A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij | |
Nyikolaj Osztrovszkij (1935) | |
Élete | |
Született | 1904. szeptember 29. Orosz Birodalom, Vilija |
Elhunyt | 1936. december 22. (32 évesen) Szovjetunió, Moszkva |
Sírhely | Novogyevicsi temető |
Nemzetiség | orosz |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény |
Irodalmi irányzat | szocialista realista |
Fontosabb művei | Az acélt megedzik |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | Lenin-rend (1935) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij témájú médiaállományokat. |
Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij (oroszul: Николай Алексеевич Островский; Vilija, Ukrajna, 1904. szeptember 29. – Moszkva, Szovjetunió, 1936. december 22.) szovjet szocialista realista író.
Élete
Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij 1904. szeptember 29-én Vilijában, egy kis ukrán faluban született. Munkáscsaládban született, a megélhetéséért már kisgyermekkorától dolgoznia kellett. Az alapfokú iskoláit kivételes képességeinek köszönhetően már 9 évesen (1913-ban) befejezte. A családja ezután Sepetovkába költözött. Osztrovszkij két évig párhuzamosan tanult és dolgozott is egyszerre (1915–1917). Konyhai kisegítő, kazánfűtő, műszerésztanonc majd villanyszerelő is volt.
Az első világháború alatt a német megszállás idején részt vett az ellenállásban (1918–1919), 1919-ben belépett a Komszomolba, csatlakozott a sepetovkai Forradalmi Bizottmányhoz. Önkéntesként harcolt a fehérek ellen a Vörös Hadsereg 1. lovashadseregében is, 1920-ban súlyosan megsebesült. Részleges felépülése után elektrotechnikusi képesítést szerzett.
1921-től villanyszerelőként dolgozott Kijevben, itt Komszomol-titkárként is tevékenykedett. Mivel reumában és tífuszban szenvedett, ezért az Azovi-tengerhez küldték kezelésre. A munkavégzésre alkalmatlannak nyilvánították, de ő továbbra is dolgozni akart. 1923-ban komisszár a Vörös Hadsereg egyik kiképző zászlóaljánál és Komszomol-titkár Nyugat-Ukrajnában. 1924-ben belépett a kommunista pártba.
1926-ban ismét szanatóriumban kezelték a Krím-félszigeten. 1926 decemberére súlyos betegsége gyakorlatilag ágyhoz kötötte. 1927-től 1929-ig Osztrovszkij levelező tagozaton a moszkvai Szverdlov Egyetemen tanult. 1929 augusztusban elveszítette a látását. A mozdulatlanságra és a vakságra ítélt ember 1930-ban kezdett el dolgozni első regényén: Az acélt megedzik címűn. Cikkeket írt napilapok és folyóiratok számára, gyakran szerepelt rádióműsorokban.
1932 áprilisában tagja lett a Proletár Írók Szövetsége moszkvai tagozatának, és 1934 júniusában belépett a Szovjet Írók Szövetségébe. 1935. október 1-jén elnyerte a Lenin-rendet.
Sok szenvedés után (bénultság, vakság, a tífusz szövődményei) 1936. december 22-én halt meg 32 éves korában.
Művei
- Az acélt megedzik (Как закалялась сталь) (1930–1934)
- A vihar szülöttei (Рождённые бурей) (1936)
- Az élet lángja. Levelek, beszédek, cikkek; ford. S. Nyírő József; Ifjúsági, Bp., 1955
Magyarul
- Nikoláj Osztrovszkijː A vihar szülötte; ford. Pénzes Géza; Cserépfalvi, Bp., 1945
- Nikoláj Osztrovszkijː Az acélt megedzik; ford. Amalia Joszifovna Steiner, Pénzes Géza; Cserépfalvi, Bp., 1946
- Nikolaj Osztrovszkijː Hogyan edzették meg az acélt; Ragyanszka Skola, Kijev, 1948 (Iskolai könyvtár)
- Nikolaj Ostrovskijː Az acélt megedzik. 1. r.; Bratsztvo-Jedinsztvo, Noviszád, 1949
- N. Ostrovskijː Az acélt megedzik; ford. Radó György, Kerek Ernő; Szikra, Bp., 1950
- A vihar szülötte; ford. Kerek Ernő; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1951
- Az élet lángja. Levelek, beszédek, cikkek; ford. Nyírő József; Ifjúsági Kiadó, Bp., 1955
- Így edződött az acél; Ifjúsági, Bukarest, 1959
Az acélt megedzik (filmek)
- 1942: Az acélt megedzik (Как закалялась сталь) 1937–38 telén – Nyikolaj Osztrovszkij: Az acélt megedzik című regényéből Babel forgatókönyvet írt. A kijelölt rendező Dovzsenko lett volna, de a film nem készült el, a regényt 1942-ben mégis megfilmesítették. 1941-ben a német támadás elől a filmgyárat elköltöztették, ezért a film Ashabadban készült el.[1]
- 1956: Pavel Korcsagin (Павел Корчагин)
- 1973: Az acélt megedzik (Как закалялась сталь) A Magyar Televízió 1975-ben hat folytatásban mutatta be a művet, amelyet a szovjet televízió készített.[2]
Jegyzetek
- ↑ Alekszandr Dovzsenko méltatása. . (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
- ↑ Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XIX. /1. - MTV Archívum. . (Hozzáférés: 2013. augusztus 30.)
Források
- Ny. Vengrov – M. Efrosz: Nyikolaj Osztrovszkij élete (1957) (196 oldal)
- Világirodalmi lexikon IX. (N–O). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1984. 810–811. o. ISBN 963-05-3263-8
- Nikolay Ostrovsky – Russiapedia: Kiemelkedő orosz írók, költők (angolul)
További információk
- Moly-adatlap – Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij: Az acélt megedzik
- Az acélt megedzik – rádiójáték – Magyar Rádió
Képgaléria
-
Osztrovszkij-emlékmű Németországban
-
Dombormű a róla elnevezett múzeum falán (Moszkva)
-
50 éve született Osztrovszkij - szovjet bélyeg (1954)
-
Szovjet postabélyeg (1964)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.