZK, Szovjetunió), a fehérorosz apa, Ivan Karpovics Alfjorov, gyárigazgató, és zsidó anya, Anna Vladimirovna gyermekeként. A Zsoresz (Zhores) nevet a francia szocialista Jean Jaurès után kapta, míg az idősebb testvére a Marx nevet Karl Marx után. 1947-ben befejezte a középiskolát (42) Minszkben, és megkezdte a fehérorosz Politeknikai Akadémiát. 1952-ben diplomát szerzett a V. I. Uljanov (Lenin) Elektrotechnikai Intézetben, Leningrádban.
1953 óta dolgozott a Szovjet Tudományos Akadémia A. F. Ioffe Fizikai-Műszaki Intézetében. Az Intézetben szerzett több tudományos fokozatot: a Tudomány és Technológia Kandidátusa 1961-től, a Fizika és Matematika Tudományok Doktora 1970-től. Az intézet igazgatója 1987 óta. Levelező tagjává választották a Szovjetunió Tudományos Akadémiának 1972-ben, és teljes jogú tagja 1979-től. 1989-től alelnöke a Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének és a Szent-Pétervári Tudományos Központnak. 1995 óta tagja az Állami Dumának, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának listáján jutott be. 2000-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat, valamint Herbert Kroemer is „A fejlődő félvezető heterostruktúrák nagysebességű – és optoelektronikai használatáért”.
Alfjorov feltalálta a heterotranzisztort. Ez a találmány képes megbirkózni sokkal magasabb frekvenciájú hullámokkal (EHF; MMW), mint elődei, és úgy tűnik, forradalmasította a mobiltelefonos és műholdas kommunikációt. Alfjorov és Kroemer egymástól függetlenül alkalmazzák ezt a tüzelőlézer technológiát. Ez viszont forradalmasította félvezető designt számos területen, többek között LED-ek, vonalkód olvasók és a CD-k tekintetében.
Hermann Grimmeiss, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja a Nobel-díj díjátadóján azt mondta: „Alfjorov nélkül nem lenne az lehetséges, hogy az információk a műholdakról a földre találjanak, vagy, a megszámlálhatatlanul sok mobiltelefonvonal a városok között éljenek, kommunikáljanak.”
Kutatási terület
1962 óta dolgozik a félvezető heterostruktúrák területén.[5] Hozzájárult a félvezető heterostruktúrák fizikájának és technológiájának tudományos megismeréséhez.[6] Különös tekintettel a tüzelő tulajdonságú lézerek fejlesztése, napelemek, LED-technológiák, és epitaxis folyamatok vezettek a korszerű heterostrukturált fizikához és elektronikához.[7]
Nagy jelentőséget tulajdonít a félvezető heterostruktúrák jövőbeni felhasználásának, mint írja: „Sok tudós járult hozzá ehhez a figyelemre méltó haladáshoz, ami nem csak meghatározza nagy mértékben a szilárdtestfizika kilátásait, hanem bizonyos értelemben befolyásolja is az emberi társadalmat a jövőben.”.[8]
Politikai szerepvállalás
Alfjorovot választották az orosz parlament alsóházába, az Állami Dumába 1995-ben mint a helyettes párt vezetőjét a Mi Otthonunk Oroszország pártból, általában úgy, hogy támogatják politikájukkal az elnököt, Borisz Jelcint. 1999-ben választották újra, ezúttal listán, a Kommunista Párt az Oroszországi Föderációért listáján. Újraválasztották 2003-ban és 2007-ben, amikor a második helyen a pártszövetség választási listáján Gennagyij Zjuganov mögött és Nyikolaj Haritonovot megelőzve, annak ellenére, hogy nem tagja a pártnak. Ő volt az egyik aláírója annak a nyílt levélnek, amelyet az Orosz Tudományos Akadémia tagjai Vlagyimir V. Putyin elnökhöz címeztek az Oroszországban folyó vallási alapú oktatás ellen.[9]
Társadalmi szerepvállalás
Alfjorov a CRDF Global tanácsadó testület tagja.
Díjai
Oroszországtól és Szovjetuniótól kapott kitüntetések
- A Haza Érdemrendje:
- 1. osztálya (2005. március 14.) – kiemelkedő hozzájárulása a nemzet tudományához és aktív részvétel a jogalkotási tevékenységhez;
- 2. osztálya (2000);
- 3. osztálya (1999. június 4.) – kiemelkedő fejlődéséhez járult hozzá a nemzet tudományához és oktatásához a magasan képzett személyek terén, az Orosz Tudományos Akadémia megalakulásának 275. éves évfordulója alkalmából;
- 4. osztály (2010. március 15.) – a szolgálatával járult hozzá a nemzeti tudomány állami fejlődéséhez sokéves gyümölcsöző tevékenységével
- Lenin-rend (1986)
- Az Októberi Forradalom Rendje (1980)
- A Munka Vörös Zászló Rendje (1975)
- A Becsületrend Jelvénye (1959)
- Az Oroszországi Föderáció Állami Díja (2001)
- A Tudomány és Technológia Díja (2002. augusztus 5.) az ő munkája, „Alapvető tanulmányok a heterostruktúrák kvantum dotokkal lézeralapú létrehozásáért és azok tulajdonságaiért.”
- Lenin-rend (1972) – a félvezetőkön és heterostruktúrákon alapuló eszközök fejlesztéséért az alapkutatásban
- A Szovjetunió Állami Díja (1984) – az izoperiodikus heterostruktúrákon alapuló kvaterner szilárd anyagok A3B5 félvezető vegyületek fejlesztéséért
Külföldi díjak
- Franciszk Szkarina Rend (Fehéroroszország, 2001. május 17.) – a nagy személyes fejlődése hozzá járult a fizika tudományához, a fehérorosz – orosz tudományos és műszaki együttműködés szervezéséért, Fehéroroszország és Oroszország népeinek barátságának erősítéséért
- Bölcs Jaroszláv Fejedelem Rendje 5. osztály (Ukrajna, 2003. május 15.) – személyes hozzájárulása Ukrajna és az Oroszországi Föderáció közötti társadalmi-gazdasági és humanitárius szféra együttműködésének fejlesztéséért
- francia Becsületrend (Franciaország)
Egyéb díjak
- Fizikai Nobel-díj (Svédország, 2000, a Herbert Kroemer és Jack Kilby) – a nagy sebességű optoelektronikai félvezető heterostruktúrák fejlesztéséért
- Nick Holonyak Díj (Optical Society USA, 2000)
- Eurofizika Díj (European Physical Society, 1978) – az újdonságok a heterostruktúrák területén
- AP Karpinskij-díj (Németország, 1989) – hozzájárulásáért a heterostruktúrák fizikájához és technológiájához
- AF Joffe Díj (RAN, 1996) – munka, "A heterostruktúrákon alapuló napsugárzások optikai átalakításáért. "
- Demidov Díj (Scientific Demidov Foundation, Oroszország, 1999)
- Kiotó-díj (Inamori Alapítvány, Japán, 2001) – sikeres létrehozása szobahőmérsékleten, folyamatos üzemmódban félvezető lézereknek, – úttörő lépései az optoelektronikában
- Vernadsky Award (NAS, 2001)
- "Orosz Nemzeti Olimpikon". Az "Élő legendák" cím (Oroszország, 2001)
- Globális Energia Díj "Global Energy" (Oroszország, 2005)
- H. Welker Arany Medál (1987) – úttörő munka a III-V vegyületek csoportján alapuló elméleti és technológiai eszközök kutatásában
- Stuart Ballantine Medál (Franklin Institute, USA, 1971) – az elméleti és kísérleti tanulmányai a kettős lézer heterostruktúrák terén, amely létrehozta a kis méretű, szobahőmérsékleten, folyamatos üzemmódban működő lézerfényforrásokat
- Popov Medál (Tudományos Akadémia, 1999)
- SPIE Gold Medál (2002)
- GaAs Szimpózium Díja (1987) – úttörő munka a félvezető heterostructures alapján a III-V vegyületek és a csoport fejlődését dióda lézerek és fotodiódák
- Díjazott "Arany Tányér" (Academy of Achievement, USA, 2002)
- XLIX Mengyelejev Reader – 1993. február 19.
- Tiszteletbeli Professzora Érme as MIPT-nek (2008)
- Díszdoktora az Orosz-Örmény (szláv) Egyetemnek (Állami Oktatási Intézet az Orosz-Örmény (szláv) Egyetemen, Örményország, 2011)
Képgaléria
-
Heterojunction típusok
-
Heterojunction összehasonlítás
-
Lépcsőzetes hetero-bipoláris tranzisztor. Top = zárva, bottom = nyitott, szürke = sávú, kék = elektronok, fehér = lyuk, y-tengely = energia
-
Nagyon összecsukott Hetero-junctionnek, (b): Hetero-junctionnek vezérelt növekedés
Jegyzetek
- ↑ http://link.springer.com/article/10.1134%2F1.1187350#page-1
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. augusztus 24.)
- ↑ http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/2000/alferov-lecture.pdf
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. augusztus 24.)
- ↑ http://www.britannica.com/EBchecked/topic/734072/Zhores-Alferov
- ↑ http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/2000/alferov-bio.html
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. augusztus 24.)
- ↑ https://web.archive.org/web/20110707013108/http://lib.semi.ac.cn:8080/tsh/dzzy/wsqk/selected%20papers/semiconductors/32-1.pdf
- ↑ "Великий по всем меркам": умер Жорес Алферов. Газета.Ru . (Hozzáférés: 2019. március 2.)
Források
- https://web.archive.org/web/20151025145815/http://www.history.ubc.ca/sites/default/files/biblio/uploads/Create%20Biblio/2011alferov.pdf
- https://web.archive.org/web/20141021230309/http://science.howstuffworks.com/dictionary/famous-scientists/physicists/zhores-ivanovich-alferov-info.htm
- https://web.archive.org/web/20140916122711/http://www.princeton.edu/~achaney/tmve/wiki100k/docs/Zhores_Alferov.html
- http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/2000/alferov-bio.html
- https://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/biography/alferov.html
- (oroszul) Zhores Alferov website at the Communist Party of the Russian Federation
- Biography, on the website of Ioffe Physico-Technical Institute
- Autobiography, on the website of Nobel Foundation web group in Stockholm
- Open letter to the President of the Russian Federation Vladimir V. Putin
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.