A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Szöul | |||
 | |||
| Az óramutató járásával megegyezően, felülről: A Kjongbokkung () palota Kvanghvamun () kapuja; I Szunsin () szobra; háborús emlékmű; onggi edények a Kjongbokkung () palotában; Csongmjo-szentély (); Mjongdong () székesegyház; Szedzsong () király szobra; (középen) N Seoul Tower | |||
| |||
| Mottó: 함께 만드는 서울, 함께 누리는 서울 Hamkke mandunun Szoul, hamkke nurinun Szoul () (Szöul, amit együtt építünk, Szöul, aminek együtt örülünk) | |||
| Helyi elnevezés | |||
| Hangul | 서울특별시 | ||
| Handzsa | 서울特別市 | ||
| Átdolgozott átírás | Seoul teukbyeolsi | ||
| Magyaros átírás |
Szoul thukphjolsi  kiejtése✩ | ||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Dél-Korea | ||
| Régió | Szöuli Fővárosi Terület | ||
| Rang | főváros | ||
| Kerületei | 25 | ||
| Alapítás éve | I. e. 18[1] | ||
| Polgármester | O Szehun () (오세훈) (2021–) | ||
| Körzethívószám | +82 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9 668 465 fő (2020)[2] | ||
| Elővárosokkal | 25 721 000 (2012)[3] | ||
| Népsűrűség | 16 754,7 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 605,20 (2013)[4] km² | ||
| Időzóna | KST, UTC+9 | ||
| Hivatalos jelképei | |||
| Virág | aranyfa[5] | ||
| Fa | páfrányfenyő[5] | ||
| Madár | koreai szarka (Pica (pica) sericea; 까치 kkacshi ())[5] | ||
 Szöul
Pozíció Dél-Korea térképén
| |||
| é. sz. 37° 33′ 36″, k. h. 126° 59′ 24″Koordináták: é. sz. 37° 33′ 36″, k. h. 126° 59′ 24″ | |||
| Szöul weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szöul témájú médiaállományokat. | |||
Szöul a Koreai Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa is, különleges igazgatású város a Koreai-félszigeten, a Koreai demilitarizált övezettől délre. A dél-koreaiak egynegyede lakik itt, elővárosokkal együtt az ország lakosságának csaknem a fele.
A Han folyó két partján fekvő város történelme i. e. 18-ra nyúlik vissza, a mai Szöul délkeleti részén ekkor alapította meg a fővárosát Pekcse (), a három koreai királyság egyike.[1] Szöul a történelmi Korea fővárosa volt 1394-től 1948-ig, egy rövid időszaktól (1399–1405) eltekintve.[6]
2012-ben a világvárosok listáján a nyolcadik helyet foglalta el,[7] a világ egyik pénzügyi és kereskedelmi központja.[8] Itt található a legnagyobb koreai konglomerátumok, például a Samsung, az LG Group és a Hyundai székhelye. A Forbes magazin 2008-ban a világ hatodik gazdaságilag legerősebb városaként jelölte meg.[9] Szöul az ázsiai országok egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, többek között a thaiok, a japánok és a kínaiak körében is, részben a koreai hullám hatásának köszönhetően.[10]
Szöul rendkívül fejlett informatikai infrastruktúrával rendelkezik.[11][12] Itt vezették be először a DMB mobiltévét[13] és a vezeték nélküli nagy sebességű mobilinternetet.[14] A városban vezeték nélküli széles sávú internet (WiBro) hotspotok találhatóak.[15]
Nevei és jelképei
A mai Szöul területén fekvő régi városnak számos neve volt a történelem folyamán: a Pekcse ()-korban Ürjeszong () (위례성; 慰禮城), a Silla-korban Handzsu () (한주; 漢州), a Korjo ()-időkben Namgjong () (남경; 南京, „déli főváros”), a Csoszon ()-korban Hanszong () (한성; 漢城) és Hanjang () (한양; 漢陽) néven ismerték, a japán megszállás alatt pedig Kjongszong () volt a neve.[6][16] A legtöbb koreai várossal ellentétben a Szöul névnek nincs handzsa megfelelője, a város 2005-ig a Hancseng () (漢城, 汉城) kínai írásjegyeket használta, ami a város korábbi nevéhez, a Hanszong ()hoz tartozik. 2005 óta Szöul hivatalos handzsája a 首爾 (egyszerűsített: 首尔, Souer ()).[17][18][19]
A város emblémája a Szöult körülvevő hegyeket, a Napot és a Han folyót szimbolizálja, és egy vidám, táncoló ember alakjára is hasonlít. A zöld hegy a környezet védelmét, a kék folyó a történelmet és a vitalitást, a központi Nap pedig a város jövőképét hivatott ábrázolni. A szimbólumok kalligrafikus ecsetvonásokra hasonlítanak. Az emblémát két híres festő művei: Csong Szon () Napfelkelte a Namszan () hegy fölött, valamint Kim Hongdo Táncoló fiú című festményei ihlették. Az emblémát 1996 óta használja a város. A város jelmondata angol nyelvű: Soul of Asia („Ázsia lelke”), melyben a Soul szó a város nevét imitálja. Szöul jelképe a Hecshi (), egy mitikus, oroszlánra hasonlító állat, mely mind a kínai, mind a koreai mitológiában megtalálható. A város jelképét a Kjongbokkung () palotában álló Hecshi ()-szobrok alapján rajzolták meg. A kelet-ázsiai városok hagyományait követve Szöulnak is vannak természeti jelképei. Hivatalos virága az aranyfa, fája a páfrányfenyő, madara pedig a koreai szarka (Pica pica sericea); 까치 kkacshi ()).[5][20]
-
Szöul emblémája
-
Hecshi ()-szobor a Kjongbokkung () palotában
-
Koreai szarka (Pica pica sericea)
-
Aranyfa virága
-
Földrajza
A Sárga-tengerbe torkolló Han folyó két partján terül el, területe 2013-ban 605,20 km² volt.[4] A várost erdős hegyek övezik, négy úgynevezett „belső hegy” és négy „külső hegy” veszi körül. A belső hegyek (a Pugakszan () északon, a Nakszan () keleten, az Invangszan () nyugaton és a Namszan () délen) az egykori erődfalon belül találhatóak, a négy külső hegy (a Pukhanszan () északon, a Jongmaszan () keleten, a Togjangszan (덕양산, ) nyugaton és a Kvanakszan () délen) azon kívül.[21] A folyót követő síkságot dombok, meredek szigethegyek szakítják meg.
Éghajlata
Éghajlata a monszun által befolyásolt, nedves kontinentális. A tél hideg és száraz, a nyár meleg és fülledt, a csapadék zöme is nyáron hullik.[22] Az időjárási jellegzetességek miatt a legkellemesebbnek a tavaszi és őszi hónapok számítanak.[23] Tavasszal Kína felől homokviharok érkezhetnek.[24] A legmagasabb hőmérsékletet augusztusban mérik, a legalacsonyabbat januárban.[25] 2012-ben 110 esős napot számoltak, a levegő átlaghőmérséklete pedig 12,2 °C volt.[26]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 14,4 | 18,7 | 23,8 | 29,8 | 34,4 | 37,2 | 38,4 | 39,6 | 35,1 | 30,1 | 25,9 | 17,7 | 39,6 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,5 | 4,7 | 10,4 | 17,8 | 23,0 | 27,1 | 28,6 | 29,6 | 25,8 | 19,8 | 11,6 | 4,3 | 17,1 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −2,4 | 0,4 | 5,7 | 12,5 | 17,8 | 22,2 | 24,9 | 25,7 | 21,2 | 14,8 | 7,2 | 0,4 | 12,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −5,9 | −3,4 | 1,6 | 7,8 | 13,2 | 18,2 | 21,9 | 22,4 | 17,2 | 10,3 | 3,2 | −3,2 | 8,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −22,5 | −19,6 | −14,1 | −4,3 | 2,4 | 8,8 | 12,9 | 13,5 | 3,2 | −5,1 | −11,9 | −23,1 | −23,1 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 20 | 25 | 47 | 64 | 105 | 133 | 394 | 364 | 169 | 51 | 52 | 21 | 1445 |
| Átl. páratartalom (%) | 60 | 58 | 58 | 56 | 63 | 68 | 78 | 76 | 70 | 64 | 62 | 61 | 65 |
| Havi napsütéses órák száma | 160 | 163 | 189 | 205 | 213 | 182 | 120 | 152 | 176 | 198 | 153 | 152 | 2063 |
| Forrás: Korea Meteorological Administration[27] | |||||||||||||
Történelme
.jpg)
_Reception_Center_0688%269-07_cropped.jpg)
A Han folyó környékét, ahol ma Szöul fekszik, i. e. 4000 körül már lakták.[6]
A várost elsőként Pekcse () (i. e. 18) fővárosaként említik Ürjeszong () néven.[6] Ebből az időszakból falmaradványok ma is találhatóak Szöul területén, a Phungnapthoszong () földfalról például úgy tartják, az egykori Ürjeszong () helyén emelkedik.[28] A város az 5. századtól Kogurjo (), a 6. századtól pedig Silla területéhez tartozott. Korjo () idejében már nagyobb településnek számított.[6]
A város Hanszong () (한성, „erődváros”) néven is ismert volt. A városban a nagy palotaépítési korszak a 11. és 14. század között zajlott. Ekkor építették a ma is álló Cshanggjonggung ()ot (창경궁).[6] Ezen kívül számos nyári rezidencia épült. Ekkoriban a főváros Keszong () volt.
1392-ben a Csoszon ()-dinasztia első királya, Thedzso () foglalta el a trónt, ekkor lett Szöul a főváros, és kezdték el építeni a városfalat is. 1405 és 1412 között épült fel a Cshangdokkung () (창덕궁), 1616-ban pedig a Kjonghigung () (경희궁) palota. 1592-ben, az Imdzsin () háborúban a japánok elfoglalták Szöult.[6]
A várost eredetileg masszív erődfal vette körül, mely az állatok, a tolvajok és a támadások ellen védte a várost. A fal nagy része elpusztult, csak a Pugakszan () hegyen lévő szakasz maradt meg.[29] A városkapuk egy része ma is áll, leghíresebb közülük a Namdemun () és a Tongdemun ().[30] A Csoszon () időkben a kapukat reggel és este nyitották és zárták, a Posingak () harangok megszólaltatása mellett.[31]
1872-ben a király a Kjongbokkung ()ba (경복궁) vonult vissza. Ezt a palotát az Imdzsin ()-háborúban lerombolták, majd 1865-ben újjáépítették. 1876-ban a várost ismét elfoglalták a japánok, majd 1910-ben az egész országot. Ekkor a város hivatalos neve Kjongszong () (경성 vagy 京城, „főváros”) lett.
A 19. század végén Szöul modernizálódni kezdett, Kelet-Ázsia első városa lett, amelyik elektromos áramot használt a királyi palotában; a rendszert az Edison Illuminating Company építette ki.[32] Egy évtizeddel később már az utcákat is elektromos árammal világították.[33] 1899-ben megindult a villamosközlekedés, 1912-ben pedig megjelent az első taxivállalat.[34]
1945-ben, a japánok fegyverletétele után az amerikai hadsereg szállta meg várost. 1948. augusztus 15-én lett az újonnan létrejövő Koreai Köztársaság fővárosa.[6] A koreai háború alatt többször is gazdát cserélt a város, a fővárost ideiglenesen Puszan ()ba kellett áthelyezni.[6] A háborúban a város nagy része elpusztult, mintegy 191 000 épület és 1000 gyár ment tönkre.[35]
A háború után, az 1960-as évek gazdasági fellendülése magával hozta a népesség növekedését a városban, ahogy egyre több munkás települt be vidékről.[35] Az 1970-es években Szöul területe jóval megnőtt, ahogy a terjeszkedő város bekebelezte a környező megyék településeit.[36] 1974-ben megépült a szöuli metró első vonala.[34]
2012-ben a város népessége Dél-Korea népességének 20%-a volt.[37] Szöul az ország gazdasági, pénzügyi és kulturális központja,[6] számos Fortune 500-listás koreai cég, például a Samsung, az SK Group, a Hyundai, a POSCO és az LG Group székhelye található itt.[38]
A város a sport terén is kiemelkedő, 1986-ban az Ázsia-játékok, 1988-ban a nyári olimpia, 2002-ben pedig a labdarúgó-világbajnokság helyszíne volt.
Önkormányzat és közigazgatás
Szöulnak 25 kerülete (구, ku ()) van, melyek összesen 423 tong ()ból (동) állnak.[39][40] A tong () tovább osztható thong ()okra (통), ezek száma 2013-ban 12 423 volt. Ezek az adminisztratív egységek tovább oszthatóak pan ()okra (반), melyek száma összesen 94 855. A legnagyobb területű kerület Szocsho () 47 km²-rel,[4] a legnépesebb pedig Szongpha (), 2020-ban 667 960 fővel.[41]
| Név | Hangul | Handzsa | Terület[4] (km²) |
Népesség (2012)[42] | Népesség (2015)[43] | Népesség (2020)[41] |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Csongno () | 종로구 | 鍾路區 | 23,91 | 165 207 | 161 521 | 149 384 |
| Csung () | 중구 | 中區 | 9,96 | 133 360 | 128 478 | 125 240 |
| Csungnang () | 중랑구 | 中浪區 | 18,50 | 419 295 | 403 237 | 394 702 |
| Jangcshon () | 양천구 | 陽川區 | 17,40 | 495 911 | 465 512 | 454 251 |
| Jongdungpho () | 영등포구 | 永登浦區 | 24,53 | 391 408 | 406 528 | 379 480 |
| Jongszan () | 용산구 | 龍山區 | 21,87 | 243 232 | 227 282 | 230 040 |
| Kangbuk () | 강북구 | 江北區 | 23,60 | 343 157 | 319 992 | 308 055 |
| Kangdong () | 강동구 | 江東區 | 24,59 | 487 905 | 444 385 | 459 970 |
| Kangnam () | 강남구 | 江南區 | 39,50 | 564 197 | 541 688 | 539 231 |
| Kangszo () | 강서구 | 江西區 | 41,43 | 567 431 | 570 507 | 580 185 |
| Kumcshon () | 금천구 | 衿川區 | 13,02 | 243 288 | 250 690 | 231 733 |
| Kuro () | 구로구 | 九老區 | 20,12 | 427 520 | 444 832 | 404 408 |
| Kvanak () | 관악구 | 冠岳區 | 29,57 | 523 029 | 519 622 | 495 060 |
| Kvangdzsin () | 광진구 | 廣津區 | 17,06 | 371 313 | 368 199 | 346 682 |
| Mapho () | 마포구 | 麻浦區 | 23,84 | 384 644 | 381 330 | 371 890 |
| Novon () | 노원구 | 蘆原區 | 35,44 | 597 189 | 562 996 | 523 037 |
| Szocsho () | 서초구 | 瑞草區 | 47 | 435 044 | 420 804 | 425 126 |
| Szodemun () | 서대문구 | 西大門區 | 17,61 | 315 113 | 308 768 | 312 173 |
| Szongbuk () | 성북구 | 城北區 | 24,58 | 481 857 | 456 844 | 437 153 |
| Szongdong () | 성동구 | 城東區 | 16,85 | 299 604 | 295 006 | 293 556 |
| Szongpha () | 송파구 | 松坡區 | 33,87 | 673 115 | 634 941 | 667 960 |
| Tobong () | 도봉구 | 道峰區 | 20,70 | 362 270 | 340 095 | 325 257 |
| Tongdemun () | 동대문구 | 東大門區 | 14,21 | 363 258 | 364 787 | 342 837 |
| Tongdzsak () | 동작구 | 銅雀區 | 16,35 | 405 491 | 407 894 | 391 220 |
| Unphjong () | 은평구 | 恩平區 | 29,70 | 501 480 | 478 374 | 479 835 |
A Csoszon ()-korban a várost a Hanszongbu (한성부, ) irányította, melynek élén a polgármesternek megfelelő phanjun (판윤, ) állt.[44] A japán uralom idején a városvezetés neve Kjongszongbu (경성부, ) volt. A város az amerikai katonai kormány idején, 1946. augusztus 15-én kapta meg a különleges igazgatású független város (특별 자유시, thukpjol-csajusi ()) címet és lett Kjonggi () tartománytól független. 1949. augusztus 15-től különleges igazgatású város.[45][46]
A Szöuli Városi Önkormányzat élén a polgármester áll, akinek két adminisztratív feladatakot ellátó és egy politikai feladatokat ellátó helyettese van.[47] A jogalkotói szerv a Szöuli Városi Tanács, melynek több mint 100 tagja van, akiknek többségét az adott kerület választja meg, 10 főt pedig az arányos képviselet jegyében választanak meg. A tanács élén az elnök áll, akinek két helyettese van. A tanács tagjai állandó bizottságokban vesznek részt.[6][48]
Demográfia
Szöul 2012-ben a legnagyobb népsűrűséggel rendelkező város volt az OECD ázsiai városai között, világviszonylatban pedig a második Párizs után.[49] 2013 decemberében a város lakossága 10,43 millió volt,[50] 1992 óta folyamatosan csökken, melynek okaként a magas költségeket és az elöregedő lakosságot nevezték meg.[51] 2013-ban a lakosok közül 5,15 millió volt férfi és 5,28 millió nő.[50] 2018 decemberére a város lakosságának száma 9,76 millióra csökkent.[52]
2010-ben hivatalos regisztrációk alapján 255 501 külföldi élt a városban,[53] 2011-ben pedig 281 780 fő, akiknek 66%-a (186 631 fő) koreai származású kínai állampolgár volt. A külföldiek második legnagyobb csoportja kínai nemzetiségű (29 901 fő), a harmadik csoport pedig amerikai állampolgár (nem számolva a koreai-amerikaiakat; 9999 fő). A negyedik csoportot a Kínai Köztársaság (Tajvan) állampolgárai alkották (8717 fő).[54] 2013-ban Szöulban 245 680 külföldi élt.[50]
- Szöul népességének változása hivatalos népszámlálási adatok alapján
| Lakosok száma | 2 444 874 | 3 470 880 | 6 889 470 | 8 366 756 | 10 627 790 | 10 595 943 | 10 297 004 | 10 575 447 | 9 806 538 | 9 668 465 |
| 1960 | 1965 | 1975 | 1980 | 1990 | 1995 | 2005 | 2010 | 2018 | 2020 |
Vallási élete
A 2005-ös népszámláláskor a város 9,7 millió lakosa közül 5,3 vallotta magát vallásosnak, közülük 1,6 millióan voltak buddhisták, 2,2 millióan vallották magukat protestánsnak, 1,3 millióan római katolikusnak, 12 700 fő konfucianistának, 12 505 fő pedig a cshondoizmus () követőjének. Mintegy 4,3 millió fő nem tartotta magát vallásosnak.[55] Dél-Koreában a kereszténység rendkívüli mértékben növekszik, aminek köszönhetően Szöulban található a világ egyik legnagyobb keresztény gyülekezete: a pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz tartozó Joidói teljes evangéliumi templomnak egymillió tagja van;[56] a világ 11 legnagyobb keresztény gyülekezetéből 10 található a dél-koreai fővárosban.[57]
Ennek megfelelően a városban számos keresztény templomot emeltek, a Mjongdong () székesegyház például 1898-ban készült el, Korea első gótikus stílusú épülete volt.[58] Az első metodista templomot Szöulban 1897-ben emelték, ez a Cshungdong () templom.[58] A Szöuli anglikán székesegyház építésének első fázisa 1926-ban fejeződött be, ezt követően mintegy hetven évig félkész állapotban használták az épületet, majd 1996-ban adták át teljesen.[58] Az ortodox kereszténység gyökerei 1900-ra nyúlnak vissza Koreában, a Mapho () kerületben található Szent Miklós ortodox templom a koreai háború után épült.[58]
A többi valláshoz képest az iszlám híveinek száma viszonylag kevés Koreában, így Szöulban is, ahol az első mecsetet az 1970-es években építették.[59][60] A legtöbb mecset a város Ithevon () negyedében található, ahol sok külföldi lakik.[61]
Gazdasága
Ipar és pénzügy
Szöul Dél-Korea gazdasági és pénzügyi központja, 2006-ban az ország GDP-jének 21%-a került ki innen.[62] 2008-ban a Worldwide Centers of Commerce Index 9. helyre sorolta Szöult a kereskedelmi világvárosok sorában.[63] A Global Financial Centres Index 2012-ben a 6. helyre sorolta Szöult a világ legversenyképesebb városai között,[64][65] a jövőre nézve pedig a 15. helyen rangsorolta a The Economist Intelligence Unit a 2025 legversenyképesebb városai listában.[66]
A hagyományos ipari ágazatokat fokozatosan felváltotta az elektronika, az informatika és az összeszerelő iparágak,[67][68] azonban az élelmiszeripar és a nyomdaipar továbbra is fontos szerepet játszik Szöul gazdaságában.[67] Itt található a Samsung, az LG Group, a Hyundai, a Kia és az SK csebol ()vállalatok központja. A jelentős élelmiszeripari vállalatok közé tartozik a Jinro, melynek saját szodzsu ()márkája 2011-ben a világ legtöbbet eladott szeszesitalmárkája lett.[69] Az italgyártók között ugyancsak jelentős a Hite és az Oriental Brewery.[70] Az élelmiszeripari cégek között kiemelkedő a Lotte, a Seoul Dairy Cooperative és a Nongshim Group.[71]
Szöul pénzügyi központja az 1980-as évek óta[72] Joido () szigete a Han folyón, ahonnan azonban a 2010-es években egyre inkább kiköltöznek a vállalatok a magas bérleti költségek miatt.[73] Itt található a Koreai Értéktőzsde (KRX) szöuli kirendeltsége, mely a KOSDAQ részvénytőzsdéért felelős.[74]
A városban található több nagy bank székhelye is, például a nemzeti bank Bank of Korea, a Shinhan Bank, a Korea Exchange Bank, az Industrial Bank of Korea vagy a Korea Development Bank.[75] Utóbbinak Magyarországon is van fiókja. A külföldi bankok közül jelen van többek között a Standard Chartered, a Citibank és a HSBC.[76] A Shinhan Bank Korea legrégebbi bankja, 1897-ben alapították Hanszong () néven.[77][78]
2013-ban a városban 210 000 munkanélkülit tartottak nyilván, csaknem 50%-uk a 30-59 éves korosztályból került ki.[79]
Vásárlás
Dél-Korea legnagyobb kis- és nagykereskedelmi piaca, a Tongdemun () piac Szöulban található.[80] A népszerű vásárló és szórakoztató központok közé tartozik Mjongdong (),[81] a közeli Namdemun () piac pedig a város legrégebb óta folyamatosan működő piaca.[82] Sincshon ()ban főleg a fiatalok, egyetemisták szeretnek vásárolni.[83]
Inszadong () a művészeti vásárok helyszíne, itt hagyományos és modern művészeti alkotásokat lehet vásárolni.[84] A hvangak-tong ()i bolhapiacon és a Csanganphjong () bolhapiacon régiségeket árulnak.[85][86]
Ithevon () a külföldi turisták és a városban állomásozó amerikai katonák által leginkább frekventált negyed.[87] Szöul leggazdagabb negyedének Kangnam ()ot tartják,[87] itt található például a COEX Mall. A Jongszan elektronikai piac Ázsia legnagyobb, elektronikai termékeket árusító piaca.[88]
Szöul egyik legnagyobb bevásárló központja a Times Square, amely a világ egyik legnagyobb normálfilmes mozivásznával rendelkezik.[89] A világ legnagyobb mozivászna is itt található, a Lotte Cinema World Towerben, mely Szongpha () kerületben található.[90]
Városkép
A Csoszon ()-dinasztia fővárosaként Szöul (akkoriban Hanszong ()) gondosan megtervezett város volt, melyet 17 kilométer hosszú erődfal vett körül[91] négy fő kapuval és négy mellékkapuval.[92] Az utcák, épületek, paloták és a városfal elhelyezkedését is a fengsuj elvei alapján alkották meg.[93] Szöul öt királyi palotája – a Cshangdokkung (), a Cshanggjonggung (), a Tokszugung (), a Kjongbokkung () és a Kjonghigung () – Csongno () és Csung () kerületekben található. A Cshangdokkung () palotaegyüttes 1997 óta az UNESCO világörökség része.[94]
A város felépítése jelentősen nem változott egészen a japán uralomig a 20. század elején. Szöult kettészeli a Han folyó, az északi részen találhatóak a régi város maradványai, míg a déli részen a modern negyedek.[91] Évszázadokon át a kelet-nyugati irányban futó Csongno () út volt a város fő ütőere és kereskedelmi központja,[93][95] ezen az úton található a Posingak () harangtorony, a haranggal jelezték régen a kapuk nyitását és zárását reggel és este.[31] A japán uralom idején ehhez a főúthoz hozzáadtak egy észak-déli irányban futó főtengelyt. A hagyományos koreai lakóházak régen „ㄱ”, „ㄷ” és „ㅁ” formákban csoportosultak, ez az elrendezés a modern épületekre már nem érvényes.[93] A régi negyedek lakóházaiból kevés maradt fenn Szöulban,[93] többségük a Pukcshon () hanokfaluban található Csongno () kerületben.
A modern építészet tekintetében Szöulban számos felhőkarcoló található, a legmagasabb ezek közül az International Finance Center Seoul, 279 méterrel.[96] Ennél csaknem kétszer magasabb lesz a Lotte World Tower, melyet 2011-ben kezdtek építeni és 2016-ra fejeznek be.[97] A nevezetes modern épületek közé tartozik még a Tower Palace, az N Seoul Tower, a World Trade Center Seoul, a COEX Mall, a 63 Building, a Dongdaemun Design Plaza & Park, amelyet Zaha Hadid tervezett,[98] vagy a szöuli városháza új épülete, ami Yoo Kerl munkája.[99]
2010-ben Szöul a világ dizájnfővárosa volt.[100]
Kultúra
Műemlékek
Szöul több építménye is szerepel az UNESCO világörökségi listáján, illetve a javasolt helyszínek listáján: a Cshangdokkung () palotaegyüttes 1997-ben, a Csongmjo ()-szentély 1995-ben került védelem alá. A Csoszon ()-dinasztia királysírjainak egy része a város területén található, ezek szintén a világörökség részét képezik. A javasolt helyszínek között szerepel Szöul erődfala.[101] A kulturális örökségvédelmi program keretében számos épület kapott helyi jellegű védelmet is, például a Nakszongde () park vagy Han Gjuszol () arisztokrata háza, utóbbi néprajzi örökség.[102]
Színházak és mozik
A Koreai Nemzeti Színházat Ázsia első nemzeti színházaként, 1950-ben alapították. Négy terme közül a legnagyobb mintegy 1500 fő befogadására alkalmas.[103] A Szedzsong () Központot 1978-ban hozták létre, Szöul legnagyobb kulturális-művészeti központja, nagyterme 3000 fős, színházi előadások mellett koncerteket, balettelőadásokat, musicaleket is mutatnak be itt, de moziterme és kiállítóterme is van.[104] Ezen felül több kisebb színház található a városban, például a musicaleket bemutató Charlotte Theater Szongpha () kerületben, mely Korea első, nyugati értelemben vett színháza volt.[105]
Szöulban számos mozi található, egy részük független, kisebb mozi, más részük olyan nagy multiplex-láncokhoz tartozik, mint a CJ CGV – mely Dél-Korea legnagyobb multiplex-hálózata[106] – a Lotte Cinema és a Megabox. A legtöbb multiplex mozi a népszerű kerületekben található, egy-egy mozijuk akár 10-20 teremmel is üzemel. Szöul első mozija a Seoul Cinema volt, mely 1907-ben nyílt meg.[107] A világ legnagyobb mozivászna is Szöulban található, a Lotte Cinema World Towerben.[90]
Múzeumok
.jpg)
Szöulban 2013-ban 115 múzeumot tartottak nyilván, ezek közül 24 volt állami finanszírozású.[108] A Koreai Nemzeti Múzeumot 1945-ben alapították, 2011-ben a világ 9. leglátogatottabb múzeuma volt,[109] mintegy 220 000 kiállítási tárggyal rendelkezik.[110] A Nemzeti Néprajzi Múzeum a Kjongbokkung () palotán belül található, és a koreai emberek hétköznapi életét hivatott bemutatni.[111] a Pukcshon () és a Namszangol () hanokfalu a hagyományos koreai hanoképítészetet és a modern idők előtti életmódot mutatja be.[112][113]
A Koreai Háborús Emlékmű neve ellenére valójában múzeum, mely a történelem során elszenvedett különböző háborúknak, csatáknak állít emléket.[114][115] A szodemuni () börtönben a japán megszállás alatt a függetlenségi mozgalomhoz tartozó koreaiakat végezték ki, ma történelmi múzeum működik benne.[116]
A Szöuli Szépművészeti Múzeum a Tokszugung () palota mellett található a Csung () kerületben,[117] az Ilmin Művészeti Múzeum pedig újabb alapítású, a The Dong-a Ilbo napilap korábbi épületében kapott helyet.[118] A Koreai Filmarchívumot 1974-ben hozták létre, a Digital Media Cityben található archívum és múzeum anyagai közül számos régi koreai film az interneten is megnézhető.[119] A Szodemuni () Természettudományi Múzeum az első állami természetrajzi múzeum volt Dél-Koreában.[120] A koreai konyhaművészet iránti érdeklődést több múzeum is kiszolgálja a városban, a Kimcshi ()múzeum a nemzeti ételként számon tartott kimcshi () készítésével, történetével, fajtáival foglalkozik,[121] míg a Ttok () és konyhai eszközök múzeuma a koreai ételkülönlegesség, a ttok () fajtái, valamint az ősi koreai konyhai eszközök világába vezet, mintegy 2000 kiállítási tárggyal.[122]
Parkok
Szöulban számos parkot újonnan alakítottak ki a zöldövezet növelése érdekében. A nagyobb és jelentősebb parkok közé tartozik a Namszan () park, ahol túrázni is lehet; itt található az N Seoul Tower. A Szöuli erdőt 2005-ben hozták létre a New York-i Central Park mintájára, mintegy 1,15 millió m²-en, madárlessel, botanikus kerttel, tematikus parkrészekkel, játszóterekkel, üvegházakkal, vízeséssel. Az Álomerdő Szöul negyedik legnagyobb parkja, 662 627 m²-en terül el klasszikus koreai pavilonokkal, vadvirágkertekkel.[123]
Az Olimpiai park az 1988. évi nyári olimpiai játékok helyszíne volt, a sportlétesítmények egy részét ma más célra is használják, például koncerteket szerveznek ide. A parkban gyakran forgatnak reklámfilmeket, televíziós sorozatok jeleneteit. A Világbajnokság-parkot a 2002-es labdarúgó-világbajnokság tiszteletére építették, Szöul legnagyobb területű parkja, mely öt kisebb parkból áll.[123]
A Thapkol () park Szöul (és egyben Korea) legrégebbi városi parkja, 1897-ben hozták létre. Itt áll a Vongaksza () pagoda, Dél-Korea 2. számú nemzeti kincse.[123] Szöul fontos pihenőhelye a Cshonggjecshon (), a Han folyóba ömlő 11 kilométer hosszú patak a város szívében. 2005-ig beton fedte, ekkor alakították át sétálóvá, hidakkal, csobogókkal, szökőkutakkal. A szerelmespárok kedvenc találkahelye.[124][125]
A Han folyó partján számos kisebb-nagyobb park is található, kerékpárutakkal.[126]
Szöulban van a világ legnagyobb beltéri élményparkja, a Lotte World szórakoztató központban.[127]
Rendezvények
Szöulban számos rendezvényt szerveznek, vannak közöttük szezonális és ismétlődő fesztiválok, különleges bemutatók, és kifejezetten a turisták számára szervezett előadások, melyek koreai szokásokat elevenítenek fel. A fesztiválok közül jelentős a Hi! Seoul Festival, mely a világ egyik legnagyobb szabású fesztiválja, átlagosan 1,5 millió nézővel, melyet ősszel rendeznek meg, több száz előadóművész részvételével.[128] A Hangang Joido () tavaszi virágfesztivál keretében a Han folyó mentén virágzó mintegy 1600 Prunus × yedoensis cseresznyefához vándorolnak ki a helybéliek.[129]
A K-pop rajongói számára a város több rendezvényt is kínál, minden évben megrendezésre kerül a K-Pop Cover Dance Festival, melyre a világ minden tájáról jelentkeznek amatőr tánccsapatok, akik híres K-pop-dalok koreográfiáit dolgozzák fel.[130] Az 1994 óta megrendezett Dream Concert koncerten válogatott K-pop-sztárok lépnek fel.[131] Ezen felül több, egyszeri K-pop-fesztivált is tartanak minden évben, a különböző televíziócsatornák rendezésében.
A buddhista ünnepek közé tartozik a Lótuszlámpás-fesztivál, melynek során a résztvevők lámpásokkal vonulnak végig a Tongdemun () kaputól a Csogjesza () templomig.[132] A konfuciánus rituálékat követő ünnepek közé tartozik a Csongmjo cserje (), melyet május első vasárnapján tartanak. A rituálé során a Csoszon ()-dinasztia királyai és királynéi előtt tesznek tiszteletet. A rituálé az UNESCO szellemi örökségi listáján is szerepel, emellett kiemelten kezelt koreai szellemi örökség.[133] Szeptember harmadik vasárnapján tartják a Szadzsik tedzse () (사직대제) rituálét, melynek keretében hagyományosan a föld és a gabona istenségeinek ajánlanak fel ételt és italt az ország népének jólétéért imádkozva.[134] Ugyancsak a hagyományőrző ceremóniák része az őrségváltás, melyet 1496-tól tartottak a Kjongbokkung () palota főkapuja előtt. 1996 óta elevenítik fel a hagyományt.[135] Az Unhjongung () palotában minden tavasszal és ősszel megrendezik Kodzsong () császár és Min királyné esküvőjének rekonstruált előadását, mellyel a koreai királyi ceremóniákat kívánja a város bemutatni az érdeklődőknek.[136]
-
Hangang Joido () tavaszi virágfesztivál
-
Akrobaták a 2006-os Hi! Seoul Festival egyik előadásán
-
A Dal Shabet együttes a 2011-es MTV Cyworld Dream Music Festival rendezvényen
-
-
Kodzsong () császár és Min császárné esküvőjének rekonstrukciója 2006-ban
.jpg)
Éjszakai élet
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Államfő
Államforma
Április
Árvíz
Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés
Ázsiai Fejlesztési Bank
Észak-Cshungcshong
Észak-Csolla
Észak-Kjongszang
Észak-Korea
.kr
1395
1945
1948
1950
2018
668
Alapjövedelem Párt
Alkotmány
Alkotmánybíróság
Amerikai dollár
Amerikai Egyesült Államok
Angol nyelv
Arányos képviselet
Ateizmus
Augusztus
Augusztus 15.
A koreai nyelv átdolgozott latin betűs átírása
A korona hercege
Békeház
Barabás Kiss Zoltán
Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
Bogdán Gergő
Bruttó hazai termék
Bruttó nemzeti termék
Buddhizmus
Csedzsu-sziget
Cshö szukpin
Cshangvon
Csifó Dorina
Csongdzso koreai király
Csoszon
Csuja Imre
Cusima
Dél-Cshungcshong
Dél-Csolla
Dél-Kjongszang
Dél-Korea
Dél-koreai von
Dél-Korea címere
Dél-Korea délnyugati partvidéke menti árapályövi síkságok
Dél-Korea elnökeinek listája
Dél-Korea hadereje
Dél-Korea himnusza
Dél-Korea közigazgatása
Dél-Korea miniszterelnökeinek listája
Dél-Korea nemzeti parkjainak listája
Dél-Korea történelme
Dél-Korea tartományai
Dél-Korea városai
Dél-Korea zászlaja
December
Demokratikus Összefogás Pártja (Dél-Korea)
Egészségügyi Világszervezet
Egyesült Nemzetek Szervezete
Egyetemes Postaegyesület
Egyezményes koordinált világidő
Emberi fejlettségi index
Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg
Fájl:Daegu from Migliore.jpg
Fájl:Emblem of South Korea.svg
Fájl:Flag of Korea (1882–1910).svg
.svg&veda=1546){kind=link}
Fájl:Flag of South Korea.svg
Fájl:Flag of the king of Joseon.svg
Fájl:Iszan.jpg
Fájl:Kelet-Ázsia-portál.svg
Fájl:Korea-Seosan-Sea on the ebb-01.jpg
Fájl:Korea-Seoul-Blue House (Cheongwadae) Reception Center 0688&9-07 cropped.jpg
_Reception_Center_0688%269-07_cropped.jpg&veda=1546){kind=link}
Fájl:KOR orthographic.svg
Fájl:Nampo-dong.jpg
Fájl:Pieup base.svg
Fájl:Population density of South Korea provinces.png
Fájl:Question book-new.svg
Fájl:Searchtool right.svg
Fájl:Seoul Cityscape From the Sky Park (6907573433).jpg
.jpg&veda=1546){kind=link}
Fájl:Songdo Lake Park 20080927.jpg
Fájl:South Korea location map.svg
Fájl:South Korea physical map.svg
Fájl:South Korea Supreme Court.jpg
Földrajzi koordináta-rendszer
Földrengés
Főváros
F. Nagy Erika
Február
G20
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Gneisz
Gránit
Gyurity István
Halla-hegy
Handzsa
Hangul
Han (folyó, Korea)
Han Dokszu
Hivatalos nyelv
I-dinasztia
I. e. 11. század
I. e. 194
Időzóna
Igazság Párt (Dél-Korea)
Incshon
Interpol
ISO 4217
Iszlám
Izaura TV
Július
Június
Január
Japán
Japán-tenger
Jobb és bal oldali közlekedés
Joido
Jongdzso koreai király
Jun Szogjol
Kék Ház
Kína
Kínai írás
Kínai kultúra
Középkor
Közlekedés
Köztársaság
Kangvon (Dél-Korea)
Karácsonyi Zoltán
Kelet-Ázsia
Kelet-kínai-tenger
Kereskedelmi Világszervezet
Kereszténység
Kim Dzsongil
Kim Dzsongun
Kjonggi
Kodzsoszon
Konfucianizmus
Kontinentális éghajlat
Korea-közi találkozók
Koreai-félsziget
Koreai-szoros
Koreai buddhizmus
Koreai Császárság
Koreai demilitarizált övezet
Koreai dorama
Koreai háború
Koreai nyelv
Koreai sámánizmus
Korea (történelmi)
Korea a Japán Birodalom részeként
Korea földrajza
Korea történelme
Korhatár-besorolás#12
Korjo
Kormányfő
Korszakváltás Párt
Kukhö
Kvangdzsu
Legfelső szintű tartomány
Liberális demokrácia
Május
Március
Második világháború
Mássalhangzó
Mérsékelt éghajlat
M1 (televízióadó)
Magánhangzó
Magyarország
MBC (Dél-Korea)
Meteorológiai Világszervezet
Mihályi Győző
Monszun
Mun Dzsein
Népsűrűség
Naktong
Nemzeti himnusz
Nemzeti mottók listája
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Nemzetközi Energiaügynökség
Nemzetközi gépkocsijelek listája
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
November
No Muhjon
Október
Országhívószámok listája
Országok GDP szerinti listája (nominális)
Országok népesség szerinti listája
Országok terület szerinti listája
Polgári Erő Pártja
Portál:Kelet-Ázsia
Portál:Korea
Prekambrium
Protestantizmus
Puszan
Q467896
Római katolikus egyház
Ruttkay Laura
Sánta Annamária
Sárga-tenger
Sablon:Televíziós műsor infobox
Silla (ókori királyság)
Sipos Eszter Anna
Straub Norbert
Szél
Szótag
Szöul
Szövetséges hatalmak a második világháborúban
Szaguk
Szedzsong (település)
Szedzsong koreai király
Szeptember
Szersén Gyula
Szobek-hegység
Szubtrópusok
Szukcsong koreai király
Szuvon
Tűzhányó
Takátsy Péter
Tangun kodzsoszoni király
Tedzson
Tegu
Thebek-hegység
Trópusi ciklon
Ullung-sziget
Ulszan
UNESCO
Vásárlóerő-paritás
Vízummentességi program
Vallásszabadság
Vanggva na
Varga Gábor (színművész)
Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
Világörökség
Villamos hálózat
Von buddhizmus
Wikimédia Commons
Yongin MBC Daejanggeum Park
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.