Debrecen–Sáránd– Nagykereki vasútvonal
Pocsaj-Esztár vasútállomás Bzmot motorkocsikkal
Vonalszám:	106
Vonal:	Debrecen–Sáránd–Nagykereki
Hossz:	53 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	60 km/h
Jelmagyarázat 100 Záhony / 105 Nyírábrány felé 0 Debrecen 109 Tiszalök, 108 Füzesabony / 100 Szolnok felé Gázvezeték utca kiágazás a Debreceni repülőtér felé 2 Debrecen-Tégláskert mh. 5 Szepeshalom mh. 9 Szepes mh. 11 Mikepércs mh. 13 Sáránd 107 Létavértes felé 4809 Bagosi utca 20 Derecske 21 Derecske-Vásártér mh. Derecskei-Kálló 4811 Konyári út 4811 Sóstói út 29 Konyár Derecskei-Kálló 32 Sándoros mh. Fehér-tói-ér 4811 Sóstói út 35 Konyári Sóstófürdő mh. Pocsaj-ér 37 Bajonta mh. 41 Pocsaj-Esztár 4812 Rákóczi utca / Vasút utca Berettyó folyó 46 Kismarja mh. 4808 52 Nagykereki,  Magyarország 55 Nagyszántó (Santăul Mare),  Románia 58 Nagyzomlin 101 Biharkeresztes,  Magyarország felé 65 Biharpüspöki (Episcopia Bihor) 71 Nagyvárad (Oradea)

A Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal a MÁV 106-os számú, nem villamosított, egyvágányú 53 km hosszú mellékvonala. A vasútvonalat egykor Nagyváradig építették ki, ám a trianoni békeszerződés elcsatolta a vonal végét. A kialakult államhatárok közötti rövid vonalszakaszt az elbontása után, a mai napig nem építették újra.

A vonal Sárándnál ágazik el a Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonaltól. A 106-os vonalat az MDmot motorvonatok "menedékének" is nevezték, amíg 2011. június 17-én az utolsó MD motorvonat is elbúcsúzott Bihartól és egyben a magyar vasúttól.

Története

A Tiszántúl két nagyvárosát, Debrecent és Nagyváradot összekötendő vasútvonalat a Debrecen-Nagyváradi HÉV társaság kezdte el építtetni. A Debrecentől Sárándon át Derecskéig tartó vonalszakaszt, a Sáránd és Nagyléta közötti vonallal együtt, 1894. december 8-án adták át a forgalomnak.^[1] A vonal felépítménye 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből épült, az alépítmény építése kevés földmunkával járt.

A Derecskétől a MÁV nagyváradi vonaláig, Biharpüspöki állomásig tartó vonalszakaszt másfél évtized múlva, 1911. január 28-án helyezték üzembe.^[2] A vonal felépítménye szintén 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből épült. A legnagyobb műtárgy a Berettyó feletti 75 m hosszú vasszerkezetű híd volt.

A vonalat a trianoni határ elvágta a Nagykereki-Nagyzomlin állomásközben, így az országhatáron belül csonkán végződött. Nagyvárad elcsatolásával a vonal végpontja Romániához került. A román vasút a határátmeneten nem vette fel a forgalmat, így Debrecen és Nagyvárad város között megszűnt a közvetlen vasúti kapcsolat. A második bécsi döntés 1940-ben visszaadta Magyarországnak Nagyváradot, így újraindulhatott a forgalom a vonal teljes hosszán, azonban 4 év múlva a visszaszerzett területek elvesztésével újra megszakadt. Az 1944. évi menetrendben a két város közötti 72 kilométeres távolságot a vonatok 2 óra 18 perc alatt tették meg. A világháború után a román majd a magyar fél is felbontotta a határátmenetben pályát, a forgalmat nem vették fel többé.^[3]

Az 1950-es években a debreceni repülőtér bővítése miatt módosították a vonalvezetést,^[3] így alakult ki a napjainkban ismert nyomvonal a 2–6 szelvények között.

Napjainkig több terv született a vonal zsákvonal jellegének megszüntetésére, illetve Debrecen–Nagyvárad kapcsolat helyreállítására, rendszerint Magyarország határain belül. Az 1970-es évek végén a MÁV Tervező Intézet belföldi forgalom céljára Debrecen–Berettyóújfalu vasúti összeköttetést tervezett, mely új 120 km/h sebességű vasútvonal építését irányozta elő Derecske és Berettyóújfalu között, míg a Derecske–Nagykereki szakaszt felszámolták volna. A későbbi tervek a vonal végének megtartásával számoltak, és a két nagyváros összekötését tűzték ki célul Nagykerekiből határon belül Ártándra vagy Biharkeresztesre, illetve az eredeti nyomvonalon határon átnyúlva Biharpüspöki állomásra kötve be a vonalat.^[3] Napjainkig egyik terv sem valósult meg. 2011-ben Debrecen önkormányzata átfogó közlekedésfejlesztési stratégia és program kidolgozására adott utasítást mely a Debrecen és Nagyvárad közötti kerékpáros, közúti és közösségi közlekedés fejlesztését tűzi ki célul.^[4]

Felépítmény

A pályában fekvő sín legnagyobb része a Diósgyőri Vasműben készült az 1980-as években, de főleg Nagykereki közelében sok helyen található 1950 környékén gyártott bankowai és ózdi sín. A vágány nagyobbrészt talpfás, amelyeket a MÁV lehetőségeihez képest vasbetonaljakra cserél. Az elmúlt évek pályarekonstrukciós munkáinak, vasbetonalj- és síncseréknek, valamint aljjavításoknak köszönhetően, rövidebb szakaszokon nagymértékben javult a felépítmény állapota, sőt, egyes szakaszokon az engedélyezett sebességet is növelni tudták.

A vasútvonalon a pályasebesség 60 km/h, de egyes vonalszakaszokon 40, 30 és 20 km/h lassújelek vannak érvényben. Derecskéig viszonylag jó állapotú a vonal, 40 km/h-s lassújel csak két helyen van: egy rövid, 200 m hosszúságú a volt Szepes megállóhelyen és egy 1,7 km hosszúságú, a debreceni repülőtér melletti vonalszakaszon. Debrecen és Pocsaj-Esztár állomások között 210 kN, utána már csak 185 kN a megengedett legnagyobb tengelyterhelés.

Forgalom

Csúcsidőben magas kihasználtságú személyvonatok közlekednek a vonalon. Reggel Nagykereki felől 40 percenként, délután (vissza) óránként indulnak vonatok Debrecenből. Hétköznap a vonalon a 2013/2014. évi menetrend óta 25 db személyszállító vonat közlekedik. Iskolai előadási napokon az utaslétszám eléri az 1200 főt.

A vonal teherforgalma régen jelentős volt, főleg cukorrépát és élőállatot szállítottak vasúton, az ezredfordulóra azonban már csak Derecskéig voltak rendszeres cementszállítások. Ma már a teherforgalom nem számottevő, így Derecskén az állomásfőnökség is megszűnt.

Járművek

A Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonalon 2011 elejéig a debreceni honállomású MD motorvonat szerelvényei jártak. Pótlásukat Bzmot motorkocsikkal és Uzsgyival oldották meg. Az utaskomfort javítása érdekében 2011 nyarától a 106-os vasútvonalon szolgált a MÁV 6312-es pályaszámú motorvonata is. 2018 októberétől Siemens Desiro motorvonatok közlekedtek a vonalon. 2020 novemberétől újra Uzsgyi közlekedik a vonalon.

Galéria

• 

  Debrecen vasútállomás 2017-ben

• 

  Sáránd

• 

  Felújított csomópont Pocsaj-Esztár vasútállomáson

• 

  Nagykereki

Járatok

Az S506-os viszonylatszámot a 2017–2018-as menetrendváltástól használják.

S506 (Debrecen – Nagykereki)
Perc (↓)	Állomás	Perc (↑)	Átszállási kapcsolatok
0	Debrecen végállomás	70	1, 2 5, 5A 10, 10A, 10Y, 16, 18, 18Y, 21, 30, 30A, 30I, 30N, 37, 39, 42, 42A, 43, 46, 46E, 46H, 47, 47Y, 48, 146, A1, Airport1 1373, 1374, 1432, 1440, 1441, 1449 Helyközi buszok személyvonat, sebesvonat, gyorsvonat, expresszvonat, IC, EC
21	Sáránd	54	1374, 1440, 1441 Helyközi buszok
29	Derecske	46	1440 Helyközi buszok
32	Derecske-Vásártér	43
42	Konyár vonalközi végállomás	33
50	Konyári Sóstófürdő	25	Helyközi buszok
58	Pocsaj-Esztár	17	Helyközi buszok
66	Kismarja	9
74	Nagykereki végállomás	0

Jegyzetek

További információk

• 106 Debrecen-Sáránd-Nagykereki-Nagyvárad vasútvonal képekben, Vasútállomások.hu (magyar)

Sablon:Magyar vasútvonal m v sz Magyarország vasútvonalai Normál nyomtávú vasútvonalak 1 1a 2 4 5 5b 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 29 30 30a 35 36 37 38 39 40 40a 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 60 61 62 64 65 66 70 71 75 76 77 78 80 80a 81 82 83 84 85 86 87 87a 88 89 90 92 94 95 98 100 100a 100c 101 102 103 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 120a 121 125 126 127 128 129 130 131 131a 135 136 140 142 143 145 146 147 148 149 150 151 151a 152 153 154 155 250 251 252 253 Keskeny nyomtávú vasútvonalak 305 307 308 310 311 317 318 319 321 323 324 325 330 331a 332 333 335 Egyéb vasútvonalak Budapesti fogaskerekű vasút Pesterzsébet–Csepel HÉV Skanzenvasút Burma-vasút Megszűnt vasútvonalak Egykori vasútvonalak Tervezett vasútvonalak V0 vasútvonal