Az 1985–1990 közötti magyar országgyűlési képviselők listája alfabetikus sorrendben. Az 1985-ös parlamenti választást június 8-án, először és utoljára alkalmazva, az 1983. évi III. törvény alapján tartották meg, amely az egyéni választókerületekben kötelezővé tette a többes jelölést, valamint bevezette a vegyes (egyéni és listás) választási rendszert. Az új választási rendszer emellett lehetővé tette az "egyik sem" opció választását is. A választáson a jelölteknek a mandátum elnyeréséhez abszolút többséget kellett szerezniük érvényes részvétel (50%) mellett, máskülönben úgynevezett pótválasztásokra került sor.

Az egyéni választókerületekből 352, míg az országos listáról 35 képviselő juthatott a parlamentbe, így a törvényhozás összlétszáma 387 fő volt. Az 1985. június 28-i alakuló ülésen mégis csak 386 fő tett esküt, ugyanis a Zala megyei 5. sz. választókerületben (Keszthely) a többes jelölés hiánya miatt a voksolás elmaradt. A különböző halálozások, lemondások-visszahívások következtében végül összesen 421 fő működött hosszabb-rövidebb ideig parlamenti képviselőként az 1985–1990-es ciklusban.

Időközi választásokat az 1983. évi III. tv. alapján csak egyszer tartottak (Keszthely), a későbbieket az ideiglenes jelleggel meghozott 1989. évi X. tv. szabályozta, amely már a rendszerváltás demokratizálódási folyamatait tükrözte. Az első hivatalos ellenzéki képviselők is ezután kerültek be a törvényhozásba (elsőként Roszík Gábor a Magyar Demokrata Fórum képviseletében).

Tisztségviselők

Az Országgyűlés elnöke

• Sarlós István (1985. június 28. – 1988. június 29.)
• Stadinger István (1988. június 29. – 1989. március 10.)
• Szűrös Mátyás (1989. március 10. – 1990. május 1.)
  • Fodor István első alelnök, Szűrös ideiglenes köztársasági elnök helyett

Az Országgyűlés alelnökei

• Cservenka Ferencné (1985. június 28. – 1988. október 5.)
• Fodor István (1989. június 27. – 1989. október 23., mb. elnök 1990. május 1-ig)
• Horváth Lajos (1988. június 29. – 1990. május 1.)
• Jakab Róbertné (1988. október 5. – 1990. május 1.)
• Péter János (1985. június 28. – 1988. október 5.)
• Vida Miklós (1988. október 5. – 1989. március 22.)

Képviselőcsoportok és vezetőik

Frakciók az 1990-es országgyűlési választás előtt nem léteztek, a képviselők területi alapon tömörültek csoportokba, illetve pártalapon létezett az állampárt MSZMP és a függetlenek képviselőcsoportja. Az 1986-os házszabály 1989-es módosítása (16. § (5) bek.) lehetővé tette csoportok alakítását "egyéb, a képviselői munkával kapcsolatos célra" (pl. szakpolitikai alapon) is, a pártalapú frakcióalakítás azonban hivatalosan csak 1990 márciusában került be a házszabályba (16. §)

Politikai alapon az első csoportok között említhető a bős–nagymarosi vízlépcső ellenzőiből 1989. május 12-én létrejött ideiglenes csoport ("tízek"). A folyamatosan bővülő függetlenek frakciója is egyre inkább "pártpolitikai" jelleget öltött, képviselők a döntéseiket, felszólalásaikat egyeztették, összehangolták.

MSZMP

• Óvári Miklós (1985. június 28. – 1988. június 29.)
• Szűrös Mátyás (1988. szeptember 30. – 1989. március 10.)
• Grósz Károly (1989. március 29. – 1989. október 9.?)

Az MSZMP feloszlatását el nem fogadó XIV. Kongresszus határozott a képviselőcsoport megalakításáról, amelynek mintegy 20 tagja volt.

• Berecz János (1989. december 19. – 1990. május 1.?)

MSZP

• Hámori Csaba (1989. október 17. – 1990. május 1.)

MDF

1989. szeptember 26-án jött létre először "Ellenzéki Demokraták" néven, ez alakult át később, 1990. január 15-én a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjává. Tagok: Bánffy György, Debreczeni József, Király Zoltán, Marx Gyula, Raffay Ernő, Roszík Gábor, Zsigmond Attila.

• Király Zoltán (1989. szeptember 26. – )

SZDSZ

1990. január 15-én alakult meg Balla Éva bejelentése nyomán, Tamás Gáspár Miklós képviselői megválasztásával. További tag volt Bödőné Rózsa Edit.

MNP

Vassné Nyéki Ilona a Magyar Néppárt képviselőcsoportjának nevében szólalt fel 1990 februárjában.

Függetlenek

• Fodor István (1989. január – 1989. június)

Az Országgyűlés képviselőinek névsora