A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin | |
.jpg) | |
| Putyin 2022-ben | |
| Az Oroszországi Föderáció elnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2012. május 7. | |
| Miniszterelnök |
Dmitrij Medvegyev Mihail Misusztyin |
| Előd | Dmitrij Medvegyev |
| Hivatali idő 2000. május 7. – 2008. május 7. | |
| Miniszterelnök |
Mihail Kaszjanov Mihail Fradkov Viktor Zubkov |
| Előd | Borisz Jelcin |
| Utód | Dmitrij Medvegyev |
| Az Oroszországi Föderáció miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 2008. május 8. – 2012. május 7. | |
| Helyettes |
Szergej Ivanov Viktor Zubkov Igor Suvalov |
| Elnök | Dmitrij Medvegyev |
| Előd | Viktor Zubkov |
| Utód | Dmitrij Medvegyev |
| Hivatali idő 1999. augusztus 9. – 2000. május 7. | |
| Helyettes |
Mihail Kaszjanov Viktor Kristenko |
| Elnök | Borisz Jelcin |
| Előd | Szergej Stepasin |
| Utód | Mihail Kaszjanov |
| A Biztonsági Tanács titkára | |
| Hivatali idő 1999. március 9. – 1999. augusztus 9. | |
| Elnök | Borisz Jelcin |
| Előd | Nyikolaj Borgyuzsa |
| Utód | Szergej Ivanov |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái |
|
| Született |
1952. október 7. (70 éves)[1][2][3][4][5] Leningrád, Szovjetunió |
| Szülei |
Maria Ivanovna Putyina Vlagyimir Putyin |
| Házastársa |
Ljudmila Putyina (1983. július 28. – 2014. április 2.) |
| Élettárs | Alina Kabajeva |
| Gyermekei |
Katyerina Tyihonova Marija Putyina |
| Foglalkozás | politikus |
| Iskolái |
|
| Vallás | ortodox keresztény |
| Díjak |
|
 | |
| Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin témájú médiaállományokat. | |
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin (oroszul: Владимир Владимирович Путин, 
kiejtése✩; Leningrád, 1952. október 7. –) Oroszország elnöke. 2000–2008 között az Oroszországi Föderáció sorrendben második elnöke, 2008 májusától kormányfője volt. Politikai elemzők a 2010-es években több évben is a világ legbefolyásosabb embereként ítélték meg.[8][9]
A 2012. tavaszán megtartott orosz elnökválasztás elcsalása után fölényes győzelem eredményeként a harmadik elnöki ciklusára tért vissza a Kremlbe. Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország diktátora után a második leghosszabb ideje hivatalban lévő európai elnök, mandátuma akár 2036-ig is tarthat az időközben elfogadott törvények alapján.
A kritikus politológusok értékelése szerint az ország az elnöksége alatt egyre inkább illiberális irányba fejlődött, és eltávolodott a demokratikus normáktól.[10] Regnálása egyre markánsabban mutatja az autokrácia jeleit, mely Richard Pipes harvardi professzor szerint az orosz konzervativizmus eleme.[11] A 21. század legnagyobb hatású diktátorának tartják.[12][13][14][15] 2023 márciusa óta háborús bűnök elkövetésének vádjával kapcsolatban körözött személy, a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs alapján.[16]
Életpályája
1952. október 7-én született munkáscsaládban, Vlagyimir Szpiridonovics Putyin (1911–1999) és leánykori nevén Marija Ivanovna Selomova (1918–1998) gyermekeként az akkori Leningrádban (ma Szentpétervár). Önéletrajza szerint nehéz körülmények közt éltek, apja gyári munkás volt, anyja segédmunkákat vállalt. Szülei sokat nélkülöztek, Leningrád ostromát is átélték, apja egy repesz miatt élete végéig sántított, anyja pedig majdnem éhen halt. Ő maga nem várt gyerek volt, és a nélkülözések gyakran erősebb gyerekekkel kellett megküzdenie. „A leningrádi utcákon nőttem fel, ahol megtanultam az aranyszabályt: ha a harc elkerülhetetlen, neked kell bevinned az első ütést.” – mondta egy 2015-ös interjúban. A verekedések irányították érdeklődését a küzdősportok felé. Vélemények szerint ez a felfogás határozta meg aztán későbbi politikai lépéseit is.[17]
Az ambiciózus Putyin szorgalmas volt, jól tanult, ezért felvették az elitképző 281-es számú leningrádi középiskolába, ezután 1970–1975 között a Leningrádi Állami Egyetem jogi karán nemzetközi jogot tanult. Az egyetemi évek alatt lépett be a Szovjetunió Kommunista Pártjába és tagja maradt annak 1991. évi betiltásáig. A diploma megszerzése után az Államvédelmi Bizottság (orosz nevének rövidítése: KGB) leningrádi szervezetének munkatársa lett. 1985-ben végezte el a KGB első számú, Vörös Zászló érdemrenddel kitüntetett iskoláját (akkoriban J. V. Andropov Intézet, ma a Külső felderítés akadémiája). Ezt követően öt évig az akkori Német Demokratikus Köztársaságban, Drezdában működött, hivatalosan a Barátság Háza igazgatója volt.
Hazatérése után a szentpétervári polgármesteri hivatal nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöki, majd a városi kormány elnökhelyettesi posztját töltötte be, közben 1992 elején alezredesi rendfokozatban a KGB tartalékos állományába helyezték. Későbbi elmondása szerint ekkortájt taxisofőrnek is állt bérkiegészítésként, miután Gorbacsov mellé állt, mikor puccsot kíséreltek meg ellene és ezért a KGB-t is otthagyta.[18][19] 1997-ben közgazdasági doktori címet szerzett, disszertációjának címe: Az ásványi és nyersanyagbázis újratermelésének stratégiai tervezése a kialakított piaci kapcsolatok feltételei között, a Szentpétervár–Leningrádi terület régióban.[20]
1996-ban Moszkvába hívták, ahol az elnöki adminisztráció munkatársa, később pedig vezetőjének első helyettese lett. 1998 nyarán kinevezték a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (orosz rövidítése: FSZB) igazgatójának, a következő évben egyidejűleg az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsa titkárának is.
Nyikolaj Andruscsenko ellenzéki politikus, újságíró hosszasan foglalkozott a Putyin körül már ekkor megszaporodó gyanús ügyletekkel, melyekhez Putyinon kívül alvilági körök is kapcsolódtak, amíg Andruscsenko 2017-ben bele nem halt egy támadás szövődményeibe, miután az utcán összeverték. A feltárt ügyek során bebizonyosodott, hogy Putyin köréből sokan tettek szert állami megrendelésekre és ezáltal jelentős vagyonra, noha Putyin érintettségét sose sikerült orosz szerveknek kideríteniük. Az olyan, Putyin ügyeivel foglalkozó személyek pedig, mint Andruscsenko mind merényletekben vagy tisztázatlan módon vesztették életüket, köztük a volt szentpétervári polgármester, Anatolij Alekszandrovics Szobcsak is, aki alá korábban Putyin is tartozott a kilencvenes évek elején.[21]
Miniszterelnökként (1999–2000)
1999. augusztus 9-én Borisz Jelcin hivatalban lévő elnök – a következő évben esedékes elnökválasztást megemlítve – televíziós nyilatkozatban jelentette be: „Most elhatároztam, hogy megnevezem azt a személyt, aki véleményem szerint képes konszolidálni a társadalmat… ”, és Vlagyimir Putyint nevezte meg.[22] Ugyanekkor menesztette Szergej Sztyepasin kormányát és megbízta Putyint a kormányfői teendők ellátásával.
Putyint először a Csecsenföld ellen indított akciók tették ismertté és népszerűvé a lakosság körében, miután 1999 szeptemberében több, két moszkvai és egy volgodonszki lakótelepi robbanás is történt, több száz halottal és sérülttel. A hatóságok szerint a robbantásokért a csecsen szeparatisták feleltek, bár konkrét felelősöket nem találtak. Putyin, akinek addig alig volt támogatottsága friss miniszterelnökként, kemény megtorlást ígért. A dagesztáni háború miatt adott volt a csecsen fenyegetés, ezért indított offenzívát Oroszország az év decemberében, mely a tíz évig tartó második csecsen háborúhoz vezetett. A katonai reakció rövid úton meghozta Putyin népszerűségét is, miközben Putyin körül Egység néven új párt is alakult. Számos körülmény viszont felvetette az FSZB és ezáltal közvetve Putyin érintettségét is, ezen kívül semmilyen konkrét bizonyíték nem volt arra, hogy a robbantásokhoz csecseneknek bármi közük lenne. Az is felmerült, hogy az oroszok csalogatták Dagesztánba a csecseneket, hogy legyen alap a háborúskodásra, ezzel legitimálva Putyin hatalomba kerülését. Az ügy pontos kivizsgálását ellehetetlenítették, az utána nyomozó személyek ellen pedig bírósági eljárások indultak, vagy merényletek áldozatai lettek, mint Anna Politkovszkaja vagy Alekszandr Litvinyenko. Putyin kategorikusan tagadta, hogy bármi köze lenne a merényletekhez.[23][24] A 2002-ben szintén Moszkvában történt színházi túszejtést is hivatalosan csecsenek követték el, a túszszabadítás közben használt altatógáz miatt 130-an életüket vesztették, köztük mindegyik túszejtő. A körülményeket itt sem tisztázták.[24][25]
Első elnöki ciklusa (2000–2004)
1999. augusztus 16-án az Állami Duma jóváhagyta kormányfői kinevezését. 1999. december 31-én, amikor Borisz Jelcin váratlanul lemondott, Putyin Oroszország megbízott elnöke lett. 2000. március 26-án a szavazatok 52,94 százalékával[26] megválasztották Oroszország elnökének, május 7-én iktatták be hivatalába. Ő ekkor Mihail Kaszjanovot nevezte ki kormányfőnek. 2004. február 24-én, kevéssel az elnökválasztás előtt menesztette Kaszjanov kormányát, új kormányfőnek pedig Mihail Fradkovot nevezte ki.
Második elnöki ciklusa (2004–2008)
2004. március 14-én a szavazatok 71,34 százalékával[26] másodszor is megválasztották elnöknek, és szokás szerint május 7-én iktatták be másodszor is ebbe a hivatalba. 2007. szeptember 12-én, fél évvel az elnökválasztás előtt menesztette Fradkov kormányát, új kormányfőnek Viktor Zubkovot nevezte ki.
Második miniszterelnöki ciklus (2008–2012)
A 2008-as választáson az orosz alkotmány értelmében Putyin harmadszor nem volt megválasztható, ezért helyébe a Putyin támogatásával elnökké választott Dmitrij Medvegyev lépett, aki őt nevezte ki kormányfőnek. Putyin kormányfői kinevezését az Állami Duma 2008. május 8-án jóváhagyta. Ekkor a hatalmának további biztosítása érdekében a kormányzó politikai erő bázisának tekintett Egységes Oroszország párt vezetését is átvette.
Harmadik elnöki ciklus (2012–2018)
A 2012. március 4-én megtartott orosz elnökválasztás első fordulójában a szavazók 63,75 százaléka adta voksát Putyinra így második forduló nélkül, május 7-től a harmadik elnöki ciklusára térhetett vissza a Kremlbe.[27] A választás többek szerint törvénytelen volt, az emiatt kitört utcai zavargások miatt több tüntetőt elítéltek.[25]
2012-ben lépett hatályba a „külföldi ügynöktörvény”, aminek értelmében a putyini Oroszországban bárkit el lehet marasztalni azzal az indokkal, hogy „idegen ügynök”. Ezzel az intézkedéssel lehetetlenítettek el és számoltak fel több Putyinnal és rendszerével kritikus embert és szervezetet.[28]
2014-ben hozta létre az Eurázsiai Gazdasági Unió nevű gazdasági társulást Fehéroroszország és Kazahsztán részvételével, amihez később Örményország és Kirgizisztán is csatlakozott.[25]
Komoly diplomácia bonyodalmat okozott 2015-ben Oroszország beavatkozása a szíriai polgárháborúba, Bassár el-Aszad elnök oldalán. A beavatkozás miatt ugyanis sok volt a civil áldozat.[25] A történtek kapcsán még egy orosz propagandaízű háborús film is készült, orosz vadászpilóták főszereplésével.[29]
Negyedik elnöki ciklus (2018– )
A 2018. március 18-i elnökválasztáson a hivatalos adatok szerint 67,53%-os részvétel mellett a szavazatok 77%-át szerezte meg, így 2018 májusi beiktatása után kezdhette el negyedik elnöki mandátumát, amely 2024-ig tart. Egyes független megfigyelők szerint a választásnál komoly csalások történtek: a részvételi arány a hivatalosnál lényegesen alacsonyabb volt.[30]
Az INF-szerződésből is kiléptette országát, miután Donald Trump 2018-ban bejelentette, hogy az USA kilép a szerződésből. Mindkét ország 2019. augusztus 2-án lépett ki az egyezményből.[25]
2019-ben lépett hatályba az az orosz törvény, ami lehetővé teszi, hogy „válsághelyzet esetén” Oroszországot le lehet kapcsolni a globális internethálózatról, helyette pedig egy kontrollálható nemzeti rendszert ír elő. Kritikusok szerint Putyin ezzel is ellenőrzés alatt akarja tartani országa állampolgárait, hogy megnehezítse vagy ellehetetlenítse a kormánykritikus vélemények és személyek kommunikációját. Putyin többek közt a Wikipédiát is egy „megbízható” orosz információbázisra cserélné.[31][32] Putyin elnöki adminisztrációjának irányítása alá került az ország legnagyobb közösségi oldala, a Vkontakte is, miközben több adminisztratív lépéssel, például büntetések kiszabásával igyekezett nehezíteni a külföldi IT-cégek országon belüli működését, mert azok nem „cenzúráztak” netes tartalmakat az orosz törvények értelmében.[33]
Sajátosan értelmezte Krím 2014-es Oroszország általi annektálását is, ami szerinte azért történt, mert a NATO és nyugati szövetségesei „erőszakos nyomásgyakorlása” miatt Krím egyszerűen „kilépett” Ukrajnából.[34] Az incidens óta az Európa Tanács gazdasági szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben.[35] Putyin attól is tart, hogy Ukrajna NATO-tag lehet, mert azzal legfőbb ellenfele, az USA befolyást szerezne országa közvetlen szomszédságában.[36][37] Ez ügyben még egy, NATO keleti terjeszkedését meggátoló megállapodást is szorgalmazott.[38] Fenyegetőbb hangot is megengedett magának, mikor arról beszélt, hogy „ne számítson semmi jóra, aki ki akar kezdeni Oroszországgal”, úgy fogalmazott: „Remélem, hogy senkinek nem jut eszébe Oroszország viszonylatában átlépni az úgynevezett vörös vonalat. Azt, hogy ez hol fog húzódni, azt minden konkrét esetben mi magunk fogjuk meghatározni”. Itt egyebek mellett Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt is védelmébe vette, aki főleg azután szigetelődött el véglegesen politikailag, s maradt Oroszország az egyetlen szövetségese, hogy nem sokkal korábban Minszkben földre kényszerített egy polgári, menetrend szerinti repülőjáratot egy rajta utazó ellenzéki politikai aktivista miatt.[39] Krím annexióját kormánya később is változtathatatlan állapotként kezelte, mint ami véglegesen Oroszország régiója, ennek dacára nyilatkozott úgy, hogy számít Oroszország és Ukrajna kapcsolatainak előbb-utóbbi teljes körű helyreállására. Mint mondta, a két ország közötti jelenlegi viszony „abszolút nem normális és nem természetes”.[40] Közben 2019-re egy 19 kilométeres híd is elkészült Krímbe a Kercsi-szoroson át, a híd avatásán Putyin is részt vett. Kijev és a nyugati országok a híd építését is elítélték.[25] Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter 2021 októberében Kijevben egyértelműsítette, hogy Oroszország kezdte a háborút a Donyec-medencében, és azóta akadályozza a konfliktus békés rendezését, hozzátéve, hogy egyetlen harmadik országnak sincs joga megvétózni egy ország, mint Ukrajna leendő NATO-tagságát.[41]
Nem csak megválasztása után, hanem évek, évtizedek múlva is több Putyinnal kritikus személy vált merényletek vagy merényletkísérletek, főleg a novicsok nevű idegméreggel történt mérgezés áldozatává. Nagy port vert fel az így megmérgezett Szergej Szkripal Egyesült Királyságban élő egykori hírszerző és lánya elleni merényletkísérlet is, amiben viszont egy civil meghalt, de Borisz Nyemcov ellenzéki képviselő lelövése,[25] egy Berlinben lelőtt korábbi csecsen szeparatista, és egy elvágott torkú, Putyin ellenes blogger franciaországi halála sem tett jót a Putyin vezette Oroszország megítélésének.[42] Emiatt rendszeresen kapott bírálatokat, főleg az EU-tól, noha bizonyíték nem volt az érintettségére, Putyin pedig mindig tagadott minden merényletre vonatkozó vádat. Több esetben sikerült ugyan a merénylőket elfogni és elítélni, akik akár egyenesen az orosz államszervekhez kötődhettek, de a megrendelőket sose sikerült azonosítani.[43][44][24] Putyin ismert politikai kihívója, Alekszej Navalnij 2020 augusztusában történt megmérgezése kapcsán is számos európai állam az ügy pártatlan kivizsgálását követelte, miközben szankciókat helyeztek kilátásba Oroszországgal szemben. Az orosz kormány itt is tagadta az érintettségét.[45] Navalnij túlélte a mérgezést, majd különböző nemzetellenes vádak miatt börtönbe került.[46] Putyin korábbi másik ellenfele, a Yukos olajvállalat egykori tulajdonosa, Mihail Hodorkovszkij korábban szintén börtönbe került adóelkerülés és sikkasztás vádjával, aki tíz év börtön után Svájcba távozott. Hodorkovszkij szerint a Navalnijjal történtek Putyin erődemonstrációja.[47] Később Navalnij több szövetségese ellen is büntetőeljárás indult,[48] ahogy többek közt Hodorkovszkij alapítványa is feloszlatta magát az ellehetetlenítések miatt.[49][50]
2021. április 5-én aláírta a választási törvény módosítását, amely összhangba hozza az orosz elnökválasztás rendjét az egy évvel korábban elfogadott alkotmánymódosítással, tovább hosszabbítva a hatalomban maradásának lehetőségét. 2020. július 1-én úgy módosították az orosz alkotmányt, hogy megszűnjön az a kitétel, ami két egymást követő ciklus letöltése után kizárja az újraválasztás lehetőségét, egyben „le is nullázza” Putyin mandátumait, mert a kitétel nem vonatkozik az épp hatalomban lévő államfőre, aki 2020 júliusában is Putyin volt. Ezzel lehetővé vált, hogy akár 2036-ig elnök maradhasson. 2000-es hatalomra kerülése óta eddig is számos törvénymódosítással tették lehetővé, hogy az ország vezető posztján maradhasson államfőként vagy miniszterelnökként.[51]
A 2021. szeptember 17–19. közt tartott, választási csalásoktól hemzsegő orosz parlamenti választáson Putyin pártja, az Egységes Oroszország kormánypárt az előzetes eredmények alapján 315 mandátumot szerzett meg a 450 fős orosz alsóházban, amivel megőrizte alkotmányozó többségét.[52][53] Az Európai Unió szerint a választások a megfélemlítés légkörében zajlottak. A választási bizottság elutasította a panaszokat, mondván, hogy azok „egy külföldről finanszírozott kampány részét képezik”.[54] Közben kiderült, hogy az FSZB már azokat az oroszokat is „idegen ügynöknek” minősítheti, akik a putyini Oroszország olyan mindennapos visszaéléseiről tudósítanak, mint a korrupció vagy rendőri erőszak.[55] A 2021-ben megosztott béke Nobel-díjjal kitüntetett orosz újságírónak, a kormánykritikus Novaja Gazeta főszerkesztőjének, Dmitrij Muratovnak címezve Putyin jelezte, hogy a kitüntetés nem feltétlenül jelent biztonságot az alól, hogy Muratovot szükség esetén szintén „idegen ügynöknek” minősítsék.[56] 2021 végén az utolsó, még a peresztrojka idején alapított, Memorial Társaság nevű független szervezetet is felszámolták erre hivatkozva, ami a sztálinizmus áldozatainak emlékét ápolta. A társaság szerint Putyin rendszerét zavarja az emlékezés, mert a sztálini idők és Putyin rendszere több ponton is hasonlóságot mutat.[28]
Bírálták amiatt is, hogy egy 2021-es interjúban szexista megjegyzést tett az őt kérdező amerikai újságírónőre, mikor az azt firtatta, hogy Oroszország miért csökkenti Európa felé a gázszolgáltatást. Putyin a megjegyzéssel is nyomatékosítani akarta, hogy ez szerinte nem így van.[57] Az országából történő gázszállítás miatt is rendre akadtak konfliktusai, miután többször zsarolási potenciálként értékelték az orosz gázszállítást.[58]
Kritizálták a 2021 végén, fehérorosz–lengyel határon kialakult migránsválság miatt is, amit a vádak szerint szövetségese, Lukasenka orosz támogatással idézett elő. Putyin ezt is tagadta és ismét a nyugati országokat vádolta, mondván ők csábítják magukhoz a bevándorlókat.[59]
2022-es orosz–ukrán háború
- Előzmények
2022 januárjára súlyos katonai krízis állt elő, mikor az orosz haderő látványos mozgósításba kezdett az ukrán határ mentén. Putyin számos figyelmeztetést kapott nyugati országok vezetőitől, amiben óva intették bármilyen Ukrajnát érintő offenzívától, ami mind Oroszországra, mind magára Putyinra nézve súlyos reakciókat vonna maga után. Oroszország garanciát kért Ukrajna NATO-tagságának végleges elhalasztására és a szervezet katonai infrastruktúrájának környékbeli visszafejlesztésére, amiket a NATO és szövetségesei mind visszautasítottak és figyelmeztettek egy esetleges támadás következményeire.[60][61][62][63] Putyin egyértelműen a NATO keleti terjeszkedését igyekezett meggátolni, de ezt első feltételezések szerint inkább Ukrajna gazdasági krízisével kívánta elérni, melyhez a mozgósítás egy lehetséges háború lehetőségével éppen elég volt.[64] Más érvek úgy szóltak, hogy Putyin ukrán háborúja inkább csak egy blöff, aminek lebegtetésével próbálja destabilizálni a különféle véleményen lévő NATO-t és szövetségeseit, miközben más módokon, például kiberbűnözés révén is árthat a nyugatnak.[65]
Később tovább mélyült a válság, mikor Putyin elismerte Donyecket és Luganszkot, mint szuverén államokat, ezen kívül élesen kritizálta Ukrajnát, kétségbe vonva az ország puszta létét is, majd Ukrajnát vádolta agresszióval és hogy üldözné az orosz kisebbségeket.[66][67][68] Feltételeket is megfogalmazott Ukrajna felé, amivel „csökkenhetne a feszültség”, ezek a Krím elismerése, mint Oroszország része, Ukrajna NATO-csatlakozási szándékának elvetése és az Ukrajnába küldött fegyverszállítmányok felfüggesztése.[69] Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszautasította Putyin állításait és követeléseit.[70] Putyin a parlamenttől is engedélyt kapott az orosz haderő külföldön való bevetésére.[71] Joe Biden amerikai elnök és az Európai Unió is szankciókat jelentett be Putyinnal és Oroszországgal szemben.[72][73][74] Vélemények szerint a Putyin főideológusának tartott Alekszandr Geljevics Dugin befolyásolására kerülhetett háborús helyzetre sor,[75] ami egy történelmi orosz területi állapot, „Novorosszija” újrateremtését célozza.[76]
- A háború kitörése
2022. február 24-én jelentette be, hogy Oroszország egy különleges katonai műveletet hajt végre, amivel Ukrajnát akarják demilitarizálni, illetve „nácimentesítik” a kijevi kormányt, ezzel lényegében támadást intézve Ukrajna ellen. Arra hivatkozott, hogy az általa elismert ukrajnai szakadár köztársaságok segítséget kértek a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés jegyében, ahol Putyin szerint „népirtás” zajlott Kijev részéről, de állításait semmivel nem bizonyította. Oroszország haderejét kiemelve megtorlást helyezett kilátásba mindenkivel szemben, aki be kívánna avatkozni a hadműveletekbe.[77] Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az orosz vezetést tette felelőssé a kialakult helyzetért.[78] Putyin később is arra hivatkozott, hogy „nem volt más mód” Oroszország védelmére, mint Ukrajna megtámadása.[79] Egy másik beszédében további, a valóságtól teljesen elrugaszkodott állításokat tett: szerinte valójában nem is az ukrán haderővel harcolnak, hanem „illegális nacionalista csoportokkal”, akik emberi pajzsként használják az ukrán katonaságot, ezt pedig amerikai tanácsadók javasolták nekik. Ezek a csoportok szerinte szándékosan provokálják az oroszokat, hogy civileket bombázzanak, de ismét szóba kerültek a „nácik”, akik elfoglalták Kijevet.[80] Közben az EU tiltólistára tette Putyint és Szergej Lavrov külügyminisztert is, aminek értelmében befagyasztották a vagyonukat, egyúttal jelentősen korlátozták Oroszország pénzügyi, ipari és gazdasági lehetőségeit is.[81] Február 27-én Putyin már a nukleáris fegyverek használatát is kilátásba helyezte, mikor azok „készültségbe helyezéséről” döntött.[82]
Emmanuel Macron francia elnök többször is a háború ellen szólalt fel Putyinnal folytatott beszélgetése során,[83] aki szerint „minden a tervek szerint halad.”[84] Március 4-én azt kérte a többi országtól, hogy ne fokozzák a feszültséget szankciókkal vagy korlátozásokkal. Szerinte ő kizárólag csak válaszreakciót adott, ahogy mindig, és Oroszország minden kötelezettségének továbbra is eleget fog tenni, ezért inkább a „normalizálásra” helyezné a hangsúlyt.[85] Közben olyan törvényt léptettek életbe, ami büntethetővé teszi az orosz megszállás közlését az orosz médiában.[86] Putyin az őt és országát érintő szankciókra reagálva azt mondta, hogy azok szinte felérnek egy hadüzenettel, de beszélt az „Ukrajnát támadó nácikról” is.[87] Putyin beszámíthatóságát találgatások övezték a háború megindítását kiváltó döntése nyomán. Elnökségének ideje alatt sok bírálója akadt, de ezidáig nem volt jele annak, hogy vélt vagy valós betegsége érdemben korlátozta volna a tevékenységét.[88] 2022 júniusában megint fenyegetően szólt, amiért a nyugati szövetségesek nagy hatótávú rakétákkal támogatták Ukrajnát.[89] Egy alkalommal Nagy Péter cárral hozta összefüggésbe Ukrajna megtámadását, szerinte ugyanis a háború a „visszaszerzésről” szól, ahogy szerinte „Nagy Péter sem hódított annak idején, hanem visszaszerzett területeket”. Putyin szerint most is ez történik, mert szerinte „egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, köztes megoldás nincs.”[90] Később is a nyugati országokat kritizálta és őket vádolta a konfliktus eszkalálásával, azt viszont tagadta, hogy egészségügyi problémái lennének.[91][92] Közben a háború kitörése óta is több Putyinhoz közeli oligarcha vesztette gyanús körülmények közt az életét, feltehetően azért, mert ellenezték a háborút.[93] 2022. szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el a tartalékos állományból, amely mintegy 300 000 embert érint.[94][95] Ez volt az első országos beszéd Putyin részéről, azt követően, hogy serege február 24-én megtámadta Ukrajnát. A beszédben a mozgósítás mellett támogatta az oroszok által megszáll területek népszavazási kezdeményezéseit, majd többek között a nyugatot bírálta és tömegpusztító fegyverekkel is fenyegetőzött.[96]
2022. szeptember 30-án aláírta azt a dokumentumot, ami az orosz fél részéről szentesíti a szakadár „Donyecki Népköztársaság”, a „Luhanszki Népköztársaság”, valamint Herszon és Zaporizzsja orosz erők által megszállt részeinek Oroszországhoz csatolását. A csatlakozást helyi népszavazás előzte meg, aminek érvényességét az EU és más nyugati országok sem ismerték el, ahogy az ez utáni csatlakozást sem. Ursula von der Leyen szerint „az illegális annexió” semmin nem változtat, Volodimir Zelenszkij pedig bejelentette, hogy ezek után hivatalosan is megkezdte Ukrajna NATO-hoz való csatlakozását. Putyin szerint a Donbaszban élők „örökre orosz állampolgárok lesznek, az annexió végleges és nem alku tárgya”. Azt ígérte, hogy Oroszország újraépíti a városokat és falvakat, fejleszti az infrastruktúrát, azt nem említve, hogy a károk nagy része az orosz erők támadásainak köszönhető. Putyin kivezényelt tömeg előtt éltette a „négy új orosz régiót”.[97][98]
2023. március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekmények feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki ellene, amit a szervezet szerint elsősorban ukrán árvaházi gyermekek Oroszországba hurcolásáért hoztak meg vele szemben.[99] Az intézkedés szerint Putyin kiadható a hatóságnak, ha annak bármely tagországa területére utazna.[100] Ettől függetlenül az orosz kormány közölte, semmisnek tekinti a kiadott elfogatóparancsot, mert Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, nem működik együtt vele és szerintük ezért nem is terheli semmilyen velük kapcsolatos kötelezettség.[101]
2009-ben oroszországi rezidenciáján, Obamával
2019-ben Sauli Niinistö finn elnökkel
2019-ben Japánban, a G20 csúcstalálkozón
2022-ben, Jair Bolsonaroval
_19.jpg)
Magánélete
1983-ban feleségül vette Ljudmila Alekszandrovna Skrebnyevát (1958).[102] A házaspárnak két lánya született: Marija Putyina (Leningrád, 1985. április 28.),[103][104] aki a Mása Voroncova nevet használja, a hollandiai Voorschotenben él férjével, Jorrit Faassennel (1979) és gyermekükkel, Vlagyimirrel,[105] valamint Katyerina Putyina (Drezda, 1986. augusztus 31.), aki a Katyerina Vlagyimirovna Tyihonova nevet használja, a Moszkvai Állami Egyetem tudományos tanácsának tagja, az egyetem modernizációs programjának vezetője. 2013-ban férjhez ment Kirill Samalov (1982. március 22.) milliárdos vállalkozóhoz, kinek apja, Nyikolaj Samalov oligarcha, a Gazprombank elnöke együtt szolgált Putyinnal a KGB-ben, és szintén az egyetemi program irányítói közé tartozik. Az akrobatikus rock and rollal is foglalkozó Katyerina sem szegény, nem tisztázott eredetű vagyonát 2 milliárd dollárra becsülik, férjével közös vállalkozásuk több kormánypárti tévécsatornát működtetett. A házaspár nagyjából öt év után szétvált.[106][107][108][109] Az orosz-ukrán háború kitörése után Putyin lányai is nyugati szankciók alá kerültek.[110] 2022 júliusában az a hír is napvilágot látott, miszerint Katyerina az apjától abban a háború miatt létrehozott testületben kapott munkát, aminek feladata kidolgozni, hogyan helyettesítsék a háború miatt kivonult nyugati cégek termékeit és szolgáltatásait.[111]
Putyin 2013-ban elvált feleségétől, majd azt közölte, hogy addig nem nősül meg újra, amíg volt felesége nem köt újra házasságot. A média találgatásai szerint gyengéd szálak kötik az egykori ritmikus gimnasztikázóhoz, Alina Kabajevához. A 2004-es olimpiai bajnok Putyin pártjának, az Egységes Oroszországnak a képviselője, valamint egy médiavállalkozás elnöke. A New York Post 2013 elején azt írta, hogy Kabajeva 2012 novemberében kislányt szült Putyinnak, 2009-ben pedig egy fiút is. A viszonyról évek óta cikkeznek a lapok: 2008-ban a Moszkovszkij Korreszpongyent azt írta, Putyin külföldön titokban el akarta venni szeretőjét. Az elnök cáfolta a hírt, s nem sokkal később a lap megszűnt.[112] Putyin elnök egy 2014-ben készített interjúban megerősítette, hogy kapcsolatban él.[113][114] 2015-ben svájci források arról adtak tudósítást, hogy Alina Kabajeva egy ottani klinikán megszülte a harmadik gyerekét, egy kisfiút,[115] majd 2018-ban állítólag ikerfiúknak adott életet.[116] 2022-ben is híre ment egy újabb gyerek születésének, akinek Putyin állítólag nem örült.[117]
Putyin orosz ortodox vallású. Fekete öves dzsúdó mester – de a sportág egyes művelői szerint nem biztos, hogy a hozzáértésével szerezte meg.[118]
1983-ban, Ljudmilával
Ljudmila 1988-ban
Családjával 2002-ben
Alina Kabajeva 1999-ben
Putyin Formula–1 pilótaként
Érdekességek
.jpg)
Putyin az évek folyamán többször mutatkozott egyfajta „macsó szuperhősként” képeken és videókban, aki a vadonban jár, segít egy tigris elejtésében, búvárkodik, meztelen felsőtesttel, izmait megmutatva lovagol, vagy csak pihen. Az első vélemények szerint ezzel a saját imázsát kívánta emelni az oroszok körében, Leonyid Bersidszkij, a Bloomberg orosz származású publicistája szerint viszont a valóság ennél árnyaltabb: Putyin ezekkel a szerepléseivel valójában trollkodik, lényegében azt fejezi ki, hogy a legkevésbé sem tudnak őrá és Oroszországra hatni a nyugati hatalmak a szankcióikkal, miközben az oroszok komoly problémákat okoznak az amerikai informatikai hálózatokba való betörésekkel.[119] Ugyanakkor nárcizmusára utalnak olyan esetek is, mint mikor magassarkú cipőben fotózkodott egy csapat egyetemistával, akik közül a magasabbakat szélre állították a csoportképen, hogy a 168 cm-es magasságaval ne tűnjön kicsinek.[120]
Közismerten közeli barátságba került Steven Seagallal, aki az ukrán konfliktus után is kitartott mellette, ugyanakkor korábbi pártolói, mint Gérard Depardieu, Silvio Berlusconi vagy Marine Le Pen a háború kirobbanása után elfordultak tőle.[121][122]
Kedveli a drága karórákat, gyűjteményét 74 millió forintra becsülték.[123] Mikor pedig egy 2022. március 18-án (kivezényelt tömeg előtt) megtartott rendezvényen a Krím-félsziget elcsatolásának nyolcadik évfordulóját ünnepelték, egy 12 000 eurós – akkori árfolyamon kb. 1,445 millió rubeles, vagyis 4,5 millió forintos – kabátban jelent meg, ami az orosz éves átlagbér kétszerese.[124]
Többször felmerült vele kapcsolatban, főleg a 2022-ben indított orosz–ukrán háború után, hogy testdublőröket használ, akik különböző alkalmakkor helyettesítik.[125][126]
Randy Newman zeneszerző-előadó 2017-ben írt egy dalt Putin címmel, mely szatirikusan figurázza ki az elnököt.[127]
Kritikusai gyakran használják rá a Putler gúnynevet.[128]
Jegyzetek
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár – Berlini Állami Könyvtár – Bayerische Staatsbibliothek – Osztrák Nemzeti Könyvtár: Vladimir Putin (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
- ↑ GeneaStar
- ↑ http://putin.kremlin.ru/bio
- ↑ http://www.kommersant.ru/doc/662935
- ↑ Putyin a világ legbefolyásosabb embere (magyar nyelven). Külföld. Index. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
- ↑ Brooks, David. „Opinion | Vladimir Putin, the Most Influential Man in the World (Published 2018)”, The New York Times, 2018. április 3. (Hozzáférés ideje: 2021. január 18.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Mommsen, Margareta. „Das politische System Russlands” (német nyelven). Die politischen Systeme Osteuropas, 419–478. o.
- ↑ Richard Pipes, Az orosz konzervativizmus és kritikusai. Tanulmány a politikai kultúra köréből, c3.hu
- ↑ Privátbankár.hu: Utazás Putyin elméje körül (magyar nyelven). Privátbankár.hu, 2022. március 8. (Hozzáférés: 2022. április 8.)
- ↑ Psychological Profile of Vladimir Putin | USPP (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 8.)
- ↑ Immelman, Aubrey (2017. január 1.). „The Political Personality of Russian Federation President Vladimir Putin”. Psychology Faculty Publications.
- ↑ Putting Putin in his place: A dictator at war (amerikai angol nyelven). University of Michigan News, 2022. március 4. (Hozzáférés: 2022. április 8.)
- ↑ Situation in Ukraine: ICC judges issue arrest warrants against Vladimir Vladimirovich Putin and Maria Alekseyevna Lvova-Belova (angol nyelven). International Criminal Court. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
- ↑ Putyin patkányokkal harcolt, mielőtt a fél világ ura lett Index, 2022. február 28.
- ↑ Putyin: Taxisofőr voltam, kellett a pénz Forbes, 2021. december 13.
- ↑ Putyin taxisofőr lett Gorbacsov kedvéért, de a tárgyalásra való hajlandóságot nem tanulta el tőle rtl.hu, 2022. augusztus 31.
- ↑ Researchers peg Putin as a plagiarist over thesis (angol nyelven). Putyint plágiummal vádolják. The Washington Times, 2006. március 24. (Hozzáférés: 2012. március 7.)
- ↑ Az ember, aki túl sokat tudott Putyinról hvg.hu, 2017. április 23.
- ↑ Телеобращение Ельцина: полный текст (orosz nyelven). Jelcin nyilatkozata egy orosz internetes hírportálon. gazeta.lenta.ru, 1999. augusztus 9. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
- ↑ Putyint az oroszok 2 százaléka akarta elnöknek, aztán felrobbantak a lakóházak, és megváltozott az ország 444.hu, 2017. február 1.
- ↑ a b c A KGB története (KGB – The Sword and The Shield), angol dokumentumfilm, 3. rész, 2019.
- ↑ a b c d e f g A 20 legfontosabb esemény Putyin elmúlt 20 évéből Euronews, 2019. december 30.
- ↑ a b Metropol (2012. 03). „Putyin örömkönnyei”. Metropol, 10. o. (Hozzáférés: 2012. március 7.)
- ↑ Putyin nyerte az oroszországi választást (magyar nyelven). orientpress.hu. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
- ↑ a b Putyin átlépte a Rubicont Népszava, 2021. november 30.
- ↑ Éljen a dicsőséges orosz légierő! Port.hu, 2021. október 15.
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2018. április 21.)
- ↑ Szigorítaná az internet ellenőrzését Oroszország Euronews, 2019. november 1.
- ↑ "Megbízható" orosz forrásra váltaná le Putyin a Wikipédiát Euronews, 2019. november 6.
- ↑ Putyin szép fokozatosan kebelezi be az orosz internet egészét Index, 2021. december 29.
- ↑ Putyin szerint Krím valójában kilépett Ukrajnából Népszava, 2021. június 22.
- ↑ A Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása: a Tanács további egy évvel meghosszabbította a szankciókat consilium.europa.eu, 2021. június 21.
- ↑ Éleződik az ukrán-orosz viszály, amerikai hadihajók tartanak a Fekete-tengerre Index, 2021. április 9.
- ↑ Putyin fenyegetőnek tartaná Ukrajna NATO-tagságát Euronews, 2021. június 10.
- ↑ Putyin a NATO keleti bővítését kizáró megállapodás kidolgozását szorgalmazta Johnsonnál Origo, 2021. december 13.
- ↑ Fenyegető üzenetet küldött Putyin Napi.hu, 2021. április 21.
- ↑ Putyin találkozna az ukrán elnökkel, de van egy tabu téma HVG, 2021. szeptember 5.
- ↑ Oroszország nem gátolhatja meg Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz Index, 2021. október 19.
- ↑ Átvágott torokkal találták meg a Putyint bíráló bloggert egy francia hotelben Népszava, 2020. február 7.
- ↑ Moszkva Medici-módszere: a mérgezés művészete Euronews, 2020. szeptember 3.
- ↑ Putyin büntetlenül keverhet idegmérget bárki teájába? 24.hu, 2020. szeptember 5.
- ↑ Gázos helyzetben Putyin: a Navalnij-mérgezés betehet az Északi Áramlat-2-nek Népszava, 2020. szeptember 3.
- ↑ Újabb három büntetőügyet indított az orosz nyomozóhatóság Navalnij ellen 24.hu, 2021. május 25.
- ↑ Hodorkovszkij Navalnij letartóztatásról: Putyin azt akarja bizonyítani, hogy ő a nagyfőnök 24.hu, 2021. január 18.
- ↑ Sorra levadásszák Navalnij volt munkatársait, megint lecsapott Putyin rendszere Népszava, 2021. augusztus 10.
- ↑ Hodorkovszkij alapítványa is feloszlatja magát Népszava, 2021. május 27.
- ↑ Navalnij után most Hodorkovszkij a soros Moszkvában Népszava, 2021. augusztus 6.
- ↑ Jó nagy ajándékkal lepte meg magát húsvétra Putyin 24.hu, 2020. április 5.
- ↑ Putyin pártja bejelentette elsöprő győzelmét Telex, 2021. szeptember 20.
- ↑ A Kreml nem finomkodik a parlamenti választással Telex, 2021. szeptember 18.
- ↑ EU: Az orosz választások a megfélemlítés légkörében zajlottak Telex, 2021. szeptember 20.
- ↑ Már az is idegen ügynöknek számít Oroszországban, aki hírt oszt meg rendőri erőszakról vagy korrupcióról Telex, 2021. október 2.
- ↑ Putyin megüzente a Nobel-díjas újságírónak, hogy a kitüntetés nem védi meg, ha törvényt sért Telex, 2021. október 14.
- ↑ Vlagyimir Putyin rövid megjegyzése nagyon feldühítette Amerikát Portfolio, 2021. október 15.
- ↑ Patthy Loránd Imre: Putyin jól szórakozik az egekbe szökött energiaárakon, Brüsszel tehetetlen. index.hu, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2021. október 26.)
- ↑ Putyin kikéri magának, a migránsválságot a Nyugat okozta Index, 2021. november 14.
- ↑ Az amerikai nagykövet vitte az orosz külügybe Washington válaszait 24.hu, 2022. január 26.
- ↑ Biden személyes szankciókkal is megfenyegette Putyint, ha megtámadja Ukrajnát 444.hu, 2022. január 26.
- ↑ Putyin teljesíthetetlennek látszó követelésekkel állt ellő – Blinken és Lavrov maradna a békés megoldásnál vg.hu, 2022. január 22.
- ↑ Küszöbön a háború: három nyomós ok, amiért Putyin lerohanhatja Ukrajnát Portfolio, 2022. január 25.
- ↑ Putyin máris bevitt egy nagy ütést Ukrajnának Privátbankár, 2022. február 11.
- ↑ Nem tudná megszállni Putyin Ukrajnát - de nem is az a legrosszabb, amit tehet Privátbankár, 2022. február 7.
- ↑ Történelmi döntést hoztak az oroszok, elismerték a szakadár népköztársaságok függetlenségét Index, 2022. február 21.
- ↑ Mire elindult az invázió, teljesen megváltozott, ahogy Putyin Ukrajnáról beszélt Index, 2022. február 22.
- ↑ Nagyon felgyorsultak az események: ez vezetett Vlagyimir Putyin világrengető döntéséhez Portfolio, 2022. február 22.
- ↑ Putyin három követelést intézett Ukrajna felé Portfolio, 2022. február 22.
- ↑ Beszédet mondott az ukrán elnök: Ukrajna határai maradnak a helyükön, nem adunk semmit senkinek Telex, 2022. február 22.
- ↑ Megkapta Putyin az engedélyt a parlamenttől: indulhat a katonai akció Portfolio, 2022. február 22.
- ↑ A Biden-kormány azonnali szankciókat jelentett be Putyin döntése után Portfolio, 2022. február 21.
- ↑ Kiszivárgott, milyen büntetést tervez Brüsszel Putyin ellen Portfolio, 2022. február 22.
- ↑ Döntött az EU, Magyarország is megszavazta az Oroszország elleni szankciókat 24.hu, 2022. február 22.
- ↑ „Putyin Raszputyinja”, aki kitalálta az ukrajnai háborút rtl.hu, 2022. május 15.
- ↑ Ez Putyin vágyálma, amiért feldúlta Ukrajnát rtl.hu, 2022. május 11.
- ↑ Putyin soha nem tapasztalt megtorlást ígér annak, aki kívülről be akar avatkozni az orosz-ukrán konfliktusba Telex, 2022. február 24.
- ↑ NATO-főtitkár: Ez egy régóta tervezett invázió Telex, 2022. február 24.
- ↑ Putyin: Nem volt más mód Oroszország megvédésére, mint Ukrajna megszállása Telex, 2022. február 24.
- ↑ Vlagyimir Putyin valami egészen szürreális beszédet tartott az ukrán háborúról Portfolio, 2022. február 25.
- ↑ Elfogadták a szankciókat: Putyin is az uniós tiltólistára került hvg.hu, 2022. február 25.
- ↑ Putyin eddig csak utalt rá, most viszont már nyíltan fenyegetőzik az atommal Telex, 2022. február 27.
- ↑ Vlagyimir Putyin felhívott egy uniós vezetőt Mfor.hu, 2022. március 3.
- ↑ Putyin élőben beszélt a háborúról Portfolio, 2022. március 3.
- ↑ Putyin elképesztő beszédet mondott: mintha fogalma sem lenne, miért bünteti mindenki Oroszországot Portfolio, 2022. március 4.
- ↑ Moszkvában 3 év börtön járhat annak, aki megszállásnak nevezi a megszállást Napi.hu, 2022. március 4.
- ↑ Putyin: A nyugati gazdasági szankciók felérnek egy hadüzenettel Telex, 2022. március 5.
- ↑ A teljhatalom által elvakított orosz „cár” lelkiállapota: Putyin tébolyult vagy gonosz? Euronews, 2022. március 9.
- ↑ Putyin üzent Amerikának: álljatok le a nagy hatótávú rakéták szállításával, vagy új célpontokat találunk Portfolio, 2022. június 5.
- ↑ Putyin: Oroszország feladata „a visszaszerzés és a konszolidálás” Euronews, 2022. június 10.
- ↑ Vlagyimir Putyin: Az unió úgy táncol, ahogy fütyülnek neki Index, 2022. június 17.
- ↑ „A halálomról szóló híresztelések nagymértékben túlzóak” 444.hu, 2022. június 17.
- ↑ Furcsa balesetek, különös egybeesések – sorra halnak meg az orosz oligarchák a háború kezdete óta rtl.hu, 2022. szeptember 15.
- ↑ „Megszólalt Putyin, részleges mozgósítást rendelt el”, hvg.hu, 2022. szeptember 21. (Hozzáférés ideje: 2022. szeptember 22.)
- ↑ „Képes-e Putyin 300 000 tartalékost besorozni és harcképessé tenni?”, euronews.com, 2022. szeptember 21. (Hozzáférés ideje: 2022. szeptember 22.)
- ↑ „Részleges mozgósítást rendelt el Putyin”, telex.hu, 2022. szeptember 21. (Hozzáférés ideje: 2022. szeptember 22.)
- ↑ Putyin aláírta a négy ukrán terület elcsatolását Telex, 2022. szeptember 30.
- ↑ Kivezényelt közönség előtt ünnepeltette az orosz hadsereget Putyin Index, 2022. szeptember 30.
- ↑ Balázs, Kiss Márton: Elfogatóparancsot adtak ki Vlagyimir Putyin ellen (magyar nyelven). index.hu, 2023. március 17. (Hozzáférés: 2023. március 17.)
- ↑ Balázs, Kiss Márton: Radikálisan változtathatja meg Putyin terveit az ellene kiadott elfogatóparancs (magyar nyelven). index.hu, 2023. március 17. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
- ↑ MTI: Dühösen reagáltak az oroszok a Putyin ellen kiadott letartóztatási parancsra (magyar nyelven). Világgazdaság, 2023. március 17. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
- ↑ Vége Putyinék házasságának. euronews.hu honlapja. . (Hozzáférés: 2013. június 11.)
- ↑ Maria Putin: 5 Fast Facts You Need to Know Archiválva 2014. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Heavy.com, 2014. július 25.
- ↑ Kitoloncolnák Putyin lányát Hollandiából Archiválva 2014. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, Origo, 2014. július 25.
- ↑ Jorrit Faassen: 5 Fast Facts You Need to Know Archiválva 2014. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Heavy.com, 2014. július 24.
- ↑ Akrobataként ropja a rock and roll-t Putyin milliárdos lánya, HVG, 2016. november 23.
- ↑ Megtalálták Putyin lányát, Népszabadság, 2014. január 30.
- ↑ Family Album of Putin Archiválva 2014. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Viola.bz
- ↑ Megéri egy ország vezetőjének a lányát feleségül venni Szabad Európa, 2020. december 9.
- ↑ Putyin lányait is utolérik az amerikai szankciók rtl.hu, 2022. április 6.
- ↑ Putyin lánya beszállt a háborúba Napi.hu, 2022. július 13.
- ↑ Szeretője miatt válik Putyin?. blikk.hu honlapja. . (Hozzáférés: 2013. június 11.)
- ↑ Videó
- ↑ Cikk. . (Hozzáférés: 2018. július 11.)
- ↑ Cikk. . (Hozzáférés: 2018. július 11.)
- ↑ Putyin gyerekei: még az sem biztos, hogy ketten vagy öten vannak nlc.hu, 2022. március 5.
- ↑ Fény derült Vlagyimir Putyin féltve őrzött titkára Index, 2022. július 1.
- ↑ Is Putin a judo fraud? Youngpost, 2017. július 22.
- ↑ Kiderült Putyin félmeztelen fotóinak titka. Napi.hu, 2017. augusztus 8. . (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
- ↑ Magas sarkúban fotózkodott Putyin egy csapat diákkal nlc.hu, 2023. január 30.
- ↑ Steven Seagal: Putyin az egyik legnagyobb élő politikai vezető, ha nem a legnagyobb rtl.hu, 2022. április 15.
- ↑ Gérard Depardieu elítélte Putyin „őrült eltévelyedéseit” rtl.hu, 2022. április 1.
- ↑ Azért van, amit Putyin szeret a Nyugatból, ilyen például a 74 millió forint értékű óragyűjteménye rtl.hu, 2022. március 18.
- ↑ Putyin 4,5 milliós olasz luxuskabátban parádézott Moszkvában nlc.hu, 2022. március 19.
- ↑ Valami nem stimmelt, dublőre mehetett Putyin helyett tárgyalni Index, 2022. június 24.
- ↑ Eltűnt Vlagyimir Putyin állkapcsa, de még az anyajegye is Index, 2023. március 23.
- ↑ A legendás amerikai dalszerző-énekes-filmzeneszerző írt egy dalt Putyinról. HVG, 2017. szeptember 10. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
- ↑ https://www.independent.co.uk/world/russia-invasion-ukraine-world-reaction-b2022595.html
További információk
- Vlagyimir, a magányos és szótlan cár, Népszabadság, 2014. július 28.
- Egy év alatt is meg lehet szüntetni a jogállamot, 444.hu, 2013. május 13.
- Ami az orosz elnökválasztás valódi tétje volt, Kitekintő.hu, 2008. március 3.
- Oroszország, Putyin – és a világ: Sz. Bíró Zoltán, történész, Friderikusz Podcast, 2021. szeptember 30.
- Száz érdekesség Putyinról: egy hatalmas patkány leckéztette, Fidel Castro adott neki túlélési tanácsot, ő a legjobb orosz pasi rtl.hu, 2022. június 3.
Irodalom
- Oliver Stone: Putyin tabuk nélkül. A vágatlan interjúk; ford. Seress Ákos; 2. jav. kiad.; Alexandra, Pécs, 2022
- William Nester: Putyin virtuális háborúja. Hogyan formálja át és destabilizálja Oroszország Amerikát, Európát és a nagyvilágot?; ford. Moczok Péter; Hajja, Debrecen, 2020
- Sz. Bíró Zoltán: Putyin Oroszországa; Noran Libro, Budapest, 2019 (Progress könyvek)
- Ackermann Sándor: Putyin játéka. Oroszország és a futball; Helikon, Budapest, 2018
- Michael Isikoff–David Corn: Orosz rulett. Putyin Amerika ellen vívott háborúja és Donald Trump megválasztásának titkos története; ford. Stemler Miklós; Alexandra, Pécs, 2018
- A kéretlen integráció. A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013; szerk. Deák András; Akadémiai, Budapest, 2017 (Nemzetközi gazdaság szakkönyvtár)
- Mihail Zigar: Putyin metamorfózisa; ford. Meszlényi Tamás; Európa, Budapest, 2016 ISBN 9789634055150
- Bill Browder: Vörös jelzés. Hogyan lettem Putyin első számú ellensége; ford. Wertheimer Gábor; Lábnyom, Budapest–Úrhida, 2016
- Garri Kaszparov–Mig Greengard: Közeleg a tél. Miért kell megállítani Vlagyimir Putyint és a szabad világ ellenségeit?; ford. Hegedűs Péter, Garamvölgyi Andrea, Morvay Péter; HVG Könyvek, Budapest, 2015
- Walter Laqueur: Putyinizmus. Oroszország és jövője a Nyugattal; ford. Szántó András; Atlantic Press, Budapest, 2015
- Sztanyiszlav Belkovszkij: Putyin. Az ember, aki nem létezett; ford. Medve Iván; Athenaeum, Budapest, 2014 ISBN 9789632933184
- Anna Arutunyan: A Putyin-varázs. Isten, hatalom, korrupció Oroszországban; ford. Vígh Zoltán; Európa, Budapest, 2014 ISBN 9789630797344
- Nemes Gábor: Putyin Oroszországa. Kézikönyv Orbánnak; A hónap könyve, Budapest, 2012 ISBN 9789638958198
- Drábik János–Mohácsi Julius–Peter Sheldon–Virág András: Világbéke vs. Világháború – Putyin és Netanjahu titkos megállapodást kötött, Intermix Kiadó, Budapest, 2012 ISBN 9789638769725
- Peter Truscott: Putyin útja; ford. Nagy Mónika Zsuzsa; Panem–Grafo, Budapest, 2005 ISBN 9789635454327
- Oleg Blockij: Vlagyimir Putyin, Librotrede Kft., Budapest, 2003 ISBN 5881491130
- Szilágyi Ákos: Borisz sztár és a sztárevicsek. Raszputyintól Putyinig; Helikon, Budapest, 2000
- Szemtől szemben Putyinnal; riporter Natalija Gevorkjan, Natalija Tyimakova, Andrej Kolesznyikov; ford. E. Fehér Pál; Pannonica–Ferenczy, Budapest, 2000
- Stier Gábor: A Putyin-rejtély. Egy választás anatómiája; Korona, Budapest, 2000 ISBN 9639191639
- N. Gevorkjan–N. Tyimakova–A. Kolesznyikov: Szemtől szemben Putyinnal, Pannonica Kiadó, Budapest, 2000 ISBN 9639252123
Kapcsolódó szócikkek
| Elődje: Borisz Nyikolajevics Jelcin |
Oroszország elnöke 2000 - 2008 |
Utódja: Dmitrij Anatoljevics Medvegyev |
| Elődje: Dmitrij Anatoljevics Medvegyev |
Oroszország elnöke 2012 – |
Utódja: hivatalban |
| Elődje: Viktor Zubkov |
Oroszország kormányfője 2008. május 8. - 2012. május 7. |
Utódja: Dmitrij Medvegyev |
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Április 1.
Április 10.
Április 11.
Április 12.
Április 14.
Április 15.
Április 2.
Április 21.
Április 25.
Április 28.
Április 3.
Április 9.
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Észak-Macedónia
Észtország
Észt Reformpárt
Év
Évszázad
Évtized
Örmény naptár
Összeesküvés
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1981
1990-es évek
1999
20. század
2000-es évek
2010-es évek
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2019-es európai parlamenti választás
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon
2019-es litvániai elnökválasztás
2019-es madridi önkormányzati választás
2019-es olaszországi önkormányzati választás
2019-es szlovákiai elnökválasztás
2019-es ukrajnai elnökválasztás
2019 (szám)
2020
2020-as évek
2021
2022
2023
2024
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
2060-as évek
21. század
22. század
Abd el-Azíz Buteflíka
Abu-Dzabi
Ab urbe condita
Akihito japán császár
Algéria
Algír
Amerikai Egyesült Államok
Arab-félsziget
Ausztrália (ország)
Ausztria
Autokefália
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
A magyar forint pénzjegyei#2014-es sorozat
Bákó
Baán László
Bahái naptár
Beni Ganc
Benjámín Netanjáhú
Berber naptár
Bizánci naptár
Bokros Lajos
Brazília
Brexit
Brumadinhói gátszakadás
Brunei
Buddhista naptár
Burmai naptár
Christchurch
Criminal: Egyesült Királyság
Criminal: Franciaország
Criminal: Németország
Criminal: Spanyolország
December 15.
Demokratikus Koalíció (Magyarország)
Donald Trump
Donald Tusk
Dzsucse-naptár
Ecuador
Egyesült Királyság
Etióp naptár
Európai Unió
Fájl:Az EuCET alapítása.jpg
Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Flag of Spain.svg
Fájl:Gabrielle Renoir Orangerie 02.JPG
Fájl:Incendie de Notre-Dame-de-Paris 15 avril 2019 12.jpg
Fájl:Working visit of the President of Ukraine Petro Poroshenko to the Turkish Republic (2019-01-05) 33.jpg
_33.jpg&veda=2090){kind=link}
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
Február 1.
Február 14.
Február 16.
Február 20.
Február 23.
Február 24.
Február 25.
Február 26.
Február 3.
Február 5.
Fehér Ház
Ferenc pápa
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Filly Fantázia
Finnország
Franciaország
Görögország
Gabon
Gdańsk
Gergely-naptár
Gitanas Nausėda
Golán-fennsík
Hindu naptár
Holocén naptár
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka
Indiai nemzeti naptár
Internet Movie Database
Iráni naptár
Irány – Szociáldemokrácia
IX. Ráma thaiföldi király
Izrael
Jászvásári egyházmegye
Június 7.
Január 1.
Január 10.
Január 11.
Január 13.
Január 15.
Január 19.
Január 21.
Január 25.
Január 27.
Január 5.
Január 6.
Január 7.
Január 9.
Japán naptár
Jens Stoltenberg
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Jorge Carlos Fonseca
Jugoszlávia
Juha Sipilä
Julian Assange
Julija Volodimirivna Timosenko
Képviselőház (Egyesült Királyság)
Kínai naptár
Könnygáz
Kövér László
Kaja Kallas
Kazahsztán
Kereszténydemokrata Néppárt
Kim Dzsongun
Kongói Demokratikus Köztársaság
Konzervatív Párt (Egyesült Királyság)
Kopt naptár
Koreai-félsziget
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#16
Korom Ferenc
Lehet Más a Politika
Liget Budapest
Likud
London
Lvivi terület
Május 1.
Május 13.
Május 14.
Május 15.
Május 18.
Május 20.
Május 22.
Május 23.
Május 24.
Május 27.
Május 4.
Május 5.
Március 12.
Március 15.
Március 16.
Március 19.
Március 20.
Március 21.
Március 24.
Március 25.
Március 27.
Március 28.
Március 29.
Március 3.
Március 30.
Március 31.
Március 4.
Március 8.
Második Löfven-kormány
Magyarország
Magyar Honvédség
Magyar Igazság és Élet Pártja
Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Magyar Munkáspárt
Magyar Nemzeti Bank
Magyar nyelv
Magyar Szocialista Párt
Malajzia
Maroš Šefčovič
Menedékjog
Minas Gerais
Mi Hazánk Mozgalom
Modern Magyarország Mozgalom
Moldova
Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártja
Momentum Mozgalom
Muszlim naptár
Néppárt (Spanyolország)
Nílus
Naruhito japán császár
Nemi erőszak
Netflix
Nicolás Maduro
Nigéria
Notre-Dame-székesegyház (Párizs)
Nurszultan Abisuli Nazarbajev
Omar el-Basír
Orbán Viktor
Oroszország
Országgyűlés
Párbeszéd Magyarországért
Párizs
Paweł Adamowicz
Pedro Sánchez Pérez-Castejón
Petro Olekszijovics Porosenko
Pierre-Auguste Renoir
Praia
Q66756264
Románia
Sablon:Televíziós műsor infobox
Saría
Sass Flóra
Scott John Morrison
Spanyolország
Spanyol nyelv
Spanyol Szocialista Munkáspárt
Srí Lanka
Stefan Löfven
Svédország
Szépművészeti Múzeum
Szeptember 20.
Szeptember 30.
Sztevo Pendarovszki
Túlóratörvény
Thaiföld
Thai szoláris naptár
Theresa May
Ukrán ortodox egyház
Ukrajna
Vasérc
Venezuela
Vikram korszak
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Vlagyivosztok
Volodimir Boriszovics Hrojszman
Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij
VOX (politikai párt)
WikiLeaks
X. Ráma thaiföldi király
Zöld-foki Köztársaság
Zsidó naptár
Zuzana Čaputová
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.