A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ukrán nyelv українська мова | |
Beszélik | Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, Lengyelország, Magyarország, Kanada, USA |
Terület | Kelet-Európa |
Beszélők száma | ~ 41 000 000 fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Balti szláv nyelvek Szláv nyelvek keleti csoport ukrán nyelv |
Írásrendszer | Cirill írás |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Ukrajna |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | uk |
ISO 639-2 | ukr |
A Wikimédia Commons tartalmaz українська мова témájú médiaállományokat. |
Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova, ) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják. Ukrajna hivatalos nyelve. Szókincse mutat némi hasonlóságot a környező szláv népek nyelveivel, főként a belarusz, lengyel, orosz és szlovák nyelvekkel.
Az ukrán a történelmi Kijevi Rusz állam keleti ószláv nyelvéből származik, és máig fennmaradt annak ellenére, hogy a cári Oroszországban kétszer is betiltották, és a 19. század végén, 20. század elején üldözték beszélőit. Főként elterjedtségének, népdalainak, kobzarjainak, valamint nagy költőinek (Tarasz Sevcsenko, Leszja Ukrajinka) köszönhetően maradt fenn.
Története
- Lásd még:Ukrajna történelme
Történelmi háttér
A 18. század előtt a modern ukrán nyelv elődje vernakuláris nyelvnek számított, nagyrészt a parasztok és kispolgárok használták, és mellette létezett egy idegen eredetű irodalmi nyelv is, az egyházi szláv, ami a bulgáriai egyházi ószlávból alakult ki. Bár a beszélt ukrán nyelvet nem fenyegette a kihalás veszélye, csak úgy emelkedhetett az irodalom, filozófia és tudomány nyelvére, hogy az „előkelőbb” körökben használt nyelvek (görög, egyházi szláv, lengyel, latin, orosz) rovására fejlesztették.
Ivan Kotljarevszkij 1794-ben kiadta Enejida című eposzát, egy ukrán nyelvű paródiát, mely Vergilius Aeneasán alapult. Ez lett az első vernakuláris ukrán nyelven megjelent könyv, ma az ukrán irodalom klasszikusa. Az ukrán nyelv híven tükrözi Ukrajna gazdag történelmét, az idegen elnyomást és az örök ellenállást. Az ukrán nyelv eredete a 14. század közepén keresendő, mikor a Litván Nagyfejedelemség egyik hivatalos nyelve volt, illetve a 10. századi Kijevi Rusz idejéből fennmaradt írott dokumentumokban.
Eredete
A 18. század végéig az írott ukrán nyelv nagyban különbözött a beszélttől, ezért nincs közvetlen adatunk a nyelv eredetéről. Emiatt közvetett módokra lehet hagyatkozni: régi kéziratokban ejtett tipikus hibák elemzésére, a nyelvészeti adatok és a történelmi, antropológiai, régészeti leletek egybevetésére. A kérdés eldöntésének nehézsége miatt több elmélet is létezik a nyelv eredetéről. Némelyiket a modern nyelvészet már megcáfolta, másokat még vitatnak a tudósok.
Az eredetről szóló első elméletet Mihail Vasziljevics Lomonoszov vetette fel a 18. század közepén, amikor modern nyelvészeti tanulmányok még nem álltak rendelkezésre. Lomonoszov feltételezte, hogy a Kijevi Rusz idején létezett egy közös nyelv, amit minden keleti szláv beszélt; ezt a nyelvet ruszinak (Русский) nevezte el (az orosz nyelvben ez a szó egyszerre jelenti a modern Oroszországgal és a régi Russzal kapcsolatos dolgokat). Lomonoszov szerint az orosz (nagyorosz) és ukrán (akkori nevén: kisorosz) nyelv közti különbségeket a lengyel hatása eredményezte – a Kijevi Rusz felbomlása után ugyanis Ukrajna területe a Lengyel-Litván Államszövetséghez tartozott. Ez az elmélet igen elterjedtté vált az Orosz Birodalom tudósai körében, főként mert politikai szempontból is megfelelőnek számított. A „lengyelesedés” elméletét támogatta az Orosz Birodalom akkor is, amikor 1863-ban korlátozásokat vezettek be az ukrán nyelv nyilvános használatát illetően (lásd valujevi körlevél) , illetve 1876-ban megtiltották, hogy ukrán nyelven bármit is kiadjanak a birodalom területén (lásd emsi rendelet).
A „lengyelesedés” elméletét Mihajlo Makszimovics már a 19. század elején is kritizálta. Az ukrán nyelv legjellemzőbb sajátosságai sem az orosz, sem a lengyel nyelvben nincsenek jelen. Az ukránban és a lengyelben sok közös szó található, de ez a többi szláv nyelvre is igaz, mert sok szó átkerült a kihalt protoszláv nyelvből utódaiba, a modern szláv nyelvekbe. A két nyelv későbbi egymásra hatása sokkal kevesebb megegyezést okozott. A „lengyelesedés” elméletét a tudósok már a 20. század eleje óta nem veszik komolyan, de több ukránellenes szervezet és politikus még támogatja.
A 19. és a 20. század folyamán kialakult egy újabb nézőpont, melyet az Orosz Birodalom és a Szovjetunió támogatott. Lomonoszovéhoz hasonlóan ez az elmélet is feltételez egy korábbi közös nyelvet, melyet a keleti szlávok beszéltek, de Lomonoszov feltevésével ellentétben a három utódnyelv (ukrán, orosz és belarusz) kialakulásának okaként nem külső hatást (lengyelek) tételeznek fel, és az elmélet támogatói nem értenek egyet abban, mikor váltak külön a nyelvek.
A szovjet tudósok jóval későbbi időre tették a különbség kialakulását az orosz és az ukrán között (14.–16. század). Eszerint az elmélet szerint a keleti szláv nyelv a 15. és 18. század közt vált szét ukrán és belarusz nyelvre (közös nevükön: rutén nyelv) nyugaton, és óorosz nyelvre északkeleten, miután a Kijevi Rusz határai a 14. században átalakultak. Amikor Ruténia (Ukrajna és Fehéroroszország) a Lengyel-Litván Unió részei lettek, az ukrán és belarusz jól megkülönböztethető nyelvekre vált szét. Ezt azonban megcáfolta az a tény, hogy Novgorod vidékén a 9. században keletkezett írások kerültek elő, amelyek azt mutatják, hogy nem lehetett egységes keleti szláv nyelv, mert a Novgorodban beszélt nyelv rendkívül nagyfokú önállóságot mutatott, ami miatt az sem kizárt, hogy akár egy külön szláv nyelvcsalád egyik nyelve lehetett (ezt több tudós északi szláv nyelvnek nevezi).[1]
A cári Oroszországban az ukrán nyelv használata az irodalomban, vagy nyilvános helyen szigorúan tilos volt. Az orosz nacionalizmus felfogása szerint ez csupáncsak nyelvjárás, amely nem lehet irodalmi nyelv, de a többi szláv nyelvet is „szakadárnak” tekintették az orosz nacionalisták és pánszlavisták, míg az orosz nyelvet az igazi szláv nyelvnek.
Ukrán nyelvű népesség
Ukrán nemzetiségűek körülbelül 36 894 000-en vannak a világon, főként szovjet utódállamokban illetve Kanadában és az Egyesült Államokban. A beszélők száma országok szerinti felbontásban:
- Ukrajna 31 058 000
- Oroszország 4 363 000 (1 815 000 a 2002-es népszámlálás adatai alapján Archiválva 2011. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben)
- Brazília 900 000
- Kazahsztán 898 000
- Egyesült Államok 844 000
- Moldova 600 000
- Olaszország 500 000
- Portugália 300 000
- Fehéroroszország 291 000
- Spanyolország 200 000
- Kanada 175 000
- Üzbegisztán 153 000
- Lengyelország 150 000
- Kirgizisztán 109 000
- Szlovákia 100 000
- Argentína 100 000
- Lettország 17 301
- Románia 57 600
- Grúzia 52 000
- Litvánia 45 000
- Tádzsikisztán 40 000
- Türkmenisztán 37 000
- Azerbajdzsán 32 000
- Paraguay 26 000
- Észtország 21 000
- Magyarország 8213 (KSH.hu)
- Örményország 8000
- Szerbia és Montenegro 3000
(A forrás, ahol mást nem jelöltünk, az Ethnologue )
Az ukrán nyelv Ukrajna hivatalos nyelve, valamint a szakadár moldovai köztársaság, a Dnyeszter Menti Köztársaság három hivatalos nyelvének egyike.[2]
Területi változatok
Ukrajnában az ukrán nyelvnek három nyelvjárás-csoportja van:[3]
- északi, a Volodimir – Luck – Rivne – Novohrad-Volinszkij – Zsitomir – Fasztyiv – Perejaszlav – Priluki – Szumi vonaltól északra, három nyelvjárással;
- dél-nyugati, a Fasztyiv – Bila Cerkva – Sztaviscse – Talne – Pervomajszk – Tiraspol vonaltol nyugatra, nyolc nyelvjárással;
- dél-keleti, három nyelvjárással.
A nyelvjárások között nincsenek határok, hanem dialektuskontinuumot alkotnak, beleértve a nyugati határon túl is terjedő ruszin nyelv nyelvjárásaival és a szomszédos szláv nyelvekéivel.
Ukrajna keleti és dél-keleti részén, főleg a Krímben, a Donyec-medencében és olyan városokban, mint Zaporizzsja, Krivij Rih vagy Odessza nagy elterjedése van egy nem sztenderd szociolektusnak, amelyet szurzsik-nak neveznek (eredeti jelentése ’búza és rozs keveréke’). Ennek túlnyomóan ukrán hangtani és grammatikai vonásai, valamint főleg orosz lexikai vonásai vannak.
A nyelv felépítése
Összehasonlító nyelvtan
A keleti ószláv és az orosz nyelv о betűje az ukránban több esetben і-nek felel meg, például a под → під, azaz „alatt” szóban. A történelmi о bizonyos ragozott alakokban megmaradt, például рік (alanyeset) → році (lokatív eset); „év”. (Ez a hangzóváltozás egyébként megegyezik a lengyel "ó" → "o" hangzóváltozással.) A Г betű különböző mássalhangzót jelöl a keleti ószlávban és az ukránban, lásd a Cirill ábécé nyelvi jegyzeteit. Az ukrán Г a keleti ószláv Х zöngés változata (gyakran h-nak írják latin betűs átírásban), míg az orosz (és a keleti ószláv) Г kiejtése a magyar g betűnek felel meg. Az oroszul beszélő ukránok gyakran a lágyan ejtett ukrán változatot használják a keményen ejtett keleti ószláv eredetű hang helyett.
Az ukrán eseti végződések némileg különböznek a keleti ószlávétól, a szókincsben pedig nagy az átfedés a lengyellel. Az orosz на первом этаже, „az első szinten” a prepozíciós eset. Az ennek megfelelő ukrán kifejezés: на першому поверсі. Az -ому a hivatalos lokatív eset, de nyelvjárásokban és a költészeben gyakori az -ім végződés is, és ez a változat is hivatalosan elismert. Az ukrán поверх-ből az х a lágy і magánhangzó hatására с-szé változott (a szóvégi к hasonló helyzetben ц-vé változhat, például рiк – в році). A modern keleti szláv nyelvek közül az ukrán az egyetlen, amiben megmaradt a vokatív (megszólító) eset.
Fonetika
Az ukrán nyelvben hat magánhangzó van: , , , , , , és két félmagánhangzó , .
Számos mássalhangzó három formában létezik: kemény, lágy és hosszú, például: , lʲ és ll vagy n, nʲ és nn. Az ukránok gyakran ejtenek hosszú hangot más nyelvekben is, ahol egy betűt duplán látnak.
Az ukrán ɦ és az orosz g (cirill г) hangok különbségét már tárgyaltuk. Egy másik fonetikus különbség a két nyelv közt a /v/ (cirill в) ejtése. Míg az oroszok v-nek ejtik, az ukránok ʋ-nek
Az ukrán nyelvben az egyes tájszólási variánsok használatosak. Ezek esetében főként a lengyel és az orosz hatások érvényesülnek. A ruszinra (a magyar mellett a kárpátaljai lakosság anyanyelve) egyrészt az ukrán egyik dialektusaként, másrészt pedig mint önálló nyelvre tekintenek.
Az ukránban eltérő, mozgó hangsúlyozást használnak, amelyik azonban nem annyira markáns, mint az orosz nyelvben, ezért nem szükséges a hangsúlytalan magánhangzók redukálása.
Ábécészerkesztés
Az ukrán nyelv ábécéje 33 betűből áll, a cirill írásból származik. A modern ukrán ábécé a 19. századi és 20. század eleji reformtervezetek eredménye. Hivatalosan 1927-ben vezették be a Nemzetközi Ortográfiai Konferencián Harkovban (bár az ukrán „ge” betű használatát – ґ – a Szovjetunióban 1933 és 1990 között tiltották, de ma már ELVILEG újra használatban van, bár keveset használják).
A 33 betűvel és az aposztróffal 38 fonémát fejeznek ki. Az ukrán nyelv fonetikus, egy betű többnyire egy fonémának felel meg, bár kivételek vannak. A szemantikai, történelmi és morfológiai elveket is alkalmazzák helyenként.
A "щ" betű két mássalhangzót is jelöl Scs. A j hang és egyes magánhangzók kombinációját szintén egy-egy betű mutatja (ja=я, je=є, ji=ї, ju=ю), míg a jo=йо és a ritkább, regionális jɪ=йи két különböző jellel írandó. Ezek a jésített magánhangzók előtt és egy speciális lágyjel (Ukránul: Апостроф ) előtt a mássalhangzó keményről lággyá vált. Ahol mégis keményen kell ejteni a hangot, ott ezt aposztróf ( ' ) jelzi.
Ha egy hangot hosszabban kell ejteni, a betűt megkettőzik.
Az Dz és Dzs fonémáknak nincs külön betűjük az ábécében, a дз és дж kettős betűk jelölik őket. A d͡z jelzi a dz, a d͡ʒ a dzs hangot.
- Lásd még: Drahomanivka, Ukrán latin ábécé.
Grammatikaszerkesztés
Az ukrán grammatika, mint a szláv nyelveké általában, flektáló nyelvre jellemző, és viszonylag nagy súlya van benne a szintetizmusnak az analogizmussal szemben. Eszerint viszonylag gazdag névszóragozással rendelkezik. Nincs sok igemód- és igeidő-alakja, de a grammatikai személyeket az ige jól fejezi ki. Csupán a kijelentő mód múlt idő alakjától idegen a személy kategóriája, viszont kifejez három nemet, akárcsak a névszók. Jelezve van a hímnem, a nőnem és a semleges nem. Jellemző még az ukrán igére az igeszemlélet (aspektus) rendszeres jelzése.
Szókészletszerkesztés
Az ukrán szókészlet legnagyobb része, mint a szláv nyelveké általában, a protoszláv nyelvből örökölt, de ezeken kívül számos jövevényszava is van, főleg két szomszédos másik szláv nyelvből, a lengyelből és az oroszból, amelyekből tükörfordítások is vannak. Ezeken kívül nyugati nyelvekből is átvett szavakat, főleg orosz közvetítéssel. Az 1990-es évek óta az ukrán nyelv legfontosabb jövevényforrása az angol nyelv.
Összehasonlításszerkesztés
belarusz nyelv (беларуская мова) |
ukrán nyelv (українська мова) |
orosz nyelv (русский язык) |
bolgár nyelv (български език) |
lengyel nyelv (polski język) |
---|---|---|---|---|
Jó napot! | ||||
Вітаю (vitaju) | Вітаю (vitaju) | Здравствуйте (zdravsztvujtye) | Здравейте (zdravejte) | Witam |
Szervusz! | ||||
Прывітанне (privitannye) | Привіт (privit) | Привет (privét) | Здрасти (zdraszti) | Cześć |
Igen – Nem | ||||
Так (tak) – Не (nye) | Так (tak) – Ні (nyi) | Да (da) – Нет (nyet) | Да (da) – Не (ne) | Tak – Nie |
Köszönöm | ||||
Дзякуй (dzjakuj) | Дякую (gyákuju) | Спасибо (szpaszíba) | Благодаря ви (blagodarja vi) | Dziękuję |
úr – asszony – kisasszony | ||||
спадар (szpadar) спадарыня (szpadarinya) cпадарычна (szpadaricsna) |
спан (szpan) спані (szpanyi) спанна (szpanna) |
господин (gaszpagyin) госпожа (gaszpazsá) |
господин (goszpodin) госпожа (goszpozsa) госпожица (goszpozsica) |
pan pani panna |
kitűnő, jó | ||||
выдатна (vidatna); добра (dobra) |
відмінно
(vidminnо); |
отлично (atlicsna) | отлично (otlicsno) | fajnie |
Kapcsolódó szócikkekszerkesztés
Ajánlott irodalomszerkesztés
- Luckyj, George S.N. (1956 1990). Literary Politics in the Soviet Ukraine, 1917–1934, revised and updated edition, Durham and London: Duke University Press. ISBN 0-8223-1099-6.. Luckyj-1956
- G.Y. Shevelov. A Historical Phonology of the Ukrainian Language.. Heidelberg: Carl Winter Verlag (1979). ISBN 3-533-02787-2. Ukrainian translation is partially available online.
- Григорій Петрович Півторак (Hryhoriy Pivtorak). Походження українців, росіян, білорусів та їхніх мов (The origin of Ukrainians, Belarusians, Russians and their languages). Kijev: Akademia (1998). ISBN 966-580-082-5, (in Ukrainian). Available online.
- Orest Subtelny. Ukraine: A History. Toronto: University of Toronto Press, (1988). ISBN 0-8020-5808-6
- Василь Німчук. Періодизація як напрямок дослідження генези та історії української мови. Мовознавство. 1997.- Ч.6.-С.3-14; 1998.
- Микола Лесюк "Різнотрактування історії української мови".
- "What language is spoken in Ukraine", in Welcome to Ukraine, 2003, 1.
- All-Ukrainian population census 2001
- Конституція України (Constitution of Ukraine) (in Ukrainian), 1996, English translation (excerpts).
- http://www.britannica.com/eb/article-9074133?query=Ukrainian%20language&ct=, 2023. november 19.
- http://ukrcensus.gov.ua/rus/results/general/language/city_kyiv/, 2023. november 19. 2010. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2006. február 5.)
- Welcome to Ukraine (See above), 2023. november 19.
- 1897 census
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ A novgorodi viasztáblák üzenete. 2011. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2010. május 7.)
- ↑ A Dnyeszter Menti Köztársaság Alkotmánya, 12. cikkely. president-pmr.org. (Hozzáférés: 2021. július 26.)
- ↑ Zsovtobrjuh, M. A. – Moldovan, A. M.: Украинский язык (Ukrán nyelv). In Moldovan, A. M. et al. (szerk.): Языки мира: Славянские языки (A világ nyelvei: Szláv nyelvek). Moszkva: Academia, 2005, 515. o. nyomán szerkesztett szakasz.
További információkszerkesztés
- Dobroho dnya Ukrajino! (Jó napot, Ukrajna!) – alapfokú ukrán nyelvkönyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- Ukrainian dictionary (from/to English, Russian, Belarusian, Polish) Archiválva 2020. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Ukrainian–English Dictionary
- Ukrainian English Dictionary from Webster's Online Dictionary – the Rosetta Edition
- Ukrainian Language Online Resources: Language Profile, Dictionaries, Grammar and Language History
- English-Ukrainian Dictionary (Beta)
- Ukrainian Language Online Course Archiválva 2005. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Radio Canada International daily Ukrainian language news broadcasts and transcripts
- Ethnologue report for Ukrainian
- Dialects of Ukrainian language
- Linguistic map of Ukraine, Ethnologue
- "Kiev or Kyiv: language an issue in Ukraine" – article in the Christian Science Monitor
- Ukrainian language – the third official? – Ukrayinska Pravda, 28. november 2005
- Lingvoforum.net Ukrainian language
Kapcsolódó szócikkekszerkesztés
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Államforma
Államok vezetőinek listája 2005-ben
Április 19.
Április 2.
Április 25.
Április 8.
Április 9.
Ça Ira
Érettségi vizsga
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Északi flórabirodalom
Év
Évszázad
Évtized
Így jártam anyátokkal
Ókor
Örmény naptár
…Something to Be
.ua
1. század
10. század
1019
1054
1125
1238
1240
1326
1346
1386
14. század
1475
15. század
16. század
1648
1654
1667
1707
1709
1935
1939
1950-es évek
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1990-es évek
1991
1998
20. század
2000
2000-es évek
2001
2002
2003
2004
2004–2005-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
2005
2005-ös franciaországi zavargások
2005 új világörökségi helyszínei
2005 (szám)
2005 a filmművészetben
2005 a jogalkotásban
2005 a légi közlekedésben
2005 a sportban
2005 a tudományban
2005 videójátékai
2006
2007
2008
2009
2010
2010-es évek
2012. évi nyári olimpiai játékok
2020
2020-as évek
2022
2022-es orosz invázió Ukrajna ellen
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
21. század
22. század
236
375
5. század
50 Cent
7. század
860
893
9. század
943
965
Aaliyah
Ab urbe condita
AES-Tisza II erőmű
AIDS
ALEE
Alekszej orosz cár
Alföld
Alicia Keys
Amarantine
Amerikai dollár
Amerikai Egyesült Államok
Amerikai fater
Ammán
Angela Merkel
Angol nyelv
Arany Horda
Asztrahányi Kánság
Augusztus 24.
Augusztus 27.
Augusztus 29.
Augusztus 5.
Augusztus 7.
Ausztrália (ország)
Avatár – Aang legendája
Azovi-tenger
Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697)
A fizika világéve
A Kárpátok ősbükkösei
A Nagy Könyv
A Szovjetunió felbomlása
Bácskai János (színművész)
Bókai Mária
Bűnügyi film
Bahái naptár
Baráth István
Batu kán
BBC
Beautiful Intentions
Belgium
Berber naptár
Bergyanszk
Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
Besenyők
Bioszféra-rezervátum
Bizánci Birodalom
Bizánci naptár
Bodrogi Attila
Bogdán Gergő
Bohdan Hmelnickij
Bonnie Tyler
Bon Jovi
Boomerang (Közép- és Kelet-Európa)
Boszporoszi Királyság
Botár Endre
Bourbon Leonóra spanyol királyi hercegnő
Brandy Norwood
Bruttó hazai termék
Budapest
Budapesti memorandum
Budapest Parádé
Buddhista naptár
Burmai naptár
Call of Duty 2
Calma apparente
CGI (film)
Chemistry
Confessions on a Dance Floor
Császár András
Csernobil
Csernyihiv
Csernyivci
Csillagok háborúja III: A Sith-ek bosszúja
Csornomorszk
Debreceni VSC (labdarúgás)
December 10.
December 15.
December 16.
December 3.
December 31.
December 6.
December 8.
December 9.
Denisz Anatolijovics Smihal
Depeche Mode
Dimmu Borgir
Dnyeper
Dnyeszter
Dnyeszter Menti Köztársaság
Dnyipro
Dominancia
Doneck
Donyec
Donyec-medence
Donyeci-hátság
Dream Theater
Duna (televízióadó)
Duna Televízió
Dzsucse-naptár
Egészségügyi Világszervezet
Egyesült Nemzetek Szervezete
Egyetemes Postaegyesület
Egyezményes koordinált világidő
Elnök
El sexto sentido
Emánuel belga herceg
Emberi fejlettségi index
Enya
Eros Ramazzotti
Etióp naptár
Európa
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
Európai Unió
Európa országai
Európa Tanács
Eurocontrol
Fájl:000 Ukraina harta.PNG
Fájl:Bohdan Chmiel Nicky (BM 1869,0612.130).jpg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Europe-Ukraine (disputed territory).svg
Fájl:Flag of Canada.svg
Fájl:Flag of France.svg
Fájl:Flag of Germany.svg
Fájl:Flag of Ukraine.svg
Fájl:Kamianets-Podilskyi Castle walls2.JPG
Fájl:Karpaty, pohled při stoupání na Hoverlu.jpg
Fájl:Lebedev baptism.jpg
Fájl:Lesser Coat of Arms of Ukraine.svg
Fájl:Ltspkr.png
Fájl:Principalities of Kievan Rus' (1054-1132).jpg
Fájl:Searchtool right.svg
Fájl:Tropical Storm Katrina on August 24 2005.jpg
Fájl:Ukraine topo en.jpg
Fájl:Wiki letter w.svg
Félix Bossuet
Földközi-tenger
Földrajzi koordináta-rendszer
Független Államok Közössége
Főváros
Február 16.
Február 23.
Február 24.
Fehéroroszország
Fekete-tenger
Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés
Feodoszija
Fernando Alonso
Fijación Oral Vol. 1
Formula–1
Franciaország
Francia nyelv
Frigyes dán királyi herceg
Gáspár Győző
Gázai övezet
Gótok
Görög gyarmatosítás
Görbicz Anita
Garbage
Genovai Köztársaság
George W. Bush
Gergely-naptár
Germánok
Girls Aloud
GUAM
Halálozások 2005-ben
Halics
Harkiv (település)
Harry Potter és a Félvér Herceg
Have a Nice Day
Hindu naptár
Hivatalos nyelv
Hollandok
Holocén
Holocén naptár
Hoverla
Hunok
Iónok
I. e. 7. század
I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem
Időzóna
II. János Pál pápa
III. Alexandrosz makedón király
Imre István (színművész)
Indiai nemzeti naptár
Internet Movie Database
Interpol
Irán
Iráni naptár
Irak
ISO 4217
Ivan Gašparovič
Izmajil
Izrael
Jóban Rosszban
Július 1.
Július 10.
Július 2.
Július 21.
Július 27.
Július 6.
Július 7.
Június 1.
Június 5.
Jagelló-ház
Jalta
Január 14.
Január 17.
Január 20.
Január 23.
Japán naptár
Jay Chou
Jennifer Lopez
Joó Gábor
Jobb és bal oldali közlekedés
Jog és Igazságosság
Jordánia
Julija Volodimirivna Timosenko
Jurij Ivanovics Jehanurov
Károly walesi herceg
Kárpáti Nemzeti Park
Kárpátok
Kínai naptár
Köztársaság
Köztársasági elnök
Kabul
Kali-juga
Kamilla cornwalli hercegné
Kamjanec-Pogyilszkij
Kanada
Kanye West
Kapácsy Miklós
Kassai Ilona
Katie Melua
Katrina hurrikán (2005)
Kazár Birodalom
Kazanyi Kánság
Kelet-Európa
Kelet-európai-síkvidék
Kelet-európai idő
Kelet-ukrajnai háború
Kercs
Kereskedelmi Világszervezet
Keresztély dán herceg
Kereszténység
Kherszonészosz (krími polisz)
Kijev
Kijevi Rusz
Kiskunfélegyháza
Kistarcsa
Kontinentális éghajlat
Kopt naptár
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#6
Korhatár-besorolás#KN
Korrupció
Kozákok
Krím
Krími-hegység
Krími Tatár Kánság
Krivij Rih
Kropivnickij
Ladoga-tó
Late Registration
Legfelső szintű tartomány
Lengyelország
Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)
Libra (Toni Braxton-album)
Litvánia
Live 8
Lodoméria
London
Lost – Eltűntek
Lublini háromszög
Luck
Luhanszk
Luxemburg
Lviv
Május 12.
Május 29.
Május 31.
Március 14.
Március 18.
Március 21.
Március 26.
Március 27.
Március 28.
Március 6.
Mária dán királyi hercegnő
Mély Torok (fedőnév)
Müpa
M2 (televízióadó)
M5-ös autópálya (Magyarország)
Madonna (énekesnő)
Magyarok
Magyarország
Malév
Manila
Mariah Carey
Mariupol
Megasztár
Melanie Chisholm
Melihate Ajeti
Mersenne-prímek
Meteorológiai Világszervezet
Michael Schumacher
Mikolajiv
Minnesota
Moldova
Molnár Ilona
Mongol Birodalom
Monkey Business
Mortimer-ügy
Moszkva
Moszkvai Nagyfejedelemség
Music of the Sun
Muszlim naptár
Németország
Német nyelv
Népsűrűség
Növénytársulás
Nagyanyó nyomoz (egyértelműsítő lap)
Nagyanyó nyomoz (film)
Nagyanyó nyomoz (televíziós sorozat)
Nemzeti himnusz
Nemzeti mottók listája
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Nemzetközi fonetikai ábécé
Nemzetközi gépkocsijelek listája
Nemzetközi Olimpiai Bizottság
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Nemzetközi Távközlési Egyesület
Neogén
New Orleans (település)
Nightwish
Nine Inch Nails
November's Chopin
November 13.
November 22.
November 9.
Novgorodi Köztársaság
NOX (együttes)
Nukleáris fegyver
Nyugati gótok
Octavarium
Odessza
Október 10.
Október 15.
Október 19.
Október 27.
Október 31.
Október 4.
Október 8.
Október 9.
Oneworld
Oral Fixation Vol. 2
Oroszország
Orosz nyelv
Országhívószámok listája
Országok GDP szerinti listája (nominális)
Országok népesség szerinti listája
Országok terület szerinti listája
Oszmán Birodalom
Párizs
Pakisztán
Paleogén
Panic at the Disco
Pantikapaion
Paul Rodgers
Pecserszka lavra
Perszonálunió
Pestis
Piece by Piece
Playing the Angel
Pleisztocén
Podóliai-hátság
Pogány Judit
Polgári Platform (Lengyelország)
Poltavai csata
Pontosz
PORT.hu
Pozsony
Queen
Quimby
Római Birodalom
Római katolikus
Rammstein
Rebirth (Jennifer Lopez-album)
Refúgium
Rejtély
Reliktum élőlény
Return of the Champions
Richter-skála
Rihanna
Robert Plant
Rob Thomas
Roger Waters
Románia
Rosenrot
Sólyom László (jogász)
Sablon:Nagyanyó nyomoz
Sablonvita:Nagyanyó nyomoz
Sarkel
Schrei
Scooter
Shakira
Spanyolország
Spanyol nyelv
Super RTL
Sverre Magnus norvég herceg
Symfollies
System of a Down
Szökőmásodperc
Szövetségi Nyomozó Iroda
Született feleségek
Szaddám Huszein
Szeged
Szeptember 12.
Szeptember 13.
Szeptember 25.
Szeptember 30.
Szeptember 8.
Szerbia
Szerbia és Montenegró
Szevasztopol
Szimferopol
Szitás Barbara
Szkíták
Szláv népek
Szlovákia
Szokol Péter
Szovjetunió
Sztyepp
Szubtrópusi
Szubtrópusok
Szumátra
Szuverenitás
Szuzdal
T.A.T.u
Tanita Tikaram
Teherán
Természetvédelmi területek Ukrajna területén
TF1
Thai szoláris naptár
Thalía (énekesnő)
The Best of Brandy
The Black Eyed Peas
The Emancipation of Mimi
The Massacre
The Rolling Stones
The Veronicas
Tiszaújváros
Tokio Hotel
Toni Braxton
Trópusi
Trópusi ciklon
Tundra
Turbonegro
Ukrán hrivnya
Ukrán nyelv
Ukrán ortodox egyház (kijevi patriarchátus)
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság
Ukrajna
Ukrajna címere
Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz
Ukrajna földrajza
Ukrajna himnusza
Ukrajna történelme
Ukrajna világörökségi helyszínei
Ukrajna zászlaja
Ultimate Aaliyah
UNESCO
Ungvár
Választások 2005-ben
V. Harald norvég király
Varégok
Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
Velikij Novgorod
VI. Fülöp spanyol király
Vikram korszak
Viktor Andrijovics Juscsenko
Világörökség
Villamos hálózat
Vilmos Sándor holland király
Vlagyimir
Volhíniai-hátság
Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij
Watergate-botrány
Westlife
Wikimédia Alapítvány
Wikimédia Commons
Wings (album)
With Teeth
XII. Károly svéd király
XVI. Benedek pápa
Zaporizzsja
Zaporizzsjai kozákok
Zsidó naptár
Zsidó vallás
Zsitomir
Zsurzs Kati
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.