Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Akihito (明仁)
Császári kimonóban (1990)
Japán 125. császára
Uralkodási ideje
1989. január 7. – 2019. április 30.
Koronázása	Tokió 1990. november 12.
Elődje	Sóva
Utódja	Naruhito
Életrajzi adatok
Uralkodóház	japán császári ház
Született	1933. december 23. (89 éves) Tokió, Japán
Édesapja	Hirohito császár
Édesanyja	Nagako császárné
Testvére(i)	Higasikuni Sigeko Szacsiko Takacukasza Kazuko Ikeda Acuko Hitacsi japán herceg Simazu Takako
Házastársa	Sóda Micsiko
Gyermekei	1. Naruhito (Naruhito japán császár) 2. Fumihito (Akisino herceg) 3. Szajako (korábbi Nori hercegnő)
A Wikimédia Commons tartalmaz Akihito (明仁) témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Akihito (kínai (kandzsi) írásjegyekkel: 明仁) (Tokió, 1933. december 23. –), uralkodási (uralmi) neve: Heiszei (kínai (kandzsi) írásjegyekkel: 平成), és uralkodásának időszaka a Heiszei-kor. Japán 125. tennója, azaz császára volt 1989. január 7-étől 2019. április 30-ai lemondásáig.

Bel- és külpolitikai szerepvállalása

Több ázsiai ország felé is bocsánatkérő és sajnálkozó nyilatkozatokat tett a japán hadsereg második világháborús szerepvállalásával kapcsolatban; sokat tett a szomszédos országokkal való kapcsolatok javításáért. Igyekszik elődeinél közvetlenebb kapcsolatba kerülni népével, gyakorta látogatást tett az ország különböző prefektúráiban és megyéiben. 2002 júliusában ellátogatott Magyarországra is; előtte soha japán uralkodó nem járt hazánkban.

A fukusimai katasztrófa után televíziós üzenetben közölte, hogy imádkozik a krízis megoldásáért és arra biztatta népét, hogy ne adják föl a reményt; mindez történelmi eseménynek számított, mert japán császár soha előtte televíziós felvételen üzenetet népének nem küldött.

Családja, magánélete

Akihito ötödik gyermeke és legidősebb fia a néhai Hirohito császárnak. Japán amerikai megszállása alatt a koronaherceg angol nyelvű magánoktatásban részesült és a nyugati kultúrával ismerkedett. Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, de önerőből a halak természetrajzára specializálta magát, és több könyvet illetve tanulmányt írt a gébekről. Apja kérésére a hagyományoktól eltérően nem lett a hadsereg tisztje és nem szolgált annak kötelékében sem.

1959. április 10-én nősült, egy üzletember nála egy évvel fiatalabb lányát vette el, így ő lett az első japán császár, aki nem nemesi családból származó nővel lépett frigyre. Három gyermeküket világi módon, modern szellemben nevelték, és nem is engedték, hogy hároméves korukban elszakítsák tőlük, ahogyan ezt eddig minden trónörökössel tették. A császári család szereti a zenét: Akihito csellózik, Micsiko császárné hárfázik és zongorázik, s a gyermekek is szívesen részt vesznek a kamaramuzsikálásban.

Felesége: Sóda Micsiko (Tokió, 1934. október 20. –)

• Naruhito (Tokió, 1960. február 23. –) császár, felesége Ovada Maszako (Tokió, 1963. december 9. –) császárné
  • Aiko (Tokió, 2001. december 1. –), Tosi hercegnő
• Fumihito (Tokió, 1965. november 30. –), Akishino herceg, felesége Kavasima Kiko (Tokió, 1966. szeptember 11. –)
  • Mako (Tokió, 1991. október 23. –) korábbi hercegnő, Komuro Keijel kötött házassága miatt közrendűvé vált.^[1]
  • Kako (Tokió, 1994. december 29. –) hercegnő
  • Hiszahito (Tokió, 2006. szeptember 6. –) herceg
• Szajako (Tokió, 1969. április 18. –), korábban Nori hercegnő; férje Kuroda Josiki, gyermekei nem születtek. Közrendűvel kötött házassága miatt, Szajako hercegnő 2005. november 15-én közrendűvé vált és így nem tagja a császári családnak.

Több komoly betegséggel is megküzdött már élete során: 2002 decemberében prosztatarákot diagnosztizáltak nála, és a rákövetkező évben meg is műtötték, később lázas tüdőgyulladással került kórházba, 2012 februárjában pedig szívkoszorúér-áthidaló műtétet hajtottak végre rajta.

2016 júliusában szivárgott ki a hír, hogy a császár le kíván mondani a trónról.^[2] Erre legutóbb 200 éve, 1817-ben volt példa, amikor Kókaku mondott le fia javára. 2017. június 2-án a japán parlament alsóháza elfogadta a császár lemondását lehetővé tevő törvényjavaslatot, mely engedélyezi, hogy Akihito átadja a trónt legidősebb fiának, Naruhitónak. 2017. december 1-jén Abe Sinzó miniszterelnök bejelentette, hogy a császár 2019 áprilisában lemond a trónról.^[3]

Galéria

Jegyzetek

Források

• Akihito császárról a CNN.com Fast Facts rovatában
• Akihito császár életrajza - Encyclopaedia Britannica

Kapcsolódó szócikkek

• Japán császárok családfája
• Heiszei-kor

Előző uralkodó: Sóva

Japán császár 1989 – 2019

Következő uralkodó: Naruhito