A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Debrecen | |||
 | |||
| Fentről lefelé, balról jobbra: a Református Nagytemplom, a Debreceni Egyetem, a Piac utca és a Szent Anna-székesegyház | |||
| |||
| Becenév: Kálvinista Róma, Cívisváros | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Debreceni | ||
| Jogállás |
megyeszékhely megyei jogú város | ||
| Polgármester | Papp László (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4000–4044, 4225 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 200 974 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 435,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 121 m | ||
| Terület | 461,666 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Debrecen
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 31′ 48″, k. h. 21° 38′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 48″, k. h. 21° 38′ 21″ | |||
Debrecen
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Debrecen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Debrecen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város. A vármegye lakosságának mintegy 38,2%-a él itt, a Tiszántúl legnagyobb települése. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik. A Kelet-Magyarország régió, az Észak-Alföld statisztikai régió és a Tiszántúl nagytáj szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa.
A 13. században említik először írásban. I. Lajos 1361-ben a debreceni polgároknak jogot adott a város bírójának és tanácsának megválasztására, emellett mezővárosi, 1693-ban pedig szabad királyi városi rangot kapott. A fő bevételi forrás a szarvasmarha-kereskedelem, az állattenyésztés és a kézművesség volt. A fellendülő gazdaság ellenére az épületek egyszerűek maradtak, az utcák pedig alig voltak burkolva. A többemeletes épületek egészen a 19. századig ritkák voltak. 1450 és 1507 között Debrecen volt a nemes Hunyadi-család székhelye. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított.
Az oszmán megszálláskor a határ közelében, vár és városfal nélkül Debrecen gyakran került nehéz helyzetbe, és a várost csak vezetőinek diplomáciai képességei mentették meg. A város nyitottsága lehetővé tette a reformátusok gyors és korai betelepülését, ezért Debrecent Méliusz Juhász Péter református püspök (kb. 1536–1572) nem sokkal később már Kálvinista Rómaként emlegette, és a mai napig a kálvinizmus magyarországi központja maradt. A reformáció olyan radikális volt itt, hogy a katolikusok az összes templomukat elveszítették. 1552-től pedig csak reformátusok telepedhettek le a városban. 1693-ban I. Lipót szabad királyi várossá emelte, 1715-ben pedig a római katolikus egyház is visszakerült Debrecenbe, a város templomépítési engedélyt is adott nekik, így a piarista szerzetesek felépíthették a Szent Anna-székesegyházat. A város ekkorra már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ volt, melynek 1538-ban alapított Protestáns Főiskolájára (amely a mai Debreceni Egyetem és egyben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem elődje) számos jövendőbeli tudós és költő járt.
1849-ben Debrecen volt egy rövid ideig Magyarország fővárosa, amikor a magyar forradalmi kormány Pest-Budáról (a mai Budapest) ide menekült, miután Windisch-Grätz serege elfoglalta azt. 1849. április 14-én itt hirdette ki a Habsburgok trónfosztását és Magyarország függetlenségét Kossuth Lajos a Református Nagytemplomban. A szabadságharc egyik utolsó csatája szintén közel Debrecenhez játszódott le, a Habsburgokkal szövetséges oroszok a város nyugati részének közelében győzték le a magyar hadsereget.
A monarchia idején a Pest-Debrecen vasútvonal 1857-ben történő megépítése ipari fellendüléshez vezetett. Ekkor nyílt meg a Természeti Erőforrás- és Élettudományi Iskola és a Mezőgazdasági Főiskola, malmok, cukor-, tégla- és dohánygyárak, gázművek épültek, bankok és egyéb szolgáltatók települtek a városba. 1865-ben nyitott meg a Csokonai Nemzeti Színház. Kórházak, iskolák, laktanyák és templomok épültek. Az Aranybika Hotel, a megyeház és a városháza felépülése után lassan városi megjelenést kapott. A városi erdőben, ahol ma az egyetem található, 1823-ban termálvizet találtak, amelyet az újonnan épült Vigadó gyógyfürdőben használtak fel. 1912-ben az Országgyűlés megalapította a Tisza István Tudományegyetemet Debrecenben, amivel az 1538-ban alapított egyházi felsőoktatás mellett Debrecenben annak egyik jogutódjaként állami egyetem is létrejött, amely, mint Debreceni Egyetem ma az ország legszélesebb képzéskörű, mintegy 30000 magyar és 7000 külföldi diákot képző, legnagyobb egyeteme több, mint 200 Milliárd forint éves költségvetéssel. 1884-ben állt szolgálatba a ma is működő villamosvonal.
Debrecen 1944-ben rövid időre másodszor is Magyarország fővárosa és kormányszéke lett. Ugyanebben az évben a Vörös Hadsereg indított egy támadást Budapest és Debrecen felé. A házak mintegy 70 százalékát érintette a második világháború bombázása, az épületek több mint fele megsemmisült.
Az 1950-es megyerendezés előtt Hajdú vármegyéhez tartozott. Debrecen város napja: április 11.
Fekvése
| „ | Micsoda körülményeknek köszönheti Debrecen létrejöttét, azt nem tudom, de azt sem fejthetem meg, mi bírhatott rá harmincezer embert, hogy olyan vidéket válasszon magának lakóhelyéül, ahol sem forrás, sem folyó, sem tüzelő, sem építőanyag nincs… | ” |
| – Robert Townson angol utazó, 1793 | ||
Az ország keleti részén Hajdú-Bihar vármegye földrajzi közepétől nem messze, Budapesttől 230 km-re fekszik. A román határ mintegy 35 kilométerre keleti irányban húzódik. Debrecent elérik illetve a városból indulnak ki a 4-es, 33-as, 35-ös, 47-es, 48-as, 354-es és a 471-es főutak illetve az M35-ös autópálya, valamint a 100-as, 105-ös, 106-os, 108-as, 109-es, 110-es és a 333-as (Zsuzsivasút) vasútvonalak.
A város két táj, a Hajdúhát és a Nyírség közelében fekszik. A Nyírség homokos terület, északról lejt dél felé, nyugati határa a Tócó völgyénél húzódik. A Hajdúhát löszös terület, nyugati irányba lejt. Debrecen egész területe a Nyírségen helyezkedik el. Jelentős magasságkülönbségek nincsenek, a Debreceni Református Kollégium falában elhelyezett magassági pont 119,6 méterre van a tengerszinttől.
A település elsősorban a harmad- és negyedidőszaki üledékes kőzetekre és fekete mezőgazdasági talajra építkezett.[3]
Neve
A várost először 1235-ben dokumentálják, Debrezun néven. A név a török debresin szóból származik, ami azt jelenti, hogy „él” vagy „mozog”, és szintén férfikeresztnév. Egy másik elmélet szerint a név szláv eredetű, és azt jelenti, hogy „nagyra becsült” (pl. Lengyelül: dobrze cenione), a szláv Dübricin-ből, vagy a dobre zliem-ből („jó föld”).
Éghajlata
Debrecenben és környékén a napsütéses órák száma sok éves átlag alapján körülbelül évi 2000.[4] 2013-ban itt mérték az ország napsütéses óráinak legmagasabb számát, ami ebben az évben 2321,7 óra volt.[5]
Az évi átlaghőmérséklet 10 °C körüli. A legmelegebb hónap a július +20 °C, a leghidegebb pedig a január −2 °C átlaghőmérséklettel. A téli hónapokon kívül gyakoriak az áprilisi vagy májusi fagyok.[6]
2018-ban Debrecen beleesett abba a kis területbe, ahol a napsütéses órák száma a legmagasabb volt az országban, és a legkevesebb csapadék is hullott.[7][8]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,6 | 4,5 | 9,0 | 14,7 | 19,9 | 22,1 | 23,8 | 25,3 | 19,7 | 13,4 | 8,6 | 3,2 | 14,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −1,3 | 0,3 | 5,4 | 11,4 | 16,7 | 19,5 | 21,6 | 20,9 | 16,2 | 10,6 | 4,7 | −0,1 | 10,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −6,4 | −7,9 | 0,3 | 7,5 | 13,1 | 16,4 | 18,8 | 17,9 | 13,1 | 7,9 | −1,1 | −5,6 | 6,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 26 | 30 | 30 | 52 | 64 | 66 | 66 | 49 | 48 | 37 | 40 | 40 | 548 |
| Havi napsütéses órák száma | 59 | 91 | 154 | 198 | 251 | 263 | 286 | 277 | 194 | 152 | 81 | 48 | 2054 |
| Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat | |||||||||||||
Története
A honfoglalás előtt a területen több különböző népcsoport élt. Az ókortól kezdve számos népcsoport (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok) telepedett le hosszabb-rövidebb időre a mai Debrecen területén.[9] A szarmaták által épített Csörsz árok két nyomvonala is átmegy a városon (é. sz. 47° 33′ 04″, k. h. 21° 38′ 34″ és é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 21° 43′ 20″).
Már a rómaiaknak volt itt katonai telepük. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok e vidéket Mén Marót bolgár fejedelemtől foglalták el, de a honfoglalás óta állandóan magyarok lakták s így hazánk egyik legtősgyökeresebb magyar városa.
A középkorban
1091-ben már jelentős hely volt, és 1218-ban II. Andrástól városi jogokat nyert.
Írott forrásban elsőként 1235-ben tűnik fel Debrecen neve, mégpedig a Váradi regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, ekkor még „Debrezun” alakban (a név feltehető forrása a török (kipcsak) *Tébrésün ~ *Débrésün, jelentése: mozogjon, éljen. Szláv származtatásai nem elfogadhatóak[10]). A három falu (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun) egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek, rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának, Károly Róbert bizalmasának, Debreceni Dósának köszönhetően.
1245-ben újból felépült a mai nagytemplom helyén állott templom, később pedig Debrecen a Csák Máté ellen való küzdelmekben oly jó szolgálatot tett, hogy ezek fejében Nagy Lajos mezővárosi kiváltságokat adományozott a városnak 1361-ben, ekkortól rendelkeztek az itt élők a szabad bíró- és tanácsválasztás jogával. 1450 és 1507 között a Hunyadi-család birtoka volt.
A 15. század elejétől a város számos újabb kiváltságot nyert el az uralkodótól illetve földesurától. Legfontosabbak ezek közül talán a vásárok tartását engedélyező kiváltságlevelek, hiszen a következő évszázadokban a kereskedelem, a vásárok biztosították a város gazdagságát, folyamatos fejlődését. A török pusztítás, az ország három részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve, sőt a 17. században Debrecen gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően. Debrecen az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén feküdt, emellett a város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat, szarvasmarhákat, lovakat, búzát és bort.
A török megszállás idején
A mohácsi vész után Debrecen sorsa viszontagságos volt; védurai közül legnevezetesebb volt enyingi Török Bálint, aki a reformációt 1536-ban Debrecenbe behozta és az Méliusz Juhász Péter, a város első református püspöke alatt annyira elterjedt, hogy 1552-re a katolikus gyülekezet teljesen megszűnt.
Debrecen gyakran került nehéz helyzetbe földrajzi helyzete miatt és azért is, mert nem rendelkezett várral vagy városfallal, és csak a városatyák diplomáciai lavírozása menthette meg. A városnak hol a terjeszkedő törököket, hol az osztrákokat, hol Rákóczit támogatva sikerült fennmaradnia. Talán ez is hozzájárult a polgárok nyitott gondolkodásához, ami előkészítette az utat a reformáció számára. A gazdag kereskedőváros polgársága körében hamar visszhangra találtak a kálvini reformáció tanai, és lehetőségeiket kihasználva a korszakban szinte egyedülállóan fejlett iskolahálózat kiépítését kezdték meg. Ekkoriban alakult ki a cívis mentalitás, amiben a református vallás morális értékrendje egyesült az itt élők pragmatikusan puritán életfelfogásával. A 16. század közepén már a teljes lakosság protestáns, így nyerte el a város a „kálvinista Róma” nevet.1538-ban megalapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely a Debreceni Egyetem jogelődjeként az ország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.
A 17–18. században
_12.jpg)
A 17. század végére, szinte semmivé lett már a korábbi másfél évszázad alatt kialakított debreceni biztonság; az erők egyensúlya megbomlott, Erdély nem védhette többé a Habsburgok ellen Debrecent, a Habsburgok nem védték a török ellen, s a debreceni kereskedelmet oltalmazó török fermánok is erejüket vesztették. A gazdag Debrecen végnapjai következtek. Előbb gazdaságilag ment tönkre Debrecen a kétoldali rablások következtében, s mert a korábbi, viszonylag békés török-Habsburg- hatalmi egyensúly felbomlása lehetetlenné tette a távolibb vidékkel és országokkal folytatott, jól gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatok fenntartását.
A város gazdasági és kulturális jelentőségét is elismerve adományozta I. Lipót Debrecennek a szabad királyi városi rangot 1693-ban. 1715-ben pedig visszatért a városba a katolikus egyház, és a várostól kapott telken a piarista szerzetesek felépítették a mai Szent Anna-székesegyházat. Ebben az időben a város már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ. Református Kollégiumában (a mai egyetem elődje) későbbi tudósok és költők tanulnak. 1725-ben Debrecenbe helyezték át a kerületi táblát.
A 19–20. században
A várost 1564–1811 között nyolcszor emésztette nagy tűz, köztük az 1802-es és az 1811-es tűzvészek voltak a legpusztítóbbak. Egyre szigorúbb tűzszabályrendeleteket vezettek be.[11][12]
A város gyorsan fejlődött, de konzervativizmusát mindig megtartotta. A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. 1849. április 14-én Kossuth a Református Nagytemplomban mondta ki a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Debrecen tanúja volt a szabadságharc egyik utolsó csatájának is, melyben a Habsburg-párti orosz sereg legyőzte a magyar honvédség egyik fontos elővédjét (Nagysándor József hadteste), a város nyugati részén zajlott augusztus 2-án.
A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, majd hamarosan vasúti gócponttá vált. Új iskolák, kórházak, gyárak, malmok épültek, bankok és biztosítótársaságok telepedtek meg a városban. Magasabb épületek, villák épültek, parkokat alakítottak ki, így a város egyre inkább nagyvárosias külsőt öltött. 1884-ben az országban elsőként elindult a gőzvontatású városi közúti vasút (helyét 1911-ben a villamos vette át, mely a mai napig nagyrészt a régi gőzvasút nyomvonalán halad).
Nagyváraddal mindig „konkurenciaharcot” vívott a város, mint Hajdú és Bihar vármegyék központjai. Egészében véve a polgári korszakban Debrecen folyamatosan hanyatlott, egyre lejjebb csúszott a magyar városok sorában.[13] Az első világháború után azonban, amikor Magyarországtól elcsatolták a Partium területeit, Debrecen határközeli várossá vált, és megszűnt a Nagyvárad jelentette versenyhelyzet. A gazdasági válságból a turizmus és a tudomány nyújtott kiutat. A Nagyerdőben kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújtó épületek épültek, köztük fedett uszoda és az ország első stadionja. A városhoz tartozó Hortobágyi Nemzeti Park turistalátványossággá vált.
A második világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett. Az 1944. augusztusi bombatámadások során az épületek fele elpusztult, további 20%-uk megrongálódott. 1944 után megkezdődik az újjáépítés, és Debrecen egy időre másodszor is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és száz napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is. A polgárok nekiláttak a város újjáépítésének, azonban a háború előtti állapotok teljes visszaállítását az új rendszer nem tette lehetővé. Az államosítások során a város területének felét elvesztette, ezeket újonnan kialakított községekhez csatolták, ezenkívül Debrecen a Hortobágy feletti rendelkezési jogát is elveszítette. Bár az újonnan épült lakótelepek megváltoztatták a városi arculatát, de otthont teremtettek azoknak, akiknek háza elpusztult a háborúban.
1956. október 22-én az egyetemisták csatlakoztak a MEFESZ-hez, ezzel kezdetét vette az 1956-os forradalom a városban. Másnap sortűz is dördült a belvárosban lévő rendőrfőkapitányság előtt: a golyózáporban 2 diák az életét vesztette. Ám a halálos lövéseket nem követte nagy felzúdulás, tömegharag, köszönhetően a nemzetőrségnek és a forradalom-barát katonáknak. 26–27-én a forradalom intézményesülni kezdett a munkástanácsok és bizottságok megalapításával. A november 4-ei szovjet inváziót nem követte komoly ellenállás.
Napjainkban Debrecen a Tiszántúl legnagyobb városa, ezenkívül az ország egyik fontos tudományos, kulturális, kereskedelmi, vasúti, építészeti központja.
Közigazgatás és politika
A helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint, a helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása.[15] A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. A helyi önkormányzat felett a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat. Helyi közügyet csak kivételesen és csak törvény utalhat más szervezet feladat és határkörébe. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei a polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző, bizottságok és a részönkormányzat.[16]
A helyi önkormányzat a törvények keretei között, saját felelősségére, önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Az önkormányzat a közügyek intézése során kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. A kötelező feladatok ellátásáról való gondoskodás az önkormányzat kötelessége, nagyságától, teherbíró képességétől függetlenül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a lakosok hozzájussanak a törvényben felsorolt szolgáltatásokhoz: településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítás), egészségügyi alapellátás, környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás), óvodai ellátás, kulturális szolgáltatás (nyilvános könyvtári ellátás, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása), gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, lakásgazdálkodás, hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, polgári védelem, helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok, a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is, sport, ifjúsági ügyek, település közbiztonságának biztosítása, helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, és a víziközmű-szolgáltatás.[17]
2010-ben az önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 50-ről 35 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 34 képviselőből áll. A 34 képviselői helyből, 24 egyéni választókerületi és 10 kompenzációs listás mandátum. 2019-ben a helyi választási iroda határozata szerint 2019. január 1-én 201 432 fő lakott a kerületben, a népesség csökkenésének politikai jelentősége van. A választási iroda határozata szerint már csak 23 egyéni és 9 kompenzációs hely lesz.[18] A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül. A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok) arányában osztják ki.[19] A polgármestert és a képviselőket az alkotmány értelmében 5 évre választják meg.[20] A polgármester és az önkormányzati testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.
Polgármesterek
| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Hevessy József | SZDSZ | 1990–1998 | Az 1990-es önkormányzati választási eredménye:[21][22] |
| Az 1994-es önkormányzati választás eredménye:[23] | |||
| Kósa Lajos | Fidesz | 1998 – 2014 | Az 1998-as önkormányzati választás eredménye:[24] |
| Fidesz–MDF | A 2002-es önkormányzati választás eredménye:[25] | ||
| Fidesz | A 2006-os önkormányzati választás eredménye:[26] | ||
| Fidesz–KDNP | A 2010-es önkormányzati választás eredménye:[27] | ||
| Papp László | Fidesz–KDNP | 2014 – | A 2014-es önkormányzati választás eredménye:[28] |
| A 2019-es önkormányzati választás eredménye:[1] |
A 2019-es önkormányzati választás eredménye
| Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
|---|---|---|---|---|
| Papp László | Fidesz–KDNP | 35 029 | 61,77% | |
| Varga Zoltán | DK–MSZP–Párbeszéd–Szolidaritás | 12 215 | 21,54% | |
| Kőszeghy Csanád Ábel | Momentum–Jobbik–Zöldek | 6841 | 12,06% | |
| Rigó István | Civil Fórum Debrecen Egyesület | 2621 | 4,62% | |
| Összesen | 56 7061 | 100% |
1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 792[29]
Országgyűlési képviselők
A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város három választókerülethez tartozott.[30]
| Név | Párt | Terminus | Választókerület | |
|---|---|---|---|---|
| Fejes Attila | MDF | 1990–1994 | Régi Hajdú-Bihar megyei 1. sz.[31] | |
| Daróczy Zoltán | MSZP | 1994–1998 | ||
| Pósán László | Fidesz | 1998–2014 | ||
| Gali Ákos | MDF | 1990–1994 | Régi Hajdú-Bihar megyei 2. sz.[32] | |
| Juhászné Lévai Katalin | MSZP | 1994–1998 | ||
| Halász János | Fidesz | 1998–2014 | ||
| Mózes Mihály | SZDSZ | 1990–1994 | Régi Hajdú-Bihar megyei 3. sz.[33] | |
| Orosz István | MSZP | 1994–1998 | ||
| Kósa Lajos | Fidesz | 1998–2014 |
Az országgyűlési képviselők jogállását, a képviselők alapvető jogait és kötelezettségeit 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza.[34] Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok területi-perszonális elv alapján egyéni választókerületekben, általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Minden egyéni választókerületben (EVK) egy országgyűlési képviselő választható. A főváros és a települések több választókerületre oszthatók, ha ezt a jogosultak száma indokolja, a kerülethatárokat nem kell figyelembe venni.[35]
Debrecen három országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Hajdú-Bihar megyei 1. sz., Hajdú-Bihar megyei 2. sz. és a Hajdú-Bihar megyei 3. sz.-hoz.
Hajdú-Bihar megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület
| Név | Párt | Terminus | Választókerület | Megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|
| Kósa Lajos | Fidesz–KDNP | 2014 – | Hajdú-Bihar megyei 1. sz. | A 2014-es országgyűlési választás eredménye:[36] | |
| A 2018-as országgyűlési választás eredménye:[37] | |||||
| A 2022-es országgyűlési választás eredménye:[38] |
Hajdú-Bihar megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület
| Név | Párt | Terminus | Választókerület | Megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|
| Pósán László | Fidesz–KDNP | 2014 – | Hajdú-Bihar megyei 2. sz. | A 2014-es országgyűlési választás eredménye:[36] | |
| A 2018-as országgyűlési választás eredménye:[37] | |||||
| A 2022-es országgyűlési választás eredménye:[38] |
Hajdú-Bihar megyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület
_12.jpg&veda=1572){kind=link}
