Pogány Judit
Az Örkény István Színház oldalán
Született	1944. szeptember 10. (78 éves)[1] Kaposvár[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Koltai Róbert (1971–2006)
Gyermekei	P. Koltai Gábor
Foglalkozása	színész filmszínész
Iskolái	Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1978) Arany Oroszlán díj (1979) Magyarország Érdemes Művésze díj (1987) Hekuba-díj (1997) Gábor Miklós-díj (2007) Kossuth-díj (2008) Hazám-díj (2014) Pünkösti Andor-díj (2022)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Aktív évek	1965–
Híres szerepei	Rozi A legényanya Bajuszné Megy a gőzös Erna Elnöknők Orbánné Macskajáték
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogány Judit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pogány Judit (Kaposvár, 1944. szeptember 10. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életútja

Az első 18 év

Kora gyermekéveit – bátyjával együtt – Kaposváron töltötte. 8 és fél éves korában elveszítette édesapját, Pogány Gyulát, ekkor édesanyja (Beyer Anna)^[3] már súlyos beteg volt.^[4] Testvérével együtt gyámszülőkhöz került Budapestre, akik két édesgyermekük mellett kitanították és felnevelték őket. Pici gyerekkora óta vonzódott a színház, a versek világához, a Békéscsabán eltöltött középiskolás évei alatt számtalan helyi és országos szavalóversenyen sikerrel indult.^[5]

Kaposvári évek: 1965-től 1978-ig

A közgazdasági technikum elvégzése után jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol az első rostán eltanácsolták. Nyilatkozataiban említette, hogy igazat ad a felvételiztető vizsgabizottságnak, jelentéktelen kislányként közhelyes versekkel próbálkozott.

Érettségi után visszaköltözött Kaposvárra, és másfél évig a Kaposvári Megyei Bíróságon adminisztrátorként dolgozott. Munka mellett Takács László segédrendező amatőr színjátszókörében játszott el néhány szerepet. 1965-ben a csoport fellépett az országos Ki mit tud?-on, és bekerült a döntőbe. Produkciójukat a kaposvári Csiky Gergely Színház vezetése is látta, készülő új előadásukba fiatal lányokat kerestek, melybe Pogány Juditot is meghívták. Meghallgatás után segédszínészi állást ajánlottak számára, melyet rögtön elfogadott.

Először a kórus és tánckar tagja volt, később kisebb prózai szerepeket játszott. Ebben az időszakban ismerkedett meg későbbi férjével, Koltai Róbert színművésszel, aki ekkor már a színház tagja volt. Az igazi áttörést színészi pályájában az 1968–1969-es évad hozta el, amikor Zsámbéki Gábor friss diplomás rendezőként Kaposvárra szerződött, és szerepet adott Pogány Juditnak a Várj míg sötét lesz című színdarabban.

A következő, 1969–1970-es évadtól elindult színházi karrierje: Csorba István rendezésében a Hamupipőke címszerepét alakította, és még ebben az évadban megkapta a színész minősítést.

1971-ben összeházasodott Koltai Róberttel, a következő évben, 1972-ben megszületett a fiuk, Koltai Gábor. Koltai Róberttel való kapcsolata 2006-ban véget ért, el azonban nem váltak.^[8]

1973-tól Ascher Tamás rendezésében a Pinokkió főszerepét játszotta, melyre szülés után napi több órás intenzív edzéssel készült a színésznő, hogy hitelesen keltse életre a szikár fabábu lényét és mozgását. Számtalan szereppel bízták meg a kaposvári évek alatt, többek között Shakespeare Ahogy tetszik című drámájában Rosalindát, Csehov Ivanovjában Anna Petrovnát alakította, mindkettőt Zsámbéki Gábor rendezésében. Sarkadi Imre Oszlopos Simeonjában Zsuzsit, a megalázott, gyilkos nőt keltette életre, a darabot Gazdag Gyula rendezte. Érett, kiforrott művésszé fejlődött, az új rendező generáció legnagyobbjaival dolgozott együtt a kaposvári évek alatt, mint például: Babarczy László, Ascher Tamás, Zsámbéki Gábor.

Elismert filmrendezőkkel forgatott, mint Gazdag Gyula, akinek filmjeiből több tudható meg a Kádár-rendszer valóságáról, mint néhány átfogó szociológiai munkából. A Bástyasétány 74'^[9] című filmet 1974-ben mutatják be, melyben Pogány Judit Bözsi szerepét alakítja. Lugossy Lászlóval^[10] 1975-ben forgatta az Azonosítás^[11] című filmet, mely a következő évben a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve díjat nyert.

1978-ban – 34 évesen – színészi munkáját Jászai Mari-díjjal ismerték el.

Nemzeti Színház, Budapest: 1978-tól 1980-ig

1978-ban Pozsgay Imre kultuszminiszter Zsámbéki Gábort és Ascher Tamást Budapestre, a Nemzeti Színházhoz szerződtette. A Pogány-Koltai házaspár ekkor szintén a Nemzeti Színházhoz szerződött.

A színházban töltött két évad alatt továbbra is Ascherrel, Zsámbékival, valamint Székely Gáborral dolgozott együtt, eljátszotta az Éjjeli menedékhely Natasáját, a Szent György és a sárkány Isbel hercegnőjét, Troilus és Cressida Cassandráját és a Jövedelmező állás Polináját.

Esztergályos Cecília (balra) és Pogány Judit az Ajándék ez a nap című filmben

1978-1979-ben színházi szerepei mellett több TV- és játékfilmben is szerepelt, többek között Gothár Péter rendezésében az Imrében és az Ajándék ez a napban. Ez utóbbi filmben nyújtott szerepformálásáért 1980-ban elnyerte a Magyar Filmkritikusok Nagydíját, a legjobb női alakításért,^[12] valamint a film az 1980-as Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon elsőfilmes kategóriában Arany Oroszlán díjat kapott.

Kaposvári évek másodszor: 1980-tól 1994-ig

1980-tól 14 évadra (1994) ismét visszatért Kaposvárra a Csiky Gergely Színházhoz. A rendszerváltás utáni első önkormányzati ciklusban helyi képviselőként is dolgozott négy évig Kaposváron, Babarczy László akkori kaposvári színi igazgató kérésére.^[13]

Budapesti évek: 1994-től

1994 óta szabadfoglalkozású, elsősorban az Örkény István Színházban és a József Attila Színházban lép fel. Vendégként többször fellépett a budapesti Katona József Színházban is. Itt játssza az 1996. május 18-i bemutató óta Werner Schwab Elnöknők című darabjának egyik főszerepét. 2004-től az Örkény Színház tagja.^[14]

Hobbi, kikapcsolódás

Hatalmas – közel 500 darabos – bohócgyűjteménye van. Hitvallása szerint azért vonzódik a bohócokhoz, mert a játék, az öröm és egyben a szomorúság megtestesítői, akár a színészek. Híres állatbarát, apró gyermekként is nagyon sok jószággal - a madárkáktól kezdve a kutyákon át - vette körül magát.

Mind tragikus, mind komikus szerepeket játszik. Számos filmben is szerepelt mint színész, és szinkronhangként is emlékezetes perceket szerzett a nagyközönségnek (például mint a kis Vuk (1981) vagy Szaffi). A Pom Pom meséi című filmben több mint száz; a 2010-ben bemutatott Bogyó és Babóca című mesesorozatban több mint hetven hangon szólal meg.^[15]

Évek óta Szigetszentmiklós lakója.^[16]

Színházi szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 149. Ugyanitt hatvanhat színházi fotón is látható.^[17]

Színházi szerepeinek többségét a groteszk és esendő hősnők jellemrajza teszi ki, alakításain keresztül olyan személyiségek elfogadtatására törekszik, akik messze állnak az idealizált, hibátlan karakterektől. Rendkívül kíméletlen önmagával, kifejezetten objektíven látja szerepformálását: egészen addig csiszolja karakterét, míg úgy nem érzi, hogy igazán életre kelt az általa alakított figura. Híres szinte önmarcangoló, lelkiismeretes felkészüléséről, mindig a teljes és hiteles alakításra törekszik.