A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Zambó János | |
Született | 1916. május 2. Hegykő |
Elhunyt | 2000. december 3. (84 évesen) Miskolc |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | bányamérnök |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1953) |
A Nehézipari Műszaki Egyetem 3. rektora | |
Hivatali idő 1972 – 1978 | |
Előd | Sályi István |
Utód | Simon Sándor |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zambó János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zambó János (Hegykő, 1916. május 2. – Miskolc, 2000. december 3.) bányamérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Tanulmányai
Középiskoláit Sopronban, a Bencés Gimnáziumban végezte 1928–1936 között. 1942-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán kitüntetéssel bányamérnöki oklevelet szerzett.
Gyakorlati pályája
1941–1942 között egyetemi tanársegédként tevékenykedett. 1942–1945 között az állami ércbányászatban dolgozott a Felvidéken mint műszaki vezető. 1946-ban és 1947-ben az egyetemen adjunktusként oktatott, kutatott és Summa cum laude minősítéssel megvédte doktori értekezését. 1947 és 1953 között a szénbányászatban dolgozott, a padragi bányaüzem főmérnöke volt, majd az Ajkai Szénbányák igazgatóhelyettese. Ezután a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt főmérnökévé és megbízott igazgatójává nevezték ki. 1953–1954 között a Bányászati Kutató Intézet igazgatójaként több kutatási témát indított el.
Oktatói munkája
1954-től a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányaműveléstani Tanszékének professzorává nevezték ki, rövidesen a tanszék vezetője lett és 30 esztendeig irányította azt. 1955–1959 között a Bányamérnöki Kar dékánja, majd 1960–61-ben az egyetem rektorhelyettese, később, 1961 és 1972 között rektora volt. Rektori működése során nagy gondot fordított a hallgatók oktatására, de emellett sokat foglalkozott az egyetem fejlesztésével is. Új központi főépület, műhelycsarnokok, a hallgatók és oktatók ellátását szolgáló menza, új kollégiumi épület és a Selmeci Műemlék Könyvtárat is befogadó könyvtár létesült rektorsága idején. Egyetemépítő tevékenységét két alkalommal a ’’Munka Érdemrend’’ arany fokozata kitüntetés adományozásával ismerték el, a Miskolci Egyetem díszdoktora lett. Az Egyetem alapításának 50 éves évfordulója alkalmából a Pro Universitate és a Jubileumi Egyetemi Aranyéremmel tüntették ki. Aktívan részt vett az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület munkájában, különböző tisztségeket betöltve. Tudományos eredményeit többnyire az egyesület szakmai lapjában, a Bányászat című lapban tette először közre, emelve a lap színvonalát.
Tudományos tevékenysége
Tevékenységét egyrészt a sokrétű témaválasztás, másrészt a természettudományos alapokra való építkezés jellemezte. Legnagyobb hazai és nemzetközi elismerést kiváltó tevékenysége a telepítéselmélet megteremtése, a magyar bányászati analitikai iskola megalapítása volt. A bányászati telepítések elméletének kidolgozásáért a Magyar Tudományos Akadémia fiatalon, 1961-ben levelező, majd 1972-ben rendes tagjává választotta. Egy ciklusban a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagjává választották. Több akadémiai bizottság tagja volt. Hosszabb ideig elnöke volt a Tudományos Minősítő Bizottság bányászati, földtani, geodéziai és geofizikai szakbizottságának, valamint a Kossuth-díj és az Állami Díj szakbizottságainak. Országos tekintélye döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1979-ben megalakulhatott a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága, amelynek 1979-től 1990-ig első elnöke volt. Tudományos munkájának eredményeként közel kétszáz publikációja és nyolc könyve jelent meg. Két művét külföldön is kiadták.
Kitüntetései
- Munka Érdemrend Arany fokozata (két alkalommal).
- Kossuth-díj, 1953.
- Állami Díj, I. fokozat, 1965. – A Bányászati telepítések analitikája című könyvében összefoglalt tudományos munkásságáért.
- Miskolci Egyetem Díszdoktora.
- Moszkvai Egyetem Díszdoktora.
- Pro Universitate.
- Jubileumi Egyetemi Aranyérem.
- Miskolc város díszpolgára, 1994.
- OMBKE kitüntetések.
Fontosabb művei
- Bányaművelés. Műszaki Kiadó Budapest 1957. (több kiadásban)
- Bányászati telepítések analitikája. Műszaki Kiadó 1960.
- Telepítéselmélet a bányászatban. Műszaki Kiadó Budapest 1966.
- A bányaművelés alapjai. Akadémia Kiadó 1985.
Források
- Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat.
- Idézett művei.
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.