A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Brooklyn híd | |
Elhelyezkedése | New York (Manhattan–Brooklyn) |
Áthidalt akadály | East River |
Névadó | Brooklyn |
Szerkezettípus | függőhíd |
Funkció | közúti híd |
Anyag |
|
Legnagyobb támaszköz | 486,3 m |
Teljes hosszúsága | 1833,7 m |
Szélesség | 26 m |
Magasság | (víztől a hídoszlop tetejéig) 84,4 m |
Sávok száma | 6 + gyalogos/bicikliút |
Tervező | John Augustus Roebling |
Átadás ideje | 1883. május 24. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 42′ 21″, ny. h. 73° 59′ 48″Koordináták: é. sz. 40° 42′ 21″, ny. h. 73° 59′ 48″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Brooklyn híd témájú médiaállományokat. |
A Brooklyn híd az Egyesült Államok egyik legrégibb függőhídja, Manhattan szigetét köti össze Brooklynnal. A világ első acélkábeles függőhídja volt, és 1903-ig a leghosszabb. 1870. január 3-án kezdték meg építését, és 1883. május 24-én adtak át a forgalomnak. Először New York és Brooklyn híd-ként említették, 1915-ben kapta hivatalosan a Brooklyn híd nevet.
A híd New York városképének kiemelkedő jellegzetessége és 2017 óta a világörökség javaslati listáján szerepel.[1] .
Technikai adatok
Kábelháló tartja a hidat. A négy, egyenként 27,5 cm átmérőjű legvastagabb kábelt a földbe ágyazták. A két 84 m magas hídoszlop közötti távolság 486 m, akkoriban a város legmagasabb pontjai közé számítottak. Homokkőből, gránitból és Rosendale cementből építették neogótikus stílusban. A Brooklyn híd építési költsége 15,5 millió dollár volt.
Története
A terveket a német származású John Augustus Roebling, híres hídtervező készítette Trentonban. A helyszíni mérések közben Roebling megsérült, amikor egy éppen kikötni készülő komphajó meglökte a vasoszlopokat, melyek összezúzták lábujjait. Amputálni kellett a sérült részeket, és Roebling néhány hét múlva tetanuszban meghalt. Az építkezés 1870. január 3-án nélküle kezdődött, fia, Washington Augustus Roebling vette át az irányítást. A 3000 tonna tömegű pneumatikus keszonok 24 méter mélyen voltak beágyazva a manhattani oldalon, és 13,5 méterre a brooklyni oldalon. Az élet a keszonokban szörnyű volt, a tüzek, robbanások és a keszonbetegség 27 ember életét követelte. Washington Roebling két év múlva keszonbetegség következtében részlegesen lebénult. Ekkor felesége, Emily Warren Roebling lépett a helyére, és tizenegy éven keresztül közvetített főmérnök férje és az építkezésen dolgozó mérnökök között. Emily férje segítségével felsőfokú matematikát (láncgörbe), szilárdságtant tanult. Megismerkedett a hídépítés technikájával és a kábelgyártás technológiájával is. Akkoriban még nem vették figyelembe az aerodinamikát, és nem végeztek szélcsatorna-vizsgálatot. Szerencsére a nyitott vázszerkezetet kevésbé érintik az aerodinamikai problémák. John Augustus Roebling a szükségesnél hatszor erősebbre tervezte a hidat. Ennek köszönhetően áll még mindig a Brooklyn híd, bár J. Lloyd Haigh beszállító gyengébb minőségű huzalokból gyártotta a kábeleket. Ez akkor derült ki, amikor már felszerelték a kábeleket. Washington Augustus Roebling megállapította, hogy a híd csak négyszer erősebb a szükségesnél. Ezért további 250 kábellel erősítették átlós irányban a hidat, melyek a hídoszlopokat és a hídpályát kötötték össze. Azután kiderült, hogy nem lett volna erre szükség, de megtartották, mert emelte a híd esztétikáját. A tervező szerint a híd soha nem fog leszakadni, esetleg csak besüllyed.
A hidat 1883. május 24-én adták át. Az ünnepségen több ezer ember és számos hajó volt jelen. Chester A. Arthur elnök és Emily Warren Roebling mentek át először a hídon,[2] majd Franklin Edson New York polgármestere következett, miközben az ágyúk díszlövéseket adtak le. A Brooklyn felé eső hídoszlopnál Seth Low, Brooklyn polgármestere köszöntötte őket. Az első napon 1800 jármű és több mint 150 300 személy haladt át a hídon. Chester A. Arthur elnök felkereste otthonában Washington Augustus Roeblinget, és kezet fogott vele. Roebling este fogadást adott házában a híd megnyitása alkalmából. A hídoszlopba vésték John Augustus Roebling, Washington Augustus Roebling és Emily Warren Roebling nevét.
1883. május 30-án, egy héttel a híd átadása után az a hír terjedt el az átkelő gyalogosok között, hogy a híd le fog szakadni. Az emberek pánikszerűen menekültek, és 12 gyalogost halálra tapostak.
1884. május 17-én Phineas Barnum cirkusztulajdonos produkciója eloszlatott minden kétséget. Az előadások reklámozására bemutatta a hídon a cirkusz fő attrakcióját, a 21 elefántot, melyek Jumbóval az élen átsétáltak a Brooklyn hídon.
Vers a hídról
Vlagyimir Majakovszkij: Brooklyni híd
Jegyzetek
- ↑ Brooklyn Bridge
- ↑ Emily Warren Roebling (német nyelven). International Database and Gallery of Structures. (Hozzáférés: 2012. november 13.)
További információk
- Brooklyn bridge (magyar nyelven). iranynewyork.hu. . (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
- Brooklyn Bridge (angol nyelven). structurae.de. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
- John A. Roebling (angol nyelven). structurae.de. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
- Washington Roebling (angol nyelven). structurae.de. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
- Emily Warren Roebling (angol nyelven). structurae.de. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
Irodalom
- John A. Roebling: New York Bridge Company on the proposed East River bridge, Daily Eagle Print, New York, 1867
- Washington A. Roebling: Report of the Chief Engineer of East River bridge, New York, 1872.
- Donald C. Jackson: Great American Bridges and Dams, John Wiley & Sons, New York, 1984. 278-280. o. ISBN 0471143855
Kapcsolódó szócikkek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Brooklyn Bridge című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.