Nem tévesztendő össze a következőkkel: Brazil (film) és Brazilok (film).

Ez a szócikk Dél-Amerika egyik országáról szól. Hasonló címmel lásd még: Brazília (település).

Brazil Szövetségi Köztársaság
República Federativa do Brasil
Brazília zászlaja Brazília címere
Nemzeti mottó: Ordem e Progresso Rend és haladás Nemzeti himnusz: "Brasil es el futuro del mundo" „Brazilia a világ jövöje”
Fővárosa	Brazíliaváros
Koordináták: d. sz. 14°, ny. h. 53°-14, -5314.000000°S 53.000000°W
Legnagyobb város	São Paulo
Államforma	Szövetségi köztársaság
Vezetők
Elnök	Luiz Inácio Lula da Silva
Alelnök	Geraldo Alckmin
Hivatalos nyelv	portugál
Beszélt nyelvek	spanyol, angol, francia,egyéb amerikai indián nyelvek:guarani, janomami
Függetlenség	Portugáliától
Kikiáltva	1822. szeptember 7.
Elismerve	1825. augusztus 29.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Dél-amerikai Nemzetek Uniója Dél-amerikai Közös Piac Kereskedelmi Világszervezet G20 Portugál Nyelvű Országok Közössége Latin Unió G4 IBSA G8+5 Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége Amazon Cooperation Treaty Organization Latin American Integration Association Forum of East Asia-Latin America Cooperation Summits of the Americas Ibero-American Summit Rio Group Summit of South American-Arab Countries South Atlantic Peace and Cooperation Zone Latin American Economic System Latin American Parliament Cairns Group Egészségügyi Világszervezet Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Büntetőbíróság Interpol Amerikai Államok Szervezete Európai Déli Obszervatórium Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Afrikai Fejlesztési Bank OPANAL Andoki Közösség Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Nemzetközi Távközlési Egyesület Meteorológiai Világszervezet ABC nations BRICS BRIC
Népesség
Népszámlálás szerint	203 062 512 fő (2022. aug. 1.)[1]
Rangsorban	5
Becsült	215 800 000 fő (2022 [2])
Rangsorban	5
Népsűrűség	25 fő/km²[3]
Vallások	98.5% keresztény 1.3% ateista 0.2% más
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	1572 milliárd USD (10) PPP: 1 594 482 millió dollár
Egy főre jutó	7043 USD (65) PPP: 9108 dollár
HDI (2007)	0,813 (75) – magas
Földrajzi adatok
Terület	8 547 404 km²
Rangsorban	5
Víz	0,65%
Időzóna	UTC−2 (UTC-2 – UTC-5 (hivatalos: UTC-3))
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Brazil real (BRL)
Nemzetközi gépkocsijel	BR
Hívószám	55
Segélyhívó telefonszám	190 192 193 188
Internet TLD	.br
Villamos hálózat	127 volt 220 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug IEC 60906-1
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Brazil Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat.

A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa. Fővárosa Brazíliaváros, és legnagyobb városa São Paulo. 26 állam szövetségéből és egy szövetségi kerületből áll, ami magában foglalja a fővárost. A világ legnagyobb területű és az amerikai kontinens egyetlen olyan országa, ahol a portugál a hivatalos nyelv. A tömeges bevándorlásnak köszönhetően kulturálisan és etnikailag sokszínű nemzet és a legnépesebb katolikus ország a világon.

Délen Uruguayjal, délnyugaton Argentínával, Paraguayjal és Bolíviával, nyugaton Peruval és Kolumbiával, északon Venezuelával, Guyanával, Suriname-mal és Francia Guyanával (vagyis kettő kivételével az összes dél-amerikai állammal), valamint északkeleten, keleten és délkeleten mintegy 7500 kilométer hosszan az Atlanti-óceánnal határos.

Az ország területének jelentős részét fedi le a hatalmas trópusi esőerdőt magában foglaló Amazonas-medence, amely változatos élővilágnak, sokszínű ökológiai rendszernek és kiterjedt természeti erőforrásoknak ad otthont, számos védett élőhelyen.^[4] Az egyedülálló környezeti örökség miatt Brazília a 17 legváltozatosabb élővilággal rendelkező ország közül az első helyen áll, és jelentős globális érdeklődés tárgya, mivel az olyan folyamatok által okozott környezetromlás, mint az erdőirtás, közvetlen hatással van az olyan globális problémákra, mint az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése.

Brazília regionális és középhatalom.^[5][6] Feltörekvő gazdaságnak és újonnan iparosodott országnak tekintik,^[7] ahol viszont jelentős a korrupció, a bűnözés és a társadalmi egyenlőtlenség. A világ egyik legjelentősebb gabonatermelője és legfontosabb kávétermelője.^[8]

Az alábbi nemzetközi szervezeteknek a tagja: ENSZ, G20, BRICS, MERCOSUR, Dél-amerikai Nemzetek Uniója, Amerikai Államok Szervezete, Kereskedelmi Világszervezet, Portugál Nyelvű Országok Közössége.

Etimológia

A "Brazília" szó valószínűleg a portugál brazilfa szóból származik, amely egykor a brazil partok mentén bőven nőtt.^[9]

A portugál nyelvben a brazilfát pau-brasil-nek nevezik. A tudományos nevét 1785-ben Jean-Baptiste Lamarck adta: Caesalpinia echinata.^[10]

A fa vöröses színű festékanyagot tartalmaz. A brasa szó a fából nyerhető festék színét jelenti.

A föld hivatalos portugál neve az eredeti portugál feljegyzésekben a "Szent Kereszt földje" (Terra da Santa Cruz) volt,^[11] de az európai tengerészek és kereskedők egyszerűen csak a "Brazil földje" néven nevezték (Terra do Brasil) a brazilfa-kereskedelem miatt.^[12] A népszerű elnevezés elhomályosította, és végül kiszorította a hivatalos portugál nevet.

Egyes korai tengerészek a "papagájok földje" néven is nevezték.^[13]

Földrajz

Bővebben: Brazília földrajza

Észak-déli kiterjedése kb. 4500 km és kb. 7500 km-es partszakasszal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország legmagasabb pontja a venezuelai határhoz közel emelkedő Pico da Neblina (2994 m).

A dél-amerikai kontinens keleti, illetve központi részét foglalja el. Felszíne mégsem mutat nagy változatosságot, két tájegysége az Amazonas-medence és a Brazil-felföld.

• Az Amazonas-medence mintegy 3500 km hosszú és 200 km széles síkság a Guyanai-hegyvidék és a Brazil-felföld között. A szárazföld belsejében szélesebb, az Amazonas torkolatában szűkül.
• A Brazil-felföld 2000 méter magasságig kapaszkodó hegyek és fennsíkok, platók rendszere. Magassága a parttól a kontinens belseje felé csökken. Legmagasabb csúcsa a Pico da Bandeira (2884 m).

São Paulo

Brazíliaváros

Boa Vista

Rio de Janeiro

Salvador

Belo Horizonte

Fortaleza

Pantanal

Curitiba

Manaus

Recife

Belém

Porto Alegre

Goiânia

Maceió

São Luís

Campo Grande

Porto Velho

Teresina

Uberlândia

A m a z o n a s - m e d e n c e

Bolívia

Paraguay

Argentína

Uruguay

Cuiabá

B r a z i l - f e l f ö l d

P
e
r
u

K
o
l
u
m
b
i
a

Venezuela

Brazília domborzati térképe

• 

  Domborzati térkép

• 

  Fő folyók

• 

  Fő közlekedési utak és városok

• 

  Pico da Neblina, az ország legmagasabb pontja

• 

  Folyó az Amazonas-medence őserdejében

Vízrajz

Leghosszabb folyók:

• Amazonas – 6992 km^[14]
• Paraná – 4700 km
• Purus – 3300 km
• São Francisco – 2900 km
• Araguaia, Tocantins, Rio Negro, Madeira stb.

Az ország nagy kiterjedése és nedves éghajlata következtében bő és kiterjedt folyó- és vízrendszerhálózattal rendelkezik. Brazíliában találhatjuk bolygónk legnagyobb folyóvízrendszerét. 8 folyóvízrendszer található Brazíliában, melyek közül a legfontosabbak: az Amazonas északon, a São Francisco a középső területen és a Paraguay, Uruguay és Paraná rendszerek délen.

Az Amazonas folyó vízgyűjtő területe a világon a legkiterjedtebb. 5 800 000 km²-t ölel fel, melyből 3 904 392 km² a brazil földön található. A vízgyűjtő fő folyója Peruban ered, ahol Vilcanotának, majd Ucaiali-nak, Urubambanak, később pedig Marañonnak nevezik. A brazil határt átlépve a Solimőes nevet kapja, míg a Negro - a „fekete” - folyóval Manaus város közelében össze nem folynak. Ezután az Atlanti óceánba való torkolatig az Amazonas nevet viseli. A forrástól az óceánig 6440 km-en folyik keresztül. Ez a föld legbővebb vizű, legszélesebb folyóvize. Sokan a leghosszabbnak is tartják, mivel a folyó az áradási időszakban az útját még az óceánban is folytatja. Átlagosan 5 km széles és néhány ponton az 50 km szélességet is eléri. Az óceánok évi vízutánpótlásának 20%-át adja. Az Amazonas-medence a benne élő 2500–3000 halfajtával a leggazdagabb a világon.

Éghajlat

Brazília fő éghajlatai

• Az egyenlítői (Amazonasi régióban), ezt egész évben esős, magas hőmérséklet-átlagok jellemzik (25-27 °C között)
• Az átmeneti övet vagy szavanna éghajlatot (Közép-Brazília és az északkeleti régió) a magas átlaghőmérséklet (18-28 °C között) és a száraz-nedves évszakok váltakozása jellemzi. A déli régió hűvösebb, mint az ország többi része (átlaghőmérséklet 18 °C, de télen fagypont alá is süllyedhet a hőmérséklet.

Brazíliát nagy kiterjedése, változatos domborzata, váltakozó magasságai és levegő-áramlatai miatt sokszínű éghajlat jellemzi. Az Egyenlítő északon, a Baktérítő a délkeleti régióban szeli át. Így Brazília legnagyobb részén a trópusi éghajlat uralkodik. Itt a meleg és nedves klíma a meghatározó. Az átlagos hőmérséklet az egész országban 20 °C, a hőmérséklet-ingadozás alacsony. A legdélebbi vidékek éghajlata már mérsékelt égövi, itt télen előfordulhat fagy és hó.

Élővilág, természetvédelem

Brazíliában található a föld egyik legváltozatosabb növényvilága. Ezt a különböző időjárási, földszerkezeti és domborzati adottságoknak köszönheti. A brazil vegetációt 10 csoportra oszthatjuk: Amazonasi esőerdő, az Atlanti esőerdő, caatinga, pantanal, campos, mata de araucária, mata de cocais, mangue és restinga.

• amazonasi esőerdő: kb. 7 millió km² kiterjedésű, Dél-Amerika északi és középső területein elterülő esőerdő. Legnagyobb területe Brazíliában van, bár találhatunk esőerdőt Bolíviában, Kolumbiában, Ecuadorban, Guyanában, Suriname-ban és Venezuelában is. Az Amazonas medencéje Brazília felszínének 58%-át foglalja el. A Földön itt a leggazdagabb, legváltozatosabb az élővilág. Az itt élő fajok pontos száma nem meghatározható. A természettudósok 800 000 és 5 millió közé teszik a megkülönböztethető fajok számát, ez a világon ismert összes faj 15–30%-a. Az amazonasi homokzátonyokat időszakosan ellepik a folyók – ezek az ún. várzeák – és emiatt Brazíliában ezek a legtermékenyebb talajok közé tartoznak.
• atlanti esőerdő: Brazília Atlanti-óceán menti partjaira volt jellemző ez a növénytakaró. A fajok 50%-a csak itt és sehol máshol nem él meg. Kutatók szerint a trópusi esőerdők között itt van a legnagyobb biodiverzitás/hektár arány az egész világon. Ez a terület a legveszélyeztetettebb a növekvő városiasodás és iparosodás következtében. Mára eredeti területének csupán 7%-án maradt meg, főleg Brazília déli és délkeleti régióiban.

• Caatinga: Az északkeleti régió félsivatagos területét cserjés növényzet fedi: a Caatinga. Néhány területen fél-lombhullató erdő található.
• Pantanal, a lapály, a legnagyobb mocsaras terület a világon. 150 000 km²-en terül el Mato Grosso, Mato Grosso do Sul államokban és Paraguayban. Az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Kb. 650 madár-, 80 emlős-, 260 hal- és 50 hüllőfaj él itt.
• Cerrado területe szavanna jellegű tájegység Közép-Brazíliában. Bokrok és alacsony fák jellemzik. Ma a Cerradót a terjeszkedő mezőgazdasági termelés veszélyezteti. A terület fontosabb mezőgazdasági terményei a kukorica, a szójabab, a szőlő, mangó és trópusi gyümölcsök.
• Camposnak a mezők növényvilágát, a nagy kiterjedésű füves és cserjés területeket nevezik. Brazília déli- és délkeleti részét jellemzi ez a növényzet.
• Mata de Araucária Brazília déli területén található, s az Araucária (Araucária angustifolia) fajból származó fenyőerdő borítja.
• Mata de Cocais az Amazonas és Caatinga között terül el, Maranhão, Piauí, és Tocantins államokban. Az Amazonashoz közeli területeken a nedves éghajlatnak köszönhetően a pálmafák igen gyakoriak.
• Mangue: tavas, mocsaras terület, bokrok és fák borítják.
• Restinga a brazil tengerpart mentén húzódó homokos területekre jellemző bokrokból, alacsony fákból álló vegetáció.

Képek jellegzetes állatokról

Lásd még: Kategória:Brazília állatvilága

Lásd még: Kategória:Brazília növényvilága

Nemzeti parkjai

Brazília területének 25%-a védett valamilyen formában. Ennek nagyjából fele bennszülött föld (terras indígenas), másik felét vagy a tagállamok, vagy a szövetségi állam nyilvánította védett területté.^[15]

Bővebben: Brazília nemzeti parkjai

Természeti világörökségei

Bővebben: Brazília világörökségi helyszínei

Az UNESCO világörökség-listáján szereplő területek:

• Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum
• Atlanti-parti Délkeleti Esőerdő Rezervátumok
• Brazil atlanti-óceáni szigetek: Fernando de Noronha és Rocas-atoll rezervátumok
• Közép-amazóniai Természetvédelmi Területek
• Chapada dos Veadeiros Nemzeti Park és Emas Nemzeti Park
• Iguaçu Nemzeti Park
• Pantanal Természetvédelmi Terület
• Serra da Capivara Nemzeti Park
• Aparados da Serra Nemzeti Park

Történelem

Bővebben: Brazília történelme

1500. április 22-én Pedro Álvares Cabral portugál tengerész fedezte fel Brazíliát, amikor egy Indiába tartó flotta az Atlanti-óceán déli részén váratlanul szárazföldre bukkant. A passzátszél miatt hajóztak ennyire nyugatra. Az Indiába tartó vitorlások később is gyakran kötöttek ki Brazíliában.

Portugália rövidesen bejelentette igényét a területre, ami az 1530-as évektől gyarmatává vált. A terület kiaknázását az ország nevét adó brazilfa kitermelésével kezdték, majd az 1580-as évek táján nagy területeken cukornádat ültettek. Az ültetvényeken főleg Nyugat-Afrikából behurcolt fekete rabszolgákat dolgoztattak. A cukornád mellett a kávé termesztése is megindult. Az ország belső részének gyarmatosítása csak azután kezdődött meg, hogy a Mato Grosso hegységben arany- és gyémántlelőhelyeket tártak fel. Brazília portugál gyarmatból 1822-ben vált független állammá.

A rabszolgakereskedelmet a 19. század közepén betiltották, de csak 1888-ban hoztak törvényt a rabszolgaság intézményének eltörléséről. A köztársaságot 1889-ben kiáltották ki.

• 
  Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Brazília
  A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

  ---

  Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Brazília