Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

KGST
 
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
A KGST zászlaja
A KGST zászlaja

Alapítva1949. január 25.
Megszűnt1991. június 28.
SzékhelyMoszkva
Elhelyezkedése
é. sz. 55° 45′ 12″, k. h. 37° 34′ 37″Koordináták: é. sz. 55° 45′ 12″, k. h. 37° 34′ 37″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa témájú médiaállományokat.
Emlékbélyeg a 40. évfordulón (1989)
A KGST tagjai 1986-ban
  Tagország
  Társult ország (Jugoszlávia)
  Felfüggesztett tagságú ország (Albánia)
  Megfigyelő

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (rövidítve KGST, angolul Comecon) a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete volt a hidegháború alatt 1949 és 1991 között.

Története

1949. január 25-én hozták létre Moszkvában szovjet kezdeményezésre, miután világossá vált, hogy a Marshall-terv a Szovjetunióra nem fog kiterjedni, ugyanakkor az veszélyes vonzerőt jelenthetett a jaltai konferencia után a szovjet érdekszférába került országok számára.

Alapító tagjai a Szovjetunión kívül Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia volt. Később csatlakoztak: Albánia (1949, 1961-ben felfüggesztette tagságát, 1987-ben kilépett), a Német Demokratikus Köztársaság (1950), Mongólia (1962), Kuba (1972) és a Vietnámi Demokratikus Köztársaság (1978). Társult tag: Jugoszlávia.

A KGST feladatául tűzte ki a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés erősítését, a gyengébb tagállamok felzárkóztatását, elsősorban a munkamegosztás és specializálódás révén. Ennek révén erősödött a kölcsönös függés a Szovjetunió és a többi tagállam között. Magyarország például többek között autóbuszok gyártására szakosodott, ennek révén jutottak el az Ikarusok a „szocialista világ” minden sarkába. Az NDK viszont például halfeldolgozó halászhajókat gyártott, Bulgária pedig ipari targoncákat.

A tagállamok közötti kereskedelem a tervgazdálkodás körülményei között kétoldalú elszámolással, barter formájában folyt, mert konvertibilis valuta híján a tagállamok nem voltak érdekelve aktívum elérésére – ez ingyen hitelezést jelentett volna.

A KGST tipikus szereplője volt a két világrendszer közötti hidegháborús versengésnek, szerepe a Európai Gazdasági Közösség ellensúlyozása lett volna, hasonlóképpen a Varsói Szerződés és a NATO közötti viszonyhoz.

Az európai Keleti blokk országainak társadalmi-gazdasági rendszerének összeomlását követően a KGST tagállamai 1991. június 28-án, budapesti ülésükön a szervezetet feloszlatták.

Források

További információk

  • Ausch Sándor: A KGST-együttműködés helyzete, mechanizmusa, távlatai. Nemzetközi munkamegosztás és gazdasági mechanizmus; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1969
  • A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó tagországok népgazdasága. Statisztikai adatgyűjtemény; Statisztikai, Budapest, 1974
  • 25 éves a KGST. Alapokmány, alapelvek, komplex program; bev. Szita János; Kossuth, Budapest, 1974
  • Az európai KGST-országok gazdaságirányítási rendszerének reformja. Szemelvények a külföldi és hazai szakirodalomból; szerk. Pásztor Endre; Országos Vezetőképző Központ, Budapest, 1974
  • Bársony Jenő: A KGST árrendszerének néhány problémája; Konjunktúra- és Piackutató Intézet, Budapest, 1976
  • A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának jogi dokumentumai; vál. Bán Tamás, Juhász Jánosné, Ficzere Lajos, szerk. Bán Tamás; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1978
  • Feles György: KGST kisszótár; Kossuth, Budapest, 1979
  • 30 éves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Válogatott irodalomjegyzék; összeáll. Márkus Julianna; Kisfaludy Megyei Könyvtár, Győr, 1979
  • Meisel Sándor: A KGST 30 éve; Kossuth, Budapest, 1979
  • Benedek István Gábor–Marinovich Endre: Gazdaságosság és kölcsönösség. Amit a KGST-ről tudni kell; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1980 (Én és a világ)
  • Rácz Margit: A KGST szervezetei és a vállalatközi együttműködés; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1982
  • Szelecki György: Mit kell tudni a KGST-ről?; Kossuth, Budapest, 1986 (Mit kell tudni)
  • Nagy László: Ötven év a KGST-ben, ötven év az EU-ban. Hasonlóságok és különbségek az Európai Unió és a KGST döntéshozatali rendszerében, valamint az együttműködés szervezésében és végrehajtásában; Agroinform, Budapest, 2007
  • Feitl István: Talányos játszmák. Magyarország a KGST erőterében, 1949–1974; Napvilág, Budapest, 2016
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/KGST
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

Source: KGST





A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.