A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Martonvásár | |||
A Brunszvik-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Martonvásári | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Szabó Tibor (Martonvásári Polgári Összefogás-Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 2462 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5936 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 178,94 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 121[3] m | ||
Terület | 31,25 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Vál-víz síkja[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 18° 47′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 18° 47′ 19″ | |||
Martonvásár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Martonvásár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Martonvásár város Fejér vármegyében, a Martonvásári járás székhelye. 3215 hektáros kiterjedésével a megye második legkisebb közigazgatási területű városa; a megye összes (mind a 12) nagyközsége is nagyobb területen fekszik nála.[6]
Fekvése
A vármegye északkeleti részén található, a 7-es számú főút mellett Budapesttől 30, és Székesfehérvártól is 30 kilométerre, a Velencei-tótól 13 km-re kelet-északkeleti, Százhalombattától 9 km-re nyugati irányba. A településen keresztülfolyik a Szent László-patak.
Településrésze Orbánhegy, egy mezőgazdasági jellegű külterületi lakotthely. Martonvásár központjától 1,6 kilométerre fekszik északnyugati irányban. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a lakónépesség 133 fő, a lakások száma 55, továbbá az egyéb lakott lakóegységek száma 6.[7]
Közlekedés
Közút
A város központját átszeli a 7-es főút, illetve a határában elhalad az M7-es autópálya is, így ezek tekinthetők Martonvásár legfontosabb közúti elérési útvonalainak. Délkelet felől, Ercsitől a 6204-es út húzódik idáig, Tordasra és Gyúróra pedig a 81 108-as számú mellékút indul innen.
A település a Székesfehérvár és Balaton irányába induló kisebb távolsági autóbuszforgalom része. Sűrű az autóbusz-közlekedés Martonvásár valamint Gyúró és Ercsi között.
Vasút
A város a Budapest–Székesfehérvár vasútvonal mentén fekszik. Martonvásárra Budapestről sűrűn közlekednek elővárosi vonatok, de Székesfehérvárral – kisebb számban Siófokkal és Nagykanizsával – is rendszeres összeköttetésben áll.
Története
Martonvásár valószínűleg már időszámításunk előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, a római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is. A 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros helyet említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér vármegye legnagyobb városa. A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett.
Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.
Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda–Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A Martonvásáron épült vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltésére is. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, terményeinek a vasút jó piacot biztosított a közeli fővárosban.
1910-ben a település 2 578 lakosából 2 501 fő magyar, 63 német és 14 szlovák.
A második világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, kezdettől fogva a legfejlettebb hasonló intézmény Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.
1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket.
A település 2005-ben kapott városi rangot.
A települést a kormány 2013-tól a Martonvásári járás székhelyének jelölte ki.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Horváth Ottó (független)[8][9]
- 1994–1998: Horváth Ottó (független)[10]
- 1998–2002: Dr. Palánky Klára (független)[11]
- 2002–2006: Orbán András (független,[12] később Fidesz[13])
- 2006–2010: Kiss Gábor László (MSZP)[14][13]
- 2010–2014: Dr. Szabó Tibor (Fidesz-KDNP-Martonvásári Más Kép Egyesület)[15]
- 2014–2019: Dr. Szabó Tibor (Fidesz-KDNP-Martonvásári Más Kép Egyesület)[16]
- 2019-től: Dr. Szabó Tibor (Martonvásári Polgári Összefogás-Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 5603 | 5616 | 5672 | 5843 | 6106 | 5936 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,6% románnak mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,9%, református 8,8%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 19,6% (38% nem nyilatkozott).[17]
Híres személyek
- Itt hunyt el 1973-ban Krammer Jenő irodalomtörténész, egyetemi tanár, pedagógiai író, szociálpszichológus.
Nevezetességei
- Brunszvik-kastély, kastélykert (angol kert) (70 hektár)
- Óvodamúzeum
- Beethoven Múzeum
- Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete
- Római katolikus templom (1773, barokk)
- benne: Cymbal-freskók és késő barokk szobrok
Testvérvárosai
Képgaléria
-
A Brunszvik-kastély felülnézetből
-
A Brunszvik-kastély főhomlokzata
-
A kastély középrizalitja a bejárattal
-
A Beethoven Múzeum a kastély délnyugati szárnyában
-
A Szent Anna-templom
-
Az egykori Gyermek-kert homlokzatának részlete
-
Az Óvodamúzeum bejárata
-
Főtere a hősi emlékművel
-
Nagy János Beethoven és a halhatatlan kedves című szoborkompozíciója a város főterén
Rendezvények
A kastélyparkban évente, július-augusztusban koncerteken Beethoven-műveket mutatnak be.
Jegyzetek
- ↑ a b Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Martonvásár, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. . (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. július 29.)
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kizmus Lajos. „Forum Martini: Egy martonvásári polgár emlékei 2.”.
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ a b Lemondás, delegálás, főszerkesztőváltás (magyar nyelven). Feol.hu, 2006. október 14. . (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. július 2.)
- ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
- ↑ Martonvásár Helységnévtár
- ↑ Testvérvárosok. Martonvásár (Hozzáférés: 2021. december 29.) arch
További információk
- Martonvásár honlapja
- Martonvásár a Velencei-tó környék honlapján
- Képek a Brunszvik kastélyról
- Környei Elek: Beethoven és Martonvásár; Közdok, Bp., 1960
- Lencsés Ferenc: Martonvásár története; Fejér Megyei Ny., Székesfehérvár, 1965 (István Király Múzeum közleményei B. sorozat)
- Környei Elek: Beethoven és Martonvásár; Panoráma, Bp., 1975
- Mesterházi Tihamér: Martonvásár. Kastélypark; TKM, Bp., 1980 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Hornyák Mária: Martonvásár, Brunszvik-kastély és Beethoven Emlékmúzeum; TKM Egyesület, Bp., 1990 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Hornyák Mária: Beethoven, Brunszvikok, Martonvásár; MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár, 1993
- Hornyák Mária: "A Mindenem, a Boldogságom...". Ludwig van Beethoven és a martonvásári Brunszvik Jozefin grófnő szerelméről; Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 1996 (Őrláng füzetek)
- Harcsa Tiborné: Óvodatörténeti Múzeum. Kiállítás-vezető; Óvodamúzeum, Martonvásár, 2000
- Hornyák Mária: Martonvásár; szerk. Erdős Ferenc; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Brunszvik Teréz és kortársai Martonvásárról; vál., szerk., jegyz., bev. Hornyák Mária; Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 2005 (Őrláng füzetek)
- Provoda József Jodes: Martonvásár labdarúgásának története a kezdetektől napjainkig; szerzői, Martonvásár, 2011
- Danka Dénes: Emlékek. A martonvásári világrekord őzbakról, elejtésének 50. évfordulója alkalmából megtartott rendezvényekről, erdészekről, vadászokról; átdolg., bőv. kiad.; Meran Fülöp Vadászati és Muzeológiai Alapítvány, Csákberény, 2017
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.