A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
|
Ez a szócikk sok elérhetetlen (nem létező, vagy nem szabadon elérhető) linket tartalmaz, amelyeket forrásként megjelöltek a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
Hortobágy folyó | |
Országok | Magyarország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 167,3 km |
Forrás | Tiszavasvári |
é. sz. 47° 56′ 26″, k. h. 21° 21′ 04″ | |
Torkolat | Hármas-Körös, Magyarország |
é. sz. 46° 56′ 22″, k. h. 20° 37′ 57″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hortobágy folyó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Hortobágy folyó a Hortobágy legfontosabb vízfolyása, teljes hossza 167,3 km. Tiszavasvári határában a Keleti-főcsatornából ered, végül a Hármas-Körös folyóba torkollik. A torkolat Mezőtúrtól 7 km-re délre található, ha a távolságot Mezőtúr egyetlen a Hortobágy folyó felett átívelő közúti hídjától számítjuk. Ritka képződmény, ugyanis a legtöbb folyóval ellentétben nincsen konkrét forrása, sem pedig torkolata, emellett mindkét irányba képes folyni.[1]
Történelem
Nevének eredete
A Hortobágy a régi időkben a Körösök és a Tisza árterületéhez tartozott. A visszavonuló vizeket és a csapadékot a fokok vezették le. Ilyenek voltak a Hort és a Bágy is.[2]
Az ősmeder
Az egykori Hortobágy vize a Polgár mellett található Vörös-mocsár déli túlfolyójaként indult vadregényes útjára a pusztán, és valaha Püspökladány és Karcag között Ágotánál veszett bele a Nagy-Sárrét mocsaraiba. Eredeti állapotában igen lassan mozgó, mocsaras vízfolyás volt.[3]
Kialakulása
Régebben a Tisza az Érmelléken haladt a Körösök völgye felé, tehát nem a mai megszokott medrében. Jobb oldali mellékfolyói a Hernád és a Sajó a mai Hortobágy pusztán keresztül folytak és csak a Körösök táján ömlöttek a Tiszába. A Tisza csak mintegy 5000–2500 évvel ezelőtt foglalta el mai medrét,[4] miután az Alföldnek ez a része gyorsabban kezdett süllyedni a többinél, ezzel azonban keresztbe vágta az akkori Hernád és Sajó medreket, mintegy lefejezte azokat. Szaknyelven ezt a jelenséget kaptúrának nevezik. A Tisza az új medrében igen komótosan folyt, esése mindössze 3,8 cm volt kilométerenként, vízszintje viszont átlagosan körülbelül 10 métert ingadozott a legmagasabb és a legalacsonyabb vízállás között.Így szinte minden évben kiáradt és így a Hortobágy legnagyobb része víz alá került.
Természetesen a környezetüknél mélyebb egykori mederszakaszok teltek meg leghamarabb és miután lejtésük még megvolt, rajtuk keresztül folytak le az árvizek a Kőrös-völgy felé. Leghosszabb összefüggő szakaszukban szinte mindig folyt a víz, s a nép ezt nevezte Hortobágynak egészen a Berettyó torkolatig. Miután egy árterület vizeit gyűjtötte össze a Hortobágy sem volt gyors folyású, a puszta észak-déli tengelyében lassan kanyarogva haladt. Korabeli beszámolók szerint, ha a Berettyó-Körös vízrendszereken az árvizek később érkeztek és magasabbak voltak, a Hortobágy képes volt visszafelé is folyni.
A folyó életébe gyökeres változást hozott a Tisza szabályozása. Az éltető áradások elmaradása, a kanyarulatok átvágása, a meder kikotrása szinte egyszerű belvízlevezető csatornává degradálta, amelynek vízminősége sokszor kifogásolható. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak egyik legfontosabb feladata, hogy minden lehetőséget megragadjon a Hortobágy folyó rehabilitációjához.
Az 1970-es évek óta medre mélyített, a nagyobb kanyarulatokat kiegyenesítették, ezzel a folyása felgyorsult. Napjainkra a Hortobágy már csak részben természetes képződménnyé vált, és a folyónak nagy része természetvédelmi területre esik.[1]
Malmok a Hortobágy folyó vidékén
Malomháza: Ez a pusztarész nevét a hajdanán itt működő malmok – három is volt belőlük – után kapta. A debreceni gazdák nagyhegyesi, elepi szántóin termett búzáját őrölték itt a malmok a XVII.-XVIII. században, de a nehezen kiszámítható Hortobágy-folyó áradásai gyakran megrongálták az egyszerű épületeket. Végül az 1840-es években lebontották őket.[1]
Élővilág
Flóra
Növényvilága szegényes, két partján nád és gyékény található, közte csalán és fekete nadálytő tenyészik. A nyílt vízen a vízitök sárga, és a tavirózsa fehér virágai nyílnak, továbbá a páfrányfélékhez tartozó rucaöröm és rovarevő sárga virágú rence is képviselteti magát. Fehér tündérrózsával (nymphaea alba), vízitökkel (nuphar lutea) sűrűbben lehetett találkozni akkoriban, amikor még a folyó az ősmederben haladt.[3]
Fauna
Halak
A leggyakoribb hal a nyurga-ponty és a csuka, de előfordul itt kárász, dévérkeszeg, bodorka, küsz, amur, süllő, balin, sügér, angolna, kősüllő, domolykó és az egyre ritkább compó is, és olykor lehet még találkozni folyami- és törpeharcsával is. Tehát halban bővelkedő folyóról van szó.[3][5]
Kétéltűek
A folyó kétéltűekben igen gazdag. Gyakori a kecskebéka és az unka, a part menti fűzfákon gyakran találkozni zöld levelibékával is. Ezek az állatok a part menti növényeken és a víz felett található rovarokat fogyasztják.[3]
Hüllők
Ha szerencsénk van, megpillanthatjuk a vízisiklót, amint az egyik partról a másikra úszik át. Már kora tavasszal találkozhatunk a nádcsomókon sütkérező teknősökkel.[3]
Rovarok
A szitakötők irigylésre méltó könnyedséggel libbennek egyik nádszálról a másikra.[3]
Jegyzetek
- ↑ a b c Hortobágyi Nemzeti Park kiadványai[nincs a forrásban]
- ↑ Magyar Televízió: https://www.youtube.com/watch?v=UGLCXi-UEx4 Archiválva 2017. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b c d e f Hortobágy folyó (Hajdú-bihari horgászportál és horgászbolt)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ Hortobágy folyó (Balmazújváros város honlapja)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.