A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Koppenhága København | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Dánia | ||
| Régió | Hovedstaden | ||
| Község | Koppenhága község | ||
| Rang | főváros | ||
| Alapítás éve | 1167 | ||
| Polgármester | Frank Jensen | ||
| Irányítószám | 1050–1778, 2100, 2200, 2300, 2400, 2450 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 644 431 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 24 m | ||
| Terület | |||
| Összesen | 77,20 km² | ||
| Időzóna | közép-európai idő | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Koppenhága
Pozíció Dánia térképén
| |||
| é. sz. 55° 40′ 34″, k. h. 12° 34′ 08″Koordináták: é. sz. 55° 40′ 34″, k. h. 12° 34′ 08″ | |||
 | |||
| Koppenhága weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koppenhága témájú médiaállományokat. | |||
Koppenhága (dánul: 
København) Dánia fővárosa és 1 230 728 lakosával az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa.[2] Sjælland és Amager szigetén fekszik.
Az először a 11. században említett település a 15. század elején lett Dánia fővárosa. A 17. században, IV. Keresztély dán király uralkodása alatt jelentős regionális központtá fejlődött. Az Øresund híd elkészülte (2000) után Koppenhága az egyre erőteljesebben integrálódó Øresund régió központjává vált, és a svédországi Malmővel egyre inkább egységes várostérséget alkot.
Koppenhága számos nemzetközi felmérés és rangsor alapján fontos kulturális, üzleti, média és tudományos központ. A legfontosabb gazdasági szektorok az élettudományok, az információs technológia és a szállítás; a kutatás-fejlesztés jelentős szerepet játszik a város gazdaságában. Stratégiai elhelyezkedése és kiváló infrastruktúrája – többek között Skandinávia legforgalmasabb repülőtere, amely a városközponttól vasúton 14 perc alatt elérhető – regionális központtá, regionális székhelyek[3] és konferenciák kedvelt helyszínévé tette.
Több különböző felmérés is a legmagasabb életminőséget kínáló városok közé sorolta.[4][5][6][7] A világ egyik legkörnyezetbarátabb városának is tartják. A belső kikötőben olyan tiszta a víz, hogy úszni lehet benne, a lakosok 35%-a pedig kerékpárral jár munkába, naponta összesen 1,2 millió kilométert tekerve.[8]
Az ezredforduló óta Koppenhága gyors város- és kulturális fejlődésen megy keresztül.[9] Ez részben a kulturális létesítményekbe és infrastruktúrába való nagyszabású befektetéseknek, valamint sikeres formatervezők, mesterszakácsok és építészek új hullámának köszönhető.[5] 2010-ben Koppenhága a világ 10. legdrágább városa a Forbes magazin szerint.[10]
Földrajz
Koppenhága Sjælland keleti partján, részben Amager szigetén, valamint egy sor a kettő között fekvő kisebb-nagyobb szigeten (Slotsholmen, illetve a Holmen szigetei) fekszik. Keleti irányból az Øresund (A Dániát Svédországtól elválasztó, a Balti-tengert az Északi-tengerrel összekötő tengerszoros) határolja. A szoros túlpartján a svéd Malmö és Landskrona városok találhatók.
A város az Øresund régiónak is része, amely a dán oldalon Sjælland, Lolland, Falster, Møn és Bornholm szigeteket, Svédországban pedig Skåne megyét foglalja magában.
Éghajlat
Az éghajlatra négy jól elkülönülő évszak jellemző. A hőmérséklet az év folyamán jelentősen változik, különösen a téli időszakban. A legmelegebb hónap a július csaknem 20 °C-os középhőmérséklettel, a leghidegebb pedig a február 0 °C alatti átlaggal.[11]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,0 | 3,0 | 6,0 | 11,0 | 16,0 | 19,0 | 21,0 | 21,0 | 17,0 | 12,0 | 6,0 | 4,0 | 11,6 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 0,1 | −0,1 | 2,0 | 5,7 | 10,9 | 15,1 | 16,4 | 16,3 | 13,2 | 9,5 | 5,1 | 1,8 | 8,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,0 | −2,0 | 0,0 | 3,0 | 7,0 | 11,0 | 13,0 | 13,0 | 10,0 | 7,0 | 3,0 | 0,0 | 5,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 28 | 20 | 20 | 22 | 29 | 38 | 38 | 42 | 42 | 37 | 32 | 28 | 375 |
| Havi napsütéses órák száma | 45 | 67 | 110 | 168 | 217 | 218 | 202 | 193 | 133 | 90 | 55 | 42 | 1540 |
| Forrás: [12] | |||||||||||||
Parkok
Koppenhágában sok kisebb-nagyobb park található. Ilyen például a Rosenborg kastély parkja, a Kongens Have, amely az ország legrégebbi királyi parkja; kialakítását IV. Keresztély rendelte el 1606-ban. Évente 2,5 millióan keresik fel; nyáron ellepik a napozók, piknikezők és labdázók. A szoborkertként is funkcionáló park nyáron időszaki kiállításoknak is helyet ad.[13] Szintén a belvárosban található a Botanikus kert, amely különösen a Carlsberg alapítója, J. C. Jacobsen által adományozott 19. századi üvegházakról jellegzetes.[14] A város legnagyobb partja az 58 hektáros Fælledparken. Népszerű sporthelyszín, emellett számos eseménynek ad otthont, mint az operaszezont megnyitó ingyenes operaelőadás, más szabadtéri koncertek, karnevál, május 1-jei ünnepségek és a Copenhagen Historic Grand Prix nevű veteránautó-verseny.[15] Történelmi zöldterület a város északi található Kastellet, egy jó állapotban fennmaradt reneszánsz erőd, amely ma elsősorban parkként szolgál. Szintén népszerű a Frederiksberg Have, egy 32 hektáros romantikus angolpark, amely szürke gémeknek és más víziszárnyasoknak is otthont ad. A parkból láthatók a szomszédos Koppenhágai állatkert elefántjai és a Norman Foster által tervezett elefántház.
Strandok
Koppenhága és környéke három, összesen 8 km hosszú homokos tengerparttal rendelkezik, amelyek kerékpárral fél órán belül elérhetők a városközpontból. Ezek közé tartozik az Amager Strandpark, amelyet 2005-ben nyitottak meg, és többek között egy 2 km hosszú mesterséges szigetből és összesen 4,6 km hosszú strandból áll.[16] A belvárostól kerékpárral 15 perc alatt, metróval néhány perc alatt megközelíthető.
A strandokat kikötői fürdők hálózata egészíti ki a város vízpartjain. Az első és legnépszerűbb ezek közül az Islands Bryggénél található, melynek a kialakítása nemzetközi elismerést aratott.[17][18]
Történelem
A kezdetektől a fővárossá válásig
Koppenhágát I. Svend dán király és fia, II. Knut alapította 1000 körül. Egyszerű halászfalu volt egészen a 12. századig.
I. Valdemár dán király 1160-ban tanácsadóját, Absalon püspököt (aki abban az időben Roskilde, később pedig Lund érseke volt) bízta meg a feladattal, hogy várost építsen Sjælland keleti partján, az Øresund védelmére. 1160-1167 között Absalon egy kis várat építtetett Slotsholmen szigetén. (A vár 1907-ben feltárt romjai ma is láthatók a Christiansborg palota alatt.) A 12. században a tengerszoros menti stratégiai fekvésének és kiváló kikötőjének köszönhetően gyorsan fejlődött a település: míg Absalon idejében csak egy kis halászfalu volt, 1254-ben már városi kiváltságlevelet kapott Jakob Erlandsen püspöktől.[19]
1369-ben Absalon kis várát megtámadták és lerombolták a Hanza-szövetség csapatai. 1410-ben romjain felépült a Koppenhágai vár, amelynek első királyi lakója Pomerániai VII. Erik lett 1417-ben. 1443-ban Roskilde helyett Koppenhága lett Dánia fővárosa. Kedvező fekvésének köszönhetően jelentősége folyamatosan nőtt mind kereskedelmi kikötőként, mind katonai és politikai központként.[19]
Fejlődés és csapások
Az első király, akit a városban koronáztak, I. Keresztély, az Oldenburg-ház megalapítója volt 1449-ben. Ő alapította meg Dánia első egyetemét, a Koppenhágai Egyetemet 1479-ben. A reformáció 1536-ban, III. Keresztély uralkodása alatt érte el Dániát és Koppenhágat.
1583-ban jött létre a világ első szórakoztató parkja, a Bakken a várostól északra található Klampenborgban, amikor egy természetes forrást fedeztek fel a Dyrehave (vadaspark) területén. A vidámpark IV. Keresztély (1588-1648) uralkodása alatt épült ki játékokkal és éttermekkel. IV. Keresztély nevéhez egyébként Koppenhága történetének legjelentősebb vállalkozásai fűződnek: ekkor épült többek között a Rosenborg kastély, a Kerek torony, a Børsen (a tőzsde régi épülete), Christianshavn városrész és csatornái, illetve a Kastellet.[19] 1658-69-ben a svédek megostromolták a várost.
A 18. században a város gazdasága fellendült, mivel erősödött az Øresund forgalma, nőttek az adóbevételek és bővült a kereskedelem. A várost azonban több csapás is érte ebben az időszakban. 1711-ben a bubópestis a lakosság csaknem egyharmadát elpusztította. 1728-ban több tűzvész ütött ki, amelyek hatalmas pusztítást végeztek, így mire 1737-ben befejeződött az újjáépítés, Koppenhága középkori arculata jelentős változáson ment keresztül. 1748-ban megnyílt a Dán Királyi Színház, amely azóta folyamatosan ugyanazon a helyen, a Kongens Nytorvon működik.[19]
V. Frigyes király nevéhez főződik Frederiksstaden felépítése 1748-tól kezdve, amellyel az Oldenburg-ház trónra lépésének háromszázadik évfordulójára emlékezett. Az arisztokraták és nemesi családok palotáinak helyet adó vízparti városrész központi eleme az Amalienborg palota, amely ma a dán királyi család rezidenciája. A projekt 1760-ban fejeződött be. Ő alapította az ország első nyilvános, ingyenes kórházát is, amelyet 1757-ben a király születésnapján nyitottak meg. 1794-ben az első Christiansborg palota leégett, ezért VII. Keresztély királynak az Amalienborg palotába kellett költöznie, amely azóta a királyi család állandó lakhelyévé vált.
A napóleoni háborúk során Koppenhága két csatát is elszenvedett. Az első, 1801-es Koppenhágai csatát az angol flottával vívták a város kikötőjében, ahol a dánok súlyos veszteségeket szenvedtek: 2000 ember halt meg és ugyanennyi fogságba esett, és a flotta is súlyos károkat szenvedett. 1807-ben a második Koppenhágai csatában az angolok magát Koppenhágát ágyúzták, ami súlyos károkkal járt a városra nézve.[19]
A 19. századtól napjainkig
A II. világháború alatt Koppenhága - az ország többi részével együtt - német megszállás alá került.
A világháború óta a város dinamikus fejlődésen ment át, az 1970-es években az ún. ötujjú tervnek megfelelően. 2000 óta Koppenhágát és a svédországi Malmőt a díjköteles Øresund híd köti össze. A hídnak köszönhetően a város egy nagyobb várostérség központja lett, átalakult a közlekedési hálózat, és Amager szigetén jelentős fejlesztések indultak. 2009-ben itt rendezték a COP15 klímakonferenciát.
Önkormányzat és közigazgatás
A: Indre By
B: Østerbro
C: Nørrebro
D: Bispebjerg
E: Brønshøj-Husum
F: Vanløse
G: Valby
H: Vesterbro/Kongens Enghave
I: Amager Vest
J: Amager Øst
A szűken vett, félmilliós város közigazgatási szempontból Koppenhága községhez tartozik. Területileg ezen belül, enklávéként helyezkedik el Frederiksberg városa, amely közigazgatásilag önálló községet alkot.
Kerületek és városrészek
Koppenhága község 10 kerületre oszlik, amelyek közigazgatási, statisztikai és adózási szerepet játszanak. Minden kerületnek van képviselő-testülete, de Indre Bynek – amely Christianshavnt is magába foglalja – kettő van, akárcsak Vesterbro/Kongens Enghavénak (Vesterbro és Kongens Enghave).
|
2006-ig 15 kerület volt. Ezen kívül számos nem hivatalos városrész és terület van a városban, például Christiania vagy Ørestad.
Népesség
A város lakosság 632 ezer fő volt 2020-ban, míg Nagy-Koppenhágáé 1,33 millió fő. [20]
Gazdaság
Koppenhága Észak-Európa legsűrűbben lakott területeinek központjában helyezkedik el, és egy dinamikus térség, az Øresund régió gazdasági központja. 300 km-es körzetében 9 millió ember él és dolgozik, így munkaerő tekintetében Skandinávia legjobban ellátott városa.
A város fontos célpontja a nemzetközi cégeknek. Jelenleg több, mint 2200 külföldi vállalat van jelen, és sokan közülük Koppenhágát választották a skandináv térségben való megjelenéshez. 2004-ben a harmadik legtöbb vállalati központot vonzotta az európai városok közül, London és Párizs után. A térség számos technológia-intenzív vállalkozást koncentrál, különösen a gyógyszeripar, a vegyipar, a biotechnológia, valamint az információ-technológia és a telekommunikáció területén.[21]
Lakóinak 32,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és 80%-uk beszél angolul. A foglalkoztatottak 62,5%-a a tudásintenzív ágazatokban dolgozik, ami európai viszonylatban is egyedülálló. Az egy főre jutó GDP 2004-ben 56 000 euró volt.[22]
Városfejlesztés
Építészet
Ötujjú terv
Infrastruktúra
Közlekedés
Közösségi közlekedés
A közösségi közlekedést az elővárosi vasút (S-tog), az autóbusz-hálózat és a metró biztosítja.
A hálózat gerincét az S-tog vonalak adják, amelyek a város és agglomerációja nagy részét lefedik, és legfontosabb csomópontjuk a Koppenhága főpályaudvar. Az S-tog hálózatot regionális vasutak egészítik ki, amelyek többek között a repülőteret, Helsingørt és Malmőt is összekötik a várossal. A városnak több skandináv és más európai várossal van közvetlen vasúti összeköttetése.[23]
A 2002-ben átadott és azóta kibővített koppenhágai metrónak jelenleg két vonala van, amelyeken összesen 22 állomás található. Mindkettő Vanløséből indul, másik végállomásuk pedig az Amager szigetén található Vestamagernél, illetve a Koppenhágai repülőtérnél van. A vonalak összhosszúsága 21 km, ebből 10 km fut a felszín alatt, 11 km pedig a felszín felett.[24] Tervezik egy újabb, gyűrűirányú vonal kiépítését is, ami 2018-ra készülhet el.[25]
A kikötőben sűrű menetrend szerint közlekedő, masszív, gyorsjárású vízibuszok élénk utasforgalmat bonyolítanak le az észak-déli tengely mentén.
Közúti közlekedés
Koppenhága az európai utak rendszerébe is bekapcsolódik:[23] érinti az E20-as, az E55-ös és az E47-es útvonal. 2000 óta az Øresund híd közvetlen közúti és vasúti összeköttetést biztosít a svédországi Malmö felé.
Kerékpáros közlekedés
Koppenhágát a világ egyik leginkább kerékpárosbarát városaként ismerik.[26]
A kerékpáros infrastruktúra jól kiépített. Az egyértelműen jelzett kerékpársávok behálózzák az egész várost:[26] összesen 350 km kerékpárút és 40 km zöld kerékpárút (jellemzően parkokban, vízparton vezetett rekreációs célú gyalog- és kerékpárút[27]) áll a közlekedők rendelkezésére.[28] Minden útfelújításnak részét képezi a kerékpáros infrastruktúra kiépítése is. Az önkormányzat nyilvános és ingyenes kerékpárkölcsönző rendszert működtet a belvárosban, a kölcsönzéshez csak egy 20 koronás letétre van szükség, amit a kerékpár leadásakor visszatérítenek.[26]
A fejlett kerékpáros kultúrát jelzi, hogy az emberek 35%-a kerékpárral jár munkába, és a város lakói összesen 1,2 millió kilométert kerékpároznak naponta.[8] A város vezetése azt tűzte ki célul, hogy 2015-re a biciklivel munkába és iskolába járók aránya elérje az 50%-ot. A kerékpározás magas aránya jelentős hasznokkal jár a város számára, például a közlekedésből származó szén-dioxid kibocsátás jóval alacsonyabb mint más hasonló méretű városokban.[28]
Repülőterek
Koppenhágának két repülőtere van; a nemzetközi a Koppenhágai repülőtér, ahonnan a világ 129 úticélja érhető el.[23]
Kikötő
A várost nemzetközi komp- és hajójáratok is érintik.[23]
Kultúra
Koppenhága az 1990-es évek vége óta kedves skandináv fővárosból vibráló, nemzetközi jelentőségű központtá fejlődött, amelyet Amszterdammal és Barcelonával említenek egy lapon.[22] Ez az infrastruktúrába és a kultúrába való nagyszabású befektetéseknek, valamint dán építészek, formatervezők és mesterszakácsok egy új, sikeres generációjának köszönhető.[5][29]
Turizmusszerkesztés
Koppenhága főbb nevezetességei:
- Amalienborg palota: a dán királyi család téli rezidenciája.
- Christiania: egy részleges önkormányzattal bíró városrész, hippinegyed.
- Christiansborg palota: a dán parlamentnek is helyet adó épület főként a királyi fogadószobákról nevezetes.
- Kastellet: ötszög alaprajzú erődítmény, az egyik legjobb állapotban megmaradt hasonló építmény Észak-Európában.
- A kis hableány: az Andersen meséje által ihletett szobor a koppenhágai kikötőben a város egyik szimbóluma.
- Koppenhágai Operaház: a világ egyik legmodernebb operaháza magánadományból épült.
- Nyhavn: népszerű hely kedves házakkal egy kikötőöböl körül.
- Rosenborg kastély: egy apró kastély Koppenhága közepén, egykori királyi rezidencia, itt őrzik a koronaékszereket
- Strøget: Koppenhága sétáló- és bevásárlóutcája, a maga nemében a leghosszabb a világon.
- Tivoli: régi és közkedvelt vidámpark.
Sportszerkesztés
Koppenhága számos sportegyesülettel büszkélkedhet. A város két leghíresebb labdarúgócsapata a Brøndby IF (melynek otthona a Brøndby stadion Brøndbyben) és az FC København (pályája az østerbrói Parken Stadion). A másodosztályban is játszanak koppenhágai csapatok, köztük a Lyngby BK, az AB és a Frem.
Személyekszerkesztés
- Itt született Bertel Thorvaldsen (1768–1844), klasszicista szobrász
- Itt született és élt Søren Kierkegaard (1813–1855), filozófus
- Itt született Martin Andersen Nexø (1869–1954), író
- Itt tanult Karen Blixen (1885–1962), írónő
- Itt született és élt Niels Bohr (1885–1962), Nobel-díjas fizikus
- Itt született és élt Louis Hjelmslev (1899–1965), nyelvész
- Itt született és élt Aage Niels Bohr (1922–2009), Nobel-díjas fizikus
- Itt született Lars von Trier (1956), filmrendező
- Itt született Giancarlo Esposito (1958), színész
- Itt született Ólafur Elíasson izlandi-dán képzőművész (1967)
Testvérvárosok és partnervárosokszerkesztés
Koppenhága a következő városokkal írt alá partnerségi megállapodást:[30]
|
|
Panorámaszerkesztés
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ Statistikbanken. Statistics Denmark
- ↑ Location and size (angol nyelven). visitcopenhagen.com. 2009. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Copenhagen region ranks 3rd in Western Europe for attracting head offices (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs of Denmark – Embassy of Denmark, Ottawa. 2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ A great place to live (angol nyelven). Invest in Denmark. Ministry of Foreign Affairs of Denmark, 2007. június 27. 2008. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
- ↑ a b c Stuart Husband: #2: Copenhagen is Scandinavia's most desirable city (angol nyelven). The New York Times, 2007. június 19. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
- ↑ Vidya Ram: Europe's 10 Best Places To Live (angol nyelven). Forbes magazin, 2008. július 21. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
- ↑ Copenhagen (angol nyelven). Monocle. 2008. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
- ↑ a b Fakta om cykelbyen København (dán nyelven). Koppenhága község, 2011. június 23. 2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Gerald Traufetter: Coole Boomtowns (német nyelven) (pdf). Spiegel Special, 2008. 2011. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Francesca Levy: The World's Most Expensive Cities For Expats (angol nyelven). Forbes magazin, 2010. június 29. 2012. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Weather (angol nyelven). visitcopenhagen.com. 2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
- ↑ Copenhagen, DK (angol nyelven). MSN Weather, 2009. 2009. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
- ↑ The King's Gardens (angol nyelven). Ministry of Finance – Palaces and Properties Agency, 2009. augusztus 27. 2011. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Botanisk Have (dán nyelven). Carlsberg. 2016. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Fælledparken (dán nyelven). AOK, 2007. november 15. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Claus Venlov: Hotspot på Amager Strandpark (dán nyelven). Go'Motion. 2007. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
- ↑ Copenhagen Havnebad - Kalvebod, Denmark (angol nyelven). e-architect. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Bjarke Ingels Group (BIG) (angol nyelven). architecture-page. 2008. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ a b c d e Brief History about Copenhagen (angol nyelven). Copenhagen-Portal. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
- ↑ Statistikbanken. www.statbank.dk. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
- ↑ Why Copenhagen? (angol nyelven). Copenhagen Capacity, 2006. február 3. 2008. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ↑ a b Manfred Ertel: Coole Boomtowns (német nyelven). Spiegel Special, 2008. 2011. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
- ↑ a b c d Transportation (angol nyelven). visitcopenhagen.com. 2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
- ↑ Copenhagen Metro – the history (angol nyelven). Metro. 2010. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ↑ Construction (angol nyelven). Metro. 2008. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ↑ a b c 11 most bycicle friendly cities in the world (angol nyelven). Virgin Vacations, 2009. 2010. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
- ↑ Grønne cykelruter (dán nyelven). Koppenhága község, 2009. július 29. 2009. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
- ↑ a b København - cyklernes by (dán nyelven). Koppenhága község, 2009. július 2. 2009. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
- ↑ Kopenhagen entdecken (német nyelven). Baumeister, 2009. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)[halott link]
- ↑ Koppenhága nemzetközi kapcsolatai Archiválva 2006. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (2006. december 13.)
- ↑ Copenhagen and Beijing Become Sister Cities. Københavns Kommune, 2012. június 26. 2012. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2014. január 23.)
- ↑ Les pactes d'amitié et de coopération (french nyelven). Mairie de Paris. 2007. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
- ↑ a b Copenhagen key facts. engineering-timelines.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
További információkszerkesztés
- Koppenhága község hivatalos honlapja (dán, angol)
- Wonderful Copenhagen - hivatalos idegenforgalmi oldal (angol, dán, német, svéd, norvég, izlandi)
- Copenhagen X - városfejlesztési honlap (dán, angol)
- Koppenhága útikalauz (magyar)
- Koppenhága képekben (magyar)
- koppenhága.lap.hu (magyar)
- Komlós Attila: Koppenhága - Hetedhéthatár (magyar)
- Koppenhága: hidegben is vidáman
- Ökovárossá fejlődik Koppenhága, Greenfo (magyar)
- Történelmi térkép 1837-ből, David Rumsey Collection (angol)
| Előző: Luxembourg |
|
Következő: Szaloniki |
|
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Koppenhága témájú médiaállományokat. -
A Koppenhága címszó megtalálható a magyar Wikiszótárban.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Április 13.
Április 17.
Április 18.
Április 27.
Április 29.
Április 3.
Április 30.
Április 6.
Április 8.
Év
Évszázad
Évtized
Örmény naptár
Újvidék
Őssejt
10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál
12 év rabszolgaság
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1990-es évek
20. század
2000-es évek
2009
2010
2010-es évek
2011
2012
2013
2014
2014-es dél-koreai kompkatasztrófa
2014-es európai parlamenti választás Magyarországon
2014-es Eurovíziós Dalfesztivál
2014-es Fiatal Zenészek Eurovíziója
2014-es magyarországi országgyűlési választás
2014-es szerbiai parlamenti választások
2014-es szlovákiai elnökválasztás
2014. évi téli olimpiai játékok
2014 (szám)
2015
2016
2017
2018
2019
2020-as évek
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
2060-as évek
21. század
22. század
3. évezred
86. Oscar-gála
Ab urbe condita
Afrikai Unió
Akció (műfaj)
Albert Gábor (színművész)
Alfonso Cuarón
Alkotmány
Ammán
Andrej Kiska
Antarktisz
Arszenyij Petrovics Jacenyuk
Atomenergia
Augusztus 29.
Ausztrália (kontinens)
Ausztria
Ausztria az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
A Dal (2014)
Bácskai János (színművész)
Bahái naptár
Balassi Bálint-emlékkard
Baráth István
Berber naptár
Betánia
Biszku Béla
Bizánci naptár
Bohuslav Sobotka
Bojkott
Brüsszel
Budapest XIII. kerülete
Buddhista naptár
Burmai naptár
Cate Blanchett
Catherine Ashton
CGI (film)
Chrysler Corporation
CIB Bank
Conchita Wurst
Costa Rica
Cseh Szociáldemokrata Párt
Czető Roland
Dánia
Dalia Grybauskaitė
Dalia Grybauskaite
Demokratikus Koalíció
Devich Gergely
Disney Channel
Dolby Theatre
Donecki terület
Donyecki Népköztársaság
Dzsucse-naptár
Együtt 2014
Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa
Egyiptom
Előd Álmos
Etióp naptár
Euró
Európai Unió
.JPG&veda=3233){kind=link}
Fájl:Budapest M4 Metro.svg
Fájl:Canonization of Ioannes XXIII and Ioannes Paulus II (10).jpg
.jpg&veda=3233){kind=link}
Fájl:Disambig.svg
Fájl:ESC2014 - Austria 17 (crop).jpg
.jpg&veda=3233){kind=link}
Fájl:Flag of Portugal.svg
Fájl:Flag of Spain.svg
Fájl:Gróf Tisza István szobrának újraavatása - 2014.06.09 (5).JPG
.JPG&veda=3233){kind=link}
Fájl:LV 1 cents.png
Fájl:Opening of XXII Winter Olympic Games (2338-13).jpg
.jpg&veda=3233){kind=link}
Fájl:Területi autonómiát Székelyföldnek ! - Budapest, 2014.03.10 (25).JPG
.JPG&veda=3233){kind=link}
Fájl:VarkertBazarFotoThalerTamas2.JPG
Fülöp spanyol infáns
Fővárosi Nagycirkusz
Fantasy
Február 14.
Február 18.
Február 2.
Február 21.
Február 22.
Február 23.
Február 26.
Február 27.
Federal Reserve System
Ferenc pápa
Fiat
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Filmrendező
Forgatókönyvíró
Franciaország hadereje
Freund Tamás
Görögország
Gergely-naptár
Guide Michelin
Gyorge Ivanov
Hámori Eszter
Harmadik Orbán-kormány
Harmadik Ponta-kormány
Harsányi Gábor (színművész)
Hashim Thaçi
HDTV
Hindu naptár
Hollandia az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Hollywood (Los Angeles)
Holocén naptár
I. János Károly spanyol király
II. Abdullah jordán király
II. János Pál pápa
Indiai-óceán
Indiai nemzeti naptár
Iráni naptár
Irány – Szociáldemokrácia
Isteni irgalmasság
Június 2.
Június 6.
Június 7.
Június 8.
Janet Yellen
Január 1.
Január 12.
Január 13.
Január 14.
Január 17.
Január 21.
Január 22.
Január 28.
Január 3.
Január 30.
Január 6.
Japán naptár
Jobbik Magyarországért Mozgalom
John Kerry
Julija Volodimirivna Timosenko
Kállay-Saunders András
Kántor Kitty
Kína
Kínai naptár
Köln
Közép-afrikai Köztársaság
Központi bank
Kaja-kalandok
Kaland
Karácsonyi Zoltán
Kereszténydemokrata Néppárt
Kijev
Klímaváltozás
Komédia
Kommunista
Koppenhága
Kopt naptár
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#6
Korhatár-besorolás#KN
Kossuth Lajos tér (Budapest)
Kovács Nóra
Krím
Krími Köztársaság
Kronológia#Az európai időszámítás (aera vulgaris) kezdőpontja
Láng Balázs (színművész)
Lehet Más a Politika
Lettország
Lippai László
Litvánia
Los Angeles
Május 10.
Május 11.
Május 13.
Május 20.
Május 22.
Május 24.
Május 25.
Május 26.
Május 31.
Március 10.
Március 11.
Március 12.
Március 15.
Március 16.
Március 17.
Március 18.
Március 2.
Március 20.
Március 21.
Március 27.
Március 28.
Március 29.
Március 4.
Március 5.
Második Ponta-kormány
M2 (televízióadó)
M4-es metróvonal
Macedónia
Magyarok
Magyarország
Magyar nyelv
Magyar Szocialista Párt
Matthew McConaughey
Megamax
Mesterházy Attila
Microsoft
Mikola Janovics Azarov
Miloš Zeman
Minárovits Péter
Molnár Pál (újságíró)
Muszlim naptár
Muszlim Testvériség
MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
Némedi Mari
Németek
Németország
Népszavazás
Napfogyatkozás
Nemes Takách Kata
Nemzeti Liberális Párt (Románia)
Nemzetközi Olimpiai Bizottság
Nutri Ventures The Quest for the 7 Kingdoms Wiki
Nutri Ventures The Quest for the 7 Kingdoms Wiki
Olekszandr Valentinovics Turcsinov
Operációs rendszer
Orbán Viktor
Oroszország
Pálfai Péter
Párbeszéd Magyarországért
Papucsek Vilmos
Permafroszt
Petridisz Hrisztosz
Petro Olekszijovics Porosenko
PORT.hu
Portugália
Portugál nyelv
Producer
Q1103283
Római számok
Renácz Zoltán
Richter József (artista, 1992)
Robert Fico
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Running
Sablon:Televíziós műsor infobox
Sanna Nielsen
Seszták Szabolcs
Spanyolország
Svédország az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Szórádi Erika
Szada
Szalay Csongor
Szent Péter-bazilika
Szeptember 26.
Szerbia
Szerda
Szergej Viktorovics Lavrov
Szevasztopol
Szimferopol
Szlovénia
Szokolay Ottó
Szokol Péter
Thaiföld
Thai szoláris naptár
The Common Linnets
Thomas Bach
Tripoli (Libanon)
TV.com
Ukrajna
Utolsó vacsora terme
Várkert Bazár
Vadász Bea
Vajdaság Autonóm Tartomány
Varga Tamás (színművész, 1946)
Vasárnap
Vereckei-hágó
Versényi László (színművész)
Victor Ponta
Vikram korszak
Viktor Fedorovics Janukovics
Vitalij Volodimirovics Klicsko
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Windows XP
XXIII. János pápa
XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása
Zöld Csaba
Ziyu He
Zsidó naptár
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.