A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
 Svédország | |
 | |
| A dalfesztivál svéd nyertesei balról jobbra: A Herreys, Carola, Måns Zelmerlöw, Loreen és Björn Ulvaeus (ABBA) | |
| Adatok | |
| Műsorsugárzó |
 |
| Nemzeti válogatók | Melodifestivalen (1959–1963, 1965–1969, 1971–1975, 1977–) |
| Belső kiválasztás | 1958 |
| Részvételek és eredmények | |
| Részvételek | 61 (60 döntő) |
| Első részvétel | 1958 |
| Legjobb eredmény | 1. (1974, 1984, 1991, 1999, 2012, 2015) |
| Legrosszabb eredmény | utolsó (1963, 1977) |
| Összpontszám a döntőkben 2004 óta | 3463 (1.) |
| Külső hivatkozások | |
| Honlap |
Az SVT eurovíziós honlapja Svédország profilja a eurovision.tv-n |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Svédország eddig hatvanegy alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.
A svéd műsorsugárzó a Sveriges Television (SVT), amely 1950-ben alapító tagja volt az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1958-ban vett részt először a versenyen.
Története
Évről évre
Svédország 1958-ban csatlakozott először a versenyhez. A debütáláson elért negyedik helyet kevésbé jó szereplések követték. 1963-ban először végeztek az utolsó helyen, ráadásul pont nélkül. A rossz eredmény után a svéd előadók bojkottálták a versenyt, így az SVT kénytelen volt visszalépni, de közvetítették a versenyt, és a következő évben ismét részt vettek. 1966-ban érték el első sikerüket, amikor a második helyen végeztek, bár a luxemburgi közönség a szavazás alatt többször is kifejezte nemtetszését,[1] ugyanis tizenhat pontjukból tizenötöt skandináv szomszédjaikól, Norvégiától, Dániától és Finnországtól kaptak. Az 1970-es Eurovíziós Dalfesztivált a többi skandináv országgal, illetve Ausztriával és Portugáliával közösen bojkottálták, mert elégedetlenek voltak az előző évi négyes holtversennyel, de a következő versenyen már ismét részt vettek. Ezekben az években egy kivétellel mindig sikerült az első tízben végezniük. A jó eredmények az ABBA 1974-es győzelmével teljesedtek ki, első alkalommal tudták megnyerni a versenyt, így az 1975-ös fesztivált ők rendezhették. A rendezés nagyon megviselte pénzügyileg a svéd tévét, emiatt 1976-ban nem vettek részt, és nem is közvetítették. Ekkor vezette be az EBU azt a szabályt, hogy mindegyik országnak fizetnie kellett a részvételért, ezzel hozzájárulva a verseny megrendezésének költségeihez.
Az ABBA sikere után kudarcok következtek. 1977-ben másodszor végeztek az utolsó helyen, és a következő indulók sem értek el jobb eredményeket. 1982-ben a Kikki Danielsson és Elisabeth Andreassen alkotta Chips együttes ABBA-stílusú dalának nyolcadik helye volt az első igazán jó szereplés 1975 óta. A következő évben egy tizenhat éves lány, Carola Häggkvist egyedülálló módon maximális pontszámmal nyerte meg a svéd nemzeti döntőt. A müncheni fesztivál minden idők legnézettebb műsora a svéd televíziózás történetében. Carola harmadik helyét újabb sikerek követték: 1984-ben az aranycipőikről emlékezetes Herreys-fivérek Svédország második győzelmét érték el, majd Kikki Danielsson hazai pályán egy újabb harmadik helyet szerzett.
A sikersorozat ezután tovább folytatódott. 1988 után csak húsz évvel később, 2008-ban fordult elő először, hogy egymást követő két évben az első tízen kívül végeztek. 1991-ben ismét Carola képviselte az országot. A francia indulóval holtversenyben végzett az élen, de a szabályok értelmében őt hirdették ki győztesnek, így Svédország harmadik győzelmét érte el. Hazai pályán azonban nagy csalódás érte őket: Christer Björkman (aki a 2010-es években a svéd nemzeti döntő főszervezője volt), az utolsó előtti helyen végzett, a házigazda 1958 óta nem szerepelt ilyen rosszul. A kudarcot hamar feledtették az újabb sikerek. Az 1993-ban bevezetett és 2003-ig érvényben lévő kieséses rendszer alatt Horvátország és Málta mellett az egyetlenek, akik egyszer sem estek ki. 1995-ben és 1996-ban két egymást követő évben lettek harmadikak kereken száz ponttal. A következő évben Svédország egyike volt annak az öt országnak, melyek először vezették be a telefonos szavazást a zsűri helyett. 1999-ben aratták negyedik győzelmüket Charlotte Perrellinek köszönhetően. Take Me To Your Heaven című dalán egyértelműen érződött az ABBA nagy hatása a svéd zenére, mely stílus későbbi dalaikra is jellemző.[2]
A 2000-es évek újabb jó eredményeket hoztak. Bár dobogós helyet nem értek el, négyszer is az ötödik helyen végeztek. A 2005-ös csalódást keltő tizenkilencedik hely 1997 óta az első alkalom volt, hogy az első tízen kívül zártak. 2006-ban Carola tizenöt évvel győzelme után visszatért, harmadik és első helye után ezúttal az ötödik helyen végzett. A jó eredményt két kudarc követte: 2007-ben és 2008-ban egyaránt a tizennyolcadik helyen zártak. Különösen nagy csalódás volt a 2008-as rossz szereplés, hiszen az 1999-ben győztes Charlotte Perrelli korábban oly sikeres, jellegzetesen svéd stílusú dalát előzetesen az élmezőnybe várták.[3] Mint később kiderült az elődöntőben is csak a tizenkettedik helyen végzett, és az akkor bevezetett zsűri szabadkártyának köszönhetően jutott a döntőbe. A 2009-es versenyen egy operaénekesnő, Malena Ernman képviselte a svéd színeket. Az elődöntőből a negyedik helyen jutott tovább, de a döntőben csak a huszonegyedik helyen végzett, és ezzel a szerepléssel háromévesre nyúlt Svédország rossz sorozata.
A következő évben az elődöntőből sem sikerült továbbjutniuk: ezzel 1976 óta először nem volt ott Svédország a dalfesztivál döntőjében. A rossz sorozat a 2011-es harmadik helyezéssel szakadt meg, 2012-ben pedig ötödik győzelmüket érték el. 2013-ban hazai pályán a 14. helyen végeztek, majd a következő évben harmadikok lettek. 2015-ben megszerezték hatodik győzelmüket minden idők harmadik legmagasabb pontszámával. A következő hazai rendezésű Eurovízión az 5. helyet szerezték meg, ahogyan a következő évben is Kijevben. 2018-ban hetedikként végeztek, majd egy évre rá ismét ötödikként.
2020-ban a The Mamas képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. A svéd műsorsugárzó által rendezett válogatóversenyben újra szerepeltek, de végül a nézőktől és a nemzetközi zsűritől nem kaptak újabb lehetőséget az ország képviseletére a következő évben. 2021-ben ismét sikeresen továbbjutottak a döntőbe, viszont 2013 után először nem jutottak be a legjobb tíz közé, összesítésben 14.-ek lettek. 2022-ben a siker folytatódott, negyedikek lettek a döntőben.
Nyelvhasználat
Svédország eddigi hatvanegy versenydalából harmincnégy svéd nyelvű, huszonhat angol nyelvű, egy pedig angol és francia kevert nyelvű volt.[4]
A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra, de az előadók számára magától értetődő volt, hogy saját nyelvükön énekeljenek. Azonban 1965-ben a svéd dalt angol nyelven adták elő. Az ellenkezés miatt a következő évtől az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Svédország indulóinak svéd nyelven.
1973 és 1976 között rövid időre megszüntették az erre vonatkozó szabályt, ezekben az években mindegyik svéd induló angol nyelven énekelt. Ekkor érték el első győzelmüket, az ABBA Waterloo című dalával, de 1977-ben ismét érvénybe lépett a nyelvi szabály. Svéd nyelvű dallal 1984-ben és 1991-ben tudták megnyerni a versenyt. A nyelvhasználatot korlátozó szabályt 1999-ben véglegesen eltörölték, ebben az évben szerezték meg negyedik győzelmüket. Azóta minden évben angol nyelvű dalokkal neveztek, kivéve 2009-ben, amikor angol és francia kevert nyelvű dalt küldtek.
Nemzeti döntő
.jpg)
A svéd nemzeti döntő a Melodifestivalen (A dalfesztivál) nevet viseli, és először 1959-ben rendezték meg. Azóta csak három évben maradt el: 1964-ben, 1970-ben és 1976-ban, amikor Svédország nem vett részt a dalversenyen. 1999-ig szakmai zsűri választotta ki a nyerteseket, azóta a nézők is részt vesznek a döntésben telefonos szavazás segítségével. Korábban tizenkettő, különböző előadók által előadott dal versenyzett, majd 2002-ben vezették be a ma is használatban lévő formátumot, mellyel hathetessé vált a verseny. A benevezett dalokból egy zsűri harminckettőt választ ki, melyeket négy elődöntőbe osztanak szét. Az elődöntőket hetente tartják egy-egy svéd városban, ahol a nyolc dalból kettő továbbjut a döntőbe, kettő a vigaszágra kerül, a másik négy pedig kiesik a versenyből. A négy elődöntő után az ötödik héten a vigaszágas dalok közül még kettő csatlakozik a döntőhöz. A 2009-ben bevezetett újítás értelmében egy nemzetközi zsűri a kiesett dalok közül kiválaszt egy tizenegyedik döntőst. A döntőben tizenegy regionális zsűri, illetve a nézők telefonos szavazatai alakítják ki a végeredményt, és a győztes képviselheti Svédországot az Eurovíziós Dalversenyen.
A 2000-es években a Melodifestivalen a svéd televíziózás legnézettebb műsorává vált: a 2007-es döntő körülbelül négymillió svéd televíziónézőt vonzott, valamint külföldről is sokan követik a versenyt az internetes közvetítésnek köszönhetően.[5] Emellett nagy hatással van a svéd zenei életre: a nevezett dalok száma évről évre nő, 2006-ban már elérte a 3300-at,[6] és a verseny után a slágerlistákat elárasztják a nemzeti döntő dalai.[7]
Résztvevők
Szavazástörténet
1958–2022
|
Svédország a következő országoknak adta a legtöbb pontot az elődöntőben:
|
Svédország a következő országoktól kapta a legtöbb pontot az elődöntőben:
|
Svédország még sosem adott pontot az elődöntőben a következő országoknak: Monaco, San Marino
.JPG&veda=3233){kind=link}
.jpg&veda=3233){kind=link}
.jpg&veda=3233){kind=link}
.JPG&veda=3233){kind=link}
.jpg&veda=3233){kind=link}
.JPG&veda=3233){kind=link}
