Vajdasági magyarok -

	Vajdasági magyarok
	Gombosi népviselet
	Teljes lélekszám
	251 136 (2011)
	Régiók
	A magyarság aránya a Vajdaságban településenként (2002)
	Lélekszám régiónként
Régió	Fő
Dél-bácskai körzet	47 850
Dél-bánsági körzet	13 194
Észak-bácskai körzet	76 262
Észak-bánsági körzet	68 915
Közép-bánsági körzet	23 550
Nyugat-bácskai körzet	17 576
Szerémségi körzet	3789
	Nyelvek
	magyar, szerb, horvát
	Vallások
	katolikus, református, zsidó, ateista
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdasági magyarok témájú médiaállományokat.

Vajdasági magyarok (szerbül Војвођански Мађари / Vojvođanski Mađari) alatt a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartományban élő magyar nemzetiségű emberek csoportját értjük. Lélekszámuk jelenleg még megközelíti a 300 000-et, de folyamatosan csökken. Fő szellemi és kulturális központjuk korábban Újvidék volt, az 1990-es évektől kezdve azonban ezt a szerepet egyre inkább Szabadka vette át, habár sok intézmény székhelye továbbra is Újvidék maradt (pl. Magyar Szó).

Demográfia

Rúzsa Magdolna énekesnő a Vajdaságból származik

Többségük a magyar-szerb határ mentén, Észak-Bácskában és Észak-Bánságban él tömbben, kisebb részük ettől délebbre szórványban. Létszámuk fokozatosan csökken, a leginkább veszélyeztetettek a déli régiók magyarjai, főleg a Szerémségi körzetben.

Abszolút magyar többségű községek Magyarkanizsa (85,14%), Zenta (79,09%), Ada (75,04%), Topolya (57,94%) és Kishegyes (53,91%). Relatív magyar többségű községek Csóka (49,67%), Óbecse (46,34%) és Szabadka (35,65%).

Bácskának az 1910-es népszámlálás idején 704 563 lakosa volt, ebből 43,2% magyar (310 490 fő), 22,5%-a német és csupán 28,1%-a délszláv. A magyarok száma 1910–1921 között 303 171 főről 260 998 főre csökkent, mára ez a szám 236 206.

A vajdasági magyarok száma a II. világháború után az 1960-as évekig emelkedett. Legtöbb, 442 561 fő az 1960-as népszámláláskor volt. Ettől az időponttól kezdve a magyar népesség száma folyamatosan csökken.

A 2000-es években magyar népesség száma évente mintegy 4000 fővel csökken: évente kb. 3000-rel többen halnak meg, mint amennyien születnek, kb. 500-1000 fő emigrál és 4-500 fő vegyesházasságok során asszimilálódik, főleg a szórványban.^[2] Emiatt hamarosan fenntarthatatlanná válik a magyar iskolahálózat a mai formájában.

Történetük

Néhány nemzetiség lélekszámának alakulása a Vajdaságban

Vajdasági magyarok

	Nem található szabad kép.^(?)
	Magyarok száma az egyes vajdasági községekben (2002)
	Nemzetiségek aránya az egyes vajdasági településeken (1941 és 2002)

A vajdasági magyarok elődei a Magyar Királyság Bács-Bodrog, Torontál és Szerém vármegyéinek lakosai voltak.

A trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetőleg a későbbi Jugoszlávia fennhatósága alá kerültek.

A második világháború alatt a rövid magyar uralom után a szerb szabadcsapatok nagyarányú vérengzést vittek végbe közöttük (kb. 40 000 halott), illetve sok vajdasági magyar menekült 1944-45 folyamán Magyarországra.

Az 1990-es évek elején dúló délszláv háborúk is sokukat késztették az anyaországba történő áttelepülésre.

Politikájuk

A legfőbb politikai pártok a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint a Magyar Remény Mozgalom (MRM). A vajdasági magyarok érdekképviseleti szervei a kulturális és területi autonómia kivívásáért küzdenek. A 2009-es szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvény kulturális autonómiát adott, 2010-ben a magyarok megválasztották a Magyar Nemzeti Tanácsot, amely átvette számos magyar kulturális intézmény tulajdonosi jogait.

Vajdasági magyar politikai pártok

Magyar Egység Pártja (MEP, elnöke Szmieskó Zoltán)
Magyar Polgári Szövetség (MPSZ, elnöke Rácz Szabó László)
Magyar Remény Mozgalom (MRM, elnöke László Bálint)
Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP, elnöke Ágoston András)
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ, elnöke Pásztor István)
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK, elnöke Csonka Áron)

Legnagyobb magyar lakosságú települések

	Név	Magyarok száma	Összlakosság	Arány
1.	Szabadka	34 983	99 981	34,99%
2.	Zenta	15 860	20 302	78,12%
3.	Óbecse	11 725	25 774	45,49%
4.	Nagybecskerek	11 605	79 773	14,55%
5.	Újvidék	11 538	191 405	6,03%
6.	Topolya	9582	16 171	59,25%
7.	Magyarkanizsa	8825	10 200	86,52%
8.	Ada	8744	10 547	82,91%
9.	Temerin	8187	19 216	42,61%
10.	Csantavér	6632	7178	92,39%
11.	Bácskossuthfalva	4795	5699	84,13%

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia. Ethnicity. Data by municipalities and cities PDF (2012) (szerbül és angolul)
↑ Badis Róbert: Elfogyóban? Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben A vajdasági magyarok demográfiai helyzete a 21. század elején. In: Kommentár, 2012/3. szám.

Források

Mák Ferenc 2008: A délvidéki magyarság válogatott történeti és honismereti bibliográfiája

További információk

2006-os jelentés a vajdasági magyarok helyzetéről – Határon Túli Magyarok Hivatala
Bozóki Antal: A vajdasági magyarok helyzete 2008 végén PDF
A vajdasági magyarok enciklopédiája
Papp Richárd: Vallás és etnicitás a vajdasági magyarok körében PDF (Debreceni Egyetem, 2005)
Általános iskolák (2014) PDF

Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a magyar kisebbségről vagy magyarországi nemzeti kisebbségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vajdasági_magyarok
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[1] 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia. Ethnicity. Data by municipalities and cities PDF (2012) (szerbül és angolul)

[2] Badis Róbert: Elfogyóban? Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben A vajdasági magyarok demográfiai helyzete a 21. század elején. In: Kommentár, 2012/3. szám.

[1]

[2]