Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Németországi magyarok
 
Magyar állampolgárságú lakosok németországi relatív gyakorisági térképe (2014)

A németországi magyarok (németül Ungarn in Deutschland, esetleg Deutsch-Ungarn, Deutschmagyaren) alatt azon magyar származású embereket értjük, akik Németország területén élnek, vagy éltek. 2017 végén már több mint 200 000 főre tehetjük a Németország területén élő magyarok számát.[1]

Bevándorlási hullámok

A magyar nagykövetség Berlinben, az Unter den Lindenen

Már a középkor óta éltek magyar származású személyek a mai Németország területén, de tömegesen csak a második világháború után vált a jelenlétük. A legnagyobb hullámot az 1945 után kb. 180 000 személy jelentette, akiket második világháborút követő kitelepítések miatt toloncoltak az Nyugat-Németország (NSZK) vagy a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) területére. Ezek zöme sváb származású volt, főleg az NSZK amerikai megszállási övezetébe (Bajorország, Baden-Württemberg) kerültek. Mivel nagy részük otthon is a német nyelvet használta, így zömük 1-2 generáció után teljesen beolvadt a németségbe.

A következő, csekélyebb hullámban az 1956-os forradalmat követő megtorlások elől menekülők jelentették, kb. 25 000 személy. Jelentős hányaduk szintén a délnémet tartományokba áramlott, azonban itt már nagyobb volt a szóródás.

Az 1960-as évek után hozzávetőleg 25 000 magyar származású vendégmunkás telepedett le a Német Szövetségi Köztársaságban az egykori Jugoszlávia területéről. Szintén a külhoni magyarokhoz köthetően, az 1968-as prágai tavasz után kb. 5000 magyar telepedett le Csehszlovákiából. A Ceauşescu-rezsim elől Erdélyből 1975 után kb. 30 000 magyar nemzetiségű állampolgár menekült el, román útlevéllel.

1945–1989 között kb. 15 000 további magyarországi menekült talált új otthon, elsősorban az NSZK-ban. A magyar–NDK munkaerőcsere révén az egykori NDK területén a magyar vendégmunkások és bevándorlók (pl. beházasodás) révén nagyjából 15 000 személy talált új otthonra Kelet-Németországban.[2]

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta ismételten megnőtt a Németországban élő magyarok száma, mivel egyre könnyebbé váltak a letelepedési feltételek. 2011. május 1-től Ausztria, Németország és Svájc megnyitotta munkaerőpiacát a magyar állampolgárok előtt: megszűnt a munkavállalási engedély és semmiféle adminisztrációs kötelezettségnek nem kell immár eleget tenni a munkába állást megelőzően.[3] Sok magyar lakik a Kárpát-medencéhez közelebb fekvő területeken és nagyvárosokban, kiváltképp Bajorországban és a volt NDK déli részén, továbbá Stuttgartban és Berlinben.

A Németországban élő magyar állampolgárok számának alakulása:[4]

Megjegyzés: a 2011-ben bevezetett magyarországi egyszerűsített honosítási eljárás miatt a Romániából, Szerbiából és Ukrajnából magyar útlevéllel Németországba kivándorló személyek is a fenti statisztikába értendők.

Híres németországi magyarok

Kertész Imre író
Leslie Mandoki rockzenész
Dárdai Pál labdarúgó, futballedző

Lásd még

Magyar kultúra Németországban

Collegium Hungaricum Berlin

Online közösségek

Jegyzetek

  1. 200 ezernél is több magyar él Németországban – Euronews.com, 2019. január 9.
  2. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2010. március 18.)
  3. Megnyílt a német és osztrák munkaerőpiacOrigo, 2011. május 1.
  4. Az adatok forrása: Bevölkerung und Erwerbstätigkeit (2020) PDF – Destatis.de (németül)
  5. Dr. Thomas Köves-Zulauf a DE díszdoktora. . (Hozzáférés: 2010. március 18.)
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Németországi_magyarok
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.






A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.