A 16. század az 1501–1600 közötti éveket foglalja magába. Ez az európai reneszánsz és humanizmus, a tudomány és művészetek támogatásának kora, a földrajzi felfedezéseknek, valamint a reformáció megindulásának kora, ugyanakkor a pusztító vallásháborúk és az amerikai népirtás időszaka is. Ebben az időszakban éri el a hódító Oszmán Birodalom a legnagyobb kiterjedését.

A világ 16. századi fő hódító hatalmai és a meghódított területeik a 16. század első felében (a mai országhatárokkal):
piros: Angol Királyság, sötétkék: Francia Királyság, sárga: Spanyol Királyság, zöld: Portugál Királyság, kékeslila: Orosz Cárság, sötétszürke: Oszmán-Török Birodalom

Események

Európa 1508 - 1510: A cambrai-i liga I. háborúja 1509: VIII. Henrik az angol trónra lép (1547-ig uralkodik) 1516: Habsburg Károly spanyol király lesz (I. Károly néven), majd 1519-ben német király, 1530-ban V. Károly néven német-római császár (1556/1558-ig uralkodik) 1524 - 1525: Nagy kiterjedésű német parasztháború, melyhez részben vallási okok is vezettek. 1525: A század legnagyobb európai ütközetében, a paviai csatában I. Ferenc francia király serege döntő vereséget szenved a Habsburg császári szövetség spanyol–német–milánói erőitől. A francia király fogságba esik és a madridi békében (1526) szabadsága fejében kénytelen lemondani Lombardiáról. Milánóban előbb a Sforza-család, majd 1535-től a spanyolok uralkodnak. Véget ér az Itália birtokaiért vívott harc, a félszigeten a 17. század végéig spanyol hegemónia érvényesül. Ferenc a továbbiakban még három háborút visel a császár ellen (→ Itáliai háborúk), de a kialakult helyzeten nem képes változtatni. 1525: Brandenburgi Albert nagymester a Német Lovagrend poroszországi birtokait szekularizálja és hercegséggé változtatja, amely lengyel hűbérként családjában öröklődik és 1618-ban egyesül Brandenburggal. 1527: Sacco di Roma: Miután VII. Kelemen pápa a francia király oldalára állt, V. Károly serege rohammal elfoglalja Róma városát; a pápa a nocerai püspökkel az Angyalvárba menekül. A pápa kénytelen alávetni magát V. Károlynak, és a pápaság mint világi hatalom a továbbiakban csak alárendelt szerepet játszik. 1529: A török hadak Bécset ostromolják. 1533: IV. (Rettegett) Iván lép az orosz trónra, aki megerősíti a központi hatalmat (1584-ig uralkodik). A kazanyi (1552), és az asztrahányi (1556) tatár kánság meghódításával kiterjeszti uralmát a Kaszpi-tengerig. 1540–1547: Első Habsburg–török háború A 16. század derekára a reformáció és ellenreformáció nyomán kialakult vallásháborúk miatt Európa jelentős része lángba borul. 1553: Angol kereskedők megbízásából Richard Chancellor felfedezi az Észak-Európa megkerülésével Oroszországba vezető tengeri utat, és kiaknázására 1554-ben megalakul az első angol kereskedőtársaság, a Muscovy Company. 1556: V. Károly német-római császár lemond. A császári címet öccse, Ferdinánd kapja. II. Fülöp lép a spanyol trónra (uralkodik 1598-ig). Az elődei által lerakott alapokon megteremti a korlátlan monarchiát. Székhelyévé Madridot, ill. a közelében épült Escorialt teszi (Toledo helyett). A katolikus egyház védelmezője, országában óriási hatalmat ad az inkvizíció kezébe. 1559: A cateau-cambrésis-i béke lezárja a Habsburgok és Franciaország háborúinak (1551–1559) sorozatát. 1552–1582 között Oroszország több hadjárat során uralma alá vonja a volgai és szibériai tatár államokat (Asztrahány, Kazany és Szimbir) területét, és ezzel Európa és Ázsia között kialakul a soknemzetiségű Orosz Birodalom. 1558–1583: A livóniai háború. IV. (Rettegett) Iván megtámadja a Német Lovagrend birtokait, Észtországot és Livóniát, hogy kijáratot szerezzen a Balti-tengerre. A lovagrend állama felbomlik, a harcba beavatkoznak a lengyelek, svédek és a dánok is. Livóniát Lengyelország, Észtországot a svédek kapják meg. 1567: Stuart Mária lemond a skót trónról. A lázadó főurak az egyesztendős Jakabot ültetik Skócia trónjára. 1587: Stuart Mária kivégzése 1568: Kezdetét veszi a több évtizedig tartó németalföldi szabadságharc a spanyol uralom ellen. 1569: Lublini unió - A Lengyel Királyság és Litván Fejedelemség létrehozza a lengyel–litván nemzetközösséget (fennáll 1795-ig). Az ország ezzel a legnagyobb állam Európában, ez Lengyelország aranykora. 1570: II. Szelim oszmán szultán feladja a kelet-európai terjeszkedés tervét, ezzel véget ér az orosz-oszmán háború. A török hajóhadat a vihar szétszórja a Fekete-tengeren. 1571: Az oszmánok elfoglalják Ciprust Velencétől, de a görög partok mellett a lepantói csatában az egyesült keresztény hajóhad megveri a török flottát. 1572: Lengyelországban kihal a Jagelló-dinasztia férfi ága. A bekövetkező trónviszályok során 1574-ben a lengyel nemesség törvényben biztosítja magának a szabad királyválasztás és fegyveres ellenállás jogát. Ezóta Lengyelország lényegében nemesi köztársaság, élén a királlyal. Nagyhatalmi pozícióját egyelőre sikerül megőriznie. 1572–1573: Horvát parasztháború 1580: A portugál királyi Avis-ház kihal. Az országot II. Fülöp perszonálunióban egyesíti Spanyolországgal. Az unió Portugáliát is bevonja a spanyol-németalföldi háborúba, így a 17. század első felében a hollandok ráteszik a kezüket a portugál gyarmatbirodalom legnagyobb részére. 1582: A Gergely-naptár bevezetése a katolikus országokban 1584: Az oroszok megalapítják Arhangelszk kikötőjét. Sikertelenül próbálják megtalálni az Amerika megkerülésével Ázsiába vezető északnyugati átjárót. 1585–1590: V. Szixtusz pápa megfékezi a banditizmust az egyházi államban és átfogó tervek alapján hozzáfog Róma átépítéséhez. 1588: Anglia legyőzi a partjainál a spanyol II. Fülöp híres „Legyőzhetetlen armadáját” 1596: Az angolok a Cádiz-i öbölben megsemmisítik a spanyol flottát. 1596: W. Barents felfedezi Novaja Zemlját és a Spitzbergákat 1598: Oroszországban I. Fjodor cárral kihal a 9. század óta uralkodó Rurik-dinasztia moszkvai ágának utolsó tagja, ami súlyos zavarok forrása lesz.

Reformáció, vallásháborúk 1517: Luther Márton meghirdeti 95 tézisét Wittenbergben, ezzel a Német Birodalomból elindul a reformáció vallási mozgalma. 1521: Luther a wormsi birodalmi gyűlésen megtagadja tanainak visszavonását. 1523: Zwingli uralomra juttatja a reformációt Zürichben (Svájc) 1531: elesik a svájci katolikus kantonokkal vívott 2. kappeli háborúban. Zwingli művét Zürichben H. Bullinger fejezi be a Második Helvét Hitvallás összeállításával. 1529–1555: német vallásháború 1529: A speyeri gyűlésen a Német-római Birodalom fejedelmei között a reformáció miatt szakadás támad. Az evangélikus (lutheránus) német fejedelmek kiadják tiltakozó iratukat (protestáció) a császár türelmetlen valláspolitikája ellen. Kezdetét veszi a német vallásháború. 1530: A birodalmi gyűlésen közzéteszik a lutheránus tanok tételes megfogalmazását: Ágostai hitvallás 1531: A lutheránusok védelmi szövetségre lépnek: schmalkaldeni szövetség 1546–1547: A schmalkaldeni háború. V. Károly császár kísérletet tesz a lutheránus rendek leverésére. 1555: az augsburgi vallásbéke lezárja a Német-római Birodalomban dúló vallásháborúkat 1533–1534: Az Angol Királyság elszakad a katolikus egyháztól és létrejön a nemzeti anglikán egyház. VIII. Henrik magát nyilvánítja ki az angol egyház fejévé. 1535–1536: Kálvin János közzéteszi A keresztény vallás tanítása című fő művét, a református hittételek polemikus kifejtését. 1541-ben Genf prédikátora lesz, haláláig (1564) szinte diktátorként kormányozza a várost; 1553-ban parancsára megégetik Szervét Mihályt. 1540: A jezsuita szerzetesrend jóváhagyása, amelyet Loyolai Ignác 1534-ben alapított. Az új szervezet az ellenreformáció egyik fő eszközévé válik. 1542: III. Pál pápa a reformáció ellen újjászervezi az inkvizíciót Sanctum Officium néven. 1545–1563: A reformációra adott válaszként (→ ellenreformáció) a katolikus egyház összehívja a tridenti zsinatot, amely elveti a század eleje óta hangoztatott reformterveket, megerősíti a pápa hatalmát és kidolgozzák az új katolikus hittételeket. Az észak-európai államok uralkodói áttérnek a protestáns hitre és országaikban felszámolják a katolikus egyházat és hitgyakorlatot. A század közepétől Lengyelországban II. Zsigmond király a vallási türelem politikáját vezeti be. A hitviták tüzében megszületik a lengyel nyelvű irodalom. 1560: A kálvinizmus bevezetése Skóciában 1566: Képrombolás; széles körű népi felkelés Németalföldön 1562–1598: Francia vallásháborúk 1562: A wassyi mészárlással megkezdődnek a francia vallásháborúk a katolikusok és a hugenották között. 1572: Szent Bertalan éjszakája 1598: IV. Henrik francia király kibocsátja a nantes-i ediktumot, amely engedélyezi vallásuk gyakorlását a hugenottáknak. IV. Henrik francia és II. Fülöp spanyol király megkötik a vervins-i békeszerződést, lezárulnak a francia vallásháborúk. 1600: Giordano Bruno megégetése Rómában eretnekség vádjával A domináló európai hatalmak az 1519 utáni években   Spanyol (Kasztíliai) Kir. (lila)   Aragóniai Kir. (vöröses piros)   Burgundi-Valois-ház (narancs)   Osztrák Habsburgok (sötétsárga)   Német-római Birodalom (halványsárga)

Magyarság

• 1505: A Rákosi végzés, a szabad királyválasztás érdekében megfogalmazott okirat a rákosi országgyűlésen kimondta: ha II. Ulászló fiú utód nélkül halna meg, akkor a magyarok idegen királyt nem választhatnak.
• 1506: Habsburg–Jagelló házassági szerződés - a rákosi végzés hatálytalanítására kötött örökösödési szerződés
• 1514: Dózsa György-féle parasztfelkelés
• 1521: Nándorfehérvár török bevétele
• 1521–1526: Magyar–török háborúk
• 1526. augusztus 29.: A mohácsi vész. A törökök előtt megnyílik az út a Magyar Királyság szívébe.
  • Októberben I. Szulejmán kivonul Magyarországról, befejeződik az 1521-26-os török-magyar háború
  • Novemberben a pozsonyi országgyűlés magyar királlyá Habsburg Ferdinándot választja.
  • Novemberben a székesfehérvári országgyűlés Szapolyai János erdélyi vajdát választja királlyá.
  • Decemberben az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltja ki magyar királynak Szapolyai János ellenében.
• 1527: A délvidéki Cserni Jován-felkelés
• 1526–38: Magyar belháború
  • 1529: A törökök Bécset ostromolják - sikertelenül.
  • 1532: Kőszeg ostroma. Jurisics kapitány színleg meghódol Szulejmánnak, de a várat megtartja.
• 1538: Váradi béke - I. János király Habsburg Ferdinánddal békét köt
• 1541: A törökök elfoglalják Budát. (lásd Buda elfoglalása)

A Magyar Királyság 1572-ben

• 1543: Török hadjárat (Vác, Fehérvár, Csákvár, Esztergom, Tata, Siklós)
  • Kaposi csata: a szekszárdi törökök a Kapos mellett szétverik a végvári katonák egy csapatát.
• 1552: Török hadjáratok (Drégely, Veszprém, Temesvár, Arad, Lippa, Lugos, Karánsebes, Szolnok, Eger)
  • Eger sikeresen ellenáll
• 1552: A törökök legyőzik a birodalmi és magyar sereget a palásti mezőn.
• 1566: Szigetvár ostroma
• 1567: A debreceni zsinat elfogadja a második helvét hitvallást, megindul a reformátusok önálló egyházzá szerveződése
• 1568: Drinápolyi béke - I. Miksa magyar király (német-római császárként II. Miksa) és II. Szelim oszmán szultán között létrejött egyezmény Drinápolyban, amely átmeneti fegyvenyugvást hoz a török elleni háborúban
• 1568: Erdélyben a tordai országgyűlés a világon elsőként törvényben rögzíti a lelkiismereti és vallásszabadságot
• 1570: Speyeri szerződés - II. János magyar király és Miksa magyar király közötti egyezmény
  • Erdélyi Fejedelemség
• 1571: Az erdélyi országgyűlés kimondja a négy bevett felekezet szabad vallásgyakorlását
• 1593: Megkezdődik a Tizenöt éves háború a török kiűzésére. A háborúhoz több európai állam és török uralom alatt élő nép, így a szerbek és bolgárok is csatlakoznak
  • 1595: Báthory Zsigmond vezetésével Erdély csatlakozik a törökellenes szövetséghez.
  • 1595: Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem és II. Mihály havasalföldi fejedelem győzelmet aratnak Gyurgyevónál a törökök felett
• 1596: III. Mehmed szultán a mezőkeresztesi csatában győzelmet arat Báthory Zsigmond felett.
  • Eger vára elesik a törökök előtt
• 1596: "Véres farsang": székely felkelés
• 1598: Pálffy Miklós csellel visszafoglalja Győrt a törököktől.
• 1599: Erdély II. Mihály (Vitéz Mihály) havasalföldi fejedelem ellenőrzése alá kerül
• 1600: A habsburg-erdélyi sereg a miriszlói csatában szétveri Vitéz Mihály seregét.

Lásd még: Török hódoltság és Török háborúk Magyarországon

Kultúra, vallás

• 1504 - 1514: Werbőczy István: Hármaskönyv (Tripartitum) - a korabeli Magyarország jogi szabályainak és szokásjogainak összegyűjtése, rendszerezése és írásba foglalása
• 1507 körül: Az esztergomi Bakócz-kápolna építése
• A reformáció Magyarországon
• 1532: Krakkóban megjelenik az első magyar nyelvű nyomtatott könyv, egy részleges bibliafordítás
• 1581: Báthory István fejedelem jezsuita tanárokkal egyetemet alapít Kolozsvárott
• 1587: Magyarország áttér a Gergely-naptárra
• 1590: Vizsolyban megjelenik a Károlyi Gáspár bibliafordítása

Amerika

Az európai hódítók az amerikai őslakosokat irtják

Aztékok haldokolnak a fekete himlőtől, ("Firenzei kódex" 1540–85)

• Amerika felfedezését követően a spanyol hódítók leigázzák az Azték Birodalmat Közép-Amerikában (1519) és az Inka Birodalmat Dél-Amerikában (1533).
  • A hódítók lerombolják Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációit és kiirtják az őslakosság jelentős részét.
  • Hatalmas mennyiségű arany jut el Európába.
  • Megkezdődik az újkori rabszolgakereskedelem és rengeteg fekete-afrikai rabszolga érkezik Amerikába.
• 1513: Vasco Núñez de Balboa megkezdi Közép-Amerika gyarmatosítását
• 1519: Hernando Cortez legyőzi az aztékokat és meghódítja Mexikót
• 1530: a portugálok megkezdik Brazília gyarmatosítását
• 1531 - 1533:: Francisco Pizarro meghódítja az Inka Birodalmat
  • 1533: Pizarro konkvisztádor megöleti az utolsó inka uralkodót, Atahualpát és elfoglalja a Birodalom fővárosát, Cuzcót
  • 1535: Pizzaro megalapítja Limát, amely halála (1541) után a spanyol alkirály székhelye, és a dél-amerikai spanyol gyarmatbirodalom központja lesz
• 1535: a spanyolok megkezdik a mai Argentína, Uruguay és Paraguay gyarmatosítását, Mexikóban létrehozzák Új-Spanyolország Alkirályságot
• 1562 körül: megkezdődik a néger rabszolgák rendszeres szállítása Amerikába
• 1580 körül: a karibi kalózvilág kezdete^[1]
• 1580-as évek: Humphrey Gilbert, majd Walter Raleigh megalapítják az első angol gyarmatot Észak-Amerikában

Az Oszmán Birodalom 1600 körül (a vazallus államokkal együtt)

Ázsia

• 1503: Vasco da Gama megalapítja Indiában az első portugál erődöt Kochinál
• 1510: A portugálok elfoglalják Goát (India)
• 1520-as évektől: Az Oszmán Birodalom fénykora.
• 1526: Bábur (Timur leszármazottja) a panipati csatában legyőzi Delhi szultánját és India északi részén létrehozza a mogul birodalmat
• 1540-es évek: portugál kereskedők érkeznek Japánba; nyomukban megkezdődik a keresztény hittérítés (→ Kereszténység Japánban)
• 1556: Saanhszi földrengés - a történelem egyik legpusztítóbb földrengése több mint 800 ezer áldozatot követel a kínai Sanhszi tartományban.
• 1556: Indiában Akbar mogul sah uralkodásának kezdete, a Mogul Birodalom virágzása
• 1557: Kínában a portugálok engedélyt kapnak kereskedelmi telep létesítésére Aomenben (Makaó)
• Japánban a Szengoku-kor hosszú polgárháborúit az Azucsi-Momojama-kor országegyesítő kísérlete követi (1568–1600)
• 1571: A spanyolok megalapítják Manilát
• 1581: Az oroszok megkezdik Szibéria meghódítását
• 1588: Trónra lép Nagy Abbász perzsa sah, a Szafavida-dinasztia legnagyobb uralkodója
• 1592: Az első angol kereskedelmi vállalkozás Indiában
• 1600: A Brit Kelet-indiai Társaság megalapítása

Világ

A portugál (kék) és spanyol (fehér) kereskedelmi utak a tengereken a 16. században, a földrajzi felfedezések hajnalán

• 1519 - 1522: Magellán expedíciójának Föld körüli útja
  • 1522: A Föld első ismert körülhajózása
• 1577 - 1580: Francis Drake körülhajózza a Földet és nagy zsákmányt szerez

Fejlődés, társadalom

• A majorsági gazdálkodás kialakulása Kelet-Európában. Míg a nyugat-európai parasztság a 16. sz.-ra függő helyzetű jobbágyból általában szabad bérlővé vált, az Elbától keletre ez a folyamat nem következik be, sőt 1500 után az addig szabadon költöző jobbágyokat röghöz kötik és terheiket növelik (második jobbágyság).
• A polgári fejlődés kibontakozása Angliában. Fellendül Anglia vezető iparága, a hazai gyapjút feldolgozó posztóipar.
• felfedezések és az árforradalom Európa-szerte konjunktúrát teremtenek a kereskedelem és a kézműipar számára. Kereskedőtársaságok létesülnek a kibővült piaci lehetőségek kiaknázására, illetve új piacok felkutatására.
• A század vége felé a lőfegyverek dominálnak a hadviselésben
• A rokka bevezetése forradalmasítja a textilgyártást.
• A négyzetgyök modern jelének első használata.
• Németalföldön megszerkesztik az első mikroszkópot (1590 k.) és az első távcsövet
• A tudományos forradalom kezdete
  • 1543: Kopernikusz publikálja művét, melyben matematikailag leírja a heliocentrikus világképet
• Az Újvilágból új mezőgazdasági termékeket hoznak be Európába (kukorica, burgonya, paprika, paradicsom stb.), amelyek a következő században széles körben elterjednek az Óvilágban.

Kultúra

• 1590-es évek: William Shakespeare: Rómeó és Júlia (színmű)

Művészet

• A század a reneszánsz késői szakasza, Itáliában kibontakozik a barokk, az ellenreformáció korstílusa.
  • A két korstílus között a manierizmus művészi irányzata Itáliában.
• Festőművészet: Velencei iskola

Irodalom

• 1508: Az Amadis de Gaula első ismert kiadása
• 1509: Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete
• 1516: Morus Tamás: Utópia
• 1528: Baldassare Castiglione: Az udvari ember
• 1554: Lazarillo de Tormes élete
• 1581: Torquato Tasso: A megszabadított Jeruzsálem
• Ludovico Ariosto: „Orlando furioso” (Őrjöngő Lóránd)
• Niccolò Machiavelli: A fejedelem (politikai tanulmány, a reneszánsz uralkodó eszménye)

Lásd még: Kategória:16. századi irodalom

Lásd még: A reneszánsz magyar irodalma

Zene

• Adrian Willaert németalföldi zeneszerző a velencei Szt. Márk-templom karnagyaként megalapítja az ún. velencei iskolát
• A hegedű felbukkanása Észak-Itáliában
• Az első opera bemutatója Firenzében: Jacopo Peri: Dafné (1597 k.)

Egyéb

• Az angol királynő richmondi palotájában felállítják Sir John Harington (wd) találmányát, az első angolvécét. (1596)
• A francia udvarnál megjelenik az asztalon a villa. Ezt követően egy új szokás is kialakul: az étkezési illem. (1598)

Vallás

Lásd még: A kereszténység kronológiája#16. század

• reformáció
• anabaptista mozgalom
• unitarianizmus
• ellenreformáció
• francia vallásháborúk
• a pápaság a 16. században

Híres személyek

Magyarok

• Dózsa György, az 1514-es magyarországi parasztfelkelés vezetője (1470–1514)
• I. János magyar király (Szapolyai János; erdélyi vajda, 1526 és 1540 között Magyarország királya)
• János Zsigmond (II. János) erdélyi fejedelem (1540–1571)
• Fráter György, az ország kormányzója, erdélyi politikus, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros (1482 – 1551)
• Török Bálint, magyar főnemes, hadvezér (1502 – 1550)
• Zrínyi Miklós (hadvezér) horvát származású szigetvári hős, költő és hadvezér (1508 körül – 1566)
• Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király (1533–1586)
• Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem (1572–1613)
• Tinódi Lantos Sebestyén énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jeles képviselője (1510 körül – 1556)
• Balassi Bálint, magyar költő (1554–1594)
• Bornemisza Péter, magyar költő (1535–1584)
• Dávid Ferenc, az erdélyi unitárius vallás alapítója (1510–1579)
• Károlyi Gáspár, református lelkész, a Biblia első teljes magyar fordításának elkészítője (1529 körül – 1591)
• Szenczi Molnár Albert, református lelkész, nyelvtudós, filozófus (1574 – 1634)

Külföldiek

Uralkodó, hadvezér

• VIII. Henrik, angol király, az anglikán egyház alapítója (1491–1547)
• V. Károly, német-római császár, spanyol király (1500–1558)
• I. Szulejmán, török szultán (1494–1566)
• Rettegett Iván, orosz cár (1530–1584)
• I. Erzsébet angol királynő (1533–1603)

Konkvisztádor, felfedező

• Ferdinand Magellan, portugál tengerész (1480–1521)
• Hernán Cortés, spanyol konkvisztádor (1485–1547)
• Francis Drake, angol kalózkapitány és felfedező (1540–1596)
• Kolumbusz Kristóf (1451 – 1506)
• Vasco Núñez de Balboa (Közép-amerikai hódítássorozat)
• Francisco Pizarro (Chile és Peru meghódítása, 1532–1535)
• Alonso de Ojeda
• Francisco de Orellana
• Hernando de Soto
• Philipp von Hutten
• Pedro de Alvarado
• Diego de Almagro
• Juan Ponce de León
• Sebastián de Belalcázar
• Diego Velázquez de Cuéllar
• Juan de Grijalva
• Francisco de Montejo
• Pánfilo de Narváez
• Pedro Menéndez de Avilés

Művész, tudós, filozófus

• Albrecht Dürer, német festő (1471–1528)
• Leonardo da Vinci, olasz művész és tudós (1452–1519)
• Kopernikusz, lengyel csillagász (1473–1543)
• Michelangelo, olasz polihisztor (1475–1564)
• Morus Tamás (Thomas More), angol humanista, politikus és író (1478–1535)
• Szervét Mihály, spanyol polihisztor, orvos, teológus (1511–1553)
• Raffaello Sanzio, olasz festő (1483–1520)
• Rotterdami Erasmus, humanista filozófus és teológus (1466–1536)
• Tiziano, olasz festő (1490–1576)
• Paracelsus, német orvos és asztrológus (1493–1541)
• Niccolò Machiavelli, olasz író és filozófus (1497–1527)
• Hans Sachs, nürnbergi mesterdalnok (1494–1576)
• Luís de Camoes, portugál költő (1524–1580)
• Bakfark Bálint, erdélyi szász lantművész és zeneszerző (1507? – 1572?)
• Pieter Brueghel, flamand festő (1525–1569)
• El Greco, görög festő (1541–1614)
• Torquato Tasso, olasz költő (1544–1595)
• Giordano Bruno, olasz filozófus (1548–1600)
• Tycho Brahe, dán csillagász (1546–1601)
• William Shakespeare, angol drámaíró, költő (1564–1616)

Vallási személy

• Luther Márton, német vallási reformer (1483–1546)
• Ulrich Zwingli, svájci reformátor, a református egyház egyik alapítója (1484 – 1531)
• Philipp Melanchthon, német teológus, Luther munkatársa (1497–1560)
• Kálvin János, francia vallási reformer, a kálvinizmus névadója (1509–1564)
• Heinrich Bullinger, svájci reformátor (1504–1575)
• Martin Bucer, német reformátor (1491–1551)
• John Knox, skót reformátor (1510 k. –1572)
• Mikael Agricola, finn reformátor, a finn irodalmi nyelv megteremtője (1510–1557)
• Loyolai Szt. Ignác, a jezsuita szerzetesrend alapítója (1491 – 1556),

Évek és évtizedek

Megjegyzés: A 16. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz 16. század témájú médiaállományokat.