A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A híd olyan építmény, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg, vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő területek között. A hídnak egyúttal biztosítania kell az áthidalt akadályon zajló forgalom (pl. közút, vasút, hajózás) számára szükséges szabad teret (űrszelvényt).
A hídépítés története
A hídépítés története egyidős az emberiség történetével. Az emberiség kezdetben csak a természet által létrehozott képződményeket (kidőlt fatörzsek, sziklaívek, lecsüngő liánok) használta, majd azok megfigyelésével tudatosan is létrehozta őket. A természeti népek a Föld különböző pontjain évezredeken keresztül hasonló szerkezeteket alkottak: egymás mellé fektetett és lefedett fatörzsekből gerendahidakat, az akadály fölé kinyúló gerendákból konzolhidakat, felkötött faágakból vagy a két végén rögzített kötelekből függesztett szerkezeteket (ezek közül legismertebbek az inka kötélhidak). Köztük a modern hidak valamennyi típusának egyszerű formája megtalálható.
Az ókorban a hidakat már ezzel foglalkozó mérnökök tervezték, s bár alapvetően tapasztalati úton építettek, a tervezés sokkal tudatosabbá vált. A hidakhoz fát, égetett téglát, követ használtak. Kisebb akadályok áthidalásánál gerendahidat, nagyobbaknál általában íves szerkezetet alkalmaztak. Vízvezetékek és csatornák számára bámulatos akvaduktokat, nagy vízfelületeken való átkelésre pontonhidakat építettek. A rómaiak az említett anyagokon kívül ismerték a betont, tudták, hogy lehet évezredekig álló tartós hidakat építeni, de azt is, hogy kell gyorsan megépíthető fa hadihidakat létrehozni.
A Római Birodalom bukása után a kereskedelem és szállítás jelentősége csökkent, és az összegyűjtött mérnöki tudás nagy része is feledésbe merült; Európában hosszú ideig nem építettek hasonló jelentőségű hidakat. A fejlődés keletre, Perzsiába, Indiába, majd Kínába és Japánba helyeződött át. Itt a konzolos és gerendahidakon kívül egyre laposabb és nagyobb nyílású ívhidakkal, valamint vasláncokra függesztett hídszerkezetekkel is találkozhatunk. Az európai hídépítés néhány középkori példa, mint az épületekkel telezsúfolt lakóhidak után a reneszánsz időszakban kelt ismét életre: az egyre gyakoribb hídépítéseknél egyre nagyobb, laposabb, karcsúbb íveket használtak, miközben a reneszánsz gondolkodók új ötletekkel (rácsos szerkezetek variációi, vonórudas ívek, fém hídszerkezetek, függőhidak, a mechanika tudományának alapjai) szolgáltak a következő évszázadok mérnökei számára.
A felvilágosodás és az ipari forradalom korában új anyagok, szerkezetek, technológiák jelentek meg, a tapasztalati úton történő tervezés mellett pedig megjelent a matematikai számításokon alapuló elméleti tervezés. 1779-ben az Iron Bridge-dzsel az öntöttvas, a 19. század elején a kavartvas (hegeszvas), 1828-ban pedig az acél jelenik meg a hídépítésben. Azonban az öntöttvasat (mely kemény és ellenálló a nyomással szemben, de rideg és ezért gyengén állja a húzást) csak a 19. század közepére kezdte kiszorítani a kavartvas (mely puha és megmunkálható, ezáltal az öntöttvassal éppen ellentétes tulajdonságokkal bír). Az anyagok ellentétes tulajdonságait több mérnök úgy használta ki, hogy mindkettőt használta a szerkezetekben úgy, hogy mindig az előnyös tulajdonságaik érvényesüljenek. Az acél egyesítette a két anyag előnyös tulajdonságait hátrányaik nélkül, de az 1860-as évekig nem tudták nagy mennyiségben és megbízható minőségben előállítani. Ennek a következménye, hogy a század első felében az öntöttvas és a kavartvas, második felében pedig a kavartvas és az acél egymás mellett léteztek a hídépítésben. A beton 18. század második felében való újrafelfedezése után a 19. század elején megjelent a hídépítésben, kezdetben nagy tömegű alapozásoknál, pilléreknél, de a század közepétől már egész ívhidakat építettek belőle. Bár már kezdetektől kísérleteztek a beton kavartvassal való megerősítésével, a vasbeton feltalálására az 1870-es évekig várni kellett. Az 1880-as években a kavartvasat acél váltotta fel a vasbetonban, és megkezdődhetett a vasbetonszerkezetek máig tartó fejlődése.
Hídtípusok
A hidakat több szempont alapján lehet osztályozni, itt a leggyakoribb csoportosítási szokásokat ismertetjük.
- A főtartó anyaga lehet
- kő, beton (esetleg tégla)
- fa
- fém (ma főként acél, ritkábban alumínium, régebben öntöttvas, majd kavartvas vagy hegeszvas)
- vasbeton
- szálerősítésű műanyagok (alkalmazhatóságára kísérletek zajlanak)
- vagy ezek – főleg az acél és vasbeton – kombinációja (öszvértartó)
- növény – léteznek élő hidak Japánban, illetve Indiában – bizonyos növények indáit, illetve gyökereit vezetik át speciális eljárással a folyó egyik partjáról a másikra, a gyökerek a túloldalon megkapaszkodnak és ezek rendszeréből gyalogos átkelésre alkalmas élő hidakat hoznak létre.[1][2][3]
- A főtartó erőjátéka szerinti főbb típusok
- hajlító és nyíró igénybevételek
- döntően nyomott elemekből álló szerkezet
- döntően húzott elemekből álló szerkezet
- átmeneti típusok:
- Langer-tartós híd – a gerendahíd és az ívhíd átmenete
- extradosed híd – a gerendahíd és az ferdekábeles híd átmenete
- A főtartó kialakítása szerint lehet
- tömör
- rácsos
- Vierendeel
- A főtartó és a pályaszerkezet kapcsolata szerint
- felsőpályás
- alsópályás
- süllyesztett pályás
- Statikai rendszerük szerint
- statikailag határozott – a kéttámaszú hidak általában
- statikailag határozatlan – többtámaszú hidak általában (kivétel például a Gerber-tartós híd, mely egy statikailag határozott többtámaszú gerendahíd)
- A hídon átvezetett vonal rendeltetése szerint lehet
- közúti
- vasúti
- gyalogos-
- vezetéktartó
- csatorna- és
- védőhíd
A csatornahíd szolgálhat csak a víz szállítására (pl. a római akvaduktok), de lehet akár hajózható is. Előfordulnak továbbá többfunkciós hidak is, például közös közúti-vasúti hidak, illetve gyakran vezetnek át ugyanazon a szerkezeten valamilyen közlekedési vonalat és közművezetékeket.
- A várható élettartam szerint
- állandó (50–150 év),
- félállandó (5–10 év) és
- ideiglenes (max. 1–2 év) hidakról beszélünk
Az ideiglenes híd lehet vendéghíd, azaz olyan ideiglenes fahíd, mely csak rövid időre létesül valamely régi híd vagy árvíz által elsodort híd mellett, és csak addig van használatban, amíg a régi hidat kijavítják vagy átépítik, illetve az elsodort helyébe újat építenek, illetve munkahíd, mely arra szolgál, hogy rajta szállítsák az építőanyagokat, gépeket stb. a munkahelyre (pl. a folyóba, szigetre), és hogy azon közlekedjenek a munkások. Az ideiglenes hidak egy speciális csoportját alkotják a pontonhidak, melyeket egymás mellé kötött úszó létesítményekből szerelnek össze (pl. Európa híd – Budapest, 2003. március 14–16.).
Az áthidalt akadály jellege szerint van két csoport, melyre külön elnevezést szoktak alkalmazni, ezek a
- felüljáróhíd, ami valamilyen közlekedési útvonal (közút, vasút) keresztezésére szolgál, és a
- völgyhíd vagy viadukt, mely a híd hosszának csak kisebb részében vagy egyáltalán nem hidal át vízfolyást, vagy valamely közlekedési eszközt, és elsősorban azért létesítették, hogy egy mély völgy fölötti magas töltés építését elkerüljék.
Mederhíd a hídnak az az (általában középső, fő) része, amely a víztest (folyam, folyó, patak stb.) medre felett található, és amelyhez rendszerint sziget feletti, ártéri és oda vezető hidak vagy hídrészek csatlakoznak. A mederhíd gyakran szerkezetileg, funkcionálisan és esztétikailag is más kialakítású, mint a kapcsolódó hidak vagy hídrészek.
Vannak még különleges hídtípusok, amelyek napjainkban már ritkán használatosak, vagy csak valamilyen különleges igény felmerülése esetén szokás azokat alkalmazni. Például:
- Úszóhíd – Fából készült felszerkezetét a vízen úszó fahajók vagy pontonok tartják.
- Mozgatható híd – A hajózási csatornák fölött átvezető, továbbá a kikötőbejáratok felett épülő hidak felszerkezetét gyakran úgy építik meg, hogy az a helyéből könnyen kimozdítható (billenthető, elfordítható, felemelhető, eltolható, összecsukható) legyen. Mozgatható híd volt a középkori várkapuk felvonóhídja is.
- Szétszedhető híd – Jellemzően katonai célokra készülő hidak, amelyek szerkezetét rövid idő (néhány óra) alatt fel lehet állítani, illetve szét lehet szerelni, alkatrészei pedig könnyen szállíthatóak.
Hidak szerkezeti felépítése
- Alépítmény
- Alapozás: a földfelszín alatti rész
- Felmenőrész: a földfelszín feletti rész
- Hídfő
- Szárnyfal
- Térdfal
- Felmenőfal
- Töltéslezárás
- Pillér
- Szerkezeti gerenda
- Felmenőfal vagy oszlop
- Hídfő
- Felszerkezet
- Hídpálya
- Közúti burkolat vagy vasúti felépítmény
- Vízelvezetés és szigetelés
- Hídtartozékok
- Korlát
- Védőberendezések
- Világítóberendezések
- Vizsgálóberendezések
- Üzemi vezetékek
- Áthidalószerkezet
- Pályaszerkezet
- Főtartószerkezet
- Saruk, csuklók
- Hídpálya
A hidak méretei
A hidak méreteinek leírására több különböző fogalmat használnak.
- Vízszintes értelemben:
- támaszköz: a szomszédos saruk tengelytávolsága[4]
- hídnyílás vagy szabad nyílás: a hídfők vagy pillérek oldalfelületei közti távolság az árvízszint magasságában
- teljes hossz
- a szélső hídfők vagy pillérek oldalfelületei közötti távolság
- a szélső saruk tengelytávolsága
- a szerkezet teljes hossza
- Függőleges értelemben:
- a hídpályának a föld- vagy vízfelszíntől mért távolsága
- a híd magassága a pálya felett
- a híd magassága a föld- vagy vízfelület felett
- nyílmagasság vagy ívmagasság: az ívvonal alsó és felső pontja közötti (függőleges) távolság
Hidak hatékonysága
A hidak szerkezeti hatékonysága meghatározható a méretezésnél számításba vett hasznos terhek és a híd önsúlyának arányaként. Egy népszerű versenyben diákok csapatokat alkotnak, és minden csapat kap egy adott mennyiségű fapálcikát, ragasztót, megadják az áthidalandó támaszköz nagyságát, és az a feladatuk, hogy építsenek egy hidat, amelyet a támaszköz közepén a progresszív összeomlásig növelt terheléssel tesztelnek. A legnagyobb próbaterhelést elbíró híd szerkezetileg a leghatékonyabb. Pontosabb a feladat értékelése, ha nem adott mennyiségű alapanyagot biztosítunk, hanem megmérjük a kész híd tömegét, majd meghatározzuk, hogy ennek a tömegnek hányszorosát bírja el a híd. A próba így még jobban előtérbe helyezi az anyagtakarékosságot és a ragasztott csomópontok hatékonyságát. Az utóbbi módszert alkalmazzák a valódi hidak szerkezeti hatékonyságának meghatározásához is.
Egy híd gazdasági hatékonysága hely- és forgalomfüggő. A híd meglétével elért megtakarítások (például a komp, vagy a hosszabb út költségeihez képest) és a híd árának hányadosaként lehet meghatározni. A teljes élettartamra számított költségek tartalmazzák az anyag-, munka-, gép- és mérnöki költségek mellett, a tőketeremtés, biztosítás, fenntartás, felújítás, végül a bontás és az ehhez kapcsolódó hulladékkezelés, -újrahasznosítás költségeit.
A csak nyomóerőre igénybe vett szerkezetű hidak szerkezeti hatékonysága általában kisebb, költséghatékonyságuk mégis kimagasló lehet ott, ahol a megfelelő anyagok a közelben rendelkezésre állnak, és az élőmunka költségei alacsonyak. Közepes támaszközök áthidalására rendszerint a rácsos vagy szekrénytartós gerendák a leggazdaságosabbak, míg némely esetekben a híd megjelenése fontosabb lehet, mint a költséghatékonysága. Nagyobb támaszközöknél rendszerint függőhíd építése szükséges.
Hidak „legjei”
Külföldön
- Akasi Kaikjó híd, Japán – a legnagyobb támaszközű híd (1991 m, a pilon magassága 297 m, 1998)
- Nagy-Bælt híd, Dánia – Európa legnagyobb támaszközű hídja (1624 m, 1998)
- Tatara híd, Japán – a legnagyobb támaszközű ferdekábeles híd (890 m, 1999)
- Normandia híd, Franciaország – Európa legnagyobb támaszközű ferdekábeles hídja (856 m, 1995)
- Lupu híd, Kína – a legnagyobb támaszközű ívhíd (550 m, 2003)
- Wushan híd, Kína – a legnagyobb támaszközű vasbetonnal kitöltött acélcsöves ívhíd (460 m, 2005)
- Vanhszien híd, Kína – a legnagyobb támaszközű vasbeton ívhíd (420 m, 1996)
- Krki híd, Horvátország – Európa legnagyobb támaszközű ívhídja (390 m, 1980)
- Szt. Lőrinc híd vagy Québec híd, Kanada – a legnagyobb támaszközű gerendahíd (549 m, 1917)
- Stolma híd, Norvégia – a legnagyobb támaszközű feszítettbeton gerendahíd (301 m, 1998)
- Costa e Silva híd vagy Rio-Niteroi híd, Brazília – a legnagyobb támaszközű acélgerenda híd (300 m, 1974)
- Lake Pontchartrain Causeway, USA – a leghosszabb híd (45,7 m, teljes hossz: 38,4 km, 1956)
- Tonghaj-híd, Kína – a leghosszabb tengeri híd (400 m, teljes hossz: 32,5 km, 2005)
- Vasco da Gama híd, Portugália – Európa leghosszabb hídja (420 m, teljes hossz: 17,2 km, 1998)
- Millau-i völgyhíd, Franciaország – a legmagasabb híd (342 m, pilon magassága a talaj felett 343 m, a pálya felett 89 m, 2004)
Magyarországon
- Széchenyi lánchíd, Budapest: Magyarország első nagy méretű lánchídja
- Szabadság híd, Budapest: Magyarország legnagyobb támaszközű acél rácsostartós hídja (175 m, 1896)
- Erzsébet híd, Budapest: Magyarország legnagyobb támaszközű függőhídja (290 m, 1964)
- Pentele híd, Dunaújváros: a világ legnagyobb támaszközű kosárfüles ívhídja (308 m, teljes hossz: 1678 m, 2007)
- Kőröshegyi völgyhíd: Magyarország legnagyobb völgyhídja (120 m, 80 m magas, teljes hossz: 1872 m, 2007)
- Megyeri híd, Budapest: Magyarország legnagyobb ferdekábeles hídja (300 m, teljes hossz: 1862 m, 2008)
- Bertalan híd, Szeged: Magyarország legnagyobb támaszközű acél gerendahídja (144 m, 1979)
- Mecseknádasdi völgyhíd: Magyarország legnagyobb támaszközű vasbeton ívhídja (98 m, 1953)
- Zalalövői völgyhíd: Magyarország leghosszabb vasúti hídja (45 m, teljes hossz: 1400 m, 2000)
- Kilenclyukú híd, Hortobágy: az egyik első, ma a leghosszabb forgalomban lévő kőhíd Magyarországon
- Szent István völgyhíd, Veszprém: Magyarország legelső felsőpályás vasbeton ívhídja
Egyéb nevezetes hidak
- Brooklyn híd, New York, USA
- Golden Gate híd, San Francisco, USA – sokáig csodaszámba ment méreteivel, merész műszaki kivitelezésével
- Forth Bridge, Skócia – a Firth of Forth tengeröblön ível át a ma is használt, 110 éves vasúti híd
- Confederation híd, Kanada – óriási időszakosan befagyó vízfelület felett ível át
- Menai-szoros hídja, Wales – az első lánchíd
- Mackinac híd, Michigan – a leghosszabb volt a 90-es évekig
- Øresund híd – Dániát és Svédországot köti össze az Øresund-tengerszoros felett
- Severn híd, Anglia, Bristol
- Sunshine Skyway híd, Florida, Tampa öböl
- Sydney Harbour híd – Sydney korábbi jelképe
- Tacoma Narrows híd, Washington – 1940. november 7-én a széllökések hatására belengett, s összeomlott
- Tower Bridge, Anglia – London szimbóluma
- Traianus hídja – római híd a Dunán, csak romokban
- Kápolna-híd (Kapellbrücke)(1993 ban egy része leégett)
- Chengyang-híd Kína, Don régió
- Alcántara-híd Spanyolország, Tagus folyó
- Stari-most Bosznia-Hercegovina, Neretva-folyó
- Si-o-se Pol Irán
- Rialto híd Olaszország, Velence
- Károly híd Csehország, Prága
- Juscelino Kubitschek, Brazília egyik jelképe lett
- Ponte Vecchio Olaszország, Firenze
- Bastei-híd Németország, Drezda közelébe
- Helix-híd Szingapúr (DNS-t ábrázol, acélból és üvegből van kialakítva)
- Capilano-függőhíd Kanada, Vancouver
- Puente Nuveo Ronda, Spanyolország
- Mesebeli-híd Kína, Huangshan hegység
Nevezetes hídépítők
Külföldi hídépítők
- Mandroklész
- Apollodórosz
- Szt. Bénezét
- Jean-Rodolphe Perronet
- John Rennie
- Thomas Telford
- William Tierney Clark
- Robert Stephenson
- Isambard Kingdom Brunel
- James Buchanan Eads
- John Augustus Roebling és Washington A. Roebling
- Othmar Hermann Ammann
- Antonio da Ponte
- Joseph B. Strauss
Hazai hídépítők
- Verancsics Faustus
- Clark Ádám
- Feketeházy János
- Kherndl Antal
- Zielinski Szilárd
- Mihailich Győző
- Sávoly Pál
- Palotás László
- Povolny Ferenc
- Hunyadi Mátyás
Források
- ↑ Élőhidak
- ↑ Szőlőhidak
- ↑ Élőhíd építése. . (Hozzáférés: 2011. november 5.)
- ↑ Kerethidak esetén a pillérek tengelytávolsága. Ahol ezek nem értelmezhetőek, ott a szabad nyílás nyílás 5%-kal növelt értéke és a felfekvési lapok középvonalai közötti távolság közül a kisebb.
További információk
- Magyarul
- Egységes hídnyilvántartási rendszer – Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
- 300 légi fotó magyarországi hidakról Archiválva 2009. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Duna-hidak
- Budapesti hidak
- Minden ami híd
- A 10 legmagasabb híd a világon
- Angolul
- BridgeBuilder – Egy játék, melynek célja minél kevesebb elemből/pénzből egy olyan híd építése, amin át tud menni egy vonat.
- Ismertető a hidak stílusáról
- Hídkatasztrófák
Bibliográfia
- David J. Brown: Hidak – Háromezer éve harcban a természettel (Kossuth Kiadó, 2004) ISBN 963-09-4511-8
- Dr. Medved Gábor: Történetek a világ hídjairól (TERC Kft., 2001) ISBN 963-00-6871-0
- Dr. Iványi Miklós: Hídépítéstan – Acélszerkezetek (Műegyetem Kiadó, 1998) ISBN 963-420-578-X
- Dr. Jankó László: Vasbeton hídszerkezetek (Műegyetem Kiadó 1998)
- Nemzetközi adatbázis és képtár
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Állattenyésztés
Április 9.
Árapály
Árapálysíkság
Ázsiai Fejlesztési Bank
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Észak-Európa
Északi-sarkvidéki Tanács
Északi-tenger
Északi Tanács
Északkelet-grönlandi Nemzeti Park
Írország
Øresund
Øresund híd
Új-Zéland
.dk
1
10. század
1016
1035
1397
1523
1536
1620
1658
1671
1814
1830-as évek
1848
1849
1850
1864
1869
1905
1917
1920
1940
1943
1945
1948
1973
1979
2018
400
700
8. század
Aalborg
Aarhus
Abszolút monarchia
Alkotmányos monarchia
Amerikai dollár
Amerikai Egyesült Államok
Amerikai Virgin-szigetek
Amerika (szuperkontinens)
Anglia
Angolok
Angolszászok
Angol nyelv
Atlanti-óceán
Balti-tenger
Balti-tengeri Tanács
Baráth István
Barátság
Benedek Dániel
Bergendi Áron
Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
Blekinge tartomány
Bodor Böbe
Boldogság
Bornholm
Brit-sziget
Bruttó hazai termék
CGI (film)
Csere Ágnes
Csiby Gergely
Csonka Anikó
Czető Zsanett
Dánia
Dánia–Norvégia
Dánia címere
Dánia földrajza
Dánia hőmérsékleti rekordjainak listája
Dánia himnusza
Dánia községei
Dánia miniszterelnökeinek listája
Dánia társadalma a középkorban
Dánia történelme
Dánia uralkodóinak listája
Dánia zászlaja
Dánok
Dán Észtország
Dán Aranypart
Dán India
Dán Királyság
Dán nyelv
Dán Nyugat-India
Dél-Svédország
Egészségügy
Egészségügyi Világszervezet
Egyesült Nemzetek Szervezete
Egyetemes Postaegyesület
Egyezményes koordinált világidő
Első világháború
Emberi fejlettségi index
Erdő
Esbjerg
Európa
Európai Űrügynökség
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
Európai Déli Obszervatórium
Európai Gazdasági Közösség
Európai Unió
Európai Unió#Tagállamok és további országok
Európa Tanács
Eurocontrol
Evangélikus kereszténység
Fájl:Christiansborg, Copenhagen.jpg
Fájl:Danish Crown Regalia2.png
Fájl:EU-Denmark.svg
Fájl:Flag of Australia.svg
Fájl:Flag of Denmark.svg
Fájl:Flag of Germany.svg
Fájl:Flag of the United States.svg
Fájl:Ft-oct-2009-1.jpg
Fájl:Grundlovgivende rigsforsamling - Constantin Hansen.jpg
Fájl:Hellig Kors Kirke Copenhagen.jpg
Fájl:National Coat of arms of Denmark.svg
Fájl:Satellite image of Denmark in July 2001.jpg
Fájl:Searchtool right.svg
Félsziget
Földrajzi koordináta-rendszer
Főváros
Február 14.
Fehér Péter (színművész)
Feröer
Feröeri nyelv
Feröer földrajza
Folketing
Foszfor
Fríz nyelv
Franciaország
Frankok
Fyn
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Gestapo
Ghána
Gini-index
Globális felmelegedés
Grönland
Grönlandi nyelv
Gunnbjørns Fjeld
Gyurin Zsolt
Híd
Hőerőmű
Hadifogság
Halland tartomány
Hermann Lilla
Hivatalos nyelv
Holstein
I. e. 39. század
I. Harald dán király
Időzóna
II. Knut dán király
II. Margit dán királynő
Interpol
Irredentizmus
ISO 4217
Ivóvíz
Izland
Izlandi nyelv
Jármű
Június 5.
Jütök
Jobb és bal oldali közlekedés
Jylland
Kántor Kitty
Közép-európai idő
Közép-európai nyári idő
Középkor
Kaland
Kalmari unió
Kanada
Kardos Eszter (színművész)
Kereskedelmi Világszervezet
Kereszténység
Kieli béke
Komédia
Koppenhága
Korrupció
Korrupcióérzékelési index
Lamboni Anna
Legfelső szintű tartomány
LEGO
Lego City kalandok
Lego Friends
Lego Friends#Lego Friends: The Power of Friendship
Lego Friends: Irány a színpad
Lego Friends: Lányok bevetésen
Liberalizmus
Május 23.
Május 28.
Március 16.
Második világháború
Mérsékelt éghajlati öv
Møllehøj
Meteorológiai Világszervezet
Mette Frederiksen
Minimax
Monarchia
Monarchia#Alkotmányos monarchia
Németország
Német nyelv
Népsűrűség
Növényvédő szer
Nemzeti himnusz
Nemzeti mottók listája
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Nemzetközi gépkocsijelek listája
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Nemzetközi Távközlési Egyesület
Netflix
Nitrogén
Normandia
Norvégia
Norvégok
Norvég nyelv
Notker Balbulus
November 5.
Odense
Oktatás
Országhívószámok listája
Országok egy főre jutó GDP szerinti listája (nominális)
Országok GDP szerinti listája (nominális)
Országok népesség szerinti listája
Országok terület szerinti listája
Parlament
Parlamentáris rendszer
Pekár Adrienn
Porosz–osztrák–dán háború
Porosz Királyság
Q56414780
Római Birodalom
Reformáció
Reric
Ribe
Roskildei béke
Sági Tímea
Sablon:Televíziós műsor infobox
Schengeni egyezmény
Schleswig
Schleswig-Holstein
Sjælland
Skåne tartomány
Skandinávia
Skandináv jóléti modell
Solecki Janka
Super RTL
Svédek
Svédország
Svéd nyelv
Szászok
Szövetséges hatalmak a második világháborúban
Szabadság
Sziget
Szoros
Társadalombiztosítás
Talajvíz
Területi autonómia
UNESCO
Vásárlóerő-paritás
Vízummentességi program
Vagyoni egyenlőtlenség
Varga Rókus
Versailles
Vikingek
Villamos hálózat
Wikimédia Commons
Yding Skovhøj
YouTube
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.