Irán -

	Iráni Iszlám Köztársaság
	جمهوری اسلامی ایران (perzsa); Dzsomhuri-je Iszlámi-je Irán
; Irán zászlaja	; Irán címere
	Nemzeti mottó: ; استقلال، آزادی، جمهوری اسلامی (perzsa); (Eszteglál, ázádi, dzsomhuri-je iszlámi); Függetlenség, szabadság, iszlám köztársaság; Nemzeti himnusz: ; Szorud-e melli-je dzsomhuri-je iszlámi;
Fővárosa	Teherán
	Koordináták: é. sz. 32°, k. h. 53°
Államforma	köztársaság
	Vezetők
Ajatollah	Ali Hámenei
Elnök	Ebrahim Raiszi
Első alelnök	Mohammad Mokhber
Hivatalos nyelv	perzsa (fárszi)
Beszélt nyelvek	perzsa (fárszi) azeri, kurd, gilaki, mázandaráni, luri, beludzs, arab
Egyesítés	i. e. 625
Pahlavi-dinasztia kezdete	1925. december 15.
Iszlám köztársaság kikiáltása	1979. április 1.
Elődállamok	Iráni Birodalmi Állam
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete; el nem kötelezett országok; Iszlám Konferencia Szervezete; Kőolaj-exportáló Országok Szervezete; Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank; Nemzetközi Fejlesztési Társulás; Nemzetközi Pénzügyi Társaság; Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség; UNAMID; Interpol; Vegyifegyver-tilalmi Szervezet; Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet; UNESCO; Föld-megfigyelési Csoport; Egyetemes Postaegyesület; Nemzetközi Távközlési Egyesület; Egészségügyi Világszervezet;
	Népesség
Népszámlálás szerint	86 758 304 fő (2022)
Rangsorban	18.
Becsült	86 200 000 fő (2022)
Rangsorban	18.
Népsűrűség	52 fő/km²
Rangsorban	126.
Főbb etnikumok	perzsák 61%; azeriek 16%; kurdok 10%; lurok 6%; beludzsok 2%; arabok 2%
Vallások	iszlám 99,4%; (államvallás); egyéb 0,3%
GDP	2019-es becslés
Összes	484 milliárd USD (27.) ; PPP: 1,540 billió USD
Egy főre jutó	5820 (92.) ; PPP: 18 504
HDI (2018)	0,798 (60.) – magas
Gini-index (2013)	37,4
Írástudatlanság	14,5%
	Földrajzi adatok
Terület	1 648 195 km²
Rangsorban	17.
Víz	7%
Időzóna	IRST (UTC+3:30) ; IRDT (UTC+4:30)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	iráni riál (IRR)
Nemzetközi gépkocsijel	IR
Hívószám	+98
Segélyhívó telefonszám	110; 115; 125;
Internet TLD	.ir
Villamos hálózat	C és F típus
Elektromos csatlakozó	220 V/50 Hz
Közlekedés iránya	jobb oldali
	A Wikimédia Commons tartalmaz Iráni Iszlám Köztársaság témájú médiaállományokat.

Irán (perzsául: ایران), hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként^[7] vagy Siíta Államként^[8] hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, az OPEC, az Iszlám Konferencia Szervezete és az ENKM alapító tagja.

Irán regionális és középhatalom, geopolitikailag stratégiai elhelyezkedéssel az ázsiai kontinensen,^[9] ahol a legfőbb irányítás egy autokratikus „legfelsőbb vezető” kezében van. Az ország a síita iszlám központja a Közel-Keleten, ellensúlyozva a régión belül régóta fennálló arab szunnita hegemóniát. A közel-keleti ügyek egyik legnagyobb szereplőjének számít; a kormánya közvetlenül vagy közvetve részt vesz a mai közel-keleti konfliktusok többségében. Gyakran tartják Izrael legnagyobb ellenfelének.

Hatalmas fosszilis tüzelőanyag-tartalékokkal rendelkezik; a világ egyik legnagyobb földgáz- és kőolajkitermelésével.^[10]

Multikulturális ország, számos etnikai, nyelvi és kulturális csoporttal. A népesség több mint felét adják a perzsák; jelentős etnikai kisebbségek pedig az azeriek és a kurdok.^[11]

Neve

Noha az országot a helyiek már legalább az Akhaimenida-időszak óta Iránként is ismerik, nyugaton 1935-ig csak a Perzsia elnevezéssel illették. 1959-ben Mohammad Reza Pahlavi iráni sah bejelentette, hogy mindkét megnevezés használható. A Homeini ajatollah vezette 1979-es forradalmat követően az ország hivatalos neve Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául جمهوری اسلامی ایران) lett, amely államformája szerint teokratikus (iszlám) köztársaság.

Irán

Az Irán (ایران) szó ősi formája az Arianám, amely elnevezéssel a nép a saját országát egykor nevezte (először a szászánida időszakban). E kifejezés mellett az Eránsahr kifejezés is használatban volt. Az arianám az „indoiráni nép” szó többes száma, melynek jelentése így "az árják földje".

Az Irán kifejezés közvetlenül a középperzsa Ērān (𐭠𐭩𐭫𐭠𐭭, ʼyrʼn) szóból ered, amelyet először egy 3. századi Naqsh-e Rostam-i felirat tanúsít, a kísérő pártus felirat pedig az aryān kifejezést használja, az irániakra utalva.^[12]

Perzsia

A perzsa szó a parsua szóból ered, így hívták az asszírok Pars (Perzsia) népét, akiktől a Kr. e. 9. században adót kaptak.^[13]

A „Perzsia” kifejezést használták az európai országok is az ország jelölésére az Óperzsa Birodalom akhaimenida dinasztiája óta, a Kr. e. 6. századtól. Elsősorban a görög történetírók használták előszeretettel a Persis (Περσίς) kifejezést, amelynek jelentése „A perzsák országa”.

Földrajz

Fekvés

Irán a közel-keleti térség második legnagyobb területű országa, területe 1 648 195 km². Szomszédai északon Örményország, Azerbajdzsán, a Kaszpi-tenger, valamint Türkmenisztán, keleten Afganisztán és Pakisztán, délen az Ománi-öböl és a Perzsa-öböl, nyugaton pedig Irak és Törökország.

Területének központi részét sivatagos, illetve sztyepp-borította, mocsarakkal, sós tavakkal tarkított felföld teszi ki, amelyhez északon a Kaszpi-tenger partján húzódó Alborz, délnyugaton pedig a Zagrosz-hegység láncai kapcsolódnak.

Teherán

Iszfahán

Siráz

Qom

Meshed

Tebriz

Karadzs

Ahváz

Kermánsáh

Urmia

Rast

Kermán

Záhedán

A f g a n i s z t á n

T ü r k m e n i s z t á n

Hamadán

E l b u r z

I r a k

S z a ú d -
A r á b i a

Arák

Jazd

Ábádán

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Irán
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Irán

Navigáció: 2004-ben befejezett televíziós sorozatok > 2004-ben befejezett dél-koreai televíziós sorozatok >

Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu

čítajte viac na tomto odkaze: 2004-ben befejezett televíziós sorozatok

Kapcsolódó kifejezések:

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]