A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Kilenclyukú híd | |
A hortobágyi kilenclyukú híd 2012-ben | |
Elhelyezkedése | Hortobágy |
Áthidalt akadály | Hortobágy folyó |
Funkció | A 33-as főút hídja |
Nyílások száma | 9 |
Teljes hosszúsága | 167,3 m |
Sávok száma | 2 |
Tervező | Povolny Ferenc |
Építés kezdete | 1827 |
Átadás ideje | 1833 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 34′ 54″, k. h. 21° 08′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 54″, k. h. 21° 08′ 51″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kilenclyukú híd témájú médiaállományokat. |
A hortobágyi Kilenclyukú híd a Hortobágy folyó régi fahídja helyén klasszicista stílusban, 1827 és 1833 között, Povolny Ferenc tervei alapján épült kőhíd.
Története
Az átkelő helyén 1697-ben épült fahíd a nagy forgalom miatt elhasználódott, így egy idő után már nem felelt meg a követelményeknek, egyre többet kellett javítgatani, és a fenntartása is egyre többe került. A debreceni tőzsérek csordahajtásai a tiszai árvizek idején ezen át vonultak Szolnok felé, és onnan Bécsbe. A csordások gyakran kijátszották a vámot, és nem, vagy pontatlanul vallották be a hídon áthajtott állatok számát. Ennek elkerülése végett Debrecen állandó hídvámőrséget állított a hídra.
A város 1825-ben határozta el a régi híd lebontását és helyette új kőhíd építését. Az építkezés az egyik első ismert közszállítás (mai szóhasználattal: közbeszerzés) volt Magyarországon. A városi tanács 1827-ben három helyi építőmestert hívott fel a híd terveinek és költségvetésének az elkészítésére. A mesterek ezt követően nyilvános licitáció (szóbeli versenytárgyalás) útján tették meg ajánlatukat, amelyek közül a tanács Povolny Ferencét fogadta el mint legkedvezőbbet.[1] A kivitelezéshez még ebben az évben hozzákezdtek, és 1833-ban fejezték be, a régi fahidat pedig ekkor lebontották. A kőhíd eredeti tervei mára nem lelhetők fel.
A kőhíd építése nem volt eseménytelen. 1827 decemberében a királyi kamara felfüggesztette a hídépítést, és felszólította Debrecen városát a tervek módosítására, mert úgy ítélte meg, az átfolyási szelvényt növelni kell. A továbbépítésről szóló engedély 1828 augusztusában érkezett meg, sőt a királyi kamara több mint tízezer váltóforinttal hozzá is járult az építkezéséhez. 1831-ben elkezdődött a boltozatok építése, de a helyi homok alkalmatlannak bizonyult. Az építőmester és a kőfaragók között is elmérgesedett a viszony. Az összes szükséges faragott kő 1832-re ért az építkezés helyszínére. Gondot okozott a kocsipálya burkolatához szükséges kő beszerzése is. Egy véletlen folytán találtak rá Boronkai Ferenc tokaji szőlősgazdára, aki szőlejében egy kis kőfejtőt működtetett, és kiváló kockakövet állított elő. Debrecen tőle vásárolta meg a szükséges negyven köbölnyi mennyiséget. A tokaji kő elszállítása szerencsétlenül alakult. Egy helyi vállalkozó 14 köböl követ hajóra rakatott, amely még a tokaji kikötőben elsüllyedt. 1833 tavaszán elkezdték az útpálya kövezését, de a munkát szakszerűtlenül végezték el, így azt fel kellett bontani. Nagy nehezen 1833. június 24-re elkészült a kőburkolat.
A híressé vált kilenclyukú kőhídnak, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídjának a folyó két partján lévő, ún. ellenfalak közt mért távolsága 92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter. A pusztai állathajtás megkönnyítésére szolgált, hogy Povolny a feljárókat szélesedőre tervezte: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta magára, megkönnyítve ezzel a pásztorok munkaját.
A kőhíd átadásakor a falu még nem létezett, csak a Debrecen felőli hídfő északi oldalán 1699-ben épült Hortobágyi csárda, a déli oldalon a mai Pásztormúzeumnak otthont adó, 1785-ben épült szekérállással. Ezért azonosította a kor embere az itt megtartott vásárokat az Alföld legnagyobb hidjával és nevezte el ez alapján a hídnál lévő vásárnak, rövidebben hídi vásárnak.
A Kilenclyukú híd szerkezetében az elmúlt évszázadok nem okoztak károsodást. Az 1980-as évek elejére a felületi romlások miatt elkészítették a híd felújításának terveit. 1981–1983 között elvégezték a felújítást. 2009-ben a világörökség részeként számon tartott hidat ismét felújították.
Jelene
Hortobágy település legnagyobb rendezvénye a minden évben augusztus 20-ára összehívott híres hídi vásár, ahol úgyszólván minden hagyományos kézműves mesterség képviselteti magát. A Hortobágyi Nemzeti Park növény- és állatvilágának élőhelyeit nem érintették a munkálatok, a híd pedig biztonságosabbá vált.[2]
Galéria
-
Légi fotók
-
A híd alulnézetből
-
Csontváry Kosztka Tivadar: Vihar a Hortobágyon
Jegyzetek
Források
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.