A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a thai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Thaiföld vagy hivatalosan a Thaiföldi Királyság (thai: ราชอาณาจักรไทย) független alkotmányos monarchia Délkelet-Ázsiában, az Indokínai-félszigeten. Keletről Laosz és Kambodzsa, délről Malajzia és a Thai (Sziámi)-öböl, nyugatról az Andamán-tenger és Mianmar határolja.
A mintegy 70 millió lakosságú országban (2023) a buddhizmus a domináns vallás, amely erősen meghatározza a kultúrát is.
A 20. század vége óta az ország gyors gazdasági növekedést produkált. Gazdasága ma főleg a turizmuson alapul, olyan jól ismert turisztikai célpontokkal, mint a főváros, Bangkok, a tengerparton Pattaja vagy Huahin, az északi Chiang Mai és környéke, a déli Phuket, Krabi és számtalan sziget az Andamán-tengerben és a Thai-öbölben, mint például Ko Szamuj is. Thaiföldet az újonnan iparosodott gazdaságok közé sorolják, ahol a turizmuson túl az ipar, a mezőgazdaság a vezető ágazatok,[5][6] de az exportja is jelentős.[7] A „mosoly országának” [8][9] több millió legális és illegális bevándorlója van, köztük számos nyugati országból származó betelepülő.[10]
Thaiföld középhatalom a globális ügyekben, az ASEAN alapító tagja és előkelő helyet foglal el az emberi fejlettségi indexen.
Neve
1939. nyaráig az ország hivatalos neve Sziám (thai: สยาม) volt. 1945-ben ugyan visszakapta eredeti nevét, de 1949-től újra Thaiföld lett a hivatalos elnevezése.
A thai (ไทย) népnevet gyakran rokonítják az azonos kiejtésű ’szabad’ (ไท) szóval, de a tágabb taj népcsoport nevével is összefügghet.
Földrajz
Az ország földrajzi régiói különböznek egymástól természeti képüket, lakosságukat, gazdasági és társadalmi fejlettségüket tekintve.
Domborzat
Északkeleten a nagy kiterjedésű Khorat-fennsík található, majd azon túl északon és keleten a Mekong folyó alföldje. A fennsík 300 méter átlagmagasságú, szavannás jellegű, laterites talajai gyenge termőképességűek.
A Központi-hegyvidékhez tartozó Észak-thaiföldi-hegyvidék észak-déli irányban húzódó láncait hosszanti völgyek választják el. E völgyekben tör a síkság felé az ország fő folyója a Csaophraja (Menam, แม่น้ำเจ้าพระยา). Amint a Csaophraja négy forrásfolyója délre tart, a hegységláncok egyre alacsonyodnak, a szűk völgyek pedig kisebb-nagyobb medencékké tágulnak. [11]
Az ország központi területe a Csaophraja folyó és mellékfolyóinak alföldje (ritkábban használt neve: Thaiföldi-medence). Ez az alföld szerkezeti süllyedésben alakult ki, déli fele korábban tengeröböl is volt. Az alföldet a névadó folyó üledékei töltötték fel, területén nagyobb szintkülönbségeket csak a folyóteraszok, valamint az itt-ott elszórtan kiemelkedő, mészkőből felépülő szigethegyek jelentik. Ettől az alföldtől északra és nyugatra hegyvidék terül el, itt találhatók a legmagasabb hegyek. Legmagasabb pontja az ország ÉNy-i részén, Csiangmai (เชียงใหม่) tartományban a Doi Inthanon 2565 m.
Az ország nyugati hegységei egy irányban vonulnak, de nem egy sorban. E nyugati hegyláncok Mianmarra néző oldala a délnyugati monszun szélfogója.[11] Délen a keskeny Kra-földszoros a Maláj-félszigetre vezet.
-
Thaiföld domborzati térképe
-
Köppen-féle éghajlati osztályozás (angol)
-
Főbb városok és közlekedési utak
Vízrajz
Az ország jelentős része a Csaophraja (Menam) vízgyűjtő területéhez tartozik, mely folyó Bangkokon át a Thai-öbölbe ömlik. Északkeleten a Mekong-folyó vízgyűjtő területére terjed ki az állam. A Kra-félsziget nyugati partját az Andamán-tenger mossa. Az itteni sekély, tiszta vizű tengerben lévő szigetek az ország turizmusának egyik fő célpontjai.
Éghajlat
Az ország trópusi monszun éghajlatát általában 1000-2000 mm nyári (máj.-okt.) csapadék és az év folyamán alig változó középhőmérséklet jellemzi. A legforróbb hónap a nyári monszun kezdetét megelőző április. A hegységek nyugati lejtői jóval több csapadékot kapnak. A Maláj-félszigeten, melynek keleti oldalára a téli monszun is esőt hoz, az évi átlagos csapadék az 5000 mm-t is eléri. Az esős évszakot az állandó nagy légnedvesség fülledtté teszi.[12]
Az átlagos bangkoki középhőmérséklet januárban 25,8 °C, júliusban 28,4 °C. Az átlagos éves csapadékmennyiség itt 1350-1500 mm, melynek zöme május-október között hull le.
Éghajlattáblázatok északról dél felé haladva
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Thaiföld A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Thaiföld
čítajte viac na tomto odkaze: 2004-ben befejezett televíziós sorozatok Új-Zéland 2003 2004 2008 Amerikai Egyesült Államok Ausztrália (ország) A koreai udvar konyhaművészete A palota ékköve Bíró Kriszta Balázsi Gyula Botár Endre Brunei Csi Dzsinhi Csondor Kata Csoszon Csuja Imre Dányi Krisztián Dél-Korea Dögei Éva Dae Jang Geum Dengyel Iván Duna (televízióadó) Egyiptom Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg Fájl:Dae Jang Gem--A palota ékköve.jpg Fájl:Flag of South Korea.svg Fájl:Kelet-Ázsia-portál.svg Fájl:Korea-Dae Jang Geum Theme Park-20.jpg Fájl:Pieup base.svg Fájl:Question book-new.svg Fülöp-szigetek F. Nagy Erika Fehér Anna (színművész) Gubás Gabi Hámori Eszter HanCinema Hangul Hongkong Huszárik Kata Indonézia Irán Izrael I Jonge Japán Kína Kínai Köztársaság Kanada Kiss Virág Magdolna Kjonggi Koreai dorama Koreai dorama#Hagyományos televíziós csatornák Koreai gasztronómia Koreai nyelv Lux Ádám Málnai Zsuzsa Mánya Zsófi Március 30. M1 (televízióadó) M2 (televízióadó) Maday Gábor Magyarország Magyar Televízió
Malajzia MBC (Dél-Korea) Oroszország Pálmai Szabolcs Pálos Zsuzsa Pekár Adrienn Peru Portál:Kelet-Ázsia Q133898 Románia Sablon:Televíziós műsor infobox Scherer Péter Solecki Janka Story4 Story5 Story TV Svédország Szaúd-Arábia Szaguk Szeptember 15. Szingapúr Szirtes Ági Törökország Thaiföld Vadász Bea Vietnám Wégner Judit Wayback Machine Wikimédia Commons A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. |
---|