A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Kereszténydemokrata Unió Christlich Demokratische Union Deutschlands | |
Mottó: Die Mitte (A Közép Pártja) | |
Adatok | |
Elnök | Friedrich Merz |
Elnökhelyettes |
Silvia Breher Andreas Jung Michael Kretschmer Carsten Linnemann Karin Prien |
Frakcióvezető | Ralph Brinkhaus |
Alapítva | 1945. június 26. |
Székház |
Konrad-Adenauer-Haus Klingelhöferstraße 8 10785 Berlin |
Pártújság | Union |
Tagok száma | 384 204 (2021.dec.) (2012) |
Ideológia |
liberális-konzervatív, kereszténydemokrata, Európa-pártiság |
Politikai elhelyezkedés | Jobbközép, közép |
Parlamenti jelenlét |
Bundestag: 152 / 736 486 / 1 884 |
Nemzetközi szövetségek |
Közép Demokrata Internacionálé Nemzetközi Demokrata Unió |
Európai párt | Európai Néppárt |
EP-frakció | Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) |
Hivatalos színei | fekete, piros (pártlogó) |
Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kereszténydemokrata Unió Christlich Demokratische Union Deutschlands témájú médiaállományokat. |
A Kereszténydemokrata Unió (németül Christlich Demokratische Union Deutschlands, röviden CDU) Németország (1990-ig Nyugat-Németország) egyik nagy konzervatív néppártja, az Európai Néppárt tagja.
Saját hitvallása szerint a CDU a „közép kereszténydemokrata, liberális és konzervatív pártja”. A Kereszténydemokrata Unió az összes keresztény irányzatot képviselni kívánja a politika színpadán, ellentétben császárkori és weimari szellemi elődjével, a Centrumpárttal, mely kizárólag katolikus értékeket kívánt megjeleníteni.
Ideológiája
Vallásosság
A párt keresztény szellemisége a kezdetek óta jelen van. 1945-ben a Német Centrumpárt katolikusai és evangélikusai egy felekezeteket áthidaló politikai mozgalomra tartott igényt, amiből a CDU született meg. A többségében katolikus Centrumpárttal ellentétben a CDU "minden ember méltóságát, szabadságát és egyenlőségét elismeri".
A párt programja szerint "keresztény felfogás szerint minden ember, élőlény és a környezet Isten teremtménye".
Kapcsolata az egyházakkal
A párt a megalapítása óta nyitott az összes keresztény felekezetű ember és a nem keresztények felé is. Magának a párt alapításnak is a célja volt, hogy az összes keresztény felekezetű szavazónak legyen tömegpártja. A Berlini Szabadegyetem 2005-ös felmérése szerint a CDU-tagok 51%-a katolikusnak, 33,3%-a evangélikusoknak vallotta magát és 15,7%-a úgy nyilatkozott, hogy nem tartozik semelyik egyházhoz sem. A felekezetek közti alapvető különbség a szociálpolitika, biotechnológia eseteiben van.[1]
Gazdaságpolitika
A CDU a szociális piacgazdaság híve, amit a jövőbeni szabadság, jólét és biztonság garanciájának tartanak. A globalizáció esetében a szociális piacgazdaság nemzetközivé válásában hisznek, aminek az emberek gazdasági szabadságát kell szolgálnia. Emiatt a CDU-t "gazdaságilag racionális, társadalmilag igazságosnak" nevezik egyesek.[2]
Álláspontjuk szerint a szociális piacgazdaság egyben egy olyan gazdasági modell, amivel a "szabad" demokrácia is működik. Szerintük a szabadság és a felelősség valamint verseny és a szolidaritás egy olyan egységet képez, amely a társadalmi igazságosságot szolgálja. A szociális piacgazdaság előnye álláspontjuk szerint a "több szabadság és verseny".
A gazdaságpolitika céljának a teljes foglalkoztatást tekintik, emellett a tartós és arányos gazdasági növekedés valamint a stabil költségvetés. Fontosnak tartják hogy további privatizálást hajtsanak végre minden gazdasági ágazatban.
Foglalkoztatás szempontjából hitet tesznek a munkaerőpiac rugalmassá tételében és a bérautonómiában.
Családpolitika
A párt a társadalom alapjának a családokat tartja, amik nő és férfi házasságából áll.
A párt hosszú időn keresztül elutasította az azonos neműek házasságát, 2001-ben bevezették a hetero- és homoszexuális párok számára a bejegyzett élettársi kapcsolatot, ami miatt a Német Alkotmány 6. cikkelyének 1. bekezdését módosították, amelynek új szövege: "A házasságot és a családot az államrend különös védelemben részesíti". 2002 januárjában a Német Alkotmánybíróság határozatában a módosítást hátrányosnak ítélte meg az élettársi kapcsolatban élők számára, ami miatt alkotmányos aggályok vetődtek fel.
Ennek ellenére a CDU továbbra is amellett érvelt, hogy házasság kizárólag nő és férfi esetében értelmezhető. A párt ellenezte, hogy adózás szempontjából jogi egyenlőség legyen az élettársi kapcsolatban és a házasságban élő párok közt. Ennek ellenére a 2009-es koalíciós szerződés a bajor keresztényszociálisokkal és szabaddemokratákkal már "Az adójogban levő alkotmányellenes egyenlőtlenség megszüntetését" tűzte ki célul. Ekkor már évi 15.000 euróval többet adózott átlagosan egy élettársi viszonyban élő pár, mint egy házaspár.
2013 júniusában a párt változtatott az álláspontján, miután a Német Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte meg,[3] hogy a homoszexuális párokat nem illetik meg ugyanazok az adókedvezmények a személyi jövedelem adó esetében mint a házaspárokat. 2017-ben a párt megszavazta az azonos neműek házasságának bevezetését Németországban.
Oktatáspolitika
A párt szerint a hárompilléres oktatási rendszert kell fenntartani, és ellenzi a szociáldemokraták ötletét, hogy a Gesamtschule szerepét erősítsék. Amivel a különböző iskolatípusok közti átjárhatóságot erősítenék.
A párt javasolja a tandíj bevezetését, ezt 2007 és 2008 folyamán csak CDU, CSU illetve CFU/FDP vezette tartományokban vezették be.
Története
A CDU-t 1945 júniusában alapították, irányvonala az első években az úgynevezett „keresztény szocializmus” volt, tagjai a legkülönbözőbb pártokból érkeztek: a Centrumpártból, a liberális DDP-ből, a Német Néppártból, a Német Nemzeti Néppártból, valamint a náci NSDAP-ból.
A CDU 1949-től kezdve, Konrad Adenauer kancellár hatalomra kerülésével a szociális piacgazdaságot kívánta megvalósítani, ellenezte a tőkés gazdasági rendet. Az 1963-ig tartó Adenauer-éra a párt presztízsnövekedéséhez vezetett, ekkor lendült fel a gazdasági élet, ettől kezdve lett fogalom a „német gazdasági csoda.” A CDU-kormány sikert sikerre halmozott, az 1955-ös NATO-belépés után 1957-ben sikerült az abszolút többség elérése is. A gazdasági csoda egyik legfőbb mozgatója Ludwig Erhard gazdasági miniszter volt, aki 1963-tól szövetségi kancellár lehetett. Ezután 1965-ben gazdasági válság sújtotta az országot, ami pedig a koalíciós partnerrel való nézeteltérésekhez, majd végleges szakításhoz vezetett. Ekkor alakult meg az első német nagykoalíció, melynek kancellárja továbbra is CDU-politikus maradt: Kurt Georg Kiesinger. Az 1969-ig tartó kancellárság után a CDU ellenzékbe kellett hogy vonuljon, egészen 1982-ig, amikor is Helmut Kohl vált kormányfővé. Posztját egészen 1998-ig megőrizte, amikor is a Gerhard Schröder vezette szociáldemokraták arattak győzelmet.
2005 és 2021 között ismét a párt adta a kancellárt, Angela Merkel személyében.
Pártelnökök 1950-től
Név | hivatal kezdete | hivatal vége |
---|---|---|
Konrad Adenauer | 1950. október 21. | 1966. március 23. |
Ludwig Erhard | 1966. március 23. | 1967. május 23. |
Kurt Georg Kiesinger | 1967. május 23. | 1971. október 5. |
Rainer Barzel | 1971. október 5. | 1973. június 12. |
Helmut Kohl | 1973. június 12. | 1998. november 7. |
Wolfgang Schäuble | 1998. november 7. | 2000. február 16. |
Angela Merkel | 2000. április 10. | 2018. december 7. |
Annegret Kramp-Karrenbauer | 2018. december 7. | 2021. január 22. |
Armin Laschet | 2021. január 22. | 2022 január 22. |
Friedrich Merz | 2022. január 22. | hivatalban |
A párt által adott német kancellárok
(1990-ig csak Nyugat-Németország kancellárjai)
- Konrad Adenauer (1949–1963)
- Ludwig Erhard (1963–1966)
- Kurt Georg Kiesinger (1966–1969)
- Helmut Kohl (1982–1998)
- Angela Merkel (2005–2021)
Választási eredmények
Bundestag
Választások | Választókerületi szavazatok száma | Pártlistás szavazatok száma | % | Megszerzett helyek száma | Kormány/Ellenzék? | Pártelnök |
---|---|---|---|---|---|---|
1949 | nem volt | 5,978,636 | 25.2 | 115 / 402 |
Kormánypárt: CSU, FDP és DP pártokkal koalíció | Konrad Adenauer |
1953 | 9,577,659 | 10,016,594 | 36.4 | 197 / 509 |
Kormánypárt: CSU, FDP és DP pártokkal koalíció | Konrad Adenauer |
1957 | 11,975,400 | 11,875,339 | 39.7 | 222 / 519 |
Kormánypárt: CSU és DP pártokkal koalíció | Konrad Adenauer |
1961 | 11,622,995 | 11,283,901 | 35.8 | 201 / 521 |
Kormánypárt: CSU és FDP pártokkal koalíció | Konrad Adenauer |
1965 | 12,631,319 | 12,631,319 | 38.0 | 202 / 518 |
Kormánypárt: Nagykoalíció CSU és SDP pártokkal | Konrad Adenauer |
1969 | 12,137,148 | 12,079,535 | 36.6 | 201 / 518 |
Ellenzék | Kurt Georg Kiesinger |
1972 | 13,304,813 | 13,190,837 | 35.2 | 186 / 518 |
Ellenzék | Rainer Barzel |
1976 | 14,423,157 | 14,367,302 | 38.0 | 201 / 518 |
Ellenzék | Helmut Kohl |
1980 | 13,467,207 | 12,989,200 | 34.2 | 185 / 519 |
Ellenzék | Helmut Kohl |
1983 | 15,943,460 | 14,857,680 | 38.1 | 202 / 520 |
Kormánypárt: Koalíció CSU és FDP pártokkal | Helmut Kohl |
1987 | 14,168,527 | 13,045,745 | 34.4 | 185 / 519 |
Kormánypárt: Koalíció CSU és FDP pártokkal | Helmut Kohl |
1990 | 17,707,574 | 17,055,116 | 36.7 | 268 / 662 |
Kormánypárt: Koalíció CSU és FDP pártokkal | Helmut Kohl |
1994 | 17,473,325 | 16,089,960 | 34.2 | 244 / 672 |
Kormánypárt: Koalíció CSU és FDP pártokkal | Helmut Kohl |
1998 | 15,854,215 | 14,004,908 | 28.4 | 198 / 669 |
Ellenzék | Helmut Kohl |
2002 | 15,336,512 | 14,167,561 | 29.5 | 190 / 603 |
Ellenzék | Angela Merkel |
2005 | 15,390,950 | 13,136,740 | 27.8 | 180 / 614 |
Kormánypárt: Nagykoalíció CSU és SDP pártokkal | Angela Merkel |
2009 | 13,856,674 | 11,828,277 | 27.3 | 194 / 622 |
Kormánypárt: Koalíció CSU és FDP pártokkal | Angela Merkel |
2013 | 16,233,642 | 14,921,877 | 34.1 | 254 / 630 |
Kormánypárt: Nagykoalíció CSU és SDP pártokkal | Angela Merkel |
2017 | 14,027,804 | 12,445,832 | 26.8 | 200 / 709 |
Kormánypárt: Nagykoalíció CSU és SDP pártokkal | Angela Merkel |
2021 | 11,178,298 | 11,178,298 | 24.1 | 151 / 736 |
Ellenzék | Armin Laschet |
Tartományi parlamentek
A CDU Bajorországot kivéve mindegyik tartományi parlamentben jelen van, Bajorországban a CDU testvérpártja a CSU van jelen.
Tartomány | Választási év | Szavazatok száma | % | Megszerzett helyek száma | Kormány/Ellenzék? |
---|---|---|---|---|---|
Alsó-Szászország | 2017 | 2,707,274 | 35.4 | 50 / 137 |
Kormánykoalíció az SPD párttal |
Baden-Württemberg | 2021 | 1,168,745 | 24.1 | 42 / 154 |
Kormánykoalíció a Zöldekkel. |
Berlin | 2016 | 288,002 | 17.6 | 31 / 160 |
Ellenzék |
Brandenburg | 2019 | 196,988 | 15.6 | 15 / 88 |
Fekete-vörös-zöld koalíció |
Bréma | 2019 | 390,414 | 26.7 | 24 / 84 |
Ellenzék |
Észak-Rajna-Vesztfália | 2017 | 2,796,683 | 33.0 | 72 / 199 |
Kormánykoalíció a FDP párttal. |
Hamburg | 2020 | 445,631 | 11.2 | 15 / 121 |
Ellenzék |
Hessen | 2018 | 776,254 | 27.0 | 40 / 137 |
Kormánykoalíció a Zöldekkel |
Mecklenburg-Elő-Pomeránia | 2016 | 153,101 | 19.0 | 16 / 71 |
Kormánykoalíció a SPD párttal |
Rajna-vidék-Pfalz | 2021 | 535,345 | 27.7 | 37 / 101 |
Ellenzék |
Saar-vidék | 2017 | 217,265 | 40.7 | 24 / 51 |
Kormánykoalíció az SPD-vel |
Szászország | 2019 | 695,560 | 32.1 | 45 / 119 |
Fekete-vörös-zöld koalíció |
Szász-Anhalt | 2021 | 394,808 | 37.1 | 40 / 97 |
Kormánykoalíció az SPD-vel és az FDP-vel |
Schleswig-Holstein | 2017 | 470,312 | 32.0 | 25 / 73 |
Jamaika koalíció |
Türingia | 2019 | 241,103 | 21.8 | 21 / 90 |
Ellenzék |
Taglétszám
Szövetségi állam | elnök | tagok száma |
Alsó-Szászország | David McAllister | 58000 |
Baden-Württemberg | Thomas Strobl | 77800 |
Berlin | Frank Henkel | 13100 |
Brandenburg | Saskia Ludwig | 6800 |
Bréma | Rita Mohr-Lüllmann | 3400 |
Hamburg | Marcus Weinberg | 10400 |
Hessen | Volker Bouffier | 51600 |
Mecklenburg-Vorpommern | Lorenz Caffier | 6500 |
Észak-Rajna-Vesztfália | Norbert Röttgen | 174400 |
Rheinland-Pfalz | Julia Klöckner | 53200 |
Saar-vidék | Annegret Kramp-Karrenbauer | 21300 |
Szászország | Stanislaw Tillich | 14100 |
Szász-Anhalt | Thomas Webel | 9200 |
Schleswig-Holstein | Jost de Jager | 28400 |
Türingia | Christine Lieberknecht | 12500 |
külföld | - | 136 |
Párthimnusz
A szövetségi, kerületi választásokon a nemzeti himnusz hangzik el. 2005-ben a választási kampány során a The Final Countdown dalt játszották le.
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- CDU. Folyamatos kormányerő a változó Németországban; szerk. Arday Lajos, Németh György, ford. Kecskés László Csaba et al.; Batthyány Alapítvány, Bp., 1994 (Tájékoztató füzetek)
- Felelősségtől áthatott szabadság németországi Kereszténydemokrata Unió irányelvei és programja; Konrad Adenauer Alapítvány Budapesti Képviselete, Bp., 1996
- Volker Resing: A kancellári gépezet. A CDU működése; ford. Kőrösi Mercédesz; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2016
Jegyzetek
- ↑ Siedlungspolitik. (Hozzáférés: 2017. november 19.)
- ↑ Wirtschaftspolitik. (Hozzáférés: 2017. november 19.)
- ↑ Union will steuerliche Gleichbehandlung für Homo-Paare. (Hozzáférés: 2017. november 19.)
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Április 1.
Árapály
Északi-tenger
Óceáni éghajlat
Új Elba-alagút
1037
1066
1164
1189
1214
1222
1240
1255
1270
1284
1286
1350
1450
1497
15. század
1522
1558
1567
1600-as évek
1611
1619
1712
1716
1767
1785
1806
1813
1848
1859
1860
1866
1867
1894
19. század
1909
1914
1918
1919
1923
1937
1943
1945
1946
1949
1950-es évek
1953
1957
1960
1961
1962
1966
1970
1974
1980-as évek
1985
1986
1988
1989
1995
1999
2001
2001. szeptember 11-ei terrortámadások
2004
2006
2008
2018
810
831
832
983
Afganisztán
Agglomeráció
Alnémet nyelv
Alster
Amerika (szuperkontinens)
Amszterdam
Antwerpen
Auckland (település)
Augusztus
A klinika
A klinika epizódjainak listája
Bács Ferenc
Baden-Württemberg
Balázsovits Lajos
Balkay Géza
Balogh Erika
Berlin
Bodor Tibor
Bogdányi Titanilla
Bréma (település)
Chicago
Cionizmus
Crespo Rodrigo
Csankó Zoltán
Csehország
Csehszlovákia
Dánok
Dar es-Salaam
December
Demokrácia
Dráma
Drezda
Egyezményes koordinált világidő
Elba (folyó)
Első világháború
Európa
Európai Unió
Evangélikus kereszténység
Fájl:Bombing of Hamburg.ogg
Fájl:Carlsbau im Glottertal, bekannt durch die Fernsehserie Die Schwarzwaldklinik (1).jpg
Fájl:DEU Hamburg COA.svg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Film reel.svg
Fájl:Flag of Germany.svg
Fájl:Flag of Hamburg.svg
Fájl:Germany location map.svg
Fájl:Hafen 3025.JPG
Fájl:Hamburg-Stadtteilkarte.jpg
Fájl:Hamburger Hafenarbeiterstreik 1896 97 Versammlung Staatskaiarbeiter.jpg
Fájl:Hamburger Senat.jpg
Fájl:Hamburgfromair2.jpg
Fájl:Hamburg 1735.jpg
Fájl:Hamburg in 1150.jpg
Fájl:Hamburg montage.jpg
Fájl:Hh-Talmud-Tora-Schule.jpg
Fájl:HH Rathaus pano1.jpg
Fájl:Nikolaikirche001.jpg
Fájl:Question book-new.svg
Fájl:Royal Air Force Bomber Command, 1942-1945. CL3400.jpg
Fájl:Searchtool right.svg
Földessy Margit
Földrajzi koordináta-rendszer
Február
Felföldi László (színművész, 1952–1998)
Film
Forgalmi rendszám
Franciaország
Görögök
Gaby Dohm
Geest
Glottertal
Gomora-hadművelet
Grafenhausen
Gustl Bayrhammer
Gyabronka József
Háda János
Hamburg
Hamburgi főegyházmegye
Hamburgi szökőár
Hamburg (egyértelműsítő lap)
Hamburg bombázása
Hamburg kerületei
Hamburg lakossága
Hangszóró
Hanza-szövetség
Han kínaiak
Harmincéves háború
Helgoland
Hidegháború
Hollandia
Holl Nándor
I. Frigyes német-római császár
I. Károly frank császár
I. Lajos frank császár
Időzóna
II. János Pál pápa
Illyés Mari
Internet Movie Database
Irányítószám
Iszlám
Izsóf Vilmos
Józsa Imre (színművész)
Július
Július 6.
Június
Január
Január 7.
Kálvinizmus
Kórház a város szélén
Köd
Köhlbrandbrücke
Körzethívószám
Közép-Európa
Közép-európai idő
Kalinyingrád
Karin Eckhold
Kassai Ilona
Kereszténydemokrata Unió
Keresztes háborúk
Kikötő
Kiss Erika (színművész)
Kiss Mari
Klausjürgen Wussow
Klaus Störtebeker
Kolera
Komlós Juci
Kommunizmus
Koncz Gábor
Korhatár-besorolás#12
Korhatár-besorolás#KN
Kovács István (színművész, 1944)
Kovács Nóra
Kovács Zsuzsa (színművész)
Lázár Sándor (színművész)
Lübeck
León (Nicaragua)
Lengyelek
Lengyelország
Lola Müthel
Mádi Szabó Gábor
Május
Május 15.
Május 7.
Március
Március 25.
Március 27.
Második világháború
Média (kommunikáció)
Mérsékelt öv
M1 (televízióadó)
M3 (televízióadó)
Madarász Éva
Magyarok
Magyarország
Magyar nyelv
Marseille
Mecklenburg–Elő-Pomeránia
Mecset
Mohamed Atta
Németország
Németország Kommunista Pártja
Németország nagyvárosai
Németország Szociáldemokrata Pártja
Németország tartományai
Német Birodalom
Német Császári Haditengerészet
Német nyelv
Német Szabaddemokrata Párt
Népsűrűség
Nacionalizmus
Nagy Gábor (színművész)
Nagy gazdasági világválság
Napóleoni háborúk
Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
Nemzetiszocializmus
Neuwerk
November
November 1.
November 10.
November 12.
Nyugat-Németország
Október
Október 13.
Október 16.
Október 22.
Olaszok
Oroszok
Orosz Anna (színművész)
Oszaka
Otto von Bismarck
Pásztor Erzsi
Pathó István (színművész, 1935)
Perlaki István
Peter Tschentscher
Porosz Királyság
Portál:Filmművészet
PORT.hu
Portugália
Portugálok
Prága
PRIME (televízióadó)
Pumukli kalandjai
Pusztaszeri Kornél
Q1055?uselang=hu#P1082
Római katolikus egyház
Raimund Harmstorf
Reformáció
Rotterdam
Sáfár Anikó
São Paulo
Sanghaj
Sascha Hehn
Schleswig-Holstein
Somlai Edina
Szövetséges hatalmak a második világháborúban
Szövetség ’90/Zöldek
Szabadkőművesség
Szacsvay László
Szentpétervár
Szeptember
Szerbek
Szerencsi Éva
Szláv népek
Szokolay Ottó
Szovjetunió
Sztrájk
Szuperintendens
Törökök
Televíziós sorozat
Tengerszint feletti magasság
Testvérváros
Torkolat
Trier
TV2 (Magyarország)
Vándor Éva
Vár
Várna (Bulgária)
Valdivia
Vallás
Vass Gábor
Velence (Olaszország)
Vihardagály
Vikingek
Vitális Testvérek
Wikimédia Commons
Wohlmuth István
ZDF
Zentai Lilla
Zsidók
Zsidó vallás
Zsigmond Tamara
Zsurzs Kati
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.