Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Időzóna

Egy időzóna a földfelszínnek az a területe, amelynek időmérő eszközei azonos időt mutatnak (ezt az időt „zónaidő”-nek is nevezik, szemben a „helyi idő”-vel, amit az adott hely földrajzi hosszúsága határoz meg). Elméletileg az egyes időzónákat hosszúsági körök határolják, a valóságban azonban technikai politikai okokból az országhatárokhoz igazítják őket. Régen az emberek a Nap deleléséhez viszonyított helyi időt használták, amely településről településre eltért. Az órák állandó állítása azonban egyre nagyobb gondot jelentett a közlekedés gyorsabbá- és az órák pontosabbá válásával.

Mindegyik időzónát a koordinált világidőhöz (UTC) viszonyítják. A referenciahely a nulla meridián (0. hosszúsági kör), azaz a London közelében található Greenwichi délkör, ezért a koordinált világidőt korábban greenwichi középidőnek (GMT) nevezték. Az időzónákra vonatkozó megállapodást a Nemzetközi Meridián Konferencián hozták meg.

A zónaidők a UTC-től általában egész órában térnek el, ritkábban az egészhez képest fél óra, két esetben pedig negyed óra eltérés van. A másodperc számértéke mindenütt azonos. Nagy kelet–nyugati kiterjedésű országokban (például Kína) előfordul, hogy egyetlen zónaidőt használnak; előfordulnak más különlegességek is.

Története

Az időzónák bevezetésének szükségessége az észak-amerikai vasutaknál vetődött fel a forgalom növekedésével, mivel zavart okozott, hogy a kiinduló város és a célállomás eltérő időszámítást alkalmazott, hiszen abban az időben az egyes városok a saját helyi idejüket alkalmazták, ami azt jelentette, hogy a különbség nem mindig egész óra volt, hanem csillagászatilag meghatározott percet is jelentett. Ez az utasok és főleg az áruszállítók számára kezelhetetlenné vált.

Charles Dowd, egy wisconsini pedagógus javasolta az időzónák bevezetését a fenti okokból 1872-ben, de politikai döntési helyzetre csak 1883-ban került sor, amikor William Allen szenátor az amerikai kongresszusnak benyújtotta az időzónák bevezetésére vonatkozó javaslatát.

Nagy-Britannia a maga számára már 1840-ben bevezette az egységes zónaidőre vonatkozó rendszert.

Sandford Fleming, egy skót–kanadai származású mérnök és feltaláló 1876-ban javasolta az időzónák bevezetését az egész Földre kiterjedően. Ez gyakorlatilag az a rendszer volt, amely ma is használatban van.

Az egyes nemzetek között késhegyre menő viták voltak a kezdő, nulla meridián kiválasztásában. Ez a vita az 1884-es Meridián Konferencián csúcsosodott ki, ahol elfogadták az időzónák nemzetközi rendszerét, melynek kiindulópontja Greenwich lett. Ennek főleg kereskedelmi okai voltak, mivel a hajózási térképek is ezt használták, amelyek eredete a 17. századig nyúlt vissza. A brit csillagászok és órakészítők abban az időszakban küzdöttek azzal a problémával, hogy a hajók földrajzi hosszúságát meg lehessen határozni a tengereken.[1]

Időzónák elnevezései

A Föld térképe az időzónákkal
Időzónák Európában
  Moszkvai idő (UTC+3)
Elcsúszás a földrajzi időzónától Európában
(     –1,       0,      +1,      +2,      +3 óra)
Télen...
... és nyáron

A magyarországi időzóna téli időszámításkor közép-európai idő (CET, UTC+1), nyáron közép-európai nyári idő (CEST, UTC+2).

Az UTC időt bizonyos körökben a Z betűvel jelölik, mivel a hozzá tartozó tengerészeti zóna jele Z (körülbelül 1950 óta), és ez a nullás időzóna (vagyis zéró) 1920 óta. Mivel a NATO által használt fonetikus ábécében, és a rádióamatőröknél is a Z-t Zulu-nak mondják, ezért az UTC időt is így nevezik. Ez alapján az UTC+1 Alpha time, az UTC+2 Bravo time és így tovább.

Érdekességek

  1. Elméletileg 24 időzónát határoztak meg; UTC-11-től UTC+12-ig. Ezzel szemben 40 időzóna létezik, UTC-12-től UTC+14-ig, némely időzóna félórás, vagy negyedórás eltéréssel.
  2. Mivel a legkorábbi és a legkésőbbi időzóna között 26 óra eltérés van, ezért egy meghatározott naptári nap 50 óráig tart, ami azt is jelenti, hogy az egész Földön egy adott pillanatban három különböző (egyébként egymást követő) naptári nap is előfordulhat. Ez 1995 óta van így, a Kiribati időzónaváltás óta.[2]
  3. Egy időzónának a 360 hosszúsági fok 24-ed része, azaz 15° kellene lennie. Az UTC időzóna 7° 30’ W –tól 7° 30’ E –ig tart, az időzóna közepe pontosan a 0. hosszúsági kör. Az UTC+12 időzóna csak 7° 30’ széles, 172° 30’ E –tól 180° E –ig, és az UTC-12 időzóna is csak 7° 30’ széles, 180° W –tól 172° 30’ W –ig tart. Ezek elméleti határok, a valóságban országhatárok-, vagy közigazgatási határokhoz igazítják. Az elméleti határokat csak a nemzetközi vizeken és légtérben tartják be.
  4. Az UTC+12 és UTC-12 időzóna között, a 180° hosszúsági foknál húzódna földrajzilag az elméleti nemzetközi dátumválasztó vonal. Ez a vonal is igazodik az országhatárokhoz, így északról dél felé haladva előbb keletre hajlik el, Oroszországot kikerülve, majd nyugatra hajlik, az Alaszkához tartozó Aleut-szigeteket kerülve ki. Az Egyenlítő környékén mélyen behajlik keletre, Kiribatit így nem szeli át. Miután Tongát és a Chatham-szigeteket is keletre elkerüli, újból a 180. hosszúsági fokon halad tovább déli irányba.
  5. Kelet–nyugat irányba szélesen elterülő országok általában több időzónát használnak. Ilyen ország az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Brazília, Francia Polinézia, Grönland, Indonézia, Kanada, Kazahsztán, Kiribati, Kongói Demokratikus Köztársaság, Mexikó, Mikronéziai Szövetségi Államok, Mongólia és Oroszország. Ezen országokkal ellentétben Kína, amely nagy kelet–nyugati kiterjedtsége miatt akár 5 időzónát is használhatna, mégis egyet használ, az UTC+8-at, amelyik az ország keleti részének felel meg, mivel az ország lakosságának nagy része itt él. Így Kína nyugati felén délután 3 órakor delel a Nap. India is használhatna két időzónát, de csak egyet használ, az UTC+5:30-at.
  6. A legnagyobb időeltolódás két ország határán Kína (UTC+8) és Afganisztán (UTC+4:30) között van, 3,5 óra.
  7. A több időzónát használó országok az időzónahatárokat általában az őket alkotó államok határaihoz igazítják, de ez alól is van kivétel.
  8. Az Amerikai Egyesült Államokban több olyan állam létezik, ahol az időzónahatárok az államon belül, a megyék (county) határaihoz igazodnak, sőt néhol még egy megyén belül is két időzónát használnak.
  9. Alaszkában, a kanadai határ mellett fekvő Hyder, talán a legkeletibb alaszkai kisváros, mivel minden más alaszkai várostól sokkal távolabb esik, mint a határ túloldalán lévő Stewart kanadai kisvárostól, amelyikkel gazdaságilag annyira összefonódott, hogy Alaszkában egyedüliként – nem hivatalosan ugyan, de gyakorlatilag – nemcsak a Brit Columbiában használt UTC-8-at (PST, Pacific Standard Time) használja télen és UTC-7-et (PDT, Pacific Daylight Time) nyáron, hanem az amerikai dollár helyett is a kanadai dollárt használják.
  10. Némely országhoz tartozó szigetek más időzónát használnak, mint az ország, amelyhez tartoznak. Ezen szigetek közül legtöbbnél ez nyilvánvaló, mivel nagyon távol esnek, de a brazíliai Pernambuco államhoz tartozó Fernando de Noronha-szigetcsoport, a Chiléhez tartozó Húsvét-sziget, a Dél-Afrikai Köztársasághoz tartozó Prince Edward-szigetek, az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigetek, a Portugáliához tartozó Azori-szigetek, a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek és az Új-Zélandhoz tartozó Chatham-szigetek is más időzónát használnak, mint az ország, ahova tartoznak. Az ausztráliai Új-Dél-Waleshez tartozó Lord Howe-szigetcsoport csak nyári időszámítás idején használ Új-Dél-Walestől eltérő időt.
  11. Nyári időszámítást nem mindenhol használnak, és az áttérés meg visszatérés nem mindenhol egyszerre történik. Némely, több időzónát használó országon belül is előfordul, hogy nem minden állama használ nyári időszámítást. Évente változik az is, hogy melyik országban használnak vagy nem, van ahol bevezetik, van ahol megszüntetik, van ahol csak kísérleti jelleggel használják. Legtöbb országban jól meghatározott szabály szerint van az átállás időpontja, de ezek a szabályok is időről időre változnak.
  12. A nyári időszámítás, ahol használják, általában +1 óra a téli időszámításhoz képest. Kivétel ez alól a Lord Howe sziget, ahol a nyári időszámítás csak 0,5 órával több a télinél.
  13. A nyári időszámítás az északi féltekén (országoktól függően) márciustól októberig tarthat, míg a déli féltekén nagyjából – ugyanilyen logikával – szeptembertől áprilisig (az Európai Unió területén ez egységes). Sok elektronikai eszköz (pl. rádióvezérelt kvarcórák) automatikusan áll át a megegyezéses időpontban (az Európai Unióban ez UTC szerint 01:00).
  14. Az Amerikai Egyesült Államok két állama, Hawaii és Arizona nem használ nyári időszámítást. Itt is van kivétel, mert Arizona területén élő navaho nemzet tagjai, államukkal ellentétben mégis használnak nyári időszámítást, mivel a nemzetük többi tagjai Új-Mexikóban és Utah államban szóródtak szét, és ott használnak nyári időszámítást. Kivétel a kivételben, a hopi nemzet, akik a Navaho Nemzet területén egy enklávéban élnek, de ők Arizona többi területéhez hasonlóan, nem használnak nyári időszámítást.
  15. Nyugat-Ausztráliában már négy alkalommal rendeztek népszavazást a nyári időszámítás bevezetéséről. Utoljára 2009-ben, 3 éves próbaidő után tartottak róla népszavazást, amin – ahogy az előző három alkalommal is – elbukott a bevezetés ötlete.[3]
  16. Dél-Ausztrália és Nyugat-Ausztrália határán fekvő Border Village, és innen az Eyre Highway mentén lévő Nyugat-Ausztrália-i városok, mint Caiguna, Eucla, Madura és Mundrabilla külön időzónában vannak, ami eltér mind Dél-Ausztrália, mind Nyugat-Ausztrália időzónájától. Itt télen az UTC+8:45-öt, (ACWST, Australian Central Western Standard Time), nyáron az UTC+9:45-öt (ACWDT, Australian Central Western Daylight Time) használták. Nyugat-Ausztráliához hasonlóan csak 3 éves próbaidőre vezették be a nyári időszámítást, 2009-ben szavaztak róla, azóta nem alkalmazzák.[4]
  17. Ausztrália két állama, az Északi terület és Queensland nem használ nyári időszámítást, a többi igen.
  18. A Nyugat-Ausztrália-i Giles település, amely az Északi terület határához közel van, nem a saját államának időzónáját használja. Télen, az Északi területen és Dél-Ausztráliában egyaránt használt UTC+9:30-at, (ACST, Australian Central Standard Time), de nyáron, a szintén nem túl messze levő Dél-Ausztráliához hasonlóan, az UTC+10:30-at, (ACDT, Australian Central Daylight Time), használja.
  19. Az új-dél-walesi Broken Hill település sem a saját állama időzónáját használja, hanem Dél-Ausztrália közelsége miatt, Dél-Ausztráliához hasonlóan, télen az UTC+9:30-at, (ACST, Australian Central Standard Time), nyáron az UTC+10:30-at, (ACDT, Australian Central Daylight Time), használja.
  20. Argentínában 2007-ben újra bevezették a nyári időszámítást, de csak december 29-én. Március 16-ig tartott az egyórás előreállítás. Az ország közepén elhelyezkedő San Luis tartományban azonban nem állították át az órákat. 2008. október 19-én Argentína két időzónára oszlott. A jobbára inkább keletre eső tartományok (Formosa, Misiones, Chaco, Tucumán, Santiago del Estero, Santa Fe, Corrientes, Cordoba, Entre Rios és Buenos Aires), az északnyugati Jujuy, valamint Buenos Aires szövetségi főváros előreállították óráikat, a jobbára nyugatabbra esők (Salta, Catamarca, La Rioja, San Juan, San Luis, Mendoza, La Pampa, Neuquen, Rio Negro, Chubut, Santa Cruz, Tierra del Fuego, Antartida Argentina e Islas del Atlantico Sur) viszont nem. Argentínában a zónaidő UTC-4 és UTC-5 közé kellene essen a hosszúsági körök szerint, mégis a UTC-3 és UTC-2 között van.
  21. Szamoa kormányának döntése értelmében 2011. december 29-én áttértek az új-zélandi időzóna (NZST) használatára. Ennek következtében átkerültek a dátumválasztó vonal nyugati oldalára. Így 2011. december 29-e után a következő nap december 31-e volt. Ez természetesen megváltoztatta a hetek napjainak rendjét is, csütörtök után szombat következett, a péntek kimaradt.
  22. A legtöbb időzóna Oroszország területén van, összesen 11.[5]

Változások

Mongólia újból elkezdi alkalmazni a nyári időszámítást, az európai dátumokhoz hasonlóan.[8]

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Időzóna
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Időzóna

Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: 2010-ben befejezett televíziós sorozatok

Ádám Tamás (színművész)
Április
Április 11.
Április 14.
Érmihályfalva
Észak-Alföld
Ókori Róma
1-es villamos (Debrecen)
1091
1218
1235
13. század
1361
1450
15. század
1507
1536
1552
16. század
1693
17. század
1715
1725
1823
1848–49-es forradalom és szabadságharc
1849
1857
1865
1884
19. század
1911
1944
1950-es megyerendezés
1954
1956-os forradalom
1975
1980
1990
1994
1999
2010
2011
2013
33-as főút (Magyarország)
35-ös főút (Magyarország)
354-es főút (Magyarország)
4-es főút (Magyarország)
47-es főút (Magyarország)
471-es főút (Magyarország)
48-as főút (Magyarország)
Aladdin (népmese)
Alföld
Alföld és Észak
Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz
Andorai Péter
Anonymus
Augusztus
Augusztus 2.
Avarok
Az égig érő paszuly
Az 1956-os forradalom eseményei Debrecenben
A békakirály (mese)
A gólyakalifa (regény)
A kis hableány (mese)
A piac (film)
A szépség és a szörnyeteg (mese)
A szeleburdi család
Bácskai János (színművész)
Bánfalvy Ágnes
Búza
Babarczy László
Ballagás (film)
Baráth István
Bardóczy Attila
Berkes Bence
Berzsenyi Zoltán (színművész)
Besenczi Árpád
Bicskey Lukács
Bihar vármegye
Blaskó Balázs
Bodrogi Attila
Bohák György
Borbiczki Ferenc
Bordán Irén
Bor (ital)
Bozsó Péter
Brémai muzsikusok (mese)
Budapest
Budapesti Kamaraszínház
Buglya Sándor
Cattolica
Crespo Rodrigo
Csák Máté (trencséni tartományúr)
Csörsz árka
Cseke Péter (színművész)
Csipkerózsika (mese)
Csiszár Imre (rendező)
Csizmás kandúr (mese)
Csokonai Nemzeti Színház
Csuha Borbála
Csuha Lajos
Czető Roland
Dányi Krisztián
Dévai Balázs
Dóczi János (színművész)
Daróczy Zoltán
Debrecen
Debrecen–Füzesabony-vasútvonal
Debrecen–Nyírábrány-vasútvonal
Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal
Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal
Debrecen–Tiszalök-vasútvonal
Debreceni Egyetem
Debreceni járás
Debreceni Református Hittudományi Egyetem
Debreceni Református Kollégium
Debrecen (egyértelműsítő lap)
Debrecen címere
Debrecen polgármestereinek listája
December
Demokratikus Koalíció (Magyarország)
Dráma
Dunai Tamás
Duna (televízióadó)
Egyezményes koordinált világidő
Előd Álmos
Első világháború
Erdély
Fájl:Coa Hungary Town Debrecen.svg
Fájl:DebrecenAranybika.jpg
Fájl:Debrecen montage11.jpg
Fájl:Debrecen Piac utca old.jpg
Fájl:Debrecen testvérvárosai.JPG
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Film reel.svg
Fájl:Flag of Debrecen.svg
Fájl:Hajdu-Bihar location map.PNG
Fájl:Hungary location map.svg
Fájl:Megyeszékhely - Hajdú-Bihar megye - Debrecen.jpg
Fájl:O. Szabó István.JPG
Fájl:O. Szabó István 2.jpg
Fájl:Piac Street, DebrecenDowntown.jpg
Fájl:P Television.png
Fájl:Ref. Nagytemplom (5233. számú műemlék) 12.jpg
Fájl:Searchtool right.svg
Fájl:Wiki letter w.svg
Földrajzi koordináta-rendszer
Fabó Györgyi
Fantasy
Farkasinszky Edit
Február
Fehér Ildikó
Fekete Gizi
Felvidék
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Forgács Gábor
Frici, a vállalkozó szellem
Gótok
Gali Ákos
Gali László
Gepidák
Grimm fivérek
Gruber Hugó
Győri Ilona
Gyerekrablás a Palánk utcában (film)
Gyimesi Pálma
Hófehérke
Hüvelyk Matyi
Habsburg–Lotaringiai-ház
Habsburg-család
Hajdú-Bihar megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület
Hajdú-Bihar megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület
Hajdú-Bihar megyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület
Hajdú-Bihar vármegye
Hajdúböszörmény
Hajdúhát
Hajdú vármegye
Halász Aranka
Halász János (politikus)
Hamlet, dán királyfi
Hamupipőke (mese)
Harsányi Gábor (színművész)
Hermann Lilla
Hevessy József
Holle anyó
Holl Nándor
Holl Zsuzsa
Honfoglalás
Horkai János
Hortobágyi Nemzeti Park
Hunyadi-család
I. Károly magyar király
I. Lajos magyar király
I. Lipót magyar király
Időzóna
Ideiglenes Nemzetgyűlés
Ideiglenes Nemzeti Kormány
II. András magyar király
II. Rákóczi Ferenc
Illés György (operatőr)
Illyés Gyula
Imre István (színművész)
Incze József
Internet Movie Database
Irányítószám
Izsóf Vilmos
Járás
Jászai Mari-díj
Józsa Imre (színművész)
Július
Június
Június 16.
Jancsi és Juliska
Január
Január 1.
Joó Gábor
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Jyväskylä
Kálvinizmus
Kánya Kata
Kósa Lajos (politikus)
Körzethívószám
Közép-európai idő
Kőszegi Ákos
Kacsóh Pongrác
Kaland
Kapácsy Miklós
Karácsonyi Zoltán
Kassai Ilona
Katolicizmus
Kerekes József (színművész)
Kerekes Valéria
Kereszténydemokrata Néppárt
KiKA
Kipcsakok
Kisfalussy Bálint
Kisfalvi Krisztina
Kiss Erika (színművész)
Kiss Eszter (színművész)
Klaipėda
Kocsis Mariann
Koffler Gizella
Komédia
Korhatár-besorolás#KN
Koroknay Simon Eszter
Kossuth Lajos
Láng Balázs (színművész)

Lamboni Anna
LMP – Magyarország Zöld Pártja
Lublin
Május
Málnai Zsuzsa
Március
Második világháború
Máthé Tibor (operatőr)
Méliusz Juhász Péter
Mózes Mihály
M35-ös autópálya (Magyarország)
Maday Gábor
Magyarok (film)
Magyarország
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint
Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint
Magyarország megyéi
Magyarország régiói
Magyar Demokrata Fórum
Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége
Magyar Szocialista Párt
Magyar Szolidaritás Mozgalom
Major Tamás
Majsai-Nyilas Tünde
Malom
Markovics Tamás
Maros Gábor
Megyeháza (Debrecen)
Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
Megyeszékhely
Melis Gábor
Mezőgazdaság
Mezőváros
Mezei Kitty
Mics Ildikó
Mihályi Győző
Minárovits Péter
Minimax
Mohácsi csata
Molnár Ilona
Molnár Levente (színművész, 1981)
Momentum Mozgalom
Moser Károly
Moszkva
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
Némedi Mari
Németh Gábor (színművész)
Németország
Német nyelv
Népsűrűség
Nagyerdő
Nagyidai István
Nagysándor József
Nagyvárad
New Brunswick (New Jersey)
Norddeutscher Rundfunk
November
Nyírség
O. Szabó István
Október
Olasz Szabó Soma
Oroszok
Orosz Anna (színművész)
Orosz István (színművész)
Orosz István (történész)
Osztrák–Magyar Monarchia
Pálmai Szabolcs
Párbeszéd Magyarországért
Pátra
Péterffy András
Pósán László
Paderborn
Palóczy Frigyes
Papadimitriu Athina
Papp János (színművész, 1948)
Papp László (politikus)
Papucsek Vilmos
Partium
Pekár Adrienn
Pest (történelmi település)
Petőfi Irodalmi Múzeum
Piac utca
Piaristák
Pinokkió kalandjai (könyv)
Piroska és a farkas
Polgár (városlakó)
Polyák Zsuzsa
Portál:Filmművészet
PORT.hu
Pusztai Péter (színművész)
Pusztaszeri Kornél
Q79880
Rádió-vevőkészülék
Róma
Római katolikus egyház
Rajzfilm
Rapunzel (mese)
Reformáció
Református nagytemplom (Debrecen)
Rencz Antal
Risón Lecijón
Robert Townson
Rudas István (színművész)
Rupnik Károly
Saárossy Kinga
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1969-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1970-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1971-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1972-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1973-ban oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1974-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1975-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1976-ban oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1977-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1978-ban oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1979-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1980-ban oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:Magyar település infobox
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Sablonvita:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1976-ban oklevelet szerzett hallgatói
Schnell Ádám
Seder Gábor
Selmeczi Roland
Seszták Szabolcs
Setúbal
Simon Zsuzsa
Simsala Grimm
Sinkovits-Vitay András
Speciális:Könyvforrások/9630566354
Sumen
Széles Tamás
Szélyes Imre
Színház- és Filmművészeti Egyetem
Szabó Máté (színművész)
Szabó Zselyke
Szabad Demokraták Szövetsége
Szabad királyi város
Szarmaták
Szarvasmarha
Szeleburdi vakáció
Szentpétervár
Szent Anna-székesegyház (Debrecen)
Szeptember
Szerelem második vérig
Sziktivkar
Szinetár Miklós
Szokol Péter
Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal
Szomszédok
Szurdi Miklós
Tóth Judit (színművész)
Török Bálint (hadvezér)
Török nyelvek
Törtei Tünde
Tűzmanócska
Tamási Áron
Tasó László
Tatárjárás
Televízió
Tengerszint feletti magasság
Testvérváros
Tiszántúl
TV2 Kids
Uri István
Vándor Éva
Váradi regestrum
Várday Zoltán
Vári Attila (színművész)
Városháza (Debrecen)
Végh Ferenc (színművész)
Végh Péter (színművész)
Vékás Péter
Vadász Bea
Vandálok
Varga Tamás (színművész, 1946)
Varga Zoltán (politikus)
Varsányi Anikó
Versényi László (színművész)
Wikimédia Commons
William Shakespeare
Zsigmond Tamara
Zsuzsi Erdei Vasút




A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.