A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Donyec-medence | |
| Közigazgatás | |
| Ország(ok) | Ukrajna |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
| é. sz. 48° 00′, k. h. 37° 48′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Donyec-medence témájú médiaállományokat. | |
A Donyec-medence (ukrán: Донецький басейн, átírva Doneckij baszejn; oroszul: Донецкий бассейн, Donyeckij basszejn) történelmi, kulturális és gazdasági régió, amely a rajta keresztülhaladó Donyec folyóról kapta a nevét.
A Donbász (ukránul Донба́с) vagy Donbassz (oroszul Донба́сс) szóösszerántás a medence orosz, illetve ukrán nevéből; a Donyecki és Luhanszki régiók azon részének népszerű elnevezése, amelyek a Donyec-medencén belül helyezkednek el.
Kiterjedésére több különböző meghatározás van, hivatalosan soha nem jelölték ki határait. A leggyakoribb ma is használt meghatározás szerint a Donecki és a Luhanszki területet foglalja magába. A történelmi Donyeci-szénmedence vidékébe nem tartoztak bele ezeknek a területeknek egyes részei, de hozzátartozott a Dnyipropetrovszki terület és Dél-Oroszország.[1]
Ugyanez a neve egy eurorégiónak is, amelyhez az ukrajnai Donecki- és Luhanszki terület, valamint az oroszországi Rosztovi terület tartozik.[2]
A Donyec-medence volt a történelmi határ a zaporizzsjai kozákok és a doni kozákok között.
Fontos szénbányászati régió a 19. század vége óta, mely egyben nehézipari régióvá is alakult.
2014 márciusában, a 2014-es ukrán forradalom és az ukrajnai orosz katonai beavatkozás után a Donyec-medence nagy területein alakultak ki oroszbarát zavargások. Ezek háborúba torkolltak az oroszbarát szeparatisták és az első Jacenyuk-kormány között. A felkelők független köztársaságokat kiáltottak ki, amelyeket nem ismert el a nemzetközi közösség.
A ma is folyó háború előtt a Donyec-medence volt Ukrajna legsűrűbben lakott régiója a főváros, Kijev után. Nemhivatalos „fővárosa”, Doneck az ország ötödik legnagyobb városa. Százezernél nagyobb lakosságú városai Luhanszk, Mariupol, Makijivka, Horlivka, Kramatorszk, Szlovjanszk, Alcsevszk, Szjevjerodoneck és Liszicsanszk. Jelenleg Kramatorszk a Donecki terület ideiglenes közigazgatási központja, a luhanszki területé pedig Szjevjerodoneck. A szeparatista oldalon Doneck, Makijivka és Horlivka a Donyecki Népköztársaság, Luhanszk és Alcsevszk a Luganszki Népköztársaság legnagyobb városa.
Története
A Donyec-medence néven ismert régió a 17. század második feléig ritkán lakott volt. Ekkor doni kozákok telepedtek meg itt.[3] A régió első városát 1676-ban alapították Szolanoje néven (ma Szoledar), a frissen felfedezett sókészletekből eredő üzleti lehetőségek kihasználására. A mai Donyec-medence akkortájt a Vad-mező (ukránul Дике Поле, átírva Dike Pole) néven volt ismert. Főképp a Zaporozsjei Had nevű kozák hetmanátus és a Krími Tatár Kánság ellenőrizte a 18. század közepéig-végéig. Ekkor az Orosz Birodalom meghódította a hetmanátust és a kánságot.[4] A meghódított területet Újoroszország (oroszul Новороссия, átírva Novorosszija) névre keresztelték. Az ipari forradalom európai térhódításával párhuzamosan, a 19. század közepétől-végétől elkezdték kiaknázni a terület szénkészleteit, amelyeket már 1721-ben felfedeztek..[5] Ekkor kezdték el a Donyeci-szénmedence (ukránul Doneckij vugilnij baszejn) rövidítéseként a Donbasz nevet is használni, a Donyec folyó menti területekre utalva, ahol a szénmezők jó része volt. A szénipar fellendülése a népesség gyors növekedését hozta. A betelepülők főleg oroszok voltak.[6] A terület megyéi – Bahmut, Szlovjanszerbszk és Mariupol – a Jekatyerinoszlavi kormányzósághoz tartoztak.
Donecket, a régió ma legfontosabb városát 1869-ben alapította John Hughes brit üzletember Olekszandrivka régi zaporizzsjai kozák város helyén. Hughes acélüzemet és számos szénbányát hozott létre a régióban. A várost eredetileg róla nevezték el Juzovkának (oroszul Юзовка). Juzovka és más városok fejlődése földnélküli parasztok tömegeit vonzotta ide az Orosz Birodalom távoli kormányzóságaiból.[7]
Az 1897-es népszámlálás szerint a régió lakosságának 52,4 százaléka ukrán, 28,7 százaléka orosz volt.[8] A görögök, németek, zsidók és krími tatárok szintén jelentős részarányt képviseltek, főképp a mariupoli körzetben, ahol a lakosság 36,7 százalékát alkották.[9] Mindezek ellenére az ipari munkásság zömét oroszok alkották. Az ukránok vidéken domináltak, a városi lakosok viszont sok helyütt szinte csak oroszok voltak.[10] A városokba költöző ukránokat az orosz lakosság gyorsan asszimilálta.[11]
A szovjet időszakban
Éhínség, kozáktalanítás, eloroszosítás
Az 1917–1922-es oroszországi polgárháborút követően az ukránok lakta egyéb területekkel együtt a Donyec-medence is az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része lett. 1919 és 1921 közt a régió ukránul beszélő kozákjai a kozáktalanítás bolsevik politikája, tömeges mészárlás és kitelepítés áldozataivá váltak.[12] A Donyec-medence ukránjait is megtizedelte az 1932-es és 1933-as évek éhínsége, a holodomor és Sztálin eloroszosítási politikája is. Az éhezés javarészt az ukrán etnikumú parasztokat sújtotta, akik a szovjetek szerint amúgy is az osztályellenség, a kulákok kategóriájába tartoztak.[13][14] A nagy-britanniai Ukránok Szövetsége adatai szerint a mai Luhanszki terület népessége negyedével csökkent az éhínség következtében, a Donecki területen pedig 15-20 százalékkal.[15] Egy becslés szerint az Ukrajnában éhenhaltak 81,3 százaléka ukrán volt, és csak 4,5 százaléka orosz.[16]
A második világháború
A Donyec-medence a második világháborút is nagyon megsínylette. A háború előtt nyomor és élelmiszerhiány sújtotta, megnövelték az üzemekben a munkaidőt, és akik nem teljesítették a megemelt normákat, azokat letartóztatták.[17] Adolf Hitler a Donyec-medence erőforrásait nélkülözhetetlennek tekintette a Szovjetunió lerohanására kidolgozott Barbarossa hadművelet sikeréhez. 1941 és 1943 között a Donyec-medence a Wehrmacht megszállása alatt volt.[18] Ipari dolgozók ezreit szállították erőszakkal munkára Németországba. Az akkori Sztálini területen (a mai Donecki terület) a megszállás során 279 ezer civilt öltek meg. A Vorosilovgrádi területen (ma Luhanszki terület) 45 649 embert.[19] A németeket az 1943 augusztusi donbaszi offenzíva űzte ki. A háború lerombolt, néptelen vidéket hagyott maga után.
Az újjáépítés, újranépesítés időszakában nagy számban érkeztek orosz munkások, tovább tolva el az etnikai arányokat. 1926-ban 639 ezer volt a Donyec-medence orosz etnikumú népessége.[20] 1959-re a számuk 2,55 millióra nőtt. Az 1958-59-es szovjet oktatási reform tovább erőltette az oroszosítást, és az ukrán nyelvű oktatás szinte megszűnt a Donyec-medence területén.[21][22] AZ 1989-es népszámlálás idején a népesség 45 százaléka vallotta magát orosznak.[23]
A független Ukrajna
Az 1991-es ukrajnai függetlenségi népszavazásban a Donecki terület szavazóinak 83,9 százaléka és a Luhanszki területi szavazók 38,6 százaléka foglalt állást amellett, hogy Ukrajna szakadjon ki a Szovjetunióból és váljon függetlenné. A részvételi arány magas volt: a Donecki területen 76,7 százalék, a Luhanszki területen 80,7 százalék.[24] A következő években azonban a régió gazdasága gyorsan hanyatlott. 1993-ra az ipari termelés összeomlott, az átlagbér 1990-hez képest 80 százalékkal zsugorodott. A Donyec-medence válságba süllyedt, és sokan a kijevi kormányt vádolták rossz kormányzással és hanyagsággal. 1993-ban a Donyeci-szénmedence bányászai sztrájkba kezdtek, amit Lewis Siegelbaum történész úgy írt le, mint „a donyeci régió és az ország többi része közti küzdelem”. A sztrájkolók egyik vezetője azt mondta, a donyeciek azért szavaztak a függetlenségre, mert azt akarták, hogy a hatalom a helyiekhez, vállalkozásokhoz, városokhoz kerüljön, és nem centralizált hatalmat, ami Moszkvából Kijevbe költözött.[24]
A sztrájk után, 1994-ben a független Ukrajna első parlamenti választásával (1994) egyidőben véleménynyilvánító népszavazást rendeztek a Donyecki és a Luhanszki területeken.[25] A kérdések közt szerepelt, hogy az oroszt Ukrajna egyik hivatalos nyelvévé kellene-e tenni, hogy legyen-e közigazgatási nyelv a két területen, hogy Ukrajna alakuljon-e föderációvá, és szorosabb kapcsolatokra van-e szükség a Független Államok Közösségével[26] A szavazók közel 90 százaléka igennel válaszolt ezekre a kérdésekre.[27] Egyik dolog sem valósult meg: Ukrajna nem föderalizálódott, az ukrán maradt az egyetlen hivatalos nyelv és a Donyec-medence nem kapott autonómiát.[23] A donbaszi sztrájkolók gazdasági engedményeket kaptak Kijevtől, amelyek segítségével a válság enyhült.[24]
Az 1990-es évek hátralévő részében még voltak további kisebb sztrájkok, de az autonómia-követelések lanyhultak. A Donyec-medence iparának sok üzemét, bányáját bezárták, a Világbank sürgette liberalizációs reformok részeként.[24] Leonyid Danilovics Kucsma ukrán elnököt, aki az 1994-es ukrajnai elnökválasztáson nyerte el hivatalát, az 1999-es ukrajnai elnökválasztáson megerősítették hivatalában.[24] Kucsma gazdasági segélyt adott a Donbasznak, fejlesztési pénzeket felhasználva, hogy így erősítse politika támogatását a régióban.[24] A 2000-es évek elején az oligarchák néven emlegetett politikai elit kezében összpontosult a hatalom a Donyec-medencében. Az állami tulajdonú ipar privatizációja nagyszabású korrupciót szült. A régió történésze, Hiroaki Kuromiya „donyec-medencei klán” néven emlegeti ezt az elitet.[24] A „klán” prominens tagjai közé tartozott Viktor Fedorovics Janukovics és Rinat Leonyidovics Ahmetov.[24]
Ukrajna más részeiben a 2000-es években olyan nézetek terjedtek el a Donyec-medencéről, hogy „kötekedő kultúrájú”, „szovjet pöcegödör”, „maradi”. Viktor Tkacsenko publicista például azt írta a régióról a Narodne szlovo című újságban, hogy „ötödik hadoszlop”, és hogy ukránul beszélni a régióban „az egészségedre és az életedre nézve nem biztonságos”.[28] A Donyec-medencében sokkal nagyobb a kommunistákról elnevezett városok és falvak száma, mint Ukrajna más vidékein.[29] Ennek a külső képnek az ellenére az 1990-es és a 2000-es években végzett közvélemény-kutatások még azt mutatták, hogy erős az Ukrajnában maradás támogatottsága, de gyenge a szeparatizmusé.[30]
A kelet-ukrajnai háború idején (2014 óta)
2014. március elején oroszbarát és kormányellenes csoportok demonstrációi kezdődtek a régióban, reakcióként a 2014-es ukrán forradalomra és az Euromajdan mozgalomra, miután a Krím csatlakozott az Oroszországi Föderációhoz. Mindez része volt az Ukrajna számos területén végigsöprő oroszbarát zavargásoknak, és áprilisra háborúba torkollott a szeparatisták és az ukrán kormány között. A felkelők kikiáltották a Donyecki Népköztársaságot és a Luganszki Népköztársaságot.[31][32] Megpróbálták létrehozni továbbá a Harkovi Népköztársaságot is.[33] ám ezt az ukrán biztonsági erők rövid időn belül elfojtották.[34]
Miközben folyt a háború, a szeparatista köztársaságok népszavazást rendeztek a Donyecki és a Luhanszki terület státuszáról 2014. május 11-én. A népszavazás, amelyet sem Ukrajna, sem a nemzetközi közösség nem ismert el, az Ukrajnától való autonómia mellett foglalt állást. A harc egész évben és 2015-ben is folytatódott, bár több kísérlet is volt fegyverszünet kötésére. Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy anyagi és katonai segítséget nyújt a szeparatistáknak, az oroszok tagadták ezt.[35][35][36][36]
Demográfiája és politikája
A 2001-es népszámlálás adatai alapján az ukránok a népesség 58 százalékát adják a Luhanszki területen és 56,9 százalékát a Donecki területen. Az oroszok a legnagyobb kisebbség, 39, illetve 38,2 százalékos arányban. [37] Ha nyelvi alapon végzik a statisztikát, más a kép: az orosz nyelv domináns a régióban: a Donecki területen lakók 74,9, a luhanszkiak 68,8 százalékának ez a fő nyelve.[38] Az orosz nyelvűek azért vannak sokkal többen, mint az orosz etnikumúak, mert az itt élő ukránok és egyéb nemzetiségűek közül sokan az oroszt mondták anyanyelvüknek.
Az orosz származásúak főképp a nagyvárosi központokban laknak. Az iparosodás időszakában, amikor sok orosz bevándorló érkezett ide, főleg a Kurszki területről, az orosz vált a városokban a közösen használt nyelvvé (lingua franca). A szovjet periódusban történt kitelepítések és tömeggyilkosságok mérete, amely jelentősen érintette az etnikai arányokat, ma is vitatott a Donyec-medencét illetően.[39]
A területen élő zsidókat, akik A régiónak jelentős muszlim lakossága van, amelynek részaránya egyes területeken eléri a 20 százalékot.[37]
A 2013–2014-es ukrán válság előtt a helyi politikát az oroszbarát Régiók Pártja uralta. A 2008-as választásokon például mintegy 50 százalékos eredményt ért el a Donyec-medencében. Prominens tagjai közé tartozott az itteni származású Viktor Janukovics, akit a 2014-es forradalom távolított el Ukrajna elnöki székéből.
Jurij Sevelov nyelvész szerint az 1920-as évek elején az ukrán nyelvű középiskolák aránya a Donyec-medencében alacsonyabb volt az ukránok tényleges számarányánál.[40][41]
Ukrajnában végzett identitásfelmérések szerint a régió lakosainak mintegy 40 százaléka szovjet identitásúnak gondolja magát.[42]
Gazdasága
A Donyec-medence gazdaságában a nehézipar, azon belül a szénbányászat és a kohászat dominál. Bár a széntermelés az 1970-es évek óta visszaesett, a régió jelentős széneladó. Szénbányái nagyon mélyek. Lignitet 600 méter körüli mélységekben bányásznak, az értékesebb antracitot és feketekőszenet 1800 méter körül.[5] Mielőtt 2014 áprilisában megkezdődött a donbaszi háború, a Donecki és Luhanszki területek Ukrajna teljes exportjának 30 százalékát állították elő.[43]
Veszélyes bányák
Az itteniek a világ legveszélyesebb bányái közé tartoznak. Ennek oka részben a bányák nagy mélysége. Gyakoriak a sújtólégrobbanások, a szénporrobbanások, kőzettörések, és az infrastruktúra elavult.[44] A 2000-es évtized vége felé az illegális bányák is elszaporodtak, amelyek még veszélyesebbek.[45][46]
Környezetvédelmi problémák
Az intenzív bányászat és vaskohászat jelentős környezeti károkkal járt. A régióban elterjedt problémák többek közt a következők:
- Vízellátás-kimaradások és áradások a bányavíz miatt.
- Látható légszennyezés a szénbányák és az öntödék körül
- Víz- és légszennyezés, illetve a földcsuszamlás veszélye a meddőhányók miatt.
A régióban számos vegyi hulladéklerakót nem tartottak rendesen karban, és ezek folyamatos veszélyt jelentenek a környezetre. Egy speciális veszély a szovjet korszakból ered, egy 1972-es programból, amely az Atomrobbantásokkal a népgazdaságért program részeként nukleáris robbantásos bányászattal próbálkozott Jenakijeve város közelében.
Jegyzetek
- ↑ Hiroaki Kuromiya. Freedom and Terror in the Donbas: A Ukrainian-Russian Borderland, 1870s–1990s. Cambridge University Press, 12–13. o. (2003). ISBN 0521526086
- ↑ Euroregion Donbass. Association of European Border Regions. . (Hozzáférés: 2015. március 12.)
- ↑ "Donets Basin" (Donets Basin), pp.135-136 in: Historical Dictionary of Ukraine. Ivan Katchanovski, Zenon E. Kohut (ukrán: Зенон Когут), Bohdan Y. Nebesio, Myroslav Yurkevich. Lanham : The Scarecrow Press, Inc., 2013. 914 p. ISBN 081087847X
- ↑ Hiroaki Kuromiya. Freedom and Terror in the Donbas: A Ukrainian-Russian Borderland, 1870s–1990s. Cambridge University Press, 11–13. o. (2003). ISBN 0521526086
- ↑ a b The Editors of The Encyclopædia Britannica. Donets Basin, Encyclopædia Britannica (2014). Hozzáférés ideje: 2015. március 6.
- ↑ Andrew Wilson (1995. április 1.). „The Donbas between Ukraine and Russia: The Use of History in Political Disputes”. Journal of Contemporary History 30 (2), 274. o.
- ↑ Olga Klinova. ""Если вместо головы снаряд…". Як формувалась ідентичність Донбасу (If instead of head, there is a gunshell. How the Donbas identity was formed)". Ukrayinska Pravda (Istorychna Pravda). 11 December 2014
- ↑ Hiroaki Kuromiya. Freedom and Terror in the Donbas: A Ukrainian-Russian Borderland, 1870s–1990s. Cambridge University Press, 41–42. o. (2003). ISBN 0521526086
- ↑ The First General Census of the Russian Empire of 1897 − Breakdown of population by mother tongue and districts in 50 Governorates of the European Russia. Institute of Demalapíottaography at the National Research University 'Higher School of Economics'. . (Hozzáférés: 2014. szeptember 22.)
- ↑ Lewis H. Siegelbaum. Workers of the Donbass Speak: Survival and Identity in the New Ukraine, 1982–1992. Albany: State University of New York Press, 162. o. (1995). ISBN 0-7914-2485-5
- ↑ Stephen Rapawy. Ethnic Reidentification in Ukraine [archivált változat]. Washington, D.C.: United States Census Bureau (1997). Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 21. [archiválás ideje: 2012. október 19.] Archiválva 2012. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Soviet order to exterminate Cossacks is unearthed. University of York . University of York, 2010. november 19. (Hozzáférés: 2014. szeptember 11.) „'Ten thousand Cossacks were slaughtered systematically in a few weeks in January 1919 'And while that wasn't a huge number in terms of what happened throughout the Russia, it was one of the main factors which led to the disappearance of the Cossacks as a nation. '”
- ↑ Potocki, Robert. Polityka państwa polskiego wobec zagadnienia ukraińskiego w latach 1930–1939 (polish, english nyelven). Lublin: Instytut Europy Środkowo-Wschodniej (2003). ISBN 978-8-391-76154-0
- ↑ Piotr Eberhardt. Ethnic Groups and Population Changes in Twentieth-Century Central-Eastern Europe. Armonk, New York: M. E. Sharpe, 208–209. o. (2003). ISBN 0-7656-0665-8
- ↑ The Number of Dead. Association of Ukrainians in Great Britain. . (Hozzáférés: 2014. szeptember 21.)
- ↑ Sergei Maksudov, "Losses Suffered by the Population of the USSR 1918–1958", in The Samizdat Register II, ed. R. Medvedev (London–New York, 1981)
- ↑ Hiroaki Kuromiya. Freedom and Terror in the Donbas: A Ukrainian-Russian Borderland, 1870s-1990s. Cambridge University Press, 253–255. o. (2003). ISBN 0521526086
- ↑ Hiroaki Kuromiya. Freedom and Terror in the Donbas: A Ukrainian-Russian Borderland, 1870s-1990s. Cambridge University Press, 251. o. (2003). ISBN 0521526086
- ↑ Hiroaki Kuromiya. Freedom and Terror in the Donbas: A Ukrainian-Russian Borderland, 1870s-1990s. Cambridge University Press, 273. o. (2003). ISBN 0521526086
- ↑ Andrew Wilson (1995. április 1.). „The Donbas between Ukraine and Russia: The Use of History in Political Disputes”. Journal of Contemporary History 30 (2), 275. o.
- ↑ L.A. Grenoble. Language Policy in the Soviet Union. Springer Science & Business Media (2003). ISBN 1402012985
- ↑ Bohdan Krawchenko. Social change and national consciousness in twentieth-century Ukraine. Macmillan (1985). ISBN 0333361997
- ↑ a b szerk.: Don Harrison Doyle: Secession as an International Phenomenon: From America's Civil War to Contemporary Separatist Movements. University of Georgia Press, 286–287. o. (2010). ISBN 0820330086
- ↑ a b c d e f g h szerk.: Oliver Schmidtke: Europe's Last Frontier?. New York: Palgrave Macmillan, 103–105. o. (2008). ISBN 0-230-60372-6
- ↑ Kataryna Wolczuk. The Moulding of Ukraine. Central European University Press, 129–188. o. (2001). ISBN 9789639241251
- ↑ Hryhorii Nemyria. Regional Identity and Interests: The Case of East Ukraine. Studies in Contemporary History and Security Policy (1999)
- ↑ Bohdan Lupiy: Ukraine And European Security - International Mechanisms As Non-Military Options For National Security of Ukraine. Individual Democratic Institutions Research Fellowships 1994–1996. North Atlantic Treaty Organization. (Hozzáférés: 2014. szeptember 21.)
- ↑ szerk.: Oliver Schmidtke: Europe's Last Frontier?. New York: Palgrave Macmillan, 102–103. o. (2008). ISBN 0-230-60372-6
- ↑ (ukránul) In Ukraine rename 22 cities and 44 villages, Ukrayinska Pravda (4 June 2015)
- ↑ szerk.: Oliver Schmidtke: Europe's Last Frontier?. New York: Palgrave Macmillan, 108–111. o. (2008). ISBN 0-230-60372-6
- ↑ Grytsenko, Oksana. „Armed pro-Russian insurgents in Luhansk say they are ready for police raid”, Kyiv Post, 2014. április 12.
- ↑ Leonard, Peter. „Ukraine to deploy troops to quash pro-Russian insurgency in the east”, Yahoo News Canada, 2014. április 14.. (Hozzáférés ideje: 2014. október 26.)
- ↑ Общественники, взявшие на себя обязанности депутатов, провозгласили Харьковскую республику
- ↑ В Харькове задержаны более 60 человек
- ↑ a b „Pushing locals aside, Russians take top rebel posts in east Ukraine”, 2014. július 27.. (Hozzáférés ideje: 2014. július 27.)
- ↑ a b Strelkov/Girkin Demoted, Transnistrian Siloviki Strengthened in 'Donetsk People's Republic', Vladimir Socor, Jamestown Foundation, 15 August 2014
- ↑ a b . State Statistics Committee of Ukraine, 2004 .
- ↑ census 2001: Languages
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. január 31.)
- ↑ Games from the Past: The continuity and change of the identity dynamic in Donbass from a historical perspective , Södertörn University (19 May 2014)
- ↑ Language Policy in the Soviet Union by Lenore Grenoble, Springer Science+Business Media, 2003, ISBN 978-1-4020-1298-3 (page 84)
- ↑ Soviet conspiracy theories and political culture in Ukraine:Understanding Viktor Yanukovych and the Party of Region Archiválva 2014. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben by Taras Kuzio (23 August 2011)
- ↑ szerk.: Oliver Schmidtke: Europe's Last Frontier?. New York: Palgrave Macmillan, 97. o. (2008). ISBN 0-230-60372-6
- ↑ Grumau, S. (2002). Coal mining in Ukraine. Economic Review.44. Retrieved from http://web.ebscohost.com.erl.lib.byu.edu
- ↑ „The coal-mining racket threatening Ukraine's economy”, BBC News, 2013. április 23. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 18.)
- ↑ Panova, Kateryna. „Illegal mines profitable, but at massive cost to nation”, Kyiv Post, 2011. július 8. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 18.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Donbass című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Államforma
Államok vezetőinek listája 2005-ben
Április 19.
Április 2.
Április 25.
Április 8.
Április 9.
Ça Ira
Érettségi vizsga
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Északi flórabirodalom
Év
Évszázad
Évtized
Így jártam anyátokkal
Ókor
Örmény naptár
…Something to Be
.ua
1. század
10. század
1019
1054
1125
1238
1240
1326
1346
1386
14. század
1475
15. század
16. század
1648
1654
1667
1707
1709
1935
1939
1950-es évek
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1990-es évek
1991
1998
20. század
2000
2000-es évek
2001
2002
2003
2004
2004–2005-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
2005
2005-ös franciaországi zavargások
2005 új világörökségi helyszínei
2005 (szám)
2005 a filmművészetben
2005 a jogalkotásban
2005 a légi közlekedésben
2005 a sportban
2005 a tudományban
2005 videójátékai
2006
2007
2008
2009
2010
2010-es évek
2012. évi nyári olimpiai játékok
2020
2020-as évek
2022
2022-es orosz invázió Ukrajna ellen
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
21. század
22. század
236
375
5. század
50 Cent
7. század
860
893
9. század
943
965
Aaliyah
Ab urbe condita
AES-Tisza II erőmű
AIDS
ALEE
Alekszej orosz cár
Alföld
Alicia Keys
Amarantine
Amerikai dollár
Amerikai Egyesült Államok
Amerikai fater
Ammán
Angela Merkel
Angol nyelv
Arany Horda
Asztrahányi Kánság
Augusztus 24.
Augusztus 27.
Augusztus 29.
Augusztus 5.
Augusztus 7.
Ausztrália (ország)
Avatár – Aang legendája
Azovi-tenger
Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697)
A fizika világéve
A Kárpátok ősbükkösei
A Nagy Könyv
A Szovjetunió felbomlása
Bácskai János (színművész)
Bókai Mária
Bűnügyi film
Bahái naptár
Baráth István
Batu kán
BBC
Beautiful Intentions
Belgium
Berber naptár
Bergyanszk
Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
Besenyők
Bioszféra-rezervátum
Bizánci Birodalom
Bizánci naptár
Bodrogi Attila
Bogdán Gergő
Bohdan Hmelnickij
Bonnie Tyler
Bon Jovi
Boomerang (Közép- és Kelet-Európa)
Boszporoszi Királyság
Botár Endre
Bourbon Leonóra spanyol királyi hercegnő
Brandy Norwood
Bruttó hazai termék
Budapest
Budapesti memorandum
Budapest Parádé
Buddhista naptár
Burmai naptár
Call of Duty 2
Calma apparente
CGI (film)
Chemistry
Confessions on a Dance Floor
Császár András
Csernobil
Csernyihiv
Csernyivci
Csillagok háborúja III: A Sith-ek bosszúja
Csornomorszk
Debreceni VSC (labdarúgás)
December 10.
December 15.
December 16.
December 3.
December 31.
December 6.
December 8.
December 9.
Denisz Anatolijovics Smihal
Depeche Mode
Dimmu Borgir
Dnyeper
Dnyeszter
Dnyeszter Menti Köztársaság
Dnyipro
Dominancia
Doneck
Donyec
Donyec-medence
Donyeci-hátság
Dream Theater
Duna (televízióadó)
Duna Televízió
Dzsucse-naptár
Egészségügyi Világszervezet
Egyesült Nemzetek Szervezete
Egyetemes Postaegyesület
Egyezményes koordinált világidő
Elnök
El sexto sentido
Emánuel belga herceg
Emberi fejlettségi index
Enya
Eros Ramazzotti
Etióp naptár
Európa
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
Európai Unió
Európa országai
Európa Tanács
Eurocontrol
Fájl:000 Ukraina harta.PNG
Fájl:Bohdan Chmiel Nicky (BM 1869,0612.130).jpg
.jpg&veda=1501){kind=link}
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Europe-Ukraine (disputed territory).svg
.svg&veda=1501){kind=link}
Fájl:Flag of Canada.svg
Fájl:Flag of France.svg
Fájl:Flag of Germany.svg
Fájl:Flag of Ukraine.svg
Fájl:Kamianets-Podilskyi Castle walls2.JPG
Fájl:Karpaty, pohled při stoupání na Hoverlu.jpg
Fájl:Lebedev baptism.jpg
Fájl:Lesser Coat of Arms of Ukraine.svg
Fájl:Ltspkr.png
Fájl:Principalities of Kievan Rus' (1054-1132).jpg
.jpg&veda=1501){kind=link}
Fájl:Searchtool right.svg
Fájl:Tropical Storm Katrina on August 24 2005.jpg
Fájl:Ukraine topo en.jpg
Fájl:Wiki letter w.svg
Félix Bossuet
Földközi-tenger
Földrajzi koordináta-rendszer
Független Államok Közössége
Főváros
Február 16.
Február 23.
Február 24.
Fehéroroszország
Fekete-tenger
Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés
Feodoszija
Fernando Alonso
Fijación Oral Vol. 1
Formula–1
Franciaország
Francia nyelv
Frigyes dán királyi herceg
Gáspár Győző
Gázai övezet
Gótok
Görög gyarmatosítás
Görbicz Anita
Garbage
Genovai Köztársaság
George W. Bush
Gergely-naptár
Germánok
Girls Aloud
GUAM
Halálozások 2005-ben
Halics
Harkiv (település)
Harry Potter és a Félvér Herceg
Have a Nice Day
Hindu naptár
Hivatalos nyelv
Hollandok
Holocén
Holocén naptár
Hoverla
Hunok
Iónok
I. e. 7. század
I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem
Időzóna
II. János Pál pápa
III. Alexandrosz makedón király
Imre István (színművész)
Indiai nemzeti naptár
Internet Movie Database
Interpol
Irán
Iráni naptár
Irak
ISO 4217
Ivan Gašparovič
Izmajil
Izrael
Jóban Rosszban
Július 1.
Július 10.
Július 2.
Július 21.
Július 27.
Július 6.
Július 7.
Június 1.
Június 5.
Jagelló-ház
Jalta
Január 14.
Január 17.
Január 20.
Január 23.
Japán naptár
Jay Chou
Jennifer Lopez
Joó Gábor
Jobb és bal oldali közlekedés
Jog és Igazságosság
Jordánia
Julija Volodimirivna Timosenko
Jurij Ivanovics Jehanurov
Károly walesi herceg
Kárpáti Nemzeti Park
Kárpátok
Kínai naptár
Köztársaság
Köztársasági elnök
Kabul
Kali-juga
Kamilla cornwalli hercegné
Kamjanec-Pogyilszkij
Kanada
Kanye West
Kapácsy Miklós
Kassai Ilona
Katie Melua
Katrina hurrikán (2005)
Kazár Birodalom
Kazanyi Kánság
Kelet-Európa
Kelet-európai-síkvidék
Kelet-európai idő
Kelet-ukrajnai háború
Kercs
Kereskedelmi Világszervezet
Keresztély dán herceg
Kereszténység
Kherszonészosz (krími polisz)
Kijev
Kijevi Rusz
Kiskunfélegyháza
Kistarcsa
Kontinentális éghajlat
Kopt naptár
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#6
Korhatár-besorolás#KN
Korrupció
Kozákok
Krím
Krími-hegység
Krími Tatár Kánság
Krivij Rih
Kropivnickij
Ladoga-tó
Late Registration
Legfelső szintű tartomány
Lengyelország
Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)
Libra (Toni Braxton-album)
Litvánia
Live 8
Lodoméria
London
Lost – Eltűntek
Lublini háromszög
Luck
Luhanszk
Luxemburg
Lviv
Május 12.
Május 29.
Május 31.
Március 14.
Március 18.
Március 21.
Március 26.
Március 27.
Március 28.
Március 6.
Mária dán királyi hercegnő
Mély Torok (fedőnév)
Müpa
M2 (televízióadó)
M5-ös autópálya (Magyarország)
Madonna (énekesnő)
Magyarok
Magyarország
Malév
Manila
Mariah Carey
Mariupol
Megasztár
Melanie Chisholm
Melihate Ajeti
Mersenne-prímek
Meteorológiai Világszervezet
Michael Schumacher
Mikolajiv
Minnesota
Moldova
Molnár Ilona
Mongol Birodalom
Monkey Business
Mortimer-ügy
Moszkva
Moszkvai Nagyfejedelemség
Music of the Sun
Muszlim naptár
Németország
Német nyelv
Népsűrűség
Növénytársulás
Nagyanyó nyomoz (egyértelműsítő lap)
Nagyanyó nyomoz (film)
Nagyanyó nyomoz (televíziós sorozat)
Nemzeti himnusz
Nemzeti mottók listája
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Nemzetközi fonetikai ábécé
Nemzetközi gépkocsijelek listája
Nemzetközi Olimpiai Bizottság
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Nemzetközi Távközlési Egyesület
Neogén
New Orleans (település)
Nightwish
Nine Inch Nails
November's Chopin
November 13.
November 22.
November 9.
Novgorodi Köztársaság
NOX (együttes)
Nukleáris fegyver
Nyugati gótok
Octavarium
Odessza
Október 10.
Október 15.
Október 19.
Október 27.
Október 31.
Október 4.
Október 8.
Október 9.
Oneworld
Oral Fixation Vol. 2
Oroszország
Orosz nyelv
Országhívószámok listája
Országok GDP szerinti listája (nominális)
Országok népesség szerinti listája
Országok terület szerinti listája
Oszmán Birodalom
Párizs
Pakisztán
Paleogén
Panic at the Disco
Pantikapaion
Paul Rodgers
Pecserszka lavra
Perszonálunió
Pestis
Piece by Piece
Playing the Angel
Pleisztocén
Podóliai-hátság
Pogány Judit
Polgári Platform (Lengyelország)
Poltavai csata
Pontosz
PORT.hu
Pozsony
Queen
Quimby
Római Birodalom
Római katolikus
Rammstein
Rebirth (Jennifer Lopez-album)
Refúgium
Rejtély
Reliktum élőlény
Return of the Champions
Richter-skála
Rihanna
Robert Plant
Rob Thomas
Roger Waters
Románia
Rosenrot
Sólyom László (jogász)
Sablon:Nagyanyó nyomoz
Sablonvita:Nagyanyó nyomoz
Sarkel
Schrei
Scooter
Shakira
Spanyolország
Spanyol nyelv
Super RTL
Sverre Magnus norvég herceg
Symfollies
System of a Down
Szökőmásodperc
Szövetségi Nyomozó Iroda
Született feleségek
Szaddám Huszein
Szeged
Szeptember 12.
Szeptember 13.
Szeptember 25.
Szeptember 30.
Szeptember 8.
Szerbia
Szerbia és Montenegró
Szevasztopol
Szimferopol
Szitás Barbara
Szkíták
Szláv népek
Szlovákia
Szokol Péter
Szovjetunió
Sztyepp
Szubtrópusi
Szubtrópusok
Szumátra
Szuverenitás
Szuzdal
T.A.T.u
Tanita Tikaram
Teherán
Természetvédelmi területek Ukrajna területén
TF1
Thai szoláris naptár
Thalía (énekesnő)
The Best of Brandy
The Black Eyed Peas
The Emancipation of Mimi
The Massacre
The Rolling Stones
The Veronicas
Tiszaújváros
Tokio Hotel
Toni Braxton
Trópusi
Trópusi ciklon
Tundra
Turbonegro
Ukrán hrivnya
Ukrán nyelv
Ukrán ortodox egyház (kijevi patriarchátus)
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság
Ukrajna
Ukrajna címere
Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz
Ukrajna földrajza
Ukrajna himnusza
Ukrajna történelme
Ukrajna világörökségi helyszínei
Ukrajna zászlaja
Ultimate Aaliyah
UNESCO
Ungvár
Választások 2005-ben
V. Harald norvég király
Varégok
Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
Velikij Novgorod
VI. Fülöp spanyol király
Vikram korszak
Viktor Andrijovics Juscsenko
Világörökség
Villamos hálózat
Vilmos Sándor holland király
Vlagyimir
Volhíniai-hátság
Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij
Watergate-botrány
Westlife
Wikimédia Alapítvány
Wikimédia Commons
Wings (album)
With Teeth
XII. Károly svéd király
XVI. Benedek pápa
Zaporizzsja
Zaporizzsjai kozákok
Zsidó naptár
Zsidó vallás
Zsitomir
Zsurzs Kati
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.