A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) egy sok célra hasznosítható nemzeti bibliográfiai adatbázis Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozata alapján 2009. július 1-jével kezdte meg működését a hazai tudományos kutatás eredményeinek hiteles nyilvántartására és bemutatására létrehozott MTMT. A sok célra hasznosítható nemzeti bibliográfiai adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok. Feladata a tudományos teljesítmény mérése. Működését a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés o) pontja alapozza meg.
Tudományos publikáció
A kutatási eredmények közlésének egyik formája a tudományos publikáció. A tudományos publikáció nyilvánosságra hozott szakmai közösség közreműködésével közzétett új információkat, eredményeket tartalmazó közlemény, vagy újszerű szemlélettel a korábbi tudást feldolgozó, összefoglaló, értékelő, bemutató mű. A tudományos információt közlő kiadvány nyilvános abban az értelemben, hogy a nemzetközi tudományos közösség számára hozzáférhető és ellenőrzött, tehát a tudomány maga alakította szűrőjén keresztül jutott információból származó tudást tartalmaz.[1]
Az MTMT gyökerei
A Magyar Tudományos Akadémia 2003-ban vette használatba a Köztestületi Publikációs Adattárat (KPA), ami az MTMT elődjének tekinthető. Az MTA egyéni értékeléséhez (doktori cím, MTA tagválasztás) vezette be a formalizált adatszolgáltatást. Akkoriban az egyetlen elektronikus bibliometriai adatforrás a CD-n elérhető Science Citation Index (SCI) és weben is elérhetővé vált változata, a Web of Science (WoS) volt. További közkeletű forrás a CiteSeer volt, az interneten szüretelő automata és mesterséges intelligencia alapú adatfelismerő, mely a webre kitett teljes szövegű cikkek adatait szedte össze hihetetlen teljesítményekkel – képes volt szkennelt oldalak alapján szerzőket, közleménycímeket és adatokat adatbázisba gyűjteni. Ezt szorította ki később 2004-től a Google Scholar, amely ma már folyamatosan gyűjti a weben található adatokat. Az adatok minőségét azonban nehéz volt szavatolni. Akárhogy is történt a keresés és letöltés, ez nehezen volt reprodukálható, utólag nemigen volt ellenőrizhető, és az eredmény nem is volt egyszerűen összevethető a Köztestületi Publikációs Adattár tartalmával. A KPA-ba bevitel sok munkát jelentett, és a lényegében ellenőrizetlen adatbevitel hitelessége sok kételyt támasztott.[2]
Az MTMT alapító intézményei
Az öt alapító intézmény a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), a Magyar Rektori Konferencia (MRK), az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) és az Országos Doktori Tanács (ODT). Az alapítók példáját követve a hazai egyetemek többsége, főiskolák és egészségügyi intézmények is csatlakoztak az MTMT-hez. A folyamatosan bővülő adatbázis lehetővé teszi, hogy egységes szerkezetben legyenek elérhetők a tudományos intézmények összesített, illetve a tudományos kutatók egyéni közleményei és idéző közleményei, megkönnyítve a pályázatok benyújtását és a kutatási teljesítmény értékelését.[3]
Az MTMT-ben részt vevő intézmények
Alapító intézmények
- Budapesti Corvinus Egyetem
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- Debreceni Egyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
- Eszterházy Károly Egyetem
- Kaposvári Egyetem
- Károly Róbert Főiskola
- Magyar Tudományos Akadémia és Kutatóintézetei
- Miskolci Egyetem
- Óbudai Egyetem
- Pannon Egyetem
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem
- Pécsi Tudományegyetem
- Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
- Semmelweis Egyetem
- Szegedi Tudományegyetem
- Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola
- Szent István Egyetem
Társintézmények
- Agrárgazdasági Kutató Intézet
- Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem
- Apor Vilmos Katolikus Főiskola
- Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete
- Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet
- Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.
- Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
- Budapest Főváros Levéltára
- Budapesti Gazdasági Egyetem
- Budapesti Metropolitan Egyetem
- Dunaújvárosi Egyetem
- Edutus Egyetem
- EGIS Gyógyszergyár Zrt. Műszaki Könyvtár
- Eötvös József Főiskola (2017. február 1-ig, jogutód az NKE)
- Esztergomi Hittudományi Főiskola
- Evangélikus Hittudományi Egyetem
- Evangélikus Országos Gyűjtemény
- Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
- Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete
- Gabonakutató Nonprofit Kft.
- Gábor Dénes Főiskola
- Gál Ferenc Főiskola
- Herman Ottó Múzeum
- Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűtemény Közalapítvány
- IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola
- Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet
- Jósa András Múzeum
- Károli Gáspár Református Egyetem
- Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
- Kodolányi János Egyetem
- Közép-európai Egyetem
- Központi Statisztikai Hivatal
- Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár
- KSH Népességtudományi Kutatóintézet
- Külügyi és Külgazdasági Intézet
- Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
- Magyar Képzőművészeti Egyetem
- Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet
- Magyar Nemzeti Levéltár
- Magyar Nemzeti Múzeum
- Magyar Táncművészeti Egyetem
- Magyar Természettudományi Múzeum
- Milton Friedman Egyetem
- Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
- Móra Ferenc Múzeum
- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
- Nemzeti Közszolgálati Egyetem
- Nemzetstratégiai Kutatóintézet
- Neumann János Egyetem
- Nyíregyházi Egyetem
- Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
- Országos Klinikai Idegtudományi Intézet
- Országos Onkológiai Intézet
- Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
- Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
- Országos Széchényi Könyvtár
- Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
- Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ
- Petőfi Irodalmi Múzeum
- Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház
- Soproni Egyetem
- Soproni Erzsébet Oktató Kórház
- Széchenyi István Egyetem
- Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak
- Szent Pál Akadémia
- Színház- és Filmművészeti Egyetem
- A Tan Kapuja Buddhista Főiskola
- Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
- Testnevelési Egyetem
- Tomori Pál Főiskola
- Uzsoki Utcai Kórház
- VERITAS Történetkutató Intézet
- Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola
- Wekerle Sándor Üzleti Főiskola
- Wesley János Lelkészképző Főiskola
- Zala Megyei Szent Rafael Kórház
A közös rendszerből származó előnyök
- Országosan egységes rendszerben vehet részt az intézmény;
- Fejlesztése és üzemeltetése lényegesen olcsóbb, mint a helyi fejlesztés és működtetés;
- Van kipróbált előzménye, a KPA, amit sok kutató ismer, használták az ODT, az OTKA, az MTA igényeinek megfelelően;
- Az adatok sok célra felhasználhatók;
- Alkalmas belső igények kielégítésére (habilitáció, belső pályázatok, doktori képzés, statisztika, vezetői információs rendszer (VIR, AVIR) egyes adattípusaihoz;
- A külső minőségbiztosítás beépül a rendszerbe;
- Széles szakértői bázison működik, képzési lehetőséget biztosít;
- Nagyobb szervezetek adatigényeivel kompatibilis;
- Non-profit szervezet működteti.[4]
Miért jó a kutatóknak?
- Személyes tudományos bibliográfia összeállítása egyszerű;
- Kis munkaigénnyel karbantartható;
- Segíti pályázatok és jelentések készítését;
- Széles körben ismert formátum;
- Személyes honlapra beilleszthető;
- MTA, ODT, MAB, OTKA elfogadja, preferálja.[4]
Az MTMT elsősorban maguknak a szerzőknek fontos, de tájékoztatást ad a tudományos közvélemény számára is, és nagy segítséget nyújt a szerzőt minősítő bírálók, előterjesztők és bizottságok részére.[5]
Miért jó a könyvtáraknak, könyvtárosoknak?
- Kiegészítő könyvtári funkciókat nyújt (folyóiratcikk nyilvántartás, idézetek nyilvántartása);
- Egységes folyóirat publikációs és idézési nyilvántartás;
- Ügyfélszolgálat (probléma megoldás, szoftverhasználati segítség).[6]
Mi a könyvtár szerepe?
A legtöbb intézmény az MTMT-vel kapcsolatos szervezési feladatokat a könyvtárra bízza, az MTMT bizottságaiban is könyvtárosok és könyvtár-informatikusok vannak többségben. Néhol az MTMT szervezésével külön személy foglalkozik a vezetőség tudományos ügyekben illetékes tagjának felügyeletével, helyenként a pályázati iroda részvételével. A tudományos irodalom kezelése a könyvtártudomány sajátos területe. Az MTMT működése a tudományos szakkönyvtárosok és a szakosodott informatikusok tevékenységére alapozódik, a szerzők adatszolgáltatását ők teszik a hitelességre törekvő adattár részévé.[7]
Feladatuk:
- adatrendezés: bevitel szervezése (igény szerint visszamenőlegesen), végzése, adatkorrekció, osztályozás, ellenőrzés, hitelesítés, feltárás, alternatív cím, szöveg biztosítása;
- oktatás: intézményi segítségnyújtás.
Az együttműködés jogi alapja és szervezeti kerete
Az MTMT működéséről az 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról és a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról rendelkezik, és az MTA elnökének 10/2021 (II. 24.) határozata szabályozza. Az MTMT irányító testületei a Tudományos Tanács és a Koordinációs Testület. Az MTMT-t az MTA Könyvtár és Információs Központ végzi.
Az MTMT szolgáltatásai
- Modern informatikai eszközökkel hiteles tudományos teljesítmény-nyilvántartást biztosít, és bemutatja az eredményeket, magyar és részben angol nyelven.
- Nyilvános, hiteles, átvehető és hivatkozható publikációs listákat ad. Ezek felhasználhatók az intézményi akkreditációban, a doktori iskolákkal kapcsolatos követelmények teljesítése során, MTA-, OTKA- és NKTH-pályázatoknál.
- Segíti az akadémikus tagajánlásokat, az MTA-doktori pályázatok beadását és azok értékelését.
- Bibliográfiai adatok révén átmenetet biztosít a teljes szövegű közleménytárhoz (repozitórium).
- Az adatot szolgáltató intézmények tudományos teljesítményéről összesített képet ad. Ez felhasználható az adott intézmények önértékeléséhez és/vagy külső értékeléséhez.
- A rendszer automatikus adatfeltöltést és megfelelő előkészítéssel adatkonverziót is végez, meglévő adattárakból és könyvtári rendszerekből.
- A szolgáltatások korszerűsítésén az MTA KIK MTMT Osztály a források figyelembe vételével folyamatosan dolgozik.[6]
Jegyzetek
- ↑ Vinkler, 1998. 338–339. o.
- ↑ Kollár, 2010. 685. o.
- ↑ A Magyar Tudományos Művek Tára honlapja
- ↑ a b A Magyar Tudományos Művek Tára honlapja
- ↑ Kollár–Kurutzné Kovács, 2011. 79. o.
- ↑ a b A Magyar Tudományos Művek Tára honlapja
- ↑ Holl–Makara, 2011.
Források
- Holl András – Makara Gábor: A Magyar Tudományos Művek Tára. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 43. Vándorgyűlése, 2011. július 15.
- Kollár István: Álom vagy valóság: Egy (fél)automatikusan működő bibliográfiai adatbázis felé. Magyar Tudomány, 2010. 6. sz. 684–693. o.
- Kollár István – Kurutzné Kovács Márta: Kutatási teljesítmények értékelésének támogatása a Magyar Tudományos Művek Tára segítségével. Magyar Tudomány, 2011. 1. sz. 79–89. o.
- Rózsa Dávid: Szakkönyvtár a holnap határán. KSH Könyvtár, Budapest, 2018. 77. o.
- Vinkler Péter: Miért szükséges az Akadémiai Publikációs Adatbázis? Magyar Tudomány, 1998. 3. sz. 338–342. o.
További információk
- A Magyar Tudományos Művek Tára honlapja
- Holl András: A Magyar Tudományos Művek Tára – alapvető információk és működési alapelvek • The Hungarian Science Bibliography – Description and Principles of Operation. MAGYAR TUDOMÁNY, 182 (1). pp. 81-89. 2021.
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.